Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-27 / 122. szám

4 KB&BT-MAGYARORSZÁ6 1975. május Tr. Az IKARUS Karos­széria- és Járműgyár székesfehérvári gyár­egységében elkészült a 211-es kisautó­busz nullszériája. Az lij konstrukció 34 személyes, s főleg a hazai munkásszállí­tás korszerűsítésére hozták létre. A szé­kesfehérvári gyár dolgozóinak kong­resszusi munkafel­ajánlása tette lehető­vé, hogy az új autó­buszok közül az első 50 darab már elké­szülhetett. 1975-ben további 400 darabot kívánnak összeszerel­ni. (MTI fotó — Já­szai Csaba felvétele) A madarak és az űrhajózás A Hold meghódítása után az ember már a távolabbi bolygók felé tekint. Az em­ber Mars-repülésére való­színűleg még ebben az év­ezredben sor kerül, és ma már a 21. század űrrepülései­re is készülődnek. A hosszú hónapokon, sőt éveken át tartó űrút során fantaszti­kus feladatok várnak az űr­hajósokra- A legnehezebb ezek közül legyőzni az időt és a teret. Hogyan navigál az ember, amikor egy-egy űrqtat már nem napokban, hanem hónapokban és évek­ben számolnak, és hogyan bírja ki a szervezete, bioló­giai órája a huzamos ki­zökkenést a földi élet időrit­musából? Jelenleg zoológusok, bioló­gusok és bionikái szakértők dolgoznak ennek felderíté­sén. Az egyik kutatócsoport a madarak hosszú távú repülé­seivel, orientációjával, bioló­giai órájával foglalkozik. A kutatási eredményeket az űrhajózás számára szeretnék kamatoztatni. A természetben számos olyan állatfajt ismerünk, amely több ezer kilométeres vándorútja során kitűnően tájékozódik. Ilyenek a ten­geri teknősök, egyes bálnafa­jok, több halfaj, a jegesmed­ve, stb. A pálmát ezen a té­ren mégis a madarak viszik el. Nem csak a postagalam- bok, de számos más madár­faj is több ezer kilométe­res vándorutat tesz meg nyílt óceánok felett, és biz­tonsággal éri el úticélját. Hoayan tájékozódnak? A második világháború befejezése óta igen sok kí­sérletet végeztek a madarak navigációs képességével kapcsolatban. Hogyan tájé­kozódik a madár repülése során? Amikor a madár a száraz­föld felett repül rövidebb távolságokat szelve át, még csak mondhatjuk, hogy akár egy gép pilótája, „rááll egy folyóra”, vagy a terepviszo­nyokat használja fel orientá­ciója során. Igen, de a ván­dormadarak sok ezer kilo­méteres utat tesznek meg nyílt óceánok felett, amikor letekintve csak a végtelen, szürke, egyhangú víztükröt láthatják. A legújabb kísérletek eredményei szerint a ván­dormadarak a földmágnesség változásaiból is információ­it szereznek hosszú távú re­pülésük során. Ez lenne te­hát titkos iránytűjük? A madarak mégnesség iránti érzékenységét a német Wiltschko és az amerikai Keeton csaknem egy időben mutatta ki. Végül egyes tudósok arra esküsznek, hogy az uralkodó óceáni szélirányok adnak pontos tájékoztatást a ma­daraknak hosszú távú repülé­sük során. Iránytű és életkor Az elmúlt tíz évben a ku­tatók több ízben vizsgáltak a madarak tájékozódó képes­sége s életkoruk közötti összefüggéseket. Egy Perdeck nevű amerikai biológus köl­tözködés előtt álló seregély­csoportot gyűjtött össze. A csoportban fiatal és öreg egyedek is voltak. A költöz­ködés előtt néhány nappal a biológus az egész csopor­tot a megszokott starthely­zettől nyugati irányba he­lyezte át. (Természetesen a kísérletben részt vevő összes seregélyt meggyűrűzték) Amikor elérkezett az indu­lás, megfigyelték, hogy mind az öreg, mind a fiatal sere­gélyek az idegen starthely ellenére is azonnal a helyes déli irányba indultak el. A meglepetés azonban a lando­lásnál érte a Perdeck-féle kutatócsoportot. Az öregek a szokott helyükön szálltak le, míg a fiatalok ettől nyu­gatra. Az öregek tehál út­közben korrigálták a smgel- térést, amely az átnelyezés- ből adódott, a fiatalok vi­szont erre nem voltak ké­pesek. Ez azt látszik alátá­masztani, hogy a madarak navigációs képessége nem vele született tulajdonság, ha­nem az életkorral együtt fej­lődik ki. Madarak és csillanok C7 A kutatókat, a katonai szakértőket, a bioniKusoKat leginkább talán az izgatja, tudnak-e a madarak á csil­lagok után tájékozódni. Az utóbbi évtizedekben különféle madarakkal igen sok planetáriumi kísérletet végeztek, ahol a madaraknak a csillagképeket a planetári­um falára vetítették. Sokszor megtévesztő csillaghelyzeteí formáltak a kísérleti mada­rak számára. Sajnos a kísér­letekből nem lehet egybe­hangzó eredményeket levon­ni. Nem sikerült bizonyíta­ni, hogy a madarak hosszú távú repülésük során ki­zárólag a csillagok állása után orientálódnak. A most folyó kísérletek során — ame­lyeknek valószínűleg nem fogják minden eredményét nyilvánosságra hozni — arra szeretnének feleletet kapni, hogyan tájékozódik a madár repülésekor, hogyan tartja az irányt, és végzi a szög­helyesbítést, hogyan műkö­dik a biológiai órája, és ho­gyan repül „vakon”, tehát olyan időben, amikor nem látja az eget, a földet és a tengert. Tekintve, hogy az eddigi kísérleti eredmények nem egybehangzóak, nincs tiszta képük a tudósoknak a madarak „iránytűjéről”. Az is lehet, hogy navigációjuk során többféle „belső mű­szerre” támaszkodnak. Ha ez így van, a madarak irá­nyítórendszere tökéletesebb, mint egy komplikált elektro­nikus rendszer. Érthető, hogy a szakértők, a bionikusok szeretnék ezt napjainkban lemásolni. H. J. Ebek vasárnapja mAUtyaszépségverseny és -vásár csalogat- ® ta vasárnap a me­gyeszékhely — és sok falu és város — érdek­lődőit a Dózsa-pályára, ahol a zöld gyepen az aranylábú ebek futottak a „bírói körben” a leg­jobbaknak járó díjakért Hatszáz kutya — az ország minden tájáról — hatezernél több érdek­lődő. A parányi,' 25 centi- méteres magas kínai pa­lotakutya képviselte a törpéket; mellettük az óriások, a skót bernát­hegyiek, 80—90 kilóval uralták a mezőnyt. Reggeltől késő dél­utánig tartott a kutya­kiállítás és kutyavásár. Aztán vonatra, autóba szálltak az ebek, hogy nyakukban az újabb arany-, ezüstszalagokkal folytassák, a hétköznapi munkát. Mert az ünnep­lés után kutyáéknál is következnek a dolgos hétköznapok „ki" a ku­tyaiskolában. ki a ház előtt, netán a nyáj kö­rül folytatja, ahol abba- hagytd. (páll) Környezet — öröklődés Mennyi mozgás szükséges az embernek? A civilizáció fejlődésével az ember fizikai terhelése nagy részét átveszik a gépek a termelésben éppúgy, mint a közlekedésben. A folyamat igen gyors, egy nemzedék élete alatt megy végbe. A mozgási tevékenység csök­kenésével persze szorosan összefügg a táplákozás is, bár ezen a téren a szoká­sok és hagyományok lassab­ban változnak. El hízás — öregedés A fejlett országokban az étkezés mennyiségi és minő­ségi javulása a kevesebb mozgással együtt elhízáshoz vezet. Ezzel függ össze a korai öregedés, a szövetek és a véredények változása, amely a civilizáció betegsé­geihez, az infarktushoz és az agyi-érelmeszesedéshez ve­zet. De ez csak az érem egyik oldala. Az ember ugyanis nemcsak a környezeti ténye­zők, hanem az öröklődés ha­tására is átalakul. Bizonyos vonások öröklődésének foka megítélhető abból, hogyan jelentkezik az egypetéjű ik­reknél. A kutatások szerint ha az ilyen ikrek mozgási ..aktivitását a kétpetéjű ikre­kével összehasonlítjuk, nagy közöttük a hasonlóság. De tulajdonképpen mennyi mozgásra van szüksége az embernek? Ez a fizikai foglalkozástól függőn ala­kulhat. Érdekesek a cseh­szlovák kutatók adatai, ame­lyek bizonyítják, hogy az emberiség 50 százaléka — öröklött tulajdonságai miatt — hajlamos a kevesebb mozgásra. Mérgezés az anyaméhben A Szovjetunióban a lakos­ság tömegeit átfogo egész­ségügyi intézkedések és a testnevelés nagy szerepet tölt be azoknak a káros válto­zásoknak a megelőzésében, amelyek a kevés mozgásból adódnak. Most a legfőbb fi­gyelmet arra fordítják, hogy a szervezetet érő fizikai megterhelést egyénenként vizsgálják, tekintetbe véve az ember örökletes tulaj­donságait, munkakör üimé- nyeit és életformáját. Köztudott, hogy az emberi viselkedést a társadalom er­kölcsi normái is jelentősen befolyásolják. A helytelen viselkedésű emberek nagy- részét olyan egyedek alkot­ják, akiknek fejlődését már az anyaméhben alkohol, ni­kotin stb. hatására fellépő mérgezés befolyásolta. Előfordul, hogy a fogam­zásnál, vagy a korai fejlődés­nél semmiféle mérgező hatás nincs, de ha a gyermek mér­téktelen alkoholfogyasztó családban nő fel, hatását ő maga is megsínyli. Ilyen kör­nyezetben összehalmozódik csaknem valamennyi negatív tényező: a szülők veszekedé­sei, anyagi gondok, alacsony- szellemi igény, vagy a csa­lád széthullása. Átalakult táplálkozás Milyen következtetésre ju­tott az utóbbi időben a tu­domány a gyermekek meg­gyorsult fizikai fejlődésével kapcsolatban ? Ennek okait sok tudós a megváltozott életkörülmé­nyekkel, a táplálkozás átala­kulásával indokolja. Érdekes, hogy Dagesztán magashegyi övezeteiben például nem ta ­lálkozunk akcelerációs jelen­ségekkel, bár ott éppúgy megváltoztak a szociális kö­rülmények, mint a Szovjet­unió többi részén. Bélyeg­gyűjtőknek { ■ ELEKTROTECHNIKA Az elektromosság ipari hasznosításában hazánk sok­szor játszott kezdeményező szerepet. Európában . szinte elsőnek, már a századfordu­lón megalakult a Magyar Elektrotechnikai Egyesült. A 75 éves jubileum alkalmából a Magyar Posta 1 forint név. értékű bélyeget bocsát iá. Az új címlet rajzának kö­zéppontjában az 1902-ben, Valteliinában üzembe helye­zett első villamos von tatás ú mozdony látható, amelyet Kandó Kálmán alkotott meg. Arcképét 1968-ban bélyegről is megismerhettük. A bélyeg jobb sarkában álló transz­formátort is három magyar mérnök (Déri, Bláthy, Zi- pernowstky) találta fel. Az erőátvitel e fontos eszköze tette lehetővé, hogy a bélye­gen alig látható nagyfeszült­ségű távvezetékek az ország minden részébe juttassanak elektromos energiát, sőt a baráti országokkal is kapcso­latot tarthassunk fenn. Lenin tanította: „a kommunizmus = szovjethatalom + villamo­sítás”. A bélyeg június 10-én jele­nik meg. VALÓDI i Magyarországon 1900 éta ajándékozást célra. 1958 óta a fogazottaikkal párhuzamosan bérmentesítésre hoznak for­galomba vágott bélyegeket Egyetlen gyűjtő sem hal­lott azonban a finn vágott bélyegekről, amelyeket négy évtizeddel ezelőtti kiadásokból ajánlanak; Sokan kétségbe vonták valódiságukat, erede­tük tisztázására a finn posta vizsgálatot indított. Az 1930- as években a mintapéldányok 1—2 ívét (fogazva vagy fo- gazatlanul) a bélyegmúzeum vagy a bélyegiroda őrizte. A minták egy része 1945—48 között. elveszett pontosan azok, amelyek most forgalom­ba kerültek. ENSZ ÉS A FT LATÉLI A « Különös módon segítenek a bélyegek a gyermekek gondján. Az ENSZ legkiseb­bekkel foglalkozó szervezete, az UNICEF évente bélyege­ket, albumokat kér híres em­berektől, akik sorszor aláírá­sukkal látják el adományu­kat. A beérkezett anyagokat elárverezik, különösen ma­gas árat hoznak az uralko­dók, filmszínészek, stb. kéz­jegyével ellátott borítékok. A gyermekjóléti intézmények a filafelista kincsekből több százmillió forinthoz jutnak. Az ENSZ egyébként iubile- umra készül, hiszen 1945. júni­us 26-án fogadták el 50 ország képviselői az alapokmányt A szervezet öt hónapnál ké­sőbb kezdte meg tényleges működését. 1951 óta a filaté— listák külön bélyeget kapnak az Egyesült Nemzetek pos­tájától. sőt néhánv évé az USA-dollár névértékű címle­tek azonos rajzzal, a Géni­ben székelő intézmények ré­szére svájci frank névérték­ben is megjelennek. Az új sorozatok elsősorban a béke megvédésére hívják fél a vi. lág közvéleményét. \ tagál­lamok adományaiból a szer­vezet székházát számos mű­kincs díszíti, ezekből egyese­ket bélvegrnl is megismerhet­tünk. Az ENSZ postája által kiadott bélyegek közül legér­tékesebb az első blokk, amely a világszervezet fennállásá­nak 10. évfordulóján látott napvilágot AS^!{!0K4nAl!l!oMA§ A z|NoMAGA7iNoMAGAziNoMAGAZiy agazinomAgazinomauazinomagAzinomagaLinomagazBnomagaziiI

Next

/
Oldalképek
Tartalom