Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-06 / 104. szám
1975. május 6, » A népfront q járásokban A NÉPFRONT FŐTITKÁRA mondta a közelmúltban: „Jelentős azoknak az állampolgároknak a száma, akik még a beépített és fejlesztésre kijelölt településektől távol: tanyákon, pusztákon, egyedülálló kisközségekben, vagy városi külterületeken laknak. Szükségesnek tartjuk, hogy ennek a több százezer embernek a jövőjével a népfront rendszeresen foglalkozzék. Társadalmi összefogással és a helyi tanácsok e célra felhasználható eszközeivel lehet az itt élő emberek életkörülményeit javítani. Meggyőződésünk, hogy e vonatkozásban a Hazafias Népfrontnak a feladata a jövőben is a kezdeményező lépéseket megtenni.” Ez a törekvés jellemezheti a népfront munkáját: eljutni mindenkihez, megteremteni az érdekeltséget a nemzeti egységben mindenki számára. Ebből a feladatból jelentős szerepet vállalhatnak a járási népfrontszervezetek. A járási népfront tevékenysége kettős. A Hazafias Népfront megyei bizottságától kapott feladatokat, irány- mutatásokat továbbítja a községeknek, s emellett természetesen önálló politikai munkát, népfronttevékenységet végez. Ez utóbbi a leglényegesebb a járási népfront tevékenységében. A járási népfrontnál ismerik a köz- igazgatási egységhez tartozó községek, települések gondjait, feladatait. Nyilvánvaló, hogy a tennivalók ellátásához, az egész területen hathatós segítséget tud nyújtani. Segítheti a tanácstagok területi, az országgyűlési képviselők választókerületi munkáját. De ugyanilyen átfogó lehet a helyismerete, kezdeményezőkészsége az elet minden területén. EGY-EGY JÁRÁSI NÉPFRONTHOZ átlagosan 4—8 nagyközség, 15—20 község, illetve kisközség tártöilk — mindenütt helyi népfrontbizottságokkal. Ezenkívül több tanyai bizottság is működik területükön. A végzett munka felmérésekor az elmúlt óv végén egyértelműen bebizonyosodott, hogy a járási népfrontbizottságok tevékenysége jelentős a közigazgatási egységben. Sok munkát pedig csak a járási népfront segítségével, irányításával lehet elvégezni. Ez a szervezeti egység képes például arra, hogy a községek összehan. golt munkájával helytörténeti gyűjteményt állítson össze, emlékparkokat építsen, vagy akár a vízellátás közös gondjain enyhítsen. Ezek megteremtéséhez valóban kevés egy-egy községi népfront ereje, egy-egy község összefogása. A járási népfrontok munkabizottságokban dolgoznak. A községpolitikai, a mező- gazdasági, a művelődéspolitikai, a béke- és barátságbizottságok a maguk munkaterületén átfogóan ismerik az egész járás tennivalóit, s ha jól dolgoznak, akkor valóban hatékonyan segíthetik a községeket. Választások idején komoly szerep vár a népfrontra, de nem nélkülözhető a választottak tevékenységének segítésében sem. A falugyűléseken adtak számot a helyi vezetők a végzett munkáról, az elkövetkező tennivalókról. És ezeken a fórumokon nyilvánított véleményt a lakosság, mondta «4 kívánságait. A járási népfront képviselője pedig ezt az alkalmat, nyílt fórumot használhatta fed arra, hogy megismertesse a helyieket a környék, a társközségek gondjaival, feladataival. Itt nyűt lehetőség arra is, hogy egy-egy nagyobb, vagy több települést érintő kérdésiben, tennivalóban összefogásra hívja az emberéket, HA A JÁRÁSI NÉPFRONT GONDJAI, feladatai tükrözik a járás gondjait, feladatait — jó úton járnak. Jelszavuk ezért nem is lehet más: együttműködés a lakoß- saggal, a pártszervezetekkel, a tanácsokkal. Ez a módja, hogy mozgósító erővé váljék, bizonyíthatja létjogosultságát, munkájának fontossá, gát. Kállősemjéni változások „Legyen közös, nagyüzem“ Szakszövetkezet holnap Elnök, faagronórmis, lekönyvelő, adminisztrátor, brigádvezető együtt, egyetlen szobában. Nem értekezleten, csak véletlenül éppen együtt. Kint esett az eső. Beszélgettünk. Nem sokáig. Idős, egyenes tartású ember lépett be. A becslésem szerint legalább 70 éves bácsi azért jött a kállősemjéni Egyesült Erő Szakszövetkezet elnökéhez, hogy megmondja: ' — Sándor, a bétagosított földért nem kell csere. Lemondok róla, legyen ! végérvényesen közös. Az elnök szólt az adminisztrátornak, hogy írja meg a nyilatkozatot, amelyet az öreg azonnal és tétovázás nélkül aláírt, miszerint átadja a bétagosított földet a közös alapba, a közös tulajdonba. — így megy es — fordult hozzám Zsurzsa Sándor elnök. — Nem kell a föld. Se a fiataloknak, se az öregeknek. A fiataloknak azért nem, mert ők már nem akarnak régi módon gazdálkodni, az öregeknek meg azért nem, mert már nem bírnak a földdel, se lépést tartani a fejlődéssel, a mai mezőgazdasági termelési követelményekkel. Végét járja az egyéni világ. Még itt, a szakszövetkezetben végét járja, Nem tarthat sokáig. „. A bácsi hallotta a beszélgetést s mielőtt kiment a szobából, még ezt mondta: — Minek már ez? Ette volna fene,, amikor így maradt. * Egyéni gazdálkodás... ? Legyen közös, nagyüzem. Az a jobb... A kállősemjéni Egyesült Erő Szakszövetkezet a legfejlettebbek közé tartozik. Mátészalka keleti lakónegyedében 120 gyermek elhelyezésére alkalmas óvodát építettek. A kis gyerekek és gondozóik a közelmúltban vették birtokukba az új létesítményt. *. Nem is kicsi. Szántóterülete 1800 hektár, s ebből 600 hektárt közösen, termelőszövetkezeti módszer szerint művel. Van 180 hektár közös erdő és legelő is. A szakszövetkezet közös termelési értéke 1974-ben — a rossz időjárás ellenére is — csaknem ötmillió forint volt. Napraforgóból 10 mázsa termést takarítottak be hektáronként. A szakszövetkezetben mindenütt a 15 éves elmaradásra, a szervezetlenségre, az egyéni művelés uralkodására, a hiányos gépesítettségre hivatkoznak. Lemaradás van, ez is igaz. Elsősorban a gépesítettségben és az állattenyésztésben. De ezek viszonylag gyorsan behozhatok, különösen akkor, ha az átalakulás után a helyi adottságokhoz igazodva jól szervezik meg a termelést és az állam is megadja a szükséges anyagi segítséget. Márpedig megadja, bár nem annyira nagy összegekben, ahogyan a szakszövetkezetek vezetői szeretnék. Saját erőből A kaflősemjérn Egyesült Erő Szakszövetkezet mostani nagysága W74 februárjában alakult ki három kisebb szafcsaö'vetfcezet egyesülésével. űzzél azonban csak egy kicsit lépték előre. Ennél értékesebb az a lépés, amelyet áz ugyancsak kállósem jéni Virágzó Szakszövetkezet tagsága határozott el. Átalakítják a szakszövetkezetei termelőszövetkezette és egyesülnek a kallósén» jóm üj Élet Tsz-szel. (Az egyesülés július 1-vel kezdődik.) De még igy is kisebb lesz a kállősemjéni Uj Élet Termelőszövetkezet, mint az Egyesült Erő Szakszövetkezet — Miért nem egyesülnek maguk is? — kérdeztem Zsurzsa Sándor elnöktől. — Sok lenne egyszerre. Az Uj Élet Tsz se bírná. Nekünk a saját erőnkből kell előbbre lépni. A tagok azonban főleg nők és idős férfiak. A fiatalabb férfimunkaerő az iparban dolgozik. Traktor csak tíz van, bár most vásároltak egy új, korszerű, nagy teljesítményű Dutra- erögépet Az idén már majdnem egymillió forintot költöttek fejlesztésre, elsősorban gépvásárlásra. De gépjavító műhely és más gazdasági épület is kellene. Az erőgépek —- az új Dut- rával együtt — képesek az talaj munka elvégzésére akkor te, ha a szak- szövetkezet átalakul. Munkagépek is varrnak. „Annál jobb“ Miközben beszélgettünk újabb vendég érkezett: a Herbária Gyógynövénytermesztő és Forgalmazó Vállalat szakembere, örömmel újságolta, hogy az anyarozstermesztéshez szükséges fertőző anyagot a szakszövetkezetnek