Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-09 / 107. szám

2 KELET-MAGYARORSZAG 1975. május 9. Liest tartott a minisztertanács Leonyid Brezsnyev: Fáradhatatlanul küzdünk tovább a békéért, a népek szabadságáért Ünnepi ülés Moszkvában, a fasizmus felelt aratóit győzelem 30. évfordulóján Csütörtökön délután a moszkvai Kreml kongresszusi palotájában meg­kezdődött a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 30. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepi ülés, melyen részt vesznek az SZKP, a szovjet kormány és a szovjet fegyveres erők vezetői. A jelenlevők nagy tapsa kö­zepette az ünnepség elnökségében foglalt helyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnök. Jelen van az ünnepségen a magyar párt- és kormányküldött­ség is, élén Sarlós Istvánnal, az MSZMP KB Politikai bizottsága tagjával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárával. A szovjet himnusz eljátszása után katonai díszkísérettel hozták be a terembe a győzelem zászlaját — azt a lobogót, amelyet 1945 májusában Kantarija és Jegorov őrmesterek tűztek ki a berlini Reichstag tornyára. Mi­llion Kantarija és Mihail Jegorov harminc év elteltével ismét ott volt a zászlót kísérő tisztek között. A győzelem zászlajának behozatala után Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára emelkedett szólásra, hogy megtartsa ju­bileumi beszédét. A beszédet rövidítve közöljük. Ezekben az ünnepi napok­ban minden szovjet ember, minden szovjet család és az egész szovjet nép visszaem­lékezik 1945 felejthetetlen májusára. Újból átérezzük azt a nagy örömöt, amelyet népünk érzett akkor, amikor a hosszú és borzalmas há­ború után végre ráébredhe­tett a nehezen megszerzett béke boldogságára. A szovjet emberek a leg­nehezebb megpróbáltatások árán is megvédték a haza becsületét és függetlenségét, megvédelmezték október vív­mányait, azt az ügyet, ame­lyet Lenin hagyott örökül reánk. A mai ünnep tehát a fa­sizmus elleni hatalmas küz­delem valamennyi részvevő­jének ünnepe. Látható jele ennek az, hogy ünnepi gyű­lésünkön számos ország, párt-, állami, katonai és tár­sadalmi küldöttsége vesz részt. A szovjet emberek szívélyesen üdvözlik kül­földi vendégeiket, akik azért jöttek ide, hogy osztozzanak az össznépi ünnep alkalmá­ból érzett örömünkben és lelkesedésünkben. A fasizmus szétzúzása mély nyomokat hagyott sok nép életében, megváltoztatta a világ arculatát. Tucatnyi ország szabadult fel a fasiszta elnyomás alól és állította vissza független­ségét. Lengyelország, Csehszlo­vákia, Jugoszlávia, Bulgá­ria és Magyarország, Romá­nia és Albánia, a Német De­mokratikus Köztársaság né­pei, Kína, Vietnam és Eszak- Korea népei ráléphettek a szocialista fejlődés útjára. Létrejött a szocialista világ- rendszer. A nemzetközi élet új törvények szerint kezdett fejlődni. A haladó demokratikus és békeszerető erők pozíciói világszerte megszilárdultak. Mindenütt tovább erősödött a kommunista pártok tekinté­lye és politikai befolyása. A demokráciáért és a dolgozók anyagi helyzetének megjaví­tásáért folytatott küzdelem­ben újabb sikereket aratott a munkásmozgalom. Már a háború utáni első években meggyorsult a gyarmattartók birodalma széthullásának fo­lyamata, és ez a folyamat a gyarmati rendszer teljes csődjével végződött. A XX. században orszá. gunk kétszer is ott állt a gyö­keres világméretű változáso­kat előidéző forrásoknál. Először 1917-ben, amikor az októberi forradalom győzel­me hírül adta, hogy az embe­riság új történelmi korszak­ba lépett. Másodszor 1945- ben. amikor a fasizmus