Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-11 / 84. szám
1*75. äprBfe ff. (Folytatás a & oldalról) I vekedés üteme is figyelemre méltó, 1960-ban 11 milliárd, 1974-ben pedig csaknem 50 milliárd forintot fordítottunk e célra. A két összeg között nagyon nagy a különbség, de amit ma felhasználunk még mindig kevés, ezért a jövőben anyagi lehetőségeink arányában még többet kívánunk fordítani társadalombiztosításra. Most már a társadalombiztosításba bevont összlakosság érdekeit tekintve és az új igények szerint kell továbblépnünk az egészségügyi ellátás közismert gondjainak megszüntetésében, az egészségügyi hálózat fejlesztésében. Sürgető feladat új kórházak építése, a meglevők korszerűsítése és felújítása, a végkép elavult kórházak szanálása, a hatékonyabb fekvő- és járóbeteg-ellátás, a munka szervezettségének javítása és a munkaerőgondok megoldása. Kedves elvtársak! A társadalombiztosításnak van egy külön figyelmet érdemlő, sajátos vonása. Az, hogy a társadalombiztosítás beteg, rokkant, vagy idős embereket érint. Ezért ezen a területen külön jelentősége van a jogok gyors, bürokráciamentes érvényesítésének, az emberséges szónak. A betegek, a nyugdíjba készülők érzékenyebbek az ügyintézés formaságaival szemben. Ezért jobban igénylik ügyeikben a szervezett segítséget, a megértő, meleg, emberi hangot. Ezt az emberi hangot törvénybe foglalni nem lehet, de el lehet és el kell várni mindenkitől, aki emberek ügyeit intézi, emberek ügyeiben határoz, hogy legyen megértő, figyelmes és türelmes irántuk. A felszabadulás1 óta fokozatosan vontuk be a különböző rétegeket a társadalom- biztosításba és ezzel párhuzamosan fejlesztettük, emeltük a szolgáltatások színvonalát. Ez mind paragrafusokat igényelt. A fejlődésnek szükségszerű velejárója és egyik kifejezője is volt, hogy újabb és újabb jogszabályokat kellett kiadni. A társadalombiztosítási jogszabályok eddig bonyolultak, szerteágazóak, és ezért nehezen áttekinthetők voltak. Az élet hozta magával ezt a bonyolultságot. A törvényjavaslat most teljesen új helyzetet teremt — tiszta lapot nyit — mert a régi jogszabályokat szinte kivétel nélkül hatályon kívül helyezi. A társadalombiztosítási törvény tervezete nemcsak tartalmában különbözik az eddigi jogszabályoktól, hanem nyelvében is. Ez a tervezet is bizonyítja, hogy lehet világosan, szakszerűen fogalmazni még a legbonyolultabb kérdéseket is. A köz- érthetőség a tervezet külön erénye. Tisztelt országgyűlés! Számunkra már természetes, hogy szocialista államunk egyik alapvető feladata a dolgozók szociális, egészségügyi ellátásáról való gondoskodás. Ez tehát állami feladat. De itt társadalombiztosításról van szó. A szóban is benne van, hogy ennek intézése jelentős mértékben társadalmi alapon történik. Minden dolgozó kellően értékeli, hogy a munkásemberek százezrei, mint szakszervezeti társadalmi aktívák tanácsaikkal, ellenőrzéseikkel jobbá, gazdagabbá, ember- közelibbé tették társadalom- biztosításunkat. Nagy emberséget tanúsítva, intézik a nyugdíjba menők sokszor nagyon is bonyolult ügyeit és elviszik a betegekhez a munkahely visszaváró szavát, a dolgozótársak együttérzését. A betegek, az öreg, a gondokkal bajlódó ember számára különösen fontos a baráti szó, az együttérzés és az önzetlen segítség. Akik ezt nyújtják, azok munkája holnap sem nélkülözhető. Az ő tevékenységükben fontos biztosítékot kapunk az új törvény végrehajtásához. Tisztelt képviselőtársak! Néhány napja ünnepeltük Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Felszólalásomat annak ki- nyilvánításával kezdem, hogy a napirenden levő társadalombiztosítási törvényjavaslattal egyetértek, azt elfogadásra javaslom. Egyetértek azzal, mert mind a törvényjavaslat, mind a miniszteri indoklás tanulmányozása során arról győződtem meg, hogy a törvény megfelelően fogja szolgálni azokat a szociálpolitikai célkitűzéseket, amelyeket a pártunk közelmúltban befejeződött tizenegyedik kongresszusán fogalmaztak meg és újabb bizonyítéka lesz annak a sokoldalú gondoskodásnak, melyben a szocialista állam a polgárait részesíti. A társad aloínbiztosítás egységes elveken alapuló, átfogó szabályozását abból a meggondolásból is szükségesnek tartom, hogy az állampolgároktól csak akkor várhatjuk el kötelességeik teljesítését — és jogaik helyes gyakorlását, ha azok megismerésének feltételeit biztosítjuk. A jelenleg érvényben levő jogi szabályozás nem adott erre lehetőséget. A fejlődő élettel szükségszerűen együttjáró újabb szabályozások, módosítások, kiegészítések a joganyag olyan halmazát hozták létre, amelyben gyakran a társadalombiztosítási ügyek gyakorlott intézői: a szakemberek sem könnyen igazodtak ei, nem hogy az abban érdekelt dolgozók. Ez a körülmény a dolgozók körében nem egyszer annak ellenére elégedetlenséget, bizonytalanságot váltott ki, hogy az újabb szabályok a róluk való fokozottabb gondoskodást, a jobb szociális ellátásukat biztosították. Megyénkről, Szabolcs- Szatmár megyéről ezen a helyen is elég gyakran esik szó, gyakrabban azokról a gondokról, amelyekkel küzdünk. Volt — és van is érti azánk felszabadulásának 30. évfordulóját és ezt' megelőzően fejezte be munkáját pártunk XI. kongresszusa. Számos alkalom volt hát arra, hogy mérlegre tegyük és értékeljük eredményéinkaL meghatározzuk teendőink:.. Ezek között méltó helyet foglal el a vitatott törvényjavaslat, és az abban foglaltak végrehajtása. Az eltelt három évtized során sokat tettünk annak érdekében, hogy a dolgozó emberek igényeit egyre magasabb színvonalon tudjuk kielégíteni. Az új törvény újabb előrelépést jelent az eddigiekhez képest, de mégsem tekintjük örökérvényűnek. Jól tudjuk, hogy az eddigi eredmények még mindig nem olyan mértékűek, mint amilyenre szükség volna, amilyenre történelmileg vállalkoztunk. Tisztelt elvtársak! Minden állampolgár élete sokoldalúan és szervesen re ok —mert nemcsak messzebbről indultunk mint az ország több más megyéje, hanem korábban a lehetőségeink is korlátozottabbak voltak. A felszabadulás óta eltelt három évtized nálunk is gyökeres változást hozott. A mezőgazdaság szocialista szektorainak ütemes fejlődése mellett, az ipar fejlesztésének is ígéretes eredményei, vannak. • Fokozatosan növekszik a lakosság foglalkoztatottságának aránya, a családok munkabérből származó jövedelme, életszínvonala. Különösen az utóbbi évtized eredményezett jelentős változást megyénk lakosságának szociális viszonyaiban. Köztudott, hogy a szocializmus építésével együtt jár az életszínvonal tervszerű emelése, amelyben — a társadalom, a család, az egyén .szempontjából egyaránt — jelentős tényező a szociálpolitika fejlődése. Az intézményes szociális gondoskodás hazánkban megvalósuló rendjében kiemelkedő helyet foglal el az állam által meghatározott — és szavatolt — anyagi ellátás, a társadalombiztosítási juttatások rendszere. összefonódik e törvénnyel. Megvalósulásához népünk harmincéves munkája teremtett alapot. Az, hogy mikor tehetünk majd újra egy lépést ezen a területen, mindannyiunk munkáján, szorgalmán múlik. És az is rajtunk múlik, hogy a most beterjesztett törvény a gyakorlatban is jól szolgálja a dolgozó milliók érdekeit. Amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar szak- szervezetek nevében is elfogadásra ajánlom a törvény- tervezetet, ezt annak a meggyőződésemnek a tudatában teszem, hogy törvényünk tartalma méltó szocialista vívmányainkhoz és méltóképpen fejezi ki társadalmunknak az emberről való gondoskodását is — mondta felszólalása végén Gáspár Sándor. Gáspár Sándor beszéde után dr. Bojtor Miklós emelkedett szólásra. Megyénk dinamikus fejlődése e szociális ellátásra is kedvezően hat és jellegzetességéből adódik, hogy a társadalombiztosítás terén az utóbbi években elért fejlődé* az országosnál szembetűnőbb:' - Jellemző, hogy a saját jogú biztosították száma az 1950. évi 58 000 fővel szemben 1974-ben több mint 260 000 fő volt. Az egy saját jogú biztosítottra eső juttatás pedig az 1970. évi 6650 Ft-tai szemben 1974. évben 10 000 Ft-ra. növekedett. A társadalombiztosítási juttatások összege az utóbbi négy év alatt csaknem 700 millió forinttal növekedett és 1974-ben elérte az egymil- liárd-hétszáznyolcvanmillió forintot. Igen nagy jelentőségű szociális vívmánynak tartjuk, hogy a kötelező betegségi és nyugdíjbiztosítás ma már valamennyi dolgozorétegrc: — a munkaviszonyban álló dolgozók mellett — az ipari szövetkezetekre, a mezőgazdasági tsz-ek tagjaira, a kisiparosokra, kereskedőkre, az alkotó- és egyéb közösségek tagjaira is kiterjed. Megyénkben közel 72 000 a nyugdíjasok száma, amelyből 40 000 mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag. A részük. re évenként folyósított nyugdíj összege 680 millió forint. A jövőben ezek tovább növekedésével kell számolnunk. Az utóbbi években emelkedő irányzatot mutat a táppénzesek aránya, melynek .főbb okai a foglalkoztatottság ágazati összetételének változásában, a nők fokozódó munkavállalásában, az ipar dinamikus fejlesztésében, a mezőgazdasági üzemekben fokozatosan növekvő munkaártalmakban látjuk. Megyénkben havonta mintegy 200 000 munkanapra folyósítanak táppénzt. A táppénzes juttatás az 1970. évi 93 millió forinttal szemben 1974-ben 150 millió forintra növekedett. Megyénk lakossága jelentősen hozzájárul a népesedéspolitikai határozat megvalósításához, így az idevonatkozó társadalombiztosítási intézkedéseknek is •nagy jelentőségük van. Évről évre emelkedik a terhességi és gyermekágyi juttatás, amely az 1970. évi 24 millió forinttal szemben 1974-ben elérte a 38 milliót. A gyermekgondozási segélyt 1970- hen 7000 nődolgozó, 1974-ben 11 000 nődolgozó vette igénybe. Csaknem bizonyos, hogy ezen a területen nem maradunk az ország más vidékei mögött Tiszteit országgyűlés! A törvényjavadat és az élet gyakorlati problémáinak ismerete alapján lenne még egy észrevételem. A javaslat a temetkezési segélyeket ösz- szegszerűen nem határozza meg, az nyilván más jogforrás feladata lesz. Javaslom, hogy amikor erre sor kerül, az illetékesek vizsgálják meg a temetkezési segély összege felemelésének lehetőségét. Indokolnám ezt azzal, hogy egy-egy halálesettel a családok gyakran igen nehéz helyzetbe kerülnek, s ebben a helyzetben fokozottabb anyagi segítségre szorulnak. Különösen indokolt ez akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a temetkezési cikkek ára és egyéb temetkezési költségeik is jelentősen változtak. Szabolc.s-Szatmár megyében s társadalombiztosítási jogszabályok helyes végrehajtását biztosítva .látom. Befejezésül megismétlem, hogy a törvénytervezetet jó- ' nak tartom, elfogadom és elfogadásra javaslom. Teljes erőnkkel azon leszünk, hogy tál a szolgált szociálpolitikai célkitűzések megvalósítása a jövőben kedvezően hat megyénk lakossága életszínvonalának emelésére. Dr. Bojtor Miklós beszéde után felszólalt dr. Kaposvári Julia (Budapest), Szabó István (Hajdú-Bihar), Kovács Sándor iGyőr-Sopron), Kelemen Sándor (Bács-Kiskun), Korpái Jánosáé (Budapest) és Németh István (Baranya) megyei képviselő. A csütörtöki ülés ezzel befejeződött. Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órai kezdettel a társadalombiztosításról szőlő törvényjavaslat feletti vitával folytatja munkáját. w Ü3I31 Kádár János fogadta , a mongol külügyminiszteri Kádár János, a _ Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Központi Bizottság székházábaai fogadta Lodongijn Rincsint, a Mongol Népköztársaság külügyminiszterét. A szívélyes, baráti hangul latú találkozáson jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, Kádas István, hazánk. Ulánbátort nagykövete, valamint Bamdarijn Dügerszü- ren, a Mongol Népköz társa«? ság budapesti nagykövete. i Budapestre érkezett Nyikolaj Faggyejev Nyfflaolaj Faggyejev, a K0S4 csönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára hivataláé látogatásra Budapestre érkezett. Fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent drá Szita János, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok üöcáa ságának vezetője és dr. Papi» László, hazánk állandó KGST-képviselőjének he-? lyettese. Brezsnyev — Bijedicstalálkozó Leonyid Brezsnyev, a» SZKP Központi Bizottságának főtitkára csütörtökön fogadta Dzsemal Bijedicset, m Jugoszláv Kommunisták! Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének -tagját, a Jugoszláv Szövetségi Végi rehajtó Tanács elnökét, aki — mint jelentettük — hivatalos baráti látogatáson va» a Szovjetunióban. A meleg, elvtársi légkörben folytatott megbeszélés során megelégedéssel nyilatkoztak a szovjet—jugoszláv kapcsolatok sikeres fejlődé-» séről és kifejezték azt a kölcsönös törekvésüket, hogy a jövőben is szilárdítják a Szovjetunió és Jugoszlávia, az SZKP és a JKSZ sokoldalú együttműködését, a ké# országban élő népek testvég ri barátságát Befejeződött a testvérpártok berlini tanácskozása Berlinben, az NDK fővárosában csütörtökön befő-' jezte második tanácskozását) a kommunista és munkáspártok budapesti előj készítő tanácskozásán a szerkesztő bizottság által életre hívott munkacsoport. A mostani tanácskozáson 2(5 testvérpárt képviselője vett részt, és folytatta a vitát a dokumentumok kidolgozásáról. A második tanácskozás egyúttal intézkedett a munkacsoport munkájának folytatásáról. Dr. Bojtor Miklós szabolcsi képviselő felszólalása annak rendelkezéseit a megyénk területén maradéktalanul érvényre juttassuk. Meggyőződésem, hogy nzálA T. Ház folyosóján Az egységes nyugdíjrendszerről — Egy ilyen törvénytervezet expozéját elmondani nagyon jó érzés — mondta Ka- rakas László munkaügyi miniszter, az országgyűlés égjük szünetében újságírókkal beszélgetve. — A jövőben a gyógyító, megelőző ellátást — orvosi kezelést, a kórházi ápolást, a gyógyszert, stb. — a biztosítottak és családtagjaik állampolgári jogon kapják. És ha hozzátesszük, hogy 1958-ban is még csak a lakosság egyharmada részesülhetett a társadalombiztosítás szolgáltatásaiban, az új törvény hatályba lépésével pedig lényegében minden magyar állampolgár — már a puszta számok jelzik az előrelépés jelentőségét. Szintén sok szabolcs-szat- mári családnál jelent majd jó hírt — amelyet pártunk nemrégen megtartott XI kongresszusa állásfoglalása alapján erre az esztendőre vártak — hogy a korábbi 3 önálló nyugdíjrendszer helyett egyetlen egységes nyugdíjrendszert vezetnek be. Ennek egyik legjelentősebb következménye, hogy fokozatos megvalósítás után 1980. január 1-től a mező- gazdasági szövetkezetek tagjaként szerzett szolgálati idő figyelembevételével a férfiak a betöltött 60., a Jnők az 55. év után jogosultak öregségi nyugdíjra — ha a tíz év szolgálati időt megszerezték. Ehhez kapcsolódott Szabó Gusztáv szabolcsi képviselő megjegyzése is: választókörzetében (Nagyecseden és a környező falvakban) a mezőgazdaságban dolgozók nagy figyelemmel kísérték a törvénytervezet előkészítő munkáját is, sokan fordultak kérdéssel a termelőszövetkezetben dolgozó fiatal képviselőhöz is. Mint elmondta, számára nagy örömet jelent, hogy a törvénytervezet mellett szavazhat, mert az a rész, amelyet a 41. paragrafusban fogalmaztak meg, sok olyan idős ember számára jelent kedvező változást, akik különösen nehéz körülmények között szerezték meg a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati éveket, s a munka az egészségüket is jócskán kikezdte már. A hatodik X-en túl minden év többszörös nehézséggel jelentkezik. Sokszor került szóba a csütörtöki ülésnapon a pénz — mert ezek az új juttatások valóban nagyon sokba kerülnek, de mint a törvénytervezetet előterjesztő Karakas László is mondta: a juttatások mégsem a pénzzel jellemezhetők elsősorban, hiszen az egészséget nem lehet megfizetni. A tény azonban tény marad: az állami költségvetésben jelentős összegekkel, több milliárd forinttal szerepel a társadalombiztosítás és százalékos arányban is tekintélyes, a költségvetési kiadásoknak körülbelül 8 és fél százaléka. Jeszenszki Gábor nyíregyházi képviselő mondta az egyik szünetben: munkahelyén — az építő- és szerelő vállalatnál — már beszélgettek a törvénytervezetről. A lehetőségekről, juttatásokról elismeréssel szóltak a munkások, de arra is felhívták a figyelmet, hogy a sok kedvezmény megadása mellett gondot kell fordítani arra is; a juttatások azokhoz kerüljenek, akik érdekében a törvény pontjai születtek. Egyik ilyen, a családi pótlék. A törvényjavaslat szerint a családi pótlék a jövőben annak jár, aki a gyermeket háztartásában ténylegesen eltartja. A törvényjavaslat indokolásából külön is érdemes idézni egy részt, amely a napjainkban sok helyen burjánzó bürokráciával kapcsolatos. Közismert, hogy a társadalombiztosítási ügyek intézése az egyszerű emberek számára nagyon sok gondot jelent A törvényjavaslat indokolásában megfogalmazták, hogy a társadalombiztosítási jogi szabályozás korábbi formái — ágazatok és nyugdíjrendszerek szerinti elkülönülések — a végrehajtást szabályok igen nagy száma, az idők folyamán szükségessé vált módosítások és kiegészítések folytán a társadalombiztosítási joganyag rendkívül terjedelmessé és szinte áttekinthetetlenné vált Az alkalmazott jogszabályok száma mintegy félezerre tehető. A jogszabályokban sok az átfedés és az ellentmondás, ami akadályozza a bürokráciamentes és egységes végrehajtást. Megnehezíti a társadalombiztosításba bevont széles rétegek és az ügyintézésben közreműködő aktivisták számára a szabályokban való eligazodást, a jogok és kötelezettségek megismerését, valamint az igények ér- ■ vényesítését. Az országgyűlés előtt lévői törvényjavaslat — a juttatások kiterjesztése, egyéb kedvezmények és szabályozások mellett — e tekintetben is kedvező_ változásokat jelent majd a' hatálybalépés, 1975. július 1. után. Maefik Sásséwí
