Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-15 / 87. szám

«SLSf-SffAG^AHÖftSZÄ« ms. ä&m m. Közel-keleti diplomácia Damaszkusz: Milos Minies a jugoszláv külügyminiszter Kairóból Damaszkuszba ér­kezett, hogy a nemzetközi helyzetről és a kétoldalú kapcsolatokról tárgyaljon a I ezíriai vezetőkkel. Érkezése- 1 kor kijelentette, hogy Ju­goszlávia továbbra is támo- : gatja az arab népek igazsá­gos harcát megszállt terüle- ’ teik felszabadításáért és a Palesztinái nép törvényes jogainak helyreállításáért. Kairó: Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter hétfőn három- . napos hivatalos látogatásra' Kairóba érkezett. Várhatólag! több megállapodást ír alá' Egyiptomnak nyújtandó ' nyugatnémet műszaki segít­ségről. London: az Egyesült Álla­mokba utazó Jigal Állón iz­raeli külügyminiszter hétfőn megszakította útját London­ban, hogy tanácskozzék az angol vezetőkkel. Wilson mi­niszterelnök Callaghan kül­ügyminiszter társaságában fogadta az izraeli politikust, ám másfélórás eszmecseré­jükről semmit sem hoztak nyilvánosságra. Belgrad: Abdusszalam Dzsallud líbiai miniszterel­nök, a forradalmi parancs­nokság tanácsának tagja, áp­rilis 16-tól 19-ig látogatást tesz Jugoszláviában, közölte a TANJUG hírügynökség. Moszkva: a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a szovjet kor­mány meghívására hétfőn Moszkvába érkezett Szaddam Husszein, az Arab Újjászüle­tés Szocialista Pártja regio­nális vezetőségének főtitkár- helyettese, az Iraki Forra­dalmi Parancsnoki Tanács elnökhelyettese. (Folytatás az 1. oldalról) dolgozóink szabadon rendel­kezhetnek sorsukkal, s egyön­tetűen az új élet építésének útjára léphettek. Három év­tized távlatából van miről be­számolniuk a Kárpátontúli terület dolgozóinak, hiszen szép eredményeket értek el az élet minden területén. V. M. Kerecsanyin beszédé­ben egyebek között foglalko­zott a két terület egyre erő­södő testvéri kapcsolataival. Elmondta, hogy a két megye- székhelyen Ungváron és Nyír­egyházán kívül a beregovói kerület a vásárosnaményi járással, az ungvári ke­rület a kisvárdai járás­sal, a vinogradovói kerület a fehérgyarmati járással, a Kárpátontúli Mezőgazdasági Kísérleti Állomás a szabolcsi növénynemesítőkkel, kerté­szeivel és szőlészeivel, a csapi vasutasok a záhonyi vasuta­sokkal tartanak fenn jó kap­csolatot. Sok éve folytat együttműködést a Kárpáti Kiadó a Kossuth, az Euró­pa, a Móra Ferenc és a Gon­dolat könyvkiadóval szovjet Nemzetközi diáktalálkozó Moszkvában Leonyid Brezsnyev üzenete Moszkvában a Szakszerve­zetek Házának oszlopcsarno- nokában hétfőn délelőtt meg­kezdte munkáját a szocialista országok nemzetközi diákta­lálkozója. A résztvevők forró tapssal köszöntötték a bevonuló el­nökséget, majd a küldöttek felállva elénekelték a DIVSZ- indulót. A tanácskozást Valentyina Golovlikova, a Komszomol KB irodájának póttagja, a jaroszlavi pedagógiai főisko­la hallgatója nyitotta meg. Golovlikova után Konsz- tantyin Katusev emelkedett szólásra és felolvasta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Köz­ponti Bizottsága főtitkárának levelét. Leonyid Brezsnyev emlé­keztetett arra, hogy a diák- találkozó jelentős történelmi évfordulók küszöbén jött létre. 105 éve született Lenin, az első szocialista állam megalkotója, akinek a mun­kássága hozzájárult a törté­nelem legnagyobb fordulatá­nak, a kapitalizmusból a szo­cializmusba való étmenetnek a megindításához. A szocia­lista országok népei ugyan­csak ezekben a napokban készülnek a hitleri fasizmus és a japán militarizmus fe­lett aratott győzelem 30. év­fordulójának megünneplé-. sére. A szovjet nép győzel­me a Nagy Honvédő Hábo­rúban meggyőzően tanúsítot­ta, — hangoztatta üzeneté­ben Leonyid Brezsnyev —, hogy a szocializmus, a béke, a demokrácia er a társadal­mi haladás megbízható tá­masza. „A szocialista társadalom korlátlan lehetőségeket nyújt az ifjúságnak a művelődésre, a mindenoldalú harmonikus fejlődésre, az ihletett, alkotó és valóban szabad munkára — mutatott rá üzenetében szerzők és orosz—ukrán kiasz- szikusok műveinek együttes megjelentetése terén. Baráti a kapcsolat a Zakarpatszkaja Pravda és a Kárpáti Igaz Szó, valamint a Kelet-Magyarör- szág, az ungvári és a nyíregy­házi rádió munkatársai kö­zött, az ungvári állami egye­tem és a nyíregyházi tanár­képző főiskola tanárai és diákjai között. Befejezésül V. M. Kerecsa­nyin kifejezte meggyőződését, hogy a megnyíló fotókiállítás is a két nép testvéri barátsá­gának további mélyítését fogja szolgálni. A megnyitó résztvevői ezután megtekin­tették a kilencven fotóból álló és Nyíregyházán péntekig lát­ható kiállítás anyagát, amely felöleli a Szovjet-Kárpátontúl harmincéves gazdasági, társa­dalmi, kulturális fejlődését. A képeket Tóth László, a Zakar­patszkaja Pravda — Ungvá­ron megjelenő ukrán nyelvű területi központi újság és Ko­vács Alfréd, az ugyancsak Ungráron megjelenő magyar nyevű napilap, a Kárpáti Igaz Szó fotóriporterei ké­szítették. az SZKP KB főtitkára. — Önökre, a szocialista orszá­gok egész ifjúságára, a mun­kások, parasztok és a népi ér­telmiség fiaira, leányaira, az a feladat vár, hogy folytassák a szocializmus és a kommu­nizmus építését. Ehhez min­denekelőtt sokoldalú szakis­mereteket kell szerezniük, mélyrehatóan és alkotó szel­lemben el kell sajátítaniuk a marxista—lenini 'ta el­méletet, a világkultúra kin­cseit, a legteljesébben fel kell használniuk a tudomá­nyos-technikai forradalom vívmányait, a szocialista gazdálkodási rendszer elő­nyeit. A szilárd kommunista meggyőződés, a magasrendű erkölcsi vonások és a mély­reható ismeretek ö ívöze te, továbbá a társadalmi fejlő­dés minden jeiensegenek osztályálláspontról való megítélése különbözteti meg a szocialista társadalom szakemberét, aki mindenek fölébe helyezi a párt és a nép érdekeit.” Leonyid Brezsnyev végül kifejezte azt a reményét, hogy a mostani találkozó elősegíti a szoial!s*a orszá­gok diák- és ifjúsági szerve­zetei barátságának további erősítését. Ezután Jevgenyij Tyazsel- nyikov, a Komszomol Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tartotta meg beszámoló­ját. Tyazselnyikov a lenini Komszomolnak az egyetemi és főiskolai ifjúság kommu­nista nevelésének érdekében végzett tevékenységével fog­lalkozott. \ Vjacseszlav Jeljutyin szov­jet felső- és középfokú szak- oktatási miniszter a szovjet oktatásügy különböző kérdé­seiről beszélt. A delegátusokat ezt köve­tően az NDSZ nevében Dusán Ulcak, a DÍVSZ nevében pe­dig Ramon Ahon üdvözölte. Utánuk a testvéri szocialista országok küldötteinek képvi­selői szólaltak, fel. A Magvar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottsága, az ifjúsági szövet­ség egész tagsága, valamint a magyar egyetemi és főiskolai hallgatók nevében Orosz Éva, a KISZ Központi Bizottságá­nak tágja, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem hallgatója köszöntötte a küldötteket. A tanácskozás első munka­napjának befejező aktusaként felolvasták a szocialista or­szágok nemzetközi diáktalál­kozójának résztvevőihez inté­zett üdvözlő táviratoka*. Harcok Phnom Penhben Min* a TASZSZ bangkoki tudósítója jelenti: a kam. bodasai nemzeti felszabadító erők hétfő reggel kiterjedt tü­zérségi és aknatámadás* in­dítottak Phnom Penh kato­nai célpontjai ellen. Ezt meg­előzőleg Sak Sutsakham, a katonai junta vezetője beje­lentette, hogy a junta folytat­ni kívánja a háborút. Közben a hazafiak erőd áttörték az ellenfél védelmi"'“ ‘ ‘állásait. Phnom Penh nyugati részén utcai harcok robbantak ki. Délelőtt a Phnom Penh-i lé. gierők kötelékeibe tartozó egyik T—28-as repülőgép bombákat dobott a vezérkar épületére, amelyben a kato­nai junta tanácskozott. A robbanások 50 tisztet ás ka­tonát öltek meg. Phnom Penh több körzeté­ben tűzvész pusztít A Pochentomg repülőtér a felszabadító erők ellenőrzése alá került A repülőteret őr­ző katonák egy része megfu­tamodott, a többiek fogságba esték. A felszabadító erők hétfőn reggel elfoglalták a Pochen- tong repülőtértől 5 kilomé­terre levő nentnaetközi távköz. ,-tóai központot A kambodzsai főváros és a külvilág között megszakadt a telex- és a tele­fon-összeköttetés. Később a város központjában sikerült egy kisebb teljesítményű táv­közlési központot üzembe he­lyezni. Államcsíny a Csád Köztársaságban Vasárnap hajnalban kato­nai államcsínnyel eltávolítot­ták posztjáról Ngai'ta Tom- balbayet, a Csád Köztársaság elnökét, a hatalmat a csád nemzeti hadsereg vette át. E hírt helyi idő szerint TI óra 30 perckor Odngar tábor­nok, a csád fegyveres erők ideiglenes főparancsnoka je­lentette be, az országos rádió által közvetített kiáltvány, ban. A lakosságot nyugalomra intette, az ország területén élő fcülfö'üieket biztonságuk és érdekeik szavatolásáról biztosította. A köztársaság­ban állomásozó francia fegy­veres erőket felszólította, hogy pe avatkozzanak be a jelenlegi csád fejleményekbe. A dominók egyszerre omlanak össze Menekülés a lőporfüsttől fuldokló Phnom Penhből Ba­li szigetére, ebbe az elegáns fürdőhellyé átalakított „földi paradicsomba”. A rakétarob­banások elől a tenger csen­des hullámveréséhez... Lón Nol marsall magával vitte íélszáz láda személyes holmiját, hazájának pedig egy magnótekercset hagyott emlékül. A magnószalagra vett és a rádiónak szánt bú­csúbeszédében megígérte honfitársainak, hogy vissza­tér, amint egészségi állapotá­ban javulás áll be, illetve, ha az országnak szüksége lesz rá. Az utóbbihoz fűzött remé­nyeiről csak annyit, hogy amikor az Assotiated Press tudósítója kiszaladt a Phnom Penh-i utcákra, hogy megál­lapítsa, hogyan reá tói a tö­meg az elnök elutazására, kiderült, hogy odakint szin­te ünnepi hangulat uralko­dik. A legérdekesebb, hogy a Phnom Penhben maradt Lón Nol-klikk maradványai örül­nek a legjobban. Ezzel vá­lasztóvonalat akarnak húzni a rossz, amely állítólag Lón Nollal és kíséretével külföld­re távozott, és a jó között, amely alatt saját magukat értik. Isten veled korrupció és katonai tehetetlenség, mondják, éljenek a tárgyalá­sok a vörös khmeriekkel az „új platform” alapján a fegy­verszüneti feltételekről. A rezsim Phnom Penhben körülzárt híveinek azonban nincs mivel az általuk java­solt tárgyalásokhoz leülni, csak a diktatúra öt esztende­je alatt felgyülemlett lialál, nyomorúság és pusztítás tra­gikus terhével. Lón Nol el­utazása nem rehabilitálja népellenes kormányzását. Nem nehéz megérteni, hogy a felszabadító erők, — amint azt Norodon Szihanuk az utóbbi napokban nem egy­szer hangsúlyozta — miért utasítanak vissza mindenfaj­ta „béketalalkozót” a Phnom Penh-i politikusokkal, még ha vezetőjük szökésben van is. A rezsim hasonló felbom­lása megy végbe Saigonban is. Néhány tábornok azt ja­vasolta Thieunak, hogy két nap alatt távozzék az elnöki székből, amikor az éppen a Chan Thien Khiem minisz­terelnök nyugdíjaztatási ké­relme fölött töprengett. A Phnom Penh-i szituáci­ótól eltérően, Thieu elűzése megnyithatná Dél-Vietnam előtt a béketárgyalásokhoz vezető ajtót, ha olyan kor­mány kerülne hatalomra, amely őszintén érdekelt eb­ben. Az úgynevezetté harma­dik erő 25 képviselőjének nemrégi bejelentése ismétel­ten igazolja: Saigonban van­nak olyan politikai körök, amelyek hajlandók teljesíte­ni a párizsi egyezményt. Ezt a dokumentumot, akárcsak a dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormány, reális, sőt egyetlen alapnak tartják a dél-vietnami nemzeti egyet­értés létrehozásához. Meg­egyeznek a feltételekben is: Thieu távozzék é* szűnjön meg az ország ügyeibe valé amerikai beavatkozás Egyelőre ezeknek a Saigoné reálpolitikusoknak nincs sza­vazati joguk. A Thieu-rezsim pedig a Washingtonnal közö­sen kitervelt, antikommunis- ta propagandahisztériát szít­ja a menekültek problémá­jával kapcsolatosan. „Hatezer ember három teniszpálya nagyságú területen” — ilyen uszító mondatokkal illuszt­rálja a saigoni és a nyugati sajtó az aggasztó jeleneteket a kikötőkben és repülőtere­ken, ahonnan délre evakuál­ják a menekülteket. A lakosság tömeges átköl­töztetését úgy magyarázzák, hogy ezek az emberek „láb­bal szavaznak” az ellen az új társadalmi rend ellen, amelyet a Dél-vietnami Köz­társaság ideiglenes forradal­mi kormánya honosít meg a felszabadított körzetekben. Phan Kuang Dán „miniszter­elnök-helyettes” az ENSZ- hez és a Nemzetközi Vörös- kereszthez intézett kérelmé­ben így ír erről: „Meg kell érteni, hogy az emberek a Jcommunizmus elől menekül­nek, a kommunizmusnak iti nincs tömegbázisa”. Vajon valóban a kormrm- nizmustól való félelem űzte ki hajlékaiból az országutak­ra a kétmillió dél-vietnamit? Az AP amerikai hírügynök­ség riportereinek érdeklődé­sére a menekültek Da Nang körzetében elmondták: az emberek Thieu kormányának parancsára kénytelenek el­hagyni falujukat. Az elé a választás elé állították a la­kosságot: délre távoz ' vagy az amerikai bombák alá ke­rül az úgynevezett nyílt tű* övezeteiben. Nem alaptalan a nyugatt katonai szakértőknek az a feltevése, hogy Thieu a me­nekült tömegeket Saigon kö­ré emelt élő védőfalként sze­retné felhasználni. Az egykori eisenhowert doktrína szerint, ha egy or­szágban csorbát szenvednek az Egyesült Államok érdekek ez kiváltja más országok amerikabarát rendszereinek összeomlását is. Vagyis az érintett országok amerikaba­rát rendszerei egymás után úgy omlanak össze, mintha valaki egy dominósor elejét meglökné. Amerika egész vi­etnami katonai kalandját annak idején azzal magya­rázták, hogy a végzetes lánc­reakciót csirájában kell el­fojtani. Ám a dominók most, mint kiderült, egyszerre omlanak össze. Áz indokínai katonai kudarcok, akárcsak az ázsiai országok eltávolodása az amerikabarát irányzattól* nem magyarázhatók a „do- minóelmélet” törvényeivel^ hanem azzal, hogy összeom­lott az Amerika-centrikus világ modellje és a népek saját kezükbe veszik sorsuk irányítását. * Vlagyimir Szimnnoi, az APN politikai szemleírójá ősz Ferenc: Egy szovjet rakéta repült el a Halászbástya felett. Ezalatt lent a Duna-parton becsapódott az akna, ponto­san abba a romhalmazba, amely egy hatalmas ház­tömbből maradt. A ház előtti villamosvágányon felrobbant egy lőszerrel megrakott sze­relvény. Ezalatt egy öregasszony elindult, hegy feljelentést te- gyer ismeretlen tettesek el­len akik az óvóhelyen ellop ták három üveg áfonya be­főttjét. Alig lépett azonban ki a kapun, leverte a lábá­ról egy hatalmas repeszda- rab. Szegpny, úgyis hiába cityat volna: a rendőrség he­(KISREGENY) 1. Jyén is csak egy romhalmazt talál, Ezalatt a váróé pesti olda­lát már felszabadították a szovjetek és néhány színész megtartotta a béke első szín­házi előadását.. De ezalatt Budán még dúlt a háború és Köpetzy Mihály nyilas ezredes nagy beszédet tartott a testvéreknek, a ta­laj gyökérről, az élettérről, a Kárpát-Duna Nagy hazáról, a testvérek es«k annyit értettek a dumából, hogy győzünk és erre addig ittak, amíg győz­ik. Ezalatt egy, az Orsolya ipácák gimnáziumában ne­velkedett urileány odaadta magát egy fiatal nyilas sy- hancnak, mert nem akart úgy meghalni, hogy na ismeri* meg a szerelmet. Ezalatt, ugyanebben a ház­ban, a viceházmester leánya, aki a békében egy Conti ut­cai ház bentlakó tagja volt, őrök szüzességet fogadott ar­ra az esetre, ha élve meg­ússza az ostromot Ezalatt sok vallásos ember hangosan gyalázta ez istent, aki ezt a sok szörnyűséget megengedi­Ezalatt sok ateista buzgón imádkozott istenhez, hogy vegye el a keserű poharat. Ezalatt a Budát egyre szo­rosabban körülzáró gyűrű­ben a németek reszketve várták a csodafegyvert, a felmentő seregeket és dicső mundérjuk alatt mar legtöb­ben civil ruhát viseltek. Ezalatt Zimk# pék a saját haza padlásgerendáinak tű­ién megszakítás nélkül sü­tötte a lisztből, korpából, krumpliból és kukoricából gyúrt kenyeret és pénz nél­kül osztogatta, csupán egy- egy imát kért vevőitől. Tet­te tei npndaddig, súg vrfi­lasok el ném vitték az utol­só csepp lisztjét is. Ettől kezdve magának sem. sütött többé. Ült a kialudt kemen­céi előtt és ekkor döbbent rá, hogy milyen szörnyű a háború Ezalatt a Prónay-kűlönft- mény tagjai végigjárták a budai házakat, a 16 éves fiú­kat iá kihajtották a Széna térre és tankcsapdát ásattak velük. Ezalatt két ismeretlen fia­talember tüzet nyitott a né­metek lövészárkaira, melyek a budai Duna-parton húzód­tak végig. Hat német fizetett életével, kettőjükért. Ezalatt sokan azt találgat­ták, hogy ha sikerül a néme­teknek kitartani, akkor az angolok vonulnak be Pestre, arm ugyebár mégis más, el­végre hulturnépek. Ezalatt nagy szerencse ér­te a környékbelieket. Egy kenyérrel megrakott német lovaskocsiba belecsapott az akna. A kenyér és a német kocsis nyomtalanul eltűnt, Oá megmaradt a két friss iá­tetem, melynek félóra le­forgása alatt egy csontját sem találták a helyszínen. Ezalatt egy nagy bajuszos nyilas keretJegény tíz embert kísért a Duna-partra. Lebujt a sétány kőpárkánya möge és onnan ordította: — Tudtok úszni, kutyák? — majd sziszegve hozzátet­te: — Én most a fejetek fö­lé lövök, de essetek bele a vízbe. Muszáj lőnöm, mert az a dög Köpetzy figyel. Aki megússza a jeges vizet, ne feledje: Kálózi János tizedes vagyok. Szükségem íesz ta­núkra... — és feljjgatott ke­zében a géppisztoly. Kilencen sebesülés nélkül dőltek a jeges vízbe. A tize­dik — egy öreg, reszketős zsidó — , sírva mondta: — Nem tudok úszni, vitéz úr! Kálózi egy sorozattal né- mította el. Aztán felállt, el­felejtette, hogy a pesti olda­lon már szovjetek vannak. Egy- mesterlövész golyója pontosan a fejébe fúródott. Ezalatt Buda felett megje­lent néhány repülő. Vörös ejtőernyőket szórtak le, majd sebesen elszálltak nyugat felé. Az ejtőernyős csoma­gok nagy részét a pesti oldal­ra vitte át a szél. A ládák­ban lőszer és röpcédulák voltak. melyek tudatták, hogy a szovjet gyűrű áttöré­se hamarosan várható. A pestiek felettébb örültek az ég ajándékának, mert az ej­tőernyők vörös selyméből ki­tűnő blúzokat szabtak. Ezalatt a pesti oldalon a rommá lőtt kirakatokban élelmes magánvállalkozók melaszt, cipőfűzőt, rózsafű­zért, használt ruhákat árul­tak és megjelentek az első batyuzók. Egy szekér krump­liért. egy szekér ruhát vittek. Ezalatt Budán a tyúkszem- vágóból lett városparancsnok az ejtőernyővel ledobott láda kitüntetés szétosztásán fára­dozott, de a testvérek több­re becsültek két ezüstkana­lat, mint tíz vaskeresztet. CFoiytatjúki *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom