Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-29 / 124. szám
!fT5. 29EfLET-MABVAR©RSZAO ■SP 3 A lift A laka beszáll a liftbe, kiszáll a megfelelő emeleten, s ott az ellenőrbe ütközik, aki kéri az igazolványt. Hg nincs, szabálysértési feljelentést tesz, ötezer forintig terjedhet a büntetés. Hogyhogy milyen igazolvány? Hát a liftveze- töit! Az úgy van — gondolom —, hogy a liftezni vágyó állampolgár részt vesz a tanfolyamon, ahol heti 16 órában elmagyarázzák neki, hogy a liftben melyik gombot milyen szögből kell megnyomni, mekkorg erővel és milyen arckifejezéssel. Ennek utánq az ember vizsgát tesz. Tárgyak: fizika, magyarnyelvtan, matematika, megtanulja kilenc másodpercen belül futni a százat (lépcsőn felfelé). Csakis ezután kaphatja meg az illető az arcképes liftvezetői igazolványt, amelybe bevezetik szer mélyi adatait, testméreteit és ujjlenyomatait. Ez a két utóbbi azért szükséges, mert igazolnia kell, hogy nem magasabb két méter hetvennél, és vannak újjai. Különben ugyanis nem fér be a liftbe, és mivel nyomja meg a gombot... S ha a T. Olvasó a fenti sorokat valami láz- álomnak véli, akkor mindenki becses figyelmébe ajánlom a Nyíregyháza. Rákóczi út 1. számú épület liftjében található sorokat: „A liftet használhatják. 14 éven felüliek, akik kezeléséről kioktatásban részesültek, arról sikeres vizsgát tettek, arcképes vezetői igazolvánnyal rendelkeznek. és számukra az IKV engedélyt adott...” ■ • Uarnavölgyi) Siker Komlón Hazatértek a kamlói országos magánénekver- senyről a Nyíregyházi Állami Zeneiskola versenyző növendékei. Közülük hár. man léptek dobogóra: Galambos Irén, Koncziii Edit és Szabó Ágnes egy első, egy második és egy harmadik helyezést értek el a népdal-, illetve míjdalkategáriákban. Ezzel az eredménnyel a nyíregyháziak elhoztam a vándor, serleget is. Hatmilliós társadalmi munka Tiszalökün Az 1974. évi költségvetési és fejlesztési feladatok végrehajtásáról és a társadalmi munka végzéséről szóló beszámoló jelentés szerepelt a Tiszalöki Nagyközségi Tanács május 28-i ülésének napirendjén. Az elmúlt évben több mint 12 millió forintból biztosította a tanács a tervszerű gazdálkodást. valamint az intézmények zavartalan működését. Fejlesztési alapra 6 millió jutott, amelyből többek között két kilométer új utat építettek, bővítették a vízhálózatot a belterületen és az üdülőtelepen, mélyfúrású kutat létesítettek Újtelepen. Ebből az összegből fedezték a négytantermes általános iskola építésének megindítását, orvosi lakások és tűzol tószer(ár építését. A községben régi hagyományai vannak a társadalmi munkának, a városok és nagyközségek között indított versenyben évek óta az első három helyezett között szerepelnek. A múlt év; társadalmi munka felajánlásukat hatmillió 88 ezer forintra teljesítették. A nagyarányú társadalmi munka végzéséhez nemcsak a községben tevékenykedő, hanem nyíregyházi, sőt. megyén kívüli vállalatok és üzemek is hozzájárultak. A tanácsülés 13 vállalatnak és üzemnek „Kiváló Társadalmi Munkáén oklevél”. 8- nak a „Társadalmi Munkáért oklevél” kitüntetést adományozta. A legjobb társadalmi munkások közül 48-at részesített „Kiváló társadalmi mun. káért” elismerő jelvény kitüntetésben. (d) Szovjet segítséggel és berendezésekkel bővült az évi 7 millió tonna nyersolajat feldolgozó Dunai Kőolajipari Vállalat. í978-ig három új üzemet indítanak. Jelenleg szovjet és magyar munkások szerelik az or- toxilol extraháló üzemet és az Európában egyedülálló 87,5 méter magas rektifikáló tornyot. (MTI fotó: Kozák Albert) J^sak lógok rajtuk, ^ mint szakadt pokróc a drótkerítésen -- kezdi az öreg. Pöttömnyi ember, görbebotja majdnem nagyobb nála, és nyolcvan felé járván már csak aprózza a lépést. Teje tiszta, múlt emlékeit idéző, 50—60 évvel ezelőtti dolgok emlékforgácsai bele-bei evegyülnek inai panaszába. Panasz? Nem, nem is annak szánja, csak éppen el kel} mondania. hiszen a bajnál is nagyobb baj, ha a szó bennszakad a szívben. Nem panasz, hiszen