meg­semmisülése — ebben döntő szerepet játszott a Szovjet­unió — elindította a társadal­mi és politikai változások ha­talmas hullámát, amely vé- gighömpölygött az egész föld­kerekségen és világszerte a békeszerető erők megerősödé­séhez vezetett. Ezzel még magasabbra emelkedett a világ szemében az a hőstett, amelyet a szov­jet nép vitt véghez a Nagy Honvédő Háborúban. Ez a hőstett bekerült a történe­lembe és soha senki nem fe­lejti el. Elvtársak! A szovjet nép kimagasló hősiessége a Nagy Honvédő Háború éveiben el­választhatatlan a kommunis­ta párt sokrétű és céltuda­tos tevékenységétől. A párt Központi Bizottsága volt az a vezérkar, ahonnan a had­műveletek magasabb politi­kai és stratégiai irányítása kiindult. A párt szervezte meg és forrasztotta egybe a szovjet emberek millióit és millióit, irányította energiá­jukat és akaratukat, egyet­len cél, a győzelem elérésére. A háború ismételten bebizo­nyította, hogy a párt és a nép egy, hogy nincs olyan erő, amely megingathatná ezt a megbonthatatlan egy­séget. A fasizmus felett aratott győzelem után lehetővé vált, hogy népünk rövid idő alatt begyógyítsa a háborús sebe­ket, sőt sokszorosára növelje az ország gazdasági poten­ciálját, a népgazdaság ter­melését. Ezen a napon meg­győződéssel jelenthetjük ki, hogy országunk ipara és me­zőgazdasága szilárd alapokon nyugszik és sikeresen fejlő­dik. Ennek eredményekép­pen sokkal jobban élnek em­bereink. így van ma is, elvtársak, és így lesz a jövőben is! A nép jólétének emelése, a szovjet ember életének to­vábbi javítása azonban pár­tunk változatlan politikai irányvonala, amelyet a XXIV. pártkongresszus is­mételten igazolt. Erőnk éltető forrása to­vábbra is a kommunista pár- tossság. A párt nagyarányú eszmei és politikai munkája hathatós eszköz volt szá­munkra a háború idején. Erőteljes tényezőként szolgál a nagyszabású belpolitikai és nemzetközi feladatok megoldásában is, amelyek napjainkban állnak előttünk. Nem egészen egy eszten­dő van még hátra pártunk XXV. kongresszusáig. Vala­mennyi kommunista és min­den szovjet ember arra gon­dol, hogy méltóan fogadhas­sa az ország életének ezt a nagy eseményét. A párt fel­hívására kiváló munkával válaszol. Nem sok idő kell hozzá, hogy a szovjet nép gyakor­latilag megoldja azokat a feladatokat, amelyeknek megoldására nemrég csak vágyakozva gondolhatott. Valóban, elvtársak, nagy feladatok állnak előttünk. Ezeket a feladatokat fiatal­jainknak kell majd megolda­niuk. Kedves fiúk és lányok, ne feledjétek, hogy a 40-es évek fiataljai a honvédő háború harcainak legfőbb terhét vi­selték. A ti életeteknek és munkátoknak méltónak kell lenni apáitokéhoz. A párt és a nép bízik és reménykedik bennetek! Elvtársak! A szocializmus erősödése egyben a világbéke megszi­lárdulását is jelenti. A szovjet nép 30 éve él és dolgozik békében. Har­minc éve él Európa békés körülmények között. Ez nagy eredmény és büszkén mond­hatjuk, hogy lenini pártunk politikája jelentős mérték­ben járult hozzá ehhez. Ezekben az években szívós és fáradhatatlan küzdelmet folytattunk a tartós békéért, a népek szabadságáért, füg­getlenségéért és fejlődéséért. Nem volt könnyű' küzde­lem. Alig oszlott el a lőporfüst a harcmezőkön, máris szem­ben találtuk magunkat a leg- agresszívabb imperialista kö­rök által felszított hideghá­borúval, a szocialista orszá­gok ellen irányuló rágalmak­kal és provokációkkal, atom­zsarolással, gazdasági bloká­dokra irányuló kísérletekkel. A hidegháborút kirobbantó reakciós erők azonban elszá­mították magukat. A szocia­lizmust nem sikerült sem megfojtani, sem meggyengí­teni. A szocialista szolidaritás hatalmas ereje a Varsói Szer­ződésben és a KGST-ben egyesült államok közösségét a nemzetközi élet egyik leg­erőteljesebb tényezőjévé vál­toztatta. A szocialista közös­ség politikája a béke és a né­pek függetlensége, érdekei vé­delmének döntő tényezője lett. Az új helyzetben a burzsoá világ vezetői is kezdték meg­érteni, hogy a hidegháború túlhaladta önmagát, hogy új, ésszerűbb és reálisabb politi­kára van szükség. Felhívása­ink a békés egymás mellett élésre egyre komolyabb vissz­hangra találtak sok tőkésor- szágban. Az elmúlt években kötött szerződések és megállapodá­sok jogilag alátámasztottak a fasizmus feletti győzelem eredményeit és megteremtet­ték a feltételeket az európai államok egymás közötti és az Egyesült Államokkal való eredményes és békés együtt­működésének fejlesztéséhez. A háború éveiben együtt­működtünk és nem is rosz- szul annak érdekében, hogy mielőbb befejezzük a hábo­rút, most meg kívánjuk te­remteni az együttműködést ahhoz, hogy elejét vehessük egy új világkatasztrófa kirob­banásának. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a második világháború után többször is fellobbant a háború tüze Ázsiában is, Afrikában is, a Közel-Keleten és Latin-Ame- rikában is. Ezekben a hábo­rúkban, amelyek azért kelet­keztek, mert bizonyos körök nem tudtak megbékélni a né­pek felszabadításával, milliók pusztultak el. Megengedhet­jük-e, hogy ez így folytatód­jék tovább? Nem, elvtársak, ezt nem lehet megengedni. Mindenki, akit illet, vegye tudomásul a következő egy­szerű igazságot: korunkban a népi felszabadító mozgalmak elnyomásra irányuló kísérle­tek kudarcra vannak ítélve. A legjobb bizonyíték erre az a nagyszerű győzelem, amelyet a vietnami nép aratott a kül­földi intervenciósok és csat­lósaik ellen vívott harcban. Ez a győzelem megkoronáz­za a vietnami hazafiak sok­éves hősi harcát. Ugyanakkor ez a győzelem egyben a szo­cialista • országok hatékony harci szolidaritásának a dia­dala is. Megelégedéssel jegyezhet­jük meg azt is, hogy az indo­kínai háborús tűzfészek fel­számolása megteremti a fel­tételeket a nemzetközi légkör további javításához. A békeharc folytatódik és itt nem létezik sem pihenő, sem szünet. Minden népnek joga van ahhoz, hogy kellő biztonságban és tartós béké­ben éljen. Az európai értekezlet részvevői most fejezik be azoknak a fontos okmá­nyoknak a kidolgozását, amelyek meghatározzák az európai tartós béke alapjait. Jó lenne, ha ezt az európai tapasztalatot valamilyen formában más kontinensek államai is hasznosítanák. A béke erősítése szempont­jából természetesen egyre nagyobb a jelentősége a fegyverkezési hajsza meg­szüntetéséért és a leszere­lésért folytatott harcban. Azoknak emléke, akik a béke védelméért estek el az elmúlt nagy háborúban, a nép iránti felelősségünk ar­ra kötelez, hogy megkétsze­rezett erővel folytassuk pár­tunk politikáját, küzdjünk a tartós világbékéért. A Szov­jetunió és a többi szocialista állam mindig e nemes és feltétlenül szükséges harc élén fog haladni. (Folytatás az 1. oldalról) kommunisták az önfeláldo­zás, az állhatatosság és a hősiesség eszményképei vol­tak. A fasizmus elleni harc­ban a kommunista pártok mutattak példát, vezették a harcot a fasizmus ellen, szé­lesítették kapcsolataikat a dolgozó tömegekkel. — A második világháború után felnőtt egy nemzedék, amely — szerencséjére — csak történelemkönyvekből ismeri a világháború szen­vedéseit — folytatta. De az idősebb nemzedék em­lékezetében is már-már el­halványul a