biztosítják, sőt, egy korszerű, anyarozsbe- takarítő (úgynevezett kalászfésülő) gépet is, amely nem drága és használatával növelhető a betakarított anyarozs mennyisége. Azt is elmondta, hogy a Herbária Vállalat 1976-fa anyarozstermesztő rendszert tér vez — korszerű módszerrel és gépekkel — s ebben a rendszerben a gemzsei és a leveleid termelőszövetkezetekkel együtt számít a vállalat a kállósemjéní Egyesült Erő Szakszövetkezetre; is. Teremi Mihály, a szakszövetkezet fiatal főagronő- musa csendesen enngret mondott; — Lehet, hogy akkorra már mi is termelőszövetkezet leszünk. — Annál jobb — örvendezett a gyógynővényter- roesztő szakember. — Akkor tovább növelhetitek az anyarozs-termőterületet As idén folytatják .ßfc anyarozs termesztést es továbbra is nagy lehetőséget lát benne a fiatal főagronó- mus. — Homokon gazdálkodunk — mondotta —•, de lehetőség volna itt bőven,, ha felzárkózhatnánk az igazi nagyüzemek sorába. Jó nálunk a dohány is. A közösben 200—250 hektáron lehetne termeszteni. Leginkább ebből élnek az egyénileg dolgozó szakszövetkezeti tagok is. Közösben még többet adhatna a dohány. És jó itt a napraforgó. Az is más lenne igazi nagyüzemben. És lehetne foglalkozni zöldségfélékkel. Azt az asszonyok is értik. Csak lépni kell Minden igaz, de még semmi sem késő. A kállósemjé- ni Egyesült Erő Szakszövetkezetben különösen nem. Erős a közös bázis és jók a lehetőségek. Csak lépni kell. Meg kell tenni azt a nagy lépést, amelyet néhányszor ismételve viszonylag gyorsan behozhatják a lemaradás'. Saendrei József Czocialista brigádjaink még mindig nem tették meg takarékossági válla, lásaikat — mondta felszólalásában a vállalat verseny- felelőse. Az általánosan megfogalmazott bírálatot nem követte néma csend. Glacka Gyula lakatos tempós, megfontolt szavakkal érvelt: „Én nem tudom, mit vállaljon az a brigád, amelyik meg tudna csinálni 25 orsóházat, de csak 15 elkészítéséhez kap anyagot. Mondok én mást is. öthatos ékanyagol reszelünk tízes acélból. így mit takarítsunk meg? Vagy egy másik példa: a fogaskerekeket előbb elviszik edzésre és mi azután fúrhatjuk a lyukat. Ordít a fúró a kemény anyagban, aztán bele. törik.” FOGASKERÉK A jó példa ragadós. Egyetlen követ kell csak megmozdítani ahhoz, hogy meginduljon a lavina. Az „ordító fúró” volt most a kő, és az utána következő felszólalások a lavina közöttük Madarász Miklós véleményé: „Meséskönyv az, amit nála kapunk. Szóltunk az élszívóberendezés miatt, egy évig szóltunk valaki mindig felírta a jegyzetfüzetébe. Va. jón minek írja fel, ha úgy is elfelejti. Ezt csak mellékessé mAwdfcarw ai faskajsékc&ságról akarok én is beszélni. Mi sokszor nem termelünk, hanem barkácsolunk. Filléres értékű apró alátéteket bütykölünk, sasszegeket készítünk. Másik véglet* ha. kapunk is ilyen alkatrészeket, lapáttal adják ömlesztve és ml órákig válogathatjuk. Néma lehetne minden géphez egy- ségcsamagot készíteni? Az sem régen történt, hogy meghozták a kovácsszenet és nekünk szóltak; tessék kimenni, behordani. Nem esik 'jb £ tg eggiBBiB. «51, az önérzetünket sem sér. ti, ha ilyen munkát is ránk bíznak, csaíkhogy a mi órabérünk igen magas és látjuk, tudjuk, hogy szénlapáto. lásra van elég cseHengő ssz udvaÄ>n.’, A takarékossági vállalásra történő felszólítás varázsszóként hatott. Megoldatta a nyelveket és a szavakból kitűnt nem a munkások, vagy a brigádok passzivitása az, amely a párt- és kormány- határozat üzemen belüli mii. Uókat hozható megvalósítását késlelteti. A munkás, a brigád nőm vállal csak azért is. Ha lenne, nem pocsékolná eí az alátéteket, a összegeket, feleslegesen nem reszelné az ékanyagot. A fúrót sem törné el a lágy tojpirflnywiifrtfMi és ha » kényszerülne, nem barkácsolna, hasznos szakértelmét nem kótyavetyélné el szén lapátolásra. A munkás a takarékosságra intő intézkedésekkel egyetért A feltételekkel, a szervezetlen alkatrész- és anyagellátással, az emberi és gépi kapacitás rossz irányú hasznosításával nem át egyet, nem is érthet, ennek megváltoztatásától teszi függővé takarékossági vállalását. A ventillátorral példázva; a rossz elszívóberendezéstől csak a műhely levegője szennyezett, de a sok felírt és teljesítetlenül maradt kéréstől, figyelmen kívül hagyott javaslattól az üzemi légkör rossz, vagy ha még nem, eiőbb-utóbb azzá válik. Sceas Ssaäü ípsa, Közgazdasági rendezvények Nyíregyházán Május 7. és a, között narfc ponta egy-egy előadást rem» dez különböző közgazdaságé témákban a Magyar Közgáz dasági Társaság megyei tí— nöksége. Kétnapos látogatásra érkezik a megyébe dr. Km Pál, a Magyar Nemzett Banfe mezőgazdasági hitelfőosztá-» lyának vezetője, aki 7-én, IS órakor a MTESZ Víz utcai előadótermében Hitelpolitikai irányelvek érvényesülése a mezőgazdasági nagyüzemek^ ben címmel tart előadást. Lá- togatása során felkeresi a tM szabercelj és csengeti term®» lőszövetkezetaket is. Damian Ondó Mane köte gazdász Egyenlítői Guinea szakembere háromnapos szabolcsi látogatásra érkezik május 7-én. Két előadást tart Nyíregyházán. Május 8-áa az MNB-ben Hazám, Egyenlítői Guinea dmmeá, május 9-én a MÉSZÖV etöadóter- mében Egyenlítői Afrika országainak gazdasági helyzet« és osztályszerkezete, a neokoJ kvmalizmus megnyilvánulása formái fesz előadásának; eő4 Megbecsülés O KSválő társadalmi rmas- káért kitüntetett dolgozókkal beszélgettem a napokban, s feltűnt, hogy milyen, sokszor került szóba a megbecsülés szó. Nerr ar-j ml beszéltek a társadalma munkát szervezők, hogy <«, népfront, a tanácsok, fez üzemek becsüljék meg a társadalmi munkát végsőket — ez általában így is van. Inkább arról: a társadalmi munkával készített parkot, létesítményeket, ar, elültetett fákat, virágokat*1 mások is védjék, becsüljék' — olyanok, akik magúk; f esetleg nem vettek részt <ar.* akcióban. Tavaly csaknem 150 anl-, Hó forintot jelentett Sza- bolcs-Szafenárban ez, a munka, és településszégnté- / si akció mellett olyan szép? létesítmények is elkészüli tek a segítő kerek nyomású, mint Kislétán a kézilabdk- pálya, MHSZ-lőtér, Fan^o- ; la község így kaphatott Jha- marabb gázcseretelepet, Nagy cserkeszen így segítet., ték a cigánytelep feisssámo lását. Kisvárdán sok egyéb./, mellett a várfürdőt szépí-J tették és szökőfcútra is futotta az ötletek és a .segítő./ kész társadalmi munka ^ nyomán. Ratemaaoss készült ét az ifjúsági faáz, í Tiszalökön pescSg az óvoriaá bővítésére és fdújffcására' rsoportiosílották a táasedaií-- mi erőket. Tavaly mésr-megyéfelKisélrá csaknem jranden l^neása- átlagosan 300 tatarí értékű elvégzett jússadBÉmfciraKJjsa jutott, KÜK» oetei *násis;J| látszik, a mcezgaSaen tewsshbJI ftáytaíódfc 1975-bae. csafe-jffi nem roiodeB vähspüäeeQrsteS konkrét fervefefcei rendel- kezűi, tadják, hcSL,,s ’í«®s«2c.® oél énetekébe» kfeédgSiffl szervezett j| társadataú mmfeM -=»áep- § mészetesem ® -itefepMssaafe-- j| pfbés meöett 1 Fomas » #5 -axemmÜH, hogy sreiKffijtooli, anyagok, j hiánya, esetleg sy, VányAdé szakember íawoBete sei akadályozna a aegítőteéssz csoportok muíúsijáfe Ha hoKzáteSBZüfc, hogy I csak az ekmilt esztendőben ? több, mint ezer közérdekű | javadat valósulhatott meg | társadalma munka segítse- * gével. és több, mint 60 míl-i Hó forintot fordíthattunk/ megyénkben a fejlesztési tervekben nem szereplő új t feladatok megvalósítására * — máris jó programot je. , leshetünk. Ezért érdemes i dolgozni, s megbecsütaí 5 ; aasokat, aitóte az első hívó szóra tmaokäfeog látnak, » közért. h. s. :