egy apa márcsak büszkeségből gém vádolja gyermekét, pedig tehetne rá oka bőven. Mert négyen vannak, jól keresők, s nem is ostobák, hiszen az egyik okosan kiokumulálta, miként írathatja magára még- az öreg életében a régi házat, ahol ma megtűrtén éldegél, s közben szólni is fél, mert a vő megveri, főleg ha felönt a garatra. Ne Is tudják, hogy hová valósi, mert akkor rájönnek, hogy elbeszélte fájdalmát, és akkor ki tudja mi lesz. Fél. Hogy miért nem megy a másik gyermekéhez? Vagy a harmadikhoz? Próbálta, de inkább visz- szajött, mert az sem volt jó, ott a meny szekálta ki. Enni? Nos megakad, nem is sok. nem is a legjobb. Biztos jobb len- pe szociális otthonban, de végtére is van 700 forint körüli nyugdíja, s emiatt nehéz, pedig odaadná szívesen. így aztán delente felül a buszra, átmegy a szomszéd faluba, ott van öregek napközije, ott ebédel. Kaptat (elfelé a buszlépcsőn, már zihál a tüdő, nehéz az út, de neki ilyen kglr várta jutott. Megérdemelte? Kutat emlékezetében, de nem talál olyan bűnt az életében, amiért ez így jogos volna. Tanácsolták neki, hogy forduljon a bírósághoz. Nem, a gyermekeivel nem pö. Föl, ilyen szégyent nem akar. így csak lóg, mint szakadt pokróc a drótkerítésen. a tüskés családon a tépett életet hányja a gyermeki értetlenség és szeretetlenség metszőén hideg fú- vallatg. Pedig neki lennének érdemei is, ezekrőTnem szól, csak szavai közüj bukkan fe) Cseljabinszk. Ke- renszkij, egy vöröskatona sok kis és nagy harci emléke, amikkel ma sem dicsekyé- si célzattal szól, csak úgy emlegeti, mint természetest. Másnak Doberdó, neki Szibéria jutott $z első világháborúban, s most, amikor olyan világ jött, amit elképzelt, igencsak tori az élet. Nézem, tanácstalanul, meggörnyedt alakját, próbálok belelátni a kemény koponya mögé, a horpadt mellkasba, oda. ahol a szíve van- Megadás? Törés? Szégyen? Fájdalom? Csalódás? Nem fogalmaz, csak né?, már könny- telen a szeme, tört fénye mögött álmai temetője. Végig dolgozott, küzdött élete után csak tépett pokróc maradt belőle. Nyíri homokot fúj felénk a szél, a kis- öreg szemébe húzza kopott kalapját. És elindul haza. Haza? A tüskék kQ?é, ahol a szoba sarkában lehet csak visszagondol, ni arra, mennyi melegsége volt egykor a szobában, amikor ve- rejtékes munkája után hazament gyermekeihez, negyven, vagy ötven évvel ezelőtt. Szájában a szomszéd falu meleg ebédjének ízéve] hull szemére a dÓlUl§nj. szender. Bürget Lajos Költöznek a méhészek Éjszakai sötétségbe burkolta a sűrű akácost' a nyári zápor, amikor Veszprémi Endre aggódva nézte végig 37 méhcsaládját (G. B.) Akácosból a A huszonhatezer szabolcs- szatmári méhcsaládból harminchéttel ismerkedhetünk meg Terem közelében, az erdő közepén. Kegyetlenül zur hogott a nyári zápor, esti lett a sötétség, és nem csoda, hogy Veszprémi Endre, a méhek gazdája nagy sietséggel gondoskodott a kis szorgalmas bogarakról. — Amilyen jól kezdődött az idény a szezon, olyan rosszul ért véget, sajnos — mondja a gacsályi pedagógus, aki itt tanyázik a homokon már 10 napja. A kis kunyhóban a fekhely, a felszerelés, a védőálarc, a füstölő, arrébb a pergető. Felesége a tűzhely mellett esernyő alatt, — Szépek — ahogy mondani szokás erősek — a csa- ládaim, egyben-egyben 40— 50 ezer méh van. A i'őhor- dáskor megváltozott az idő, és bizopy jég, szél, eső zavarta meg a munkát. Mert az igaz, hogy szép itt, s úgy tűnik nyaralás a méhésznek az akácszüret, de azért izgalom is akad bőven. Nézzük az eget, aztán a vegyszerezés is izgalmas dolog, pergetni legelőkre is kell... Szóval munka is akad. De a méhész szorgalmas, nem is lehet más, hiszen a méhecskék szinte rákényszerítik, hogy sürgő-forgó legyen. Mert ez a szervezett társadalom kemény és pontos törvények siaript él. Minden pillanatban elhal egy, mindegyikben születik, helyette, és közben szüntelen folyik a munka. A 21 nap után kikelt mehet először házi munkára fogják. aztán 4—5 nap múlva kirepül. Először a kaptár nyílásánál, aztán messzebb, majd egy kör, és megint egy, és aztán egy fára, a virágra. És jönnek vissza, mézzacskójukban gyöngynyi nektárral, néha Olyan fáradtan, hogy éppen csak bebuknak, ürítenek, és utána újra útra kelnek. És ez így megy, szünet nélkül. — Csodálatos nézni őket — folytatja Veszprémi Endre. És hogy a szorgalmukkal dicsekedjem: a kedvezőtlenre fordult idő ellenére is hat mázsa mézet pergettem itt. Most indulok haza, hozom a teherautót, és várdoFolunk tovább, a szatmári rétekre. Ott már virágzik a vadlóhere, és a többi pillangós is. Nincs megállás, minden perc jó időt ki k®U használni. Passzió? Az is, hiszen '•esz. prémi Endre még arra is s*»- kit időt, hogy megfigyeléseit irodalmian szép írásokban örökítse meg. Munka? Igen, hiszen éjjel és nappal éberséget diktálnak a méhek. Pénzszerzés? Mondjuk úgy, népgazdasági 'haszon, hiszen csak a megyéből több mint fél millió kiló mézet adnak itt Lassan elnéptelenednek a& akácerdők, véget ért a virág* zás. Elcsendesül itt a zümmöj gés, és csak a kaptárak nyoma, a méhész bódéjának helye mutatja: itt két hétig! szorgos munka folyt. És a méhész, aki töri fejét, készíti a lábrácsot a kaptár bejáratához, hogy a gyógyászatnak szükséges virágport felfogja a méhek lábáról, hogy tiszta kanna várja az új virágok új mézét. — És hogy csíp-e a méh? Nos Gsak annyit, mintha rámszállna egy légy — mondja befejezésül. Ismernek. Feld nyitja a kaptárt, belenéz, és Szinte megsimogatja szemével szabad idejének íelvidá- mi tgit, a szorgalmasokat, kik szinte félve bújnak a sör tét felhők elől- (bürget) . ^ „Váratlanul érkezett...“ A gyermek megszületett és meghalt, Három kiló húsz deka veit, fejlett fiúgyermek. Az anyja a szülés után még feküdt vagy félórát, aztán a lepedővel együtt egy reklám- szatyorba tette és bezárta a szekrénybe. A családfő hajnalban kelt, a gyerekek még aludtak. T. Klára, aki éjszaka a gyereket szülte, reggel megmosakodott, és eindult dolgozni Nyíregyházára. A szekrény kulcsát a táskájában magával vitte. ★ Klárin valamikor ősszel vették észre munkatársai a változást. Néhányan várták, hogy elmondja, mi történt, mások nem foglalkoztak vele. Addig sem volt valami közlékeny, csak csendben végezte munkáját, miért épp erről számolna be nekik? Ahogy múlt az idő,’ úgy látszott egyre jobban a terhesség. Klári is észrevette, hogy időnként összesúgnak a háta mögött, vagy éppen abbamaradt a beszélgetés, ha belépett a terembe. Szegyelite elmondani. Másnap Klári főnöke: — Hol szültél? Otthon? És hol a gyerek? -r- hangzottak tovább a kérdések. Nem szültem! Néni szültem! — volt rá a válasz, aztán jptt a mentő és bevitték a kórházba. Klári egészségügyi pályán dolgozik, nemrég múlt húszéves. A terhesség következményeit tudta, de nem járt tanácsadásra, egyetlen gyermekholmit sem vásárolt. Ügy mondja, a szülés váratlanul épte. Az orvosok azt mondták, a gyermek rendes időben jött a világra. ★ A fiúval tavasszal ismerkedtek meg. Néhány hét után szorossá vált a kapcsolat, gz- tán elvitték a fiút katonának. Klári terhesen maradt otthon. Édesanyja, akinek elmondhatta volna, kórházban feküdt, apja és tízéves öccse előtt hallgatott- Még nem lett volna késő aa abortuszbi- zottsaghoz fordulni— A szekrénykulcsot a rendi őröknek adta oda. Otthon épp nagytakarításhoz készültek, de a gyerekrő) csak a rendőrök érkezése után szereztek tudomást Akkor már rég halott volt. A kórházban azt mondták, élve született, halálát kihüLés okozta. Klári a bíróságnak másként mondta el. A gyerek nem sírt, nem is mozgott, ő már akkor halottnak hitte. „Bűnösnek érzi magát?” „Nem”. Emberölésben ngm, csak abban, hogy nem szólt senkinek. A bíróság gondatlanságból elkövetett emberölésben találta bűnösnek és egy év börtönre ítélte. ★ Van aki segítségért kiált, ha bajban van,'van akj nem ezt teszi, mert erősnek érzi magát, vagy gyáva. Van aki szégyell segítséget, kérni, és vannak, akik nem érzik, hogy kiáltás nélkül i6 lehet segítséget adni. Balogh J ősségi Tüskék közeif