tragikus emlék, a három évtizede átélt vi­lágégés. Nincs ember azon­ban, aki ' saját sorsán ne érezné, milyen nagyot válto­zott a világ az elmúlt évti­zedekben. A fasiszta Német­ország szétzúzása sok tekin­tetben meghatározta a vi­lág háború utáni fejlődését, megnyitotta az utat a mun­kásosztály forradalmi har­cának fellendülése, a nemze­ti felszabadító mozgalom kibontakozása előtt. Joggal mondhatjuk, hogy az 1945- ben aratott győzelemhez ha­sonló erejű és kihatású for­dulatot mindeddig csupán egyetlenegyet ismer a világ: a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. — A második világháború eredményeként nemcsak a fasizmus szenvedett veresé­get. A háború feltárta az egész kapitalista világrend- szer gyengeségét és mélyí­tette ellentmondásait. — A szocialista világrend­Napirenden: a fogyasztói áralakulás, a munkavédelem, a vállalati üdültetés A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tar­tott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszá. molt a KGST Végrehajtó Bi­zottságának április 22—24. kö­zött Moszkvában tartott 71. üléséről. A kormány a be­számolót jóváhagyólag tudo­másul vette. Megbízta a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy az ülésen elfogadott ajánlásokból ere­dő hazai feladatok végrehaj­tására a szükséges intézke­déseket tegye meg. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette Ahti Karjalainen, a Finn Köztársaság külügymi­nisztere április 21—24. között hazánkban tett hivatalos Iá. togatásáról szóló jelentést. Megelégedéssel állapította meg, hogy a tárgyalások to­vább erősítették a két ország és nép hagyományos barátsá­gát, együttműködését. A-külügyminiszter jelentést tett K. B. Andersennek, a Dán Királyság külügyminisz­terének április 27—3Ö. között hazánkban tett hivatalos lá­togatásáról. A szívélyes, nyílt légkörű tárgyalások hozzájá­rultak a kölcsönös megértés elmélyítéséhez, a nemzetközi kérdésekben elfoglalt állás­pontok jobb megismerésiéhez. A kormány a jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette a külügyminisz­ter jelentését az Egyiptomi Arab Köztársaságban május 1—4. között tett hivatalos lá­togatásáról, Megelégedéssel állapította meg, hogy a két ország kapcsolatai eredmé­nyesen fejlődnek és a megtár­gyalt nemzetközi kérdések többségében álláspontunk azonos, vagy közel áll egy­máshoz. Az Országos Anyag- és Ár­hivatal elnöke jelentést tett a fogyasztói árak 1974. évi alakulásáról és az idei árin­tézkedések eddigi tapasztala­tairól. A fogyasztói árszínvo­nal az elmúlt esztendő során 1,9 százalékkal emelkedett. Ily módon nemcsak a tüzelő­anyag-árak emelkedését már szer kialakulása, a kommu­nista- és munkásmozgalom fellendülése óriási ösztönzést adott a gyarmati és függő országok'nemzeti elszabadító mozgalmának. Elősegítette a gyarmati rendszer össze­omlását, a független nemzeti államok sokaságának kiala­kulását. — Május 9-én tehát nem egyszerűen a fasizmus felett aratott győzelmet ünnepel­jük. Ünnepeljük azt a na­pot, amelyen a haladás le­győzte a reakciót, a huma­nizmus a barbárságot, a bé­ke a háborút. De ünnepeljük azt a 30 évet is, amelyben egy új világ született, olyan világ, amelyben az emberi­ség sorsát immár a szocialis­ta világrendszer, a nemzet­közi munkásosztály, és az összes forradalmi erő hatá­rozza meg. — A magyar nép leghőbb vágya a béke biztosítása — hangoztatta. — A béke meg­óvása azonban elválasztha­tatlan a szocialista építés terveinek eredményes meg­valósításától. Hazánk két fronton — a belső építés és a külső nemzetközi tevé­kenység frontján — segíti elő a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke pozícióinak erősödését az egész világon. Ezekben a célkitűzésekben ötvöződik teljes egységbe bel- és kül­politikánk. — Ahhoz, hogy mi ma­gyarok a magunk erejével is növelni tudjuk a szocialista világrendszer hatalmát, hogy tekintélyünk legyen a vilá­gon és hangunkra, mint egy figyelembe vevő 2,4 százalé­kos előirányzatot nem érte el, de alatta maradt az erede­tileg ^tervezett 2 százalékos szintnek is. A kormány a je­lentést jóváhagyólag tudomá­sul vette. A Minisztertanács tudomá­sul vette a Magyar Nemzeti Bank elnökének az 1975. évi hiteltevékenységről szóló je­lentését és elfogadta azokat a beruházási és forgóeszköz­hitelezési intézkedéseket, amelyek a hitelpolitikai irányelvek végrehajtását biz­tosítják. Ennek alapján a Nemzeti Bank szigorúan sze­lektív hitelpolitikával a fo­lyamatban lévő beruházások gyorsabb befejezésére, a nép­gazdaság szempontjából fon­tos újabbak megkezdésére, a többlet készletek hasznosítá­sára, a minden piacon értéke­síthető termelés fokozására, a pénzforrások e célokra való mozgósítására kíván ösztö­nözni. A kormány megtárgyalta a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa elnökségének tájékoz­tatóját az 1974. évi munkavé­delmi helyzetéről. Az előter­jesztés megállapítja, hogy az elmúlt évben a munkáltatók az eddigieknél is nagyobb gondot fordítottak a dolgozók megfelelő munkakörülmé­nyeinek biztosítására. Ennek eredményeként jelentősen csökkent az üzemi balesetek és még számottevőbben a ha­lálos kimenetelű szerencsét­lenségek száma. A Miniszter­tanács felhívta az országos hatáskörű szerveket, hogy a szakszervezetekkel együtt­működve tegyenek további hatékony intézkedéseket a munkavédelmi rendelkezések következetesebb végrehajtá­sára., A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság elnöke beszámolt a vállalati, szövetkezeti és in­tézményi üdültetés helyzeté­nek vizsgálatáról. A férőhe­lyek száma 1962 óta 80 szá­zalékkal növekedett. A kor­mány a jelentést tudomásul vette, s felhívta a figyelmet, hogy fokozott figyelemben kell részesíteni a nagycsalá­dosokat és fizikai dolgozókat. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) szocialista ország hangjára odafigyeljenek, mindenek­előtt hazánk további szocia­lista fejlődését kell biztosí­tanunk. A XI. kongresszus határozatainak végrehajtá­sával, a negyedik ötéves terv teljesítésével, vagyis min­dennapi fegyelmezett, terv­szerű és hatékony munkával gyarapítsuk azokat az erőket, amelyek velünk együtt képe­sek fenntartani és tovább erősíteni a világban kibon­takozó hatalmas forradalmi folyamatokat. Ma olyan korban élünk, amikor a munkában tanú­sított áldozatkészség és ten- niakarás, a sok hétköznapi apró tett, a mindennapi fel­adatok becsületes elvégzése nemzetközi jelentőségű is. A győzelem ünnepe legyen újabb sikereink kiinduló­pontja, hogy dolgozó népünk több évtizedes munkájának eredményeire támaszkodva, erőinket nem kímélve emel­jük még magasabbra szabad hazánkat, a Magyar Népköz- társaságot! — Mi tanultunk a történe­lemből. Megtanultuk, hogy helyünk csak a haladás áramlatában, az igazságos társadalmi rendszert építő népek soraiban, a Szovjet­unió és többi szövetségesünk oldalán van. S levontuk a szükséges következtetéseket is. A nemzet minden alkotó­erejével, a forradalom, a társadalmi haladás és a nem­zeti függetlenség világmére­tű táborával egybeforrva, biztosítjuk a szocializmus és a béke szent ügyének diada­lát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom