Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-30 / 125. szám

4 KELET-MAGY ARORSZAG W75. mSJttshj« Újdonságok tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Mezőgazdasági újdonságok a BHV-röl Hulladékból takarmány — Palántanevelés széndioxiddal * A mezőgazdaság és az ipar egymást éltető kapcsolata a Budapesti Nemzetközi Vásá­rán a kiállított termékek ál­tal is érzékelhető volt. Gé­pek, vegyi anyagok, alap­anyag a tnezőgazdaságnak s a mezőgazdaság által termelt termények egy része alap­anyag az iparnak és az élel- * mlazeriparnak. A mezőgazda. í sági termelés könnyítését elő­segítő gépek elsősorban a szállító eszközök, a hozamok növelését biztosító kémiai szerek, köztük néhány új termék megérdemelte a fi­gyelmet. Kukorica- csutkából Túr fűről A Péti Nitrogén Művek kiállító területén feltűnő helyre tették azt a néhány üvegfalú kazettát, amelyben egész és zúzott kukoricacsut­ka volt látható. A kukorica­csutkák mellett üvegedény­ben színtelen, szaktalan, át­látszó folyadék állt „Furfu- rol” felirattal. A kiállító tér gazdái készséggel adtak fel­világosítást legújabb termé­kükről. A nyers Furfurolt a Péti Nitrogén Művek hódmezővá­sárhelyi gyárában mezőgaz­dasági hulladékból, többek között kukoricacsutkából ál­lítják elő. A Furfurol felhasz­nálási területe igen nagy. Jól használható a műanyag­iparban, a lakkiparban, az állati-növényi, illetve ásvá­nyi olajok gyártásában, a műgumigyártásban. A to­vábbi termékek, a Furfurol- alkoholt tartalmazó gyantá­kat vas, acél, színes- és könnyűfém öntödékben öntő­formák készítésénél használ­ják, de speciális területeken, például bőrcserzésnél, oldó­szerként is kiválóan alkal­mazható­Az eddig hasznosítatlap melléktermék, a kukorica- csutka tehát fontos ipari alap­anyag lett, de a Furfurol nemcsak az iparnak, a mező­gazdasági termelésnek is, főleg az állattenyésztésnek nagy hasznára válhat. A Fur- furol-gyártás mellékterméke az úgynevezett Furfurol-kor- pa, ecetsav tartalma és nagy adszorpciós képessége lehető­vé teszi, hogy á takarmány- keverékbe nagyobb mennyi­ségű karbamidot keverjenek a mérgezés veszélye nélkül, így az állati fehérje szüksége leiének akár 70 százaléka is karbamidból biztosítható. Takarmányozásnál a Furfu- rol-korpa adagolása két re­ceptura szerint A és B jellel van meghatározva. Az A je­lű a növendék és vemhes üszők, a B jelű a tenyészbi­kák intenzív hizlalására, il­letve a tejelő tehenek szá­mára alkalmas. Az A-recept- nél a takarmánykeverékben a Furfurol melléktermék 37,3 százalék, a B-receptben 32,3 százalék. Ez az etetési tech­nológia jelenleg engedélyezés alatt áll. A Furfurollal egyébként talajjavítást, trá­gyázást is végezhetnek. Gáztrágyázás fólia alatt Magyarországon mintegy 14 millió négyzetméter fóliá­val fedett területen termesz­tenek zöldséget, nevelnek pa­lántát. A zöldségnövények táplálkozási és gazdasági je­lentősége nagy, ezért is min­den olyan eljárás, amellyel a zöldségtermesztés gazdaságo­san fokozható, figyelmet ér­demel. A zöldségnövények üvegházi, fólia, alatti termesz­tésénél a széndioxid-gázos trágyázás a kertészetileg fej­lett államokban ma már ál­talánosan elterjedt. A kerté­szeti egyetem zöldségtermesz, tósi tanszéke évek óta foly­tatott vizsgálatai bizonyítot­ták, hogy zárt térben a zöld­ségpalánta-nevel és, hajtatás széndioxidos műtrágyázással hazánkban is gazdaságos. A vizsgálatok eredménye, hogy a Répcelaki Szénsavter­melő Vállalat a BNV-n be­mutatta a C02-trágyá(zás technikai eszközeit, tájékoz­tatta az édeklődőket az al­kalmazás módjáról. A szén­dioxid trágyázás lényege, hogy fólia sátrakból épített nagy légterű létesítmények alatt növelik a levegő szén­dioxid tartalmát. A széndi­oxid adagolásával a zöldség­félék hozama 20t30 száza­lékkal növelhető. Lényeges, hogy a C02 adagolását kellő lénymennyiség és megfelelő hőmérséklet mellett végez­zék. A legmegfelelőbb idő­pont a gáztrágyázásra: nap­felkelte után elkezdeni és napnyugta után egy-két órá­val befejezni. Hazai körül, mények között a zöldségnö­vények széndioxid trágyázá­sára leggazdaságosabb a pa­lackozott, cseppfolyós COi. Széndioxiddal nagymértékben növelhető a fejes saláta, pap­rika, a paradicsom és egyéb zöldségfélék termésátlaga. A gáztrágyázáshoz meg­felelő technológiát dolgoztak fd a C©2;t -tartalmazó palac­kok lefejtésére berendezés szolgál, s a gázpalack tartal­ma összekötő csővezetékeken jut a felhasználás helyére. Minderről a BNV-n az érdek­lődők részletes tájékoztatót kaphattak. Seres Ernő KERTBARÁTOK TANÁCSADÓJA A diófa oltása A diófát hazánkban általá­nosságban magról nevelik, mert a magcsemete fává nö­vekedve az anyafához ha­sonló termést ad; meglehető­sen átörökli annak tulajdon­ságait. A jó tulajdonságokat csak ivartalan szaporítással (oltás­sal) őrízhetjük meg. Az oltás nemcsak a jobb minőség elérésének eszköze, hanem a diófa termőre for­dulását is sietteti. Mivel a diófa oltásával ha­zánkban csak újabban kezde­nek foglalkozni, és a szükség­lethez képest csak igen kis mennyiségben, meg kellene próbálkozni a termelőknek saját csemetéik oltásával. A nemesítés kivitelezésé­hez segítségül régi tanító- mesterem, Krézsek István ta­pasztalatait közlöm: Krézsek a legjobb ered­ményt a dió szemzésével ér­te el. A diót hajtószemre és alvószemre egyaránt lehet oltani. Mindkét esetben igen fontbs az, hogy a szemet mindig hajtásba rakjuk, mert a vesszőn, idősebb fa­részen nem ered meg. Hajtó­szemzés esetén a szemet a alany hajtásának alsó részé­be tehetjük, miután az alanyt úgyis nyomban visszavágjuk tehát a szem kifakadásá biztosítjuk (kierőszakoljuk) Viszont alvószemzés esetén a szemet az alany hajtásának felső részébe kell tenni (nem szabad a hajtás alsó felébe rakni), mert a mélyre helye­zett szem, ha meg is ered, tavaszig élpusztul. ____ Szemezhető minden olyan magcsemete, melynek leg­alább 40 cm hosszú hajtása van. A magcsemetéket több­nyire a második évben sze­mezhetjük. Mind a hajtó-, mind az al­vószemzésnél a szemet a ne­mes hajtásról a következő­képpen szedjük le: a hajtás érettebb részéről a leveleket levagdossuk; úgy, hogy csak a levélnyél egy kis része ma­radjon meg. A szem melleti a héjat körülvágjuk. Eles késsel két metszéssel végez­hetjük ezt, s azután a szem­lapot és a levélnyélcsonkot — két ujjunk közé fogva, a szemet oldalt fordítva — le­pattintjuk róla. Az alany hajtásán, ott. aho­va a szemet rakni akarjuk, a leveleket levagdossuk, az ismert T-vágást elkészítjük, és a szemet a T alá toljuk, majd bekötözzük. Hajtóra június 20. táján szemezünk, amikor a hajtá­sok elég érettek. Július 1. napján túl hajtóra szemezni már nem célszerű. A hajtó­szemzés befejezése után az alany kihajtását szemzés te­lelett 15 cm-re visszavágjuk. Ezáltal a berakott nemes szem rövidesen kihajt és őszig rövid hajtást nevel. Alvószemre július 20—25 táján szemezzünk. Az alvó­szem zéssel sem szabad késle­kedni, mert ha későn szem­zőnk, a szemzés megeredhet, de a szem télen elfagyhat. Alvószemzés esetén, ha azt korán végeztük is, a szem legritkább esetben hajt. ki ab­ban az esztendőben, ha az alanyt nem vágtuk vissza. Az alanyt a szerzés felett 15 cm-re csak tavasszal metsz- szük meg, és az új hajtást e csaphoz kötözzük. Mivel alvóra szemezni csak erős hajtásba és csak a hajtás felső részébe lehet, ezért az alanyokat célszerű korona magasságban, 3—4 éves korban /szemezni, ami- koris a nemes szemből faka­dó hajtás már a koronahaj­tást fogja képezni, vagyis a fa törzse lesz az alany. Fia­talabb, kiültetett fákat is le­het szemezni. A nemes szemet lehetőleg törzskönyvezett termő diófá­ról, vagy ennek hiányában általunk ismert, jó minőségű diót termő fákról szedjük. Inántsy Ferenc Uborkaszedő gépek gyártását kezdte meg a barcsi— csokonyavisontai mezőgazdasági tsz-ek mezőgépjavító társulása. (MTI fotó — Bajkor József) Tízezer mázsa Tapasztalatok a fehérgyarmati szakosított telepről Egy esztendővel ezelőtt ér­keztek Fehérgyarmatra, a megye egyik legkorszerűbb szakosított sertéstenyésztő és hizlaló telepére az első kocaszállítmányok, Kahyb fajta. Különböző területeken dolgozó sertéstenyésztő szak­emberek mondják — és a gyakorlat is igazolja —, hogy jelenleg nincs ennél jobb húshibrid sertésfajta Ma­gyarországon. Megfelelő kö­rülmények közt és megfelelő gondozással ez a fajta érté­kesíti legjobban a takarmá­nyokat, ez a legjobb húster­melő és szaporodása is ki­váló. Hét termelő­szövetkezet A fehérgyarmati szakosí­tott sertéstenyésztő és hizla­ló telepet hét termelőszövet­kezet — a szatmárcsekei, a két fehérgyarmati, a nábrádi, a tiszakórődi, a penyigei és a kérsemjéni — közösen lé­tesítette összesen 54 millió forint költséggel. Szárító üzemet, takarmánykeverőt és négy gabonasilót is épí­tettek hozzá. így igazán komplett, mert a növényter­mesztést is tudja segíteni. 1974-ben, például, a szárító üzem a körzetben gazdálko­dó termelőszövetkezetek ga­bonáját, majd ősszel a ku­koricáját szárította. A ta­karmánykeverő üzemben a járás valamennyi termelő- szövetkezete és háztáji gaz­dasága részére készítenek tápokat, a saját szükséglet fe­dezésén túl évi 1500 vagon­nal. A telep nagysága: 460 ko­caférőhely és évi 9200 (ösz- szesen mintegy tízezer mázsa) hízó kibocsájtása. A beüze­melés egy évvél ezelőtt kez­dődött, az első malacok 1974. július végén születtek a te­lepen, de még most sincs teljes kapacitású termelés, Az első eredmények Eredmény azonban máris van. Az 1974-es kezdeti évet 221 ezer forint nyere­séggel zárták. 1975-ben eny- nyivel már kevesebb pénzt kell a társult jtsz-eknek for­góeszközök vásárlására be­fizetniük. Nem törvényszerű tehát — mint sokan mond­ják és hiszik —, hogy a sza­kosított telepeken az úgyne­vezett tanulópénzt minde­nütt meg kell fizetni. — Ha jó a telep, ha va­lóban korszerű és megfelelő fajtával népesítik be, a nye­reséget az első évben is biz­tosítani lehet — mondotta Klapka György, a fehérgyar­mati telep vezetője — Szükséges azonban a jó munkaszervezés, a kiváló minőségű táptakarmány, a szakmai irányítás, a dolgozók fegyelme és tanulása is. Ná­lunk, például, még most, egy év múltán is az a legna­gyobb gond és baj, hogy jön- nek-mennek az emberek, váltakoznak a gondozók, mert szigorúak a követel­mények. A fehérgyarmati sertés­kombinátban 50—55 ember dolgozik. Ebből tíz már szakmunkás. További 25 most tanul, elkezdődött ä betanított munkásképzés. A kombinát úgy startolt, hogy az idén februárban az első hizószállítmányuk is olasz exportra ment, tehát kiváli minőségű volt. A követkéz: második és harmadik szállít many szintén olasz exportr« ment. — Az export minőség na­gyon fontos — mondott« Klapka György. — A nép­gazdaságnak valutabevétel: biztosít, nekünk viszont négj forint ártöbblétet kilónként Ez összesen kétmillió íoruv ebben az évben, pedig méf nem vagyunk a termelés: csúcson. A társulást viszem úgy szerveztük és terveztük hogy teljes kapacitásban év. négymillió forint legyen s tiszta, haszna... — Lesz is ennyi? — Nem hiszem. Körülbelül a fele reális, de még sokai kell tanulnunk, sőt, továbt kell korszerűsítenünk, hogy a betervezett nyereséget biz­tosíthassuk. Korszerűsítés — Miért vált ilyen kamat szükségessé a korszerűsítés? — A korszerűsítés lénye­ge: úgynevezett higiénikuf rácsok és battériák beszere­lése az előhizlaldában — vá­laszolta Klapka György. — Ezek új dolgok, alig egyéve­sek, viszont jók, mert fokoz­ható a tisztaság, az egész­ségügyi követelmények be­tartása, és a battériákkal jobban ki lehet használni a? épület belső terét. Úgy is mondhatnám, hogy emelete? ketrecekben, egymás fölot! lesznek a süldők mindad­dig, amíg az előhizlalás tart Ezzel azt is megmondtam; miért vált ilyen hamar szük­ségessé a korszerűsítés. A fejlődés üteme egyre roha­mosabb mindenütt. Egyet­len év során is új, a réginél jobb, gazdaságilag is ered­ményesebb módszerek, meg­oldások születnek. Ezért kü­lönösen fontos az építés-sze­relés, a kivitelezés gyorsasá­ga. — Kiktől kapnak szakmai segítséget, vagy irányítást? — Az úgynevezett Ipari Sertéstenyésztő és Hizlald Vállalat rendszeréhez tarto-í zunk. Kiváló szaktanácsadói vannak, akik rendszeresen járnak ide is. Hozzák a jő tapasztalatokat, az újdonsá­gokat és gyakorlatias taná­csot adnak. Szendrei .lózseí Pályázati felhívás Az 1975. évi $8. Országos Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kiállításon ren­dezik meg a „Kiskertek mesterei" V. országos ver­senykiállítását, valamint a „Kertbarátok barkács-, újító- és ötletbemutató”-ját. Pályázhatnak a kertbarát­közösségek, szakkörök, klubok, szakcsoportok, kertszövetkezetek. Kiállít­ható minden fajta kerti termék, gyümölcs, szőlő, zöldség, fűszer- és gyógynö­vény, szobanövény. A barkács-, újító- és ötlet- bemutatóra minden egyéni tervezési és házi kivite­lezésű kiskertben haszno­sítható eszköz, szerszám erő-, és munkagép. Nevezni lehet a házikerti termesztésben eredménye­sen hasznosítható techno­lógiai és technikai újítá­sokkal, szemléltetőraj­zokkal, tablókkal, eredeti ötletek terveivel is. Á részvételt június 5-ig a a Hazafias Népfront me­gyei bizottságához 4401. Nyíregyháza, Felszabadu­lás u. 1. kell bejelenteni. A szakcsoportok a MESZÖV- vel közöljék 4401. Nyíregy­háza, Szabadság tér 7. A Mezőgép Tröszt termékei a BNV-n (H. J.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom