Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-29 / 124. szám

&XXIL ÉVFOLYAM. 124. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. MÁJUS 29, CSÜTÖRTÖK

Vásár után

Bezárta kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár. A sok érdeklődő, szemlélődő között a szabolcsiak is ott voltak. Értő, vagy kevésbé értő szemmel megcsodálták a legújabb gépeket, berendezéseket, közben keresgélték, szűkebb hazájuk mivel képviseli magát a termelési eszközök e nemzetközi seregszemléjén.

Ha szabolcsi terméket kerestek, nemigen találtak.

■ Hogy miért?

' A vásáron sok érdeklődő megcsodálta a Hajtóművek és Festőberendezések Gyárának működő kis makettjét, amelyen egy konvejorpályát mutattak be, a festőberende- résekről adtak' tájékoztatást. -Élmondhatjuk, hogy a H.V VE-termékek világszínvonalon állnak. Valójában azonban ez volt az egyetlen komplett szabolcsi termék. S ez adódik a ‘megye iparának összetételéből. Ugyanis üzemeinkre, gyárainkra nem a télies termelési keresztmetszet, . inkább a részesység- gvártás a Jellemző. Hiszen a övógyszeripari Egyesülés kiállításán felsorolt űj gyógyszerek között is akadt olyan, amelynek at alanapvaga. félkész terméke Tiszavasvárí- ban. az Alkaloida Vegyészeti Gvárban készült, a Budapesti Elektroakusztikai Gyár vásári pavilonjában kiállított termékeibe is készített alkatrészeket a nvíregyházi. UNIVERSIL-gyáreevség, s a szép kivitelű, nagvdíias okta- íóberendezés famunkája a Későbbiekben biztosan a _k'svárd ai gváregvség profilja iesz. A Taurus kerékpárkö- aenvei. tömlői szintén nyíregyházi termékek.

Hangsúlyozzuk, hogy az Utóbbi években ugrásszerűen nagyot feilődött a szabolcsi ipar. Egyre több termék van, amelvik a vilá? más tájaira is eljut, a vásárlók elégedettek a minőséggel. Azonban azt is ászre kell venni, hogy eközben hazánkban, e azon kívül további fejlődésnek örvendhet az ipar. különösen a híradástechnika, a műszeripar, a számítógépgyártás, hogy csak néhánvat említsünk. Ez tel pedig lénést kel! tartani megyén belül is. Bár az ipar Bssretétele szerint inkább fogyasztási cikkek készülnek Szabolcs-Szatmárban, s a gv.írocrvségek léte az önálló vállalatok helyett azt jelenti, hogy nem komplett termékek. h»nem részegvségek gyártására vállalkozhatnak a szabolcsi üzemekben, azonban a vásáron való részvétel egyfajta mércét is ielent. Hiszen akadt szolnoki tanácsi vállalat is a kiállítók között, sőt még termelőszövetkezeti melléküzemág (!) Í6 képviseltette magát.

Nem akarjuk most a szabolcsi ipart elmarasztalni hogy a tavaszi BNV-n szegé p.vesebb választékkal szere, pelt, mint a korábbi, mée nem szakosított vásárokon vagv az őszi bemutatkozáson Inkább csak figyelemfelkel tésből íródtak ezek a sorok, hogy a feűődés sehol sem áll. s ha lépést akarunk tar- . tani. esetleg a múltbeli lemaradást akarjuk csökkentéin!. akkor nálunk az átlagostól nagvobb lépésekkel érdemes előrehaladni a fejlődés érdekébenKözös feladatunk és érdekünk terveink teljesítése

Németh Károly választási beszéde az Egyesült Izzóban

A Hazafias Népfront szerdán választási nagygyűlési rendezett Cjpesten, az Egyesült Izzó kultúrtermében. Képünk: Németh Károly, az MSZMP KB titkára, országgyűlési képviselőjelölt beszéL

Budapest 10., 11., és 12. választókerületének lakosai Újpest nagyüzemeinek dolgozói szerdán az Egyesült Izzó sportcsarnokában tartották választási nagygyűlésüket, amelyen részt vett Né. meth Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Ugyancsak részt vett a nagygyűlésen és az elnökségben foglalt helyet Katona Imre, a KB tagja, a budapesti párt- bizottság első titkára, Szépvölgyi Zoltán, a KB tagja. ..a Fővárosi Tanács elnöke, Somogyi Imre, a IV. kerületi pártbizottság első titkára, Lenkei László, a kerületi népfrontbizottság elnöke, valamint a házigazda Egyesült Izzó vezetői: Dienes Béla vezérigazgató és Vadas Sándor, né, a gyári pártbizottság titkára.

A nagygyűlést Mezősi Jangs, a kerületi tanács elnöke nyitotta meg, majd Németh Károly jftondott beszédet.

★

— A legutóbbi országgyűlési választások óta eltelt Időszak munkáját, a törvényhozó testület tevékenységének tapasztalatait is behatóan értékelte, elemezte pártunk XI. kongresszusa — mondotta bevezetőben, elmondhatjuk, hogy az eltelt négy esztendő során hazánkban az élet minden területén jelentős volt a fejlődés.

— Igaz, hogy az elmúlt

évek is bővelkedtek problémákban, gondokban, mégis az eltelt négy év és az idei esztendő öt hónapjának gazdasági adataiból már most megállapíthatjuk: az

a politika, amelyet dolgozó népünk a legutóbbi választásokon szavazatával megerősített és cselekvőén támogat, igen nagy eredményeket hozott. A terv fő célkitűzéseit sikeresen teljesítjük, népgazdaságunk tervszerűen fejlődik, a nemzeti jövedelem növekedési üteme meggyorsult. Növekedett áz élet- színvonal, javultak a munka- és életkörülmények. Ezt mindenki a saját életkörülményein is lemérheti.

— Pártunk politikájának sarkalatos elve, hogy a népgazdaság fejlődésével párhuzamosan rendszeresen növekednie kell a dolgozók életszínvonalának. Örömmel közölhetem, hogy öt év alatt az egy keresőre jutó reálbér várhatóan 16—17 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 25— 26 százalékkal emelkedik. Mindez azt bizonyítja, hogy népünk életszínvonala a negyedik ötéves terv során is töretlenül emelkedett.

— Az életszínvonal döntő tényezője — a dolgozók jövedelme. Társadalmunkban a jövedelmek elosztása alapvetően a végzett munka arányában történik. A.rra törekedtünk és törekszünk, hogy az, aki többet ad a társadalomnak, többet is kapjon, aki jobban dolgozik,

többet is keressen. Ez a törekvésünk találkozik a dolgozók igazságérzétével. Bérpolitikái célkitűzéseinkkel összhangban lépéseket tettünk, hogy jobban elismerjük a szakképzettséget, a nehéz fizikai munkát, s hogy a nők egyenlő .munkáért a férfiakéval egyenlő bért kapjanak.

— Az eltelt négy esztendőben — a szokásos ‘évi béremeléseken túl — központi alapokból csaknem 6 milliárd forintot fordítunk a keresetek javítására, s ennek keretében több mint 2 millió dolgozó részesült béremelésben. E központi intézkedések eredményeképpen nem csak a keresetek emelkedtek, de javultak a kereseti arányok is.

— Mind méreteiben, mind gazdasági, társadalmi és politikai hatásában a legfontosabb központi bérintézkedés a nagyüzemi munkások bérének 1973 tavaszán történt emelése volt. Több mint egymillió munkás .és művezető részesült béremelésben. Az átlagot meghaladó mértékben növeltük a szakmunkások, a munkásnők, a nehéz fizikai tevékenységet végzők és a több műszakos munkarendben dolgozók bérét. Feltett szándékunk, hogy a nagyüzemi munkásság keresete — gazdasági lehetőségeinkkel arányosan — a jövőben is rendszeresen emelkedjék, és ne

alakuljanak ki a munkásosztályt kedvezőtlenül érintő béraránytalanságok. Számottevő béremelésben részesültek az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok, az igazságügyben foglalkoztatottak, a tudományos kutatók, a színészek és a tanácsi dolgozók.

— A központi bérintézkedések eredményeként kiegyenlítődtek, illetve jelentősen mérséklődtek a főbb társadalmi osztályok, rétegek között korábban meglevő jövedelmi aránytalanságók. Szocialista fejlődésünk jelentős sikere, hogy a munkások és a termelőszövetkezeti parasztok jövedelme ma már társadalmi méretekben azonos.

— Életszínvonalpolitikánk- ban nagy szerepe van a szociálpolitikának. Az elmúlt években is bővült a társadalmi juttatások köre. Ma a lakosság minden száz forint jövedelméből 26 forint a társadalmi juttatásokból származik. Figyelemre méltó, hogy a társadalmi juttatásokból eredő jövedelmek már hosszabb ideje gyorsabb ütemben növekednek, mint a nemzeti jövedelem és mint a munkajövedelmek. így vált lehetővé, hpgy az utóbbi években jelentősen javult a helyzet —• szociális gondoskodás számos területén.

í?a!s*sáés a St eSéatee®

5,9 miSfió teitár föld

szövetkezeti tulajdeien

Ülést tartott a TOT elnöksége

A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége Szabó István elnök vezetésével szerdán ülést tartott.

Az elnökség a XI. kongresszus határozata alapján, a mezőgazdasági szövetkezetek politikai és gazdásági feladataira program tervezőiét fogadott el, amit az. országos tanács júniusi plénuma elé terjeszt. Az ülésen megtárgyalták a termelőszövetkezeti földtulajdon és földhasználat főbb kérdéséit is.

ir

A földtörvényt megelőző időszakban a termelőszövetkezetek földjeinek több mint fele a tagok, negyedrésze az állam.' a többi pedig kívülállók tulajdonában volt. A nagyüzemi termelés biztonsága egyre jobban igényelte a földhasználat és a földtulajdon egységét, ami az 1937 évi földtörvény Végrehajtása során fokozatosan 'jött létre. Ez a mezőgazdasági szövetkezetekben erősítette a szocialista termelési viszonyokat. Jelenleg az ország több mint 9. millió hektár összes földterületéből 5.9 millió hektár tartozik a szövetkezeti szektorhoz! A használatban levő földek 43 százaléka van termelőszövetkezeti, mintegy 4"százaléka pedig állami tulajdonban!

A termelőszövetkezeti földtulajdont alapvetően a kívülállók földjének. megváltásával gyarapították. Több

mint 900 000 hektár föld tulajdonjogának megszerzési,

ért egymilliárd forintot fizettek ki a termelőszövetkezetek, főleg a földjüktől távol lakó és nem a mezőgazdaságból éiö személyeknek. A szövetkezeti ■ földtulajdon bővítésének másik forrása ez állami tulajdonban levő földek átengedése volt.

Az elnökség hangsúlyozta, hogy a föld nemzeti vagvdn kiemelten fontos része, fokozott védelmet élevező nem * i kincs. A jogszabályok előír, jak a termőtalaj védelmet, termőképességének növelését és szabályozzák a mezőgazdasági földterületek más cél. ra való igénybe vételét. A termelőszövetkezetek sokat tettek a talajvédelem, — a termőképesség fenntartása és növelése érdekében, sok területen azonban, például az öntözésben, a talajjavításbart még jelentős tartalékok rejlenek. Az elnökség felhívta a figyelmet árira, hogy számottevően csökkentek a mezői gazdasági rendeltetésű földek, s a nagyüzemi termelési módszerek és technológiák fejlődése nyomán egyre ' több probléma adódik a nagyüzemi táblák közé ékelődő — nem mezőgazdasággal foglalkozó személyek tulajdonában lévő — földekből.

Az elnökség elhatározta, hogy a jövőben rendszeresen foglalkozik a termelőszövetkezetek földtulajdonának és földhasználatának kérdéseivel a szövetkezeti gazdaságot? szocialista vonásainak további erősítése érdekében.

Tanácskozás Nyíregyházán az időszerű népirentfeladatskr61

Az időszerű népfortmunka , volt a ■ témája annak a be- szélgetésyiek, amelyet a Hazafias Népíppm. Sza bölcs- :,'$zatmár megyéi1 .étnőkségéttek tagjai, a járási és városi bizottságok elnökei folytattak szerdán Nyíregyházán, s amelyen részt vett Kállai Gyula, a Hazafiás Népfront Országos Tanácsának elnöke is.

Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára többek között arról szélt, hogy Sza- bolcs-Szatmár megyében csupán az elmúlt hónapokban mintegy 200 vitafórumot szerveztek, amelyeken a XI. pártkongresszus előkészületeivel foglalkoztak. A kongresszusi és jubileumi munka- versenyben a népfrontbizottságok elsősorban a közhasznú munkák szervezésében működtek közre.

Kállai Gyula felszólalásá- ban foglalkozott: a párt és a népfront kapcsolatának, a népfrontpolitika gyakorlati végrehajtásának ■. kérdéseivel. Hangoztatta, hogy a népfrontbizottságok a munka során sok olyan jelenséggel találkozhatnak, amelyeknek feltárásával. elősegíthetik a szocializmus építésének gyorsítását is. Szólt arról, hogy a népfron t legfelsőbb testület« és hely; szervei egyetértenek a tizenegyedik kongresszus határozataival, azoknak végrehajtását saját programjának is tekinti. E program megvá! ásításáért érdemes dolgozni, mert az emberek látják munkájuk értelmét

A veneseHői Szabadság Tsz-ben bábolnai rendszer d sseesestakarmány-szárítót építenek«

Lány! Boton d