Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-31 / 126. szám

XXXII ÉVFOLYAM. 126. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1975. MÁJUS 31, SZOMBAT A választás bizalom p olitikánk iránt Biszku Béla elvíárs beszéde a nyíregyházi nagygyűlésen Pattogó katonazene és ün­nepi díszbe öltözött környe­zet fogadta május 30-án dél­után Nyíregyházán a szabad­téri színpadon a Hazafias Népfront városi bizottsága áll tal rendezett választási nagy­gyűlésre érkezett ipari, me­zőgazdasági dolgozókat, a vá­ros intézményeinek, szerve­zeteinek képviselőit! Mintegy két és fél ezer résztvevővel a Himnusz ’ hangjai mellett vette kezde­tiét a nagygyűlés. Úttörők és kisdobosok vonultak be dob­pergéssel és kedveskedtek vi­rággal az elnökségben he­lyet foglalt párt-, állami és tömegszervezeti vezetőknek, élenjáró dolgozóknak, a mun­kásmozgalom veterán harco­sainak, az egyházak jelenlé­vő képviselőinek. Szavalat következett, majd Kellner Ferencné, a Hazafias Nép­front nyíregyház; városi bi­zottságának titkára köszön­tötte a választási nagygyűlés résztvevőit, az első szavazó­kat. Külön üdvözölte az el- V nökségben helyet foglalt Biszku Bélái, az MSZMP Po- > litikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, Nyíregyháza város díszpolgá­rát, a 2. számú választókerü­let képviselőjelöltjét, dr. Tar Imrét, a megyei pártbizottság első titkárát és dr. Pénzes Jánost, a megyei tanács el­nökét. Megnyitójában ki­emelte: városunk lakossága a választási előkészületek so­rán kifejezésre juttatta, hogy egyetért politikánkkal, öröm­mel vállalja a szocialista épí­tés nagy feladatait. Ezt kö­vetően felkérte Biszku Béla elvtársat beszéde megtartásá­ra. Biszku Béla beszéde elején átadta a nagygyűlés minden résztvevőjének, Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár megye lakosságának pártunk Köz­ponti Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és Kádár János elvtárs sze­mélyes jókívánságait. El­mondta: a jelölő gyűléseken is impózáns módon nyilvá. nult a város lakosságának egyetértése pártunk politiká­jával. Megköszönte a válasz­tópolgárok bizalmát, s kije­lentette, az országgyűlési kép­viselők a párt politikáját, a Hazafias Népfront program­ját képviselik, a nép ügyét szolgálják. Hangsúlyozta, hogy a négy évvel ezelőtt megválasztott képviselők ele­get tettek a megbízatásnak, teljesítették a választók bi­zalmából adódó kötelességei­ket. Dicsekvés nélkül el­mondhatjuk, hogy ez idő­szak alatt az ország magasabl szintre emelkedett. Az or­szággyűlés törvényalkotó te vékenysége megfelelt a do! gozó nép érdekeinek, a kép viselők jól éltek a kapott bi­zalommal. Az elmúlt négy évben hu­szonhárom törvényt alkottak, köztük módosították az al­kotmányt, elfogadták a ta­nácstörvényt, a tervtörvényt, A választási nagygyűlés elnöksége Biszku Béla beszédét mondja. a külkereskedelmi törvényt. \ képviselők az alkotmány­ban rögzített felhatalmazá­suknak megfelelően végezték a kormányzati munka irányí­tását és ellenőrzését. A kép­viselők választóik érdekéber jól együttműködtek a párt, a népfront, a tanács helyi szer­veivel, dolgoztak válasz­tóik helyj és általános, közös­nek mondható kérései teljesí­téséért. Megfeleltek a felelős­ségteljes munka követelmé­nyeinek, a dolgozó osztályok, a lakosság általános érdekei­nek. Az elkövetkező öt év prog­ramjáról szólva a nagygyűlés előadója elmondta, hogy a képviselők programja az a politika, amelyet közel há­rom évtizede folytatunk, és amelyet a párt XI. kongresz- szusa elfogadott, megerősí­tett és továbbfejlesztett. — Harminc éve élünk sza­bad hazában, — folytatta Biszku Béla — s ez alatt a történelmileg rövid idő alatt a dolgozó emberek munkája nyomán fejlődött országunk. Büszkék lehetünk arra, hogy bár kilátástalan hely zetben a romok eltakarításával kezd­tük az új ország építését, ma szilárd munkáshatalom van. Népünk ura sorsának, s sza­badon, történelmileg páratlan sikerrel alkot. A nagy ered­ményekre példa, hogy ipa­runk ma öt hét alatt termel annyit, mint 1938-ban egy év alatt. Mezőgazdaságunk szo­cialista úton fejlődik, keve­sebb kézi munkával és em­berrel csaknem hatvan szá­zalékkal termel többet, mint a háború előtt. Ezek a ények különösen Szabolcsban mondanak so­kat, ahol nehéz volt az út a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez, de a jelen­legi helyzet önmagáért is beszél. Az ország jelentős eszközöket ruházott be a mezőgazdaság fejlesztésébe, mert a párt tudta, hogy ez felel meg az egész dolgozó nép érdekeinek. Biszku Béla ezután ismer­tette, hogy a nemzeti jöve­delmünk napjainkig ötszö­rösére nőtt, az egy lakosra jutó összes fogyasztás a háború előttinek háromszo­rosa. 1948-tól napjainkig közel hatmillió ember köl­tözött új lakásba. Megtörtük a régi uralkodó osztály mű­veltségi monopóliumát, a kultúra közkinccsé vált. A felszabadulás óta el­telt három évtized megvál­toztatta Szabolcs-Szatmár megye arculatát is. Az ipari termelés e megyében is meghaladja a mezőgazdaság részarányát, gyárai termékei az egész országban, de hatá­rainkon túl is ismertek. A (Folytatás a 2. oldalon) Jubileumi ünnepség Nyíregyházén Haszonét éves a szocialista szakmunkásképzés Huszonöt éves a szocialis­ta szakmunkásképzés. Sza­bolcs-Szatmár szakmunkás- képzésének elmúlt 25 évére május 30-án, a nyíregyházi 107. számú, Mező Imre Ipa­ri Szakmunkásképző Inté­zetben emlékeztek. Nyíregyházán 1883-tól mű­ködött ipari iskola. Egészen 1945-ig a régi módszer sze­rint, mostoha körülmények között oktatták a szakmákat. Bár a képzésben a felszaba­dulás utáni évek is jelentős változást hoztak, a megúj­hodás csak 1950-ben kezdő­dött el. Megyénk a nagyobb arányú szakmunkásképzés­be csak jóval később, az 1960-as években megindult ipartelepítés és -fejlesztés nyomán kapcsolódott be. Ez­után, de főleg a harmadik és negyedik ötéves terv során kezdődött meg a szakmun­kásképzés tárgyi feltételei­nek jobb megteremtése. Az elmúlt 25 év alatt több mint 30 ezer fiatal végzett a me­gye szakmunkásképző inté­zeteiben. Jelenleg 12 intézetben csaknem tízezer fiatal tanul. Az utóbbi években a nyolca­dik osztályt elvégzők közel 40 százaléka tanul tovább a 7 ipari, 4 mezőgazdasági és egv kereskedelmi szakmun­kásképzőben. A fejlődésre jellemző, hogy ma már 45 szakma között választhatnak, ennyit oktatnak a megyében. Hétszáz vendég hallgatta meg a 107-es intézet aulájá­ban Pápai Bélának, a Mun­kaügyi Minisztérium főosz­tályvezetőjének ünnepi be­szédét. Az előadó megemlé­kezett a szocialista szak­munkásképzés negyedszáza­dának történetéről, ismertet­te a 25 esztendő jelentősebb eseményeit. — Huszonöt év alatt — mondotta az előadó — több mint egymillió szakmunkást képeztünk ki, vagyis jelenle­gi munkásosztályunk aktív szakmunkásrétegének 80 százalékát, ma már a szak­munkás-állomány min terv egymillió-kétszázezer fő, vagyis háromszorosa a 25 évvel ezelőttinek. Beszédé­nek további részében a IV. ötéves terv idejére eső fej­lesztésekről szólt, ismertet­te, hogy állami beruházási keretből az országban ez év végéig 41 iskola, 33 kollé­gium és 27 iskolai tanműhely épül, mintegy 3500 munka­hellyel. Ezen felül — foly­tatta — 1973 óta a vállala­tok befizetéseiből képződő úgynevezett szakmunkás- képzési alapból évenként mintegy 250—300 millió fo­rint szolgálja a vállalatok­nál folyó gyakorlati oktatás fejlesztését. Ezt követően került sor a szakmunkásképzésben kie­melkedő eredményt elért 18 szabolcs-szatmári pedagógus kitüntetésére. Az ünnepség befejezéseként hét szak­munkásképző intézet növen­dékei adtak műsort. Az ünnepség vendégei ez­után megtekintették az is­kola második emeletén nyílt kiállítást, amelyen a szak­munkásképzés múltját fel­elevenítő dokumentumok, segédlevelek, a tanoncok sor­sát idéző tárgyak, ruhadara­bok láthatók. Üzembe helyezték a szamosközi zárógátat Befejeződött a Szamostól a Túrig terjedő, árvízvédelmi zárógátrendszer építése. A zárógátrendszer építése a szamosközi árvíz után, 1970- ben kezdődött és az építés so­rán 42 és fél kilométer hosz- szú, új töltés készült el. A hatalmas munka során 3 mil­lió köbméter földet építet­tek be. Az elkészült zsilipek­be és kisebb műtárgyakba mintegy hatezer köbméter be­tont és 800 köbméter termés­követ dolgoztak be. A léte­sítmény 232 millió forintba került. A zárógát 42 község­nek nyújt biztos védelmet az országhatáron túli területről származó árvizek ellen. A zárógátrendszer üzembe helyezésére május 30-án, pén. teken került sor. A Csenger- ben megtartott átadási, üzem­be helyezési ünnepségen az Országos Vízügyi Hivatal el­nökének képviseletében és megbízásából dr. Szeifert Gyula vízügyi igazgató kitün­tetéseket adott át. Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács meghall­gatta az igazságügy-minisz­ter jelentését a hazánk felsza­badulásának 30. évfordulója alkálmából gyakorolt köz­kegyelem végrehajtásáról. Az amnesztiarendelet alapján eddig 1685 elítélt büntetésé­nek végrehajtását elenged­ték, 2810 személy ellen a büntetőeljárást megszüntet­ték és mintegy 25 ezren mentesültek a büntetett elő­élethez fűződő hátrányok alól. Az Elnöki Tanács meg­állapította, hogy az amnesz­tiarendelet végrehajtása megfelel a kitűzött céloknak, és az igazságügy-miniszter jelentését jóváhagyólag tu­domásul vette. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és vá­lasztott meg, továbbá egyéni kegyelmi ügyekben döntött. (MTI) • • Ünnepség a pedagógusnap alkalmából A pedagógusnap alkalmából pénteken ünnepséget tartot­tak a Parlament kupolacsar­nokában. Az ünnepségen részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az ünnepségen dr. Polinszky Károly oktatási miniszter üd­vözölte a kitüntetett nevelő­ket, s egész népünk köszöne­tét és elismerését tolmácsolta a pedagógusoknak, akik pél­damutató és áldozatos hiva­tástudattal embert nevelnek gyermekeinkből. Ezt követően az oktatási miniszter eredményes oktató­nevelő munkásságuk elisme­réseként 121 pedagógusnak adott át kitüntetéseket; 59-en Kiváló tanár, 41 -en Kiváló tanító, 21-en Kiváló óvónő ki­tüntetésben részesültek. Kiváló tanár kitüntető cí­met kapott Boroska Miklós, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Iskolája szakvezető tanára; Iván La­jos, a fehérgyarmati Móricz Zsigmond középiskolai kollé­gium igazgatója, Tempfli Jó­zsefire, a Mátészalkai 2. szá­mú Általános Iskola tanára. Kiváló tanító kitüntető címet kapott Medgyesi Józsefné, a Nyíregyházi 5. számú Általá­nos Iskola tanítója, Nagy Sándorné, a Nyírbátori 2. számú Napköziotthonos Övo-, da vezető óvónője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom