Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-17 / 114. szám
május IT. KELET-MAGYARORSZAG — POLGÁRT VÉDELEM 7 Polgári védelem Két oldalunk a polgári védelem megyei parancsnokságának tájékoztatója Fiiadatok, tennivalók lí minisztertanácsi határozat a polgári Tedelemről A Minisztertanács. 1974. lécemben 6-i ülésén — a honvédelmi miniszter előterjesztésére — 2041/1974. (XII. 11.) Mt. h. szám alatt új alapvető jogszabályt fogadott el a polgári védelemről. Az új jogszabály, a kihirdetésével egyidejűleg kiadott 4/1974. (XII. 11.) HM számú végrehajtási rendelettel együtt, a polgári védelemről szóló 2002/1966. (I. 23.) korm. számú határozat és a végrehajtására kiadott miniszteri rendelkezések helyébe lépve a támadófegyverek hatásai elleni polgári védelmi felkészülés, illetőleg védekezés további korszerű alapjait rakja le. Az új szabályozás a fegyveres küzdelem és a védekezés, továbbá a gazdaságirányítás és a tanácsrendszer terén végbement általános fejlődésre figyelemmel továbbfejleszti a mintegy tíz évvel ezelőtt a 2002/1966. (I. 23.) korm. számú határozatban rögzített elveket, a polgári védelem rendszerét. Ezáltal — legalábbis a polgári védelmi igazgatást és annak jogi szabályozottságát tekintve — újabb szakaszt nyit meg a fejlődés folyamatában. A Minisztertanács határozata — a polgári védelem meglevő alapjaira épülve — e perspektivikus jelentősége mellett a korábbi, túlnyomó- részt keretszerű szabályozáson túlmenően, több vonatkozásban normatív jelleggel szabályozza a polgári védelem irányításának és működésének rendjét, az országos irányító szervektől a végrehajtásban érintett legalsóbb szintű polgári szervekig, nevezetesen egészen a községi tanácsi szervekig, a szövetkezetekig stb. Meghatározza — az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésének és a hatáskörök decentralizálásának elvét követve — az említett szervek vezetőinek polgári védelmi feladatkörét és felelősségét, szélesíti a tanácsi szervek polgári védelmi hatósági jogkörét, és növeli — az ágazati irányítás és a szervezeti felügyelet elvének tisztelet- bentartásával — azok hatáskörét, a működési területükön lévő vállalatok, szövetkezetek stb. tekintetében. A Minisztertanács határozata szerkezetileg bevezetésre és öt fejezetre — ezen belül a 2002/1966. (I. 23.) korm. számú határozat 21 pontjával szemben 54 pontra — tagozódik. Rendelkezései — amint már szó volt róla — kellő részletességgel szabályozzák a tartalmát kitöltő kérdéseket és ez a' normatív szabályozásra való törekvés, valamint kihirdetésének, illetőleg közzétételének széles körű volta az alapvető kérdéseket, elveket tekintve, mellőzhetővé teszi a több szintű végrehajtási szabályozást, ezáltal megkönnyíti annak áttekinthetőségét és az érintett vezetők, illetőleg más személyek által való jogkövetést. 1. A határozat „Általános rendelkezések” (I. fejezet) című része lényegében a jogszabály hatályáról, a polgári védelem korszerű fogalmáról, céljáról, az ország államigazgatási és gazdasági szervezetéhez való igazodásáról, valamint a honvédelem rendszerében való megszervezésének és fejlesztésének poszt ulátum áról szól. Annak ellenére, hogy rendelkezései — bár közvetve az állampolgárokat is érintik — elsősorban a különböző polgári szervekhez szólnak és vonatkoznak a fegyveres erőkre, a fegyveres testületekre és a rendészeti szervekre is. Mindez egyértelműen kitűnik a jogszabály bevezető rendelkezéséből (1 pont), amely szerint a polgári védelem az állami (költségvetési, tanácsi) szervek, az állami, a tanácsi és szövetkezeti vállalatok, a szövetkezetek és mindezek társulásai, a szövetkezetek érdekvédelmi szervei, továbbá a társadalmi szervezetek irányító szervei (a továbbiakban együtt: polgári szervek), valamint a fegyveres erők, a fegyveres testületek. a rendészeti szervek és a lakosság közreműködésével valósul meg. Ez másképpen azt jelenti, hogy a polgári védelemmel kapcsolatosan minden egyes polgári szervre számos feladat, ezekhez kapcsolódóan hatáskör, illetőleg hatósági jogkör és mindezek révén megfelelő jogi felelősség hárul. Ez a jogkör, illetőleg felelősség — amint a határozat rendelkezéseiből kitűnik — mindenütt a szerv vezetőjét (miniszter, vezérigazgató, tanácselnök, szövetkezet elnöke, hivatalvezető stb.) érinti, illetőleg terheli. Ezt követően a határozat kimondja, hogy a polgári védelem — a honvédelem részeként — az élet és az anyagi javak támadófegyverek hatása elleni védelmét, valamint az elem! csapások, az. ipari és az egyéb katasztrófák elhárításában való közreműködést szolgáló intézkedések, továbbá az azok alapján állami, társadalmi és egyéni erővel megvalósuló védekezés rendszere Meghatározása több új elemet tartalmaz. így pl. a katasztrófavédelemben való közreműködést, az állami, társadalmi és egyéni erő szerepét. Hasonlóan új elemek jelentkeznek a polgári védelem felkészülési és védekezési, illetőleg mentési időszakaszra tagolt céljának meghatározásában is. 2. A határozat ..A polgári védelmi feladatok” (II. fejezet) című részében a polgári védelmi feladatok és azok tagozódását, illetőleg rendszerét tartalmazza. Ezeket a védelmi rendszer egyes al- ágazatainak, illetőleg szakterületeinek kialakításával végbement, bár befejezettnek még korántsem tekinthető polarizációra figyelemmel határozza meg és csoportosítja. Ennek keretében — a szocialista jogra jellemző humanizmus szem előtt tartásával — elsőként a lakosság és a’ polgári szervek felkészítésével, illetőleg közvetlen védelmével, ezt követően a létfenntartáshoz szükséges és az egyéb anyagi javak, valamint a termelés, az infrastruktúra, stb. védelmével, majd a támadófegyverek alkalmazását követő helyzetben szükséges felderítéssel, mentéssel, mentesítéssel stb., azután —- a polgári védelmi igazgatás keretében jogszabály-alkalmazásunkban első ízben jelentkezőén — az elemi csapásokkal. az ipari és egyéb katasztrófákkal kapcsolatos közreműködéssel, végül a polgári védelem háború idején való operatív vezetésével kapcsolatos feladatot, illetőleg feladatcsoportot sorolja fel. (Folytatjuk) Nyírmeggyes! képeslap. (Elek Emil felvétele) Nyírmeggyes készen áll a segítésre Vizsga emberségből Az apró falvak helyzete, az ott dolgozók élet- és munkakörülményeinek a javítása, a közművelődés magasabb szintre emelése egyre több feladatot ró a községben dolgozó párt-, állami és tömegszervezeti vezetőkre és magára a lakosságra. Ahhoz, hogy a községek élete zavartalan legyen, egyre jobban egymás segítéséért, egymás gondjainak a kollektív bölcsesség elvének a megvalósításával kell fáradozni. így van ez Nyírmeggyes községben is. Nem csak a termelőszövetkezetben végzett, munkák során és a kö- Zpsep épített házak felhúzásakor, kerítések felállításakor tapasztalható, de nem is csak a bajba jutottak megsegítésekor, hanem minder alkalommal, amikor emberségből kell vizsgázni. Mindezt a három évtizedes egyenletes fejlődés hozta. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével megváltozott a község. A sovány homokbuckákon virágzó gyümölcsösöket telepített a község szorgalmas lakossága. Nagy számban épültek és épülnek ebben az évben is az összkomfortos családi házak. Az, hogy rádió, televízió, mosógép, centrifuga, hűtőszekrény van a háztartások zömében, az szinte természetes. Régen megjelentek a községben a személyi tulajdonban lévő autók. És mindezekkel együtt egyre nő a község lakosságának a könyvállománya, egyre több újság, folyóirat jut el a családokhoz. És ha már a jólétnél, a meglévő anyagi javaknál tartunk, akkor arról sem feledkezhetünk meg, hogy ezeket a javakat meg is kell óvni, s erre akkor is gondolni kell, ha most a világ békében él és dolgozik. Ezenkívül még ma sem tudjuk száműzni életünkből a különböző elemi csapásokat, váratlanul ránk törő katasztrófákat. Ezek a tényezők védekezésre késztetnek bennünket, egy olyan kisközséget is, mint a 2760 lakosú Nyírmeggyest. Ezt szolgálják a községi polgári védelmi parancsnokság egységei. Mivel a hadviselés fejlődése során a nagy hatású támadófegyverek létrejöttével eltűntek a front és a hátország közötti határok, egy esetleges újabb háború egyformán veszélyezteti a falut és a várost. így ma már íz ipari létesítmények védelme mellett nagy gondot kell fordítanunk a mezőgazdasági területek védőimére is. Nyírmeggyes község polgári védelmi parancsnoka, Szondi Endre tanácselnök jól ismerte fel a község lakosságának és az anyagi javak védelmének a fontosságát. Ezért állította munkája középpontjába a falu szervezett polgári védelmének tökéletes megteremtését. Irányításával értek el kimagasló kiképzési eredményeket többek között a riasztó, az egészségügyi és az állat- és növényvédelmi szakszolgálati alegységek. A községi polgári védelmi törzsparancsnoktól, Juhász József vb-titkártól tud. juk, ..hegy különösen szép eredményeket tudnak maguk mögött az egészségügyi alegység tagjai. Ehhez természetesen hozzájárul az is, hogy aránylag kevés a „mozgás” az egységben. A tagok egy része már évekkel ezelőtt elsajátította elméletben es gyakorlatban" az elsősegélynyújtás szabályait. Köny- nyedén adják át gyakorlati ismereteiket az újaknak. Ma már a gyakorlatokon az alegység minden tagja szakszerűen tudja ellátni a fej-, a kéz-, a lábsérüléseket, töréseket, munkahelyükön és más kritikus helyzetben elsősegélyben tudják részesíteni a rászorultakat." Az alegység elméleti és gyakorlati foglalkozásain szorgalmukkal Tóth Árpádné háztartásbeli, Husztí Erzsébet, Pető Margit, Budaházi Ilona és Bakó Károly tsz-tagok tűntek ki. A községi szakszolgálati alegységek valamennyien dorekas munkát végeztek. Közülük másik alegységként az állat- és növényvédelmi szakszolgálat tagjait emeljük ki. Köztudott, hogy a környezet szennyeződése, a növényvédő szerek nagyfokú alkalmazása, a nagy állattartó telepek kialakulása és ezzel együtt az állategészségügyi problémák megkövetelik, hogy a legszükségesebb védelmi követelményeket már a béke időszakában bevezessük és meg is valósítsuk. Ezt a polgári védelem megelőző tevékenységének feladatai között tartjuk számon. A mezőgazdaságban különös gondossággal 'előkészített védekezésre késztet bennünket az a tény. hogy természeti katasztrófák ellen ma még a tudomány és a technika magas fejlettsége ellenére sem tudunk kellően védekezni. Különböző rendszabályokkal azonban sok bajnak elejét lehet venni. Felismerte ezt a nyírmegv- gyesi Petőfi Mezőgazdaság! Termelőszövetkezet pulgári védelmi parancsnoksága is. A közös gazdaság elnökétől, Vadon Gusztávtól tudjuk, hogy mind a növény- termesztésben, \mind pedig az állattenyésztésben van mit védeniük. A nyírmegy- gyesieké a megye egyik "legszebb almáskertje. 1974-ben 700 vagon almát adlak ál a kereskedelemnek. A virágzás ebben az évben is gazdag termést ígér. ,Van hatszáz darab anyajuhuk és legalább ennyi bárányuk. Foglalkoznak baromfitenyésztéssel is. Beléptek a kisvárdai társulásba. Ma még a háromból csak egy modern istállójuk áll és mindössze 17 ezer baromfit nevelnek. Mire a többi istálló és a kisvárdai feldolgozó is megépül, akkorra évente 500 ezer darab baromfit állítanak elő. A szövetkezetben 620 tagot számlálnák. Munkába mintegy négyszázan járnak, a többiek nyugdíjasok, járadékosok. Az elmúlt évben 121 forintot ért egy tízórás munkanap. A tagság átlagos jövedelme tavaly 27 ezer fiOO forint volt. Ha ezeket az eredményeket es a nyírmeggyesi gazdaság jövőjét nézzük, akkor értjük meg azt a gondoskodást, amellyel szervezik a szövetkezetben a polgári védelmi — úgy az önvédelmi, mint a szakszolgálati — kiképzést. Elmondja Vadon Gusztáv, a tsz polgári védelmi parancsnoka azt is, hogy náluk a kiképzésen igazolatlan hiányzás soha nem lordul elő. A közös gazdaságban működő állat- és növényvédő szakszolgálat alegysége most bemutatóra készül. Ez különös jelentőséget ad a foglalkozásoknak. Az eddigi foglalkozásokon Takács János építésvezető, Szondi György segédmunkás, Lévai István állattenyésztő tűntek ki. A községi és a járási polgári védelmi parancsnokság a szükséges szemléltetőeszközökkel és előadókkal támogatja a termelőszöveike- zetben folyó polgári védelmi kiképzést. Intézkedéseik jól segítik a lakosság és a tsz tagságának felkészítését a tá - madófegyverek hatásai ellen való védekezésre és ezzel biztosítják a község területének és lakosságának átfogó védelmét. Nyírmeggyesen a lehetőségekhez mérten készen állnak nem csak a falu lakosságának a védelmére, de a szomszédok bajba jutása esetén megsegítésükre is. Sígér Imre fO$íe&8kon Légierő — a fegyvere» erők egyik haderőneme; a következő repülőnemek tartozhatnak állományába: távolsági repülők, frontrepülők, katonai szállítórepülők. v Légi folyosó — egy meghatározott terepsáv feletti légtér. A terepsáv vizuális és rádiólokációs szempontból egyaránt alkalmas tájékozódási pontokkal van megjelölve. A légi folyosó rendeltetése, hogy különleges repülési körzetekben (az arcvonal felett, a légvédelmi rakétacsapatok harctevékenységi körzetében) a repülőgépek (helikopterek) biztonságos átrepülését lehetővé tegye. Békeidőben a polgári légiforgalom részére külön légifolyosókat jelölnek ki. I.cgiharc — a szemben álló felek egyes repülőgépeinek (helikoptereinek) vagy repülőkötelékeinek egymás megsemmisítése céljából vívott harca a levegőben- A légiharc alapja a repülőgépek tüze és manővere; elemei : a megközelítés, égy vagy több támadás, manőver a támadások között, kiválás a harcból (egyes esetekben). A vadászrepülök harca mindig támadó, a többi repülő- fegyvernemek általában védelmi jellegű légiharcot folytatnak. Légi kiöntő készülék — repülőgépekről mérgező vagy biológiai harcanyagok, cseppfolyós ködkeverékek, esetleg más folyadékok (például rovarirtók) permet szerű kibocsátására szolgáló eszköz. Működhet sűrített levegővel vagy a repülőgép haladása nyomán fellépő tor- lónyomással. A polgári védelem Svédországban A polgári védelmi kötelezettség terjedelme és tartalma: a 16 és 65 év közötti állampolgárok (férfiak és nők egyaránt) — sőt bizonyos körülmények között a Svédországban élő külföldiek is — polgári védelmi kötelezettség' alatt állnak. Ennek alapján, ha a Svéd Királyság háborús veszélybe vagy háborúba kerül és a király a polgári védelmi készültséget elrendeli, az említett személyek kötelesek a polgári védelemben szolgálatot teljesíteni. Béke idején a kötelezettség alatt állóknak polgári védelmi kiképzésben és gyákcrlatokon kell részt venniük. A gazdaságvédelem szerepe: Svédországban az ország gazdasági védelmének megszervezését és irányítását külön szerv, a gazdasági védelmi készenlét vezérigazgatósága végzi. Ennek keretében a fő feladatokat — az ország gazdasági helyzete alapján — az ipargazdálkodás és az élelmiszer-gazdálkodás nyersanyagokkal és egyéb anyagokkal való ellátásának biztosítása képezi. Ide tartozik továbbá a készletgazdálkodás a megelőző védelmi jellegű intézkedések kidolgozása és szükség esetén végrehajtása, az ellátásnak válsághelyzetre vaió átállítása. Mindezek előfeltétele a létfontosságú javak előállításának, feldolgozásának és elosztásának széles körű tervezése, a munkaerőpotenciál kihasználása és az egyéb ellátási intézkedések megszervezése a társadalombiztosítás területén. Foglalkoznak ezen kívül a háztartások 14 napra szóló készlettel való ellátásának javasolásával is.
