Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-07 / 80. szám
9 3tÄ8¥-WAePPA»ÖRS*il® „Együtt haladónk a szocializmus, a kommunizmus útján” Magyar — szovjet barátsági nagygyűlés luzsánkai határszakaszon a beregsurány — A Szovjetunió Kárpáton- túli területe pártbizottsága, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság, a megye társadalmi és tömegszervezetei április 5-én a beregsurány—luzsánkai magyar— szovjet határszakaszon, a Lenin nevét viselő Barátság kertben barátsági nagygyűlést tartottak, amelyen a két szomszédos területről több ezer dolgozó vett részt. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Ekler György, Gulácsi Sándor, ■ a megyei pártbizottság titkárai, Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei titkára, Kanda Pál, a szakszervezetek megyei vezető titkára, Szilágyi József, a KISZ megyei bizottsága első titkára és Hegymegi István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Ott volt Jurij Vasziljevics llnyickij, a Kárpátontúli területi pártbizottság első titkára és Voloscsuk Mihaj- lov Jurijevics, a területi tanács végrehajtó bizottságának elnöke. A nagygyűlésen beszédet mondott J. V. llnyickij, aki a területi pártbizottság, a dolgozók képviselői területi tanácsa, a Kárpátontúl valamennyi dolgozója nevében köszöntötte a megjelent vendégeket. Beszédében megemlékezett Magyar- ország felszabadításáról, arról, amikor a szovjet hadsereg harcosai három évtizeddel ezelőtt kiűzték a fasiszta megszállókat az ország egész területéről. Ismertette azokat az ünnepségeket, amelyeket az elmúlt hetekben a Kárpátontúli terület dolgozói tartottak hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. Vázolta azokat a kimagasló termelési eredményeket, amelyek a 30. évforduló tiszteletére születtek az üzemekben, és a szovhozokban. Majd elismerően szólt arról a nagy fejlődésről, amit hazánkban, azon belül Sza- bolcs-Szatmárban elértek. A szónok beszédében elmondta: nagy figyelemmel kísérték az MSZMP XI. kongresszusának munkáját, majd Leonyid Brezsnyev ott elhangzott beszédéből a kö-. vetkezőket idézte: „Az elmúlt három évtizedben igazában kibontakoztak a magyar nemzet alkotó erői. A dinamikusan fejlődő gazdaság, a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedése, a társadalmi és nemzetiségi elnyomás valamennyi formájának felszámolásán, minden állampolgár igazi egyenjogúságán, a dolgozó emberek teljhatalmán alapuló társadalmi rendszer, a népnek e szilárd alapon elért egysége — ez határozza meg a mai Magyarország arculatát. Ez méltó eredménye az önök pártja, az egész magyar nép harcának és munkájának.” A Kárpátontúli terület fejlődéséről többek között elmondta J. V. llnyickij, hogy az SZKP XXIV. kongresszus eltelt időszakában a fejlődés nagyobb ütemű, mint amilyet a tervben előirányoztak. A Kárpátontúl munkásainak, kolhoztagjainak és alkalmazottainak dolgos napjait ma az az állhatatos harc hatja át, amelyet az ötéves tervidőszak befejező éve terveinek és vállalásainak határidő előtti teljesítéséért folytatnak. A gazdasági és kulturális építés valamennyi részlegén kifejtett önfeláldozó munka méltó ajándéka lesz a nagy győzelem, valamint a Kárpátontúl Szovjet-Ukrajnával való újraegyesülése 30. évfordulójának, a Szovjetunió Kommunista Pártja küszöbén álló XXV. kongresszusának. Beszéde befejező részében méltatta a szónok azt a nagyszerű kapcsolatot, amely a két szomszédos terület között kialakult és évről évre tovább fejlődik. J. V. llnyickij beszéde után dr. Tar Imre emelkedett szólásra. A nagygyűlés résztvevőinek üdvözlése után Tar elvtárs többek között a következőket mondta: a mostani béke és barátsági nagygyűlésünk is demonstrálja, hogy a magyar és a szovjet nép, Szabolcs-Szatmár megye és a Kárpátontúli terület lakossága testvéri barátságban, megértésben egymást segítve halad előre a dolgozók boldogságát biztosító szocializmus és kommunizmus útján. A továbbiakban méltatta április 4, a magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepének, felszabadulásunknak évfordulóját. Felszabadulásunk 30. évfordulóján hazánk és megyénk városaiban, falvaiban, minden településen nagy tisztelettel és kegyelettel emlékeztek meg dolgozóink a szovjet nép fiainak hősiességéről, áldozatvállalásairól. Soha el nem múló örök hálával emlékezünk a magyar nép szabadságáért elesett hős szovjet katonákra. Építő munkánkról, a Szovjetunió segítségéről a következőket mondta a szónok: ma 30 év távlatából megfogalmazhatjuk: a hősök vére nem hullott hiába. A magyar nép élni tudott a szabadsággal. Kemény osztályharcban felszámolta a fe- událkapitalista rendszert és megteremtette a munkásosztály hatalmát, a proletariátus diktatúráját. Az eltelt 30 év folyamán a Szovjetunió segítségével, pártunk vezetésével, népünk szorgalmasan dolgozott, leraktuk a szocializmus alapjait, korszerű ipart és mezőgazdaságot teremtettünk, sikeresen dolgozunk a fejlett szocialista társadalom építésén. A továbbiakban Tar Imre ismertette azt a fejlődést, ami az elmúlt 30 évben Szabolcs-Szatmár megyében végbement. Kiemelte azt a nagyszerű testvéri segítséget, amit a szomszédos Kárpátontúli terület vezetőitől és dolgozóitól kapott megyénk lakossága. Elmondta, hogy e nagygyűlést népeink és pártjaink közötti barátság és testvéri együttműködés további mélyítésének, erősítésének, szilárd elhatározása hatja át. Befejezésül így szólt: — Felemelő érzés számunkra, hogy pártunk XI. kongresszusa 15—20 évre biztos és egyértelmű perspektívát adott nemzetünk részére. A fejlődés dinamikus, a dolgozó embereknek van jövője, magabiztosan, nyugodtan és békében élhetünk. Szovjet pionírok köszöntik az ünnepség résztvevőit. Az ünnepi nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja. Az ünnepség elnöksége Meggyőződéssel valljuk, jő ügyért harcolunk, amely a népek felemelkedését, a békét szolgálja. A nagygyűlés résztvevőit köszöntötték és beszámoltak munkás sikereikről: Dubrov- nij Nyikolaj, a beregszászi kísérleti intézet mestere, aki részt vett a magyarországi felszabadítási harcokban is, Kovács Györgyné, a Nyírma- dai Állami Gazdaság állattenyésztési brigádvezetője, Cse- pa Olga, a beregszászi Lenin Kolhoz tagja és Baráth Béla, a beregdaróc—beregsurány— márokpapi termelőszövetkezet tagja. Köszöntötték a nagygyűlést Vlagyimir Kruglik szovjet határőr tiszt és Balogh László százados, a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett beregsurány i Magyar—Szovjet Barátság nevet viselő határőr őrs tisztje. A nagygyűlés résztvevői üdvözlő levelet küldtek a Szovjetunió Kommunista Fártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió minisztertanácsának, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak. Az üdvözlő levelet orosz nyelven Veres Gábor, a beregszászi járási pártbizottság első titkára, magyar nyelven Spisák András, a vásárosna- ményi járási pártbizottság első titkára ismertette. A béke és barátsági nagygyűlés színvonalas kultúrműsorral ért véget, amelyen felléptek a két terület öntevékeny művészeti csoportjai. Gazdag kultúrműsorban gyönyörködtek a nagygyűlés résztvevői. Képünkön: a táncosok. Ünnepségek Mátészalkán Magyar — román barátsági gyűlés Mátészalka város lakossága — és a járás községeinek dolgozói is — gazdag, színes rendezvényeken ünnepelték hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját. Április 3-án délelőtt tartotta él- üzemavató ünnepségét a MEZŐGÉP mátészalkai gyáregysége. Negyedikén délelőtt tettek ünnepélyes fogadalmat az új KISZ-tagok. A szovjet hősök sírjánál és emlékművénél fogadták a felszabadulási stafétát. Ezután a város politikai, állami és társadalmi vezetői megkoszorúzták a szovjet hősök sírját. Április 3-án este került sor a felszabadulási díszünnep- ségre. Kiemelkedő esemény volt az ünnepségsorozatban a román—magyar barátsági nagygyűlés, amelyre április 5-én a Zalka Máté művelődési központ nagytermében került sor. A hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából megyénkben tartózkodó román delegáció tagijai érkeztek Mátészalkára» Joan Forizsnak, a romániai Szatmár megye pártbizottsága első titkárának, a megyei tanács elnökének vezetésével. A zsúfolásig megtelt teremben lelkes hangulat fogadta a romániai küldötteket. A küldöttséget elkísérte Mátészalkára Alexa László, a megyei pártbizottság titkára és dr. Czimbalmos Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese. A lelkes hangulatú nagygyűlésen Danes József, az MSZMP mátészalkai járási pártbizottságának első titkára mondott üdvözlő ünnepi beszédet. Szólt felszabadulásunk történelmi jelentőségéről s aírról is, hogy hazánk felszabadításában az akkor már szabad Románia katonái is részt vettek. Ezután a 30 év során elért fejlődést méltatta a szónok. Joan Forizs a két szomszédos, baráti nép kapcsolatainak és barátságának fontosságáról beszélt. Elmondotta, hogy ütünk a szocializmus építésében közös, célunk azonos. Annál gyorsabban érjük el nagyszerű céljainkat, minél inkább erős és megbonthatatlan lesz a szocialista országok — köztük a román és a magyar —' összefogása, barátsága, szövetsége. Szólt arról is, hogy járt néhány üzemben, tsz-ben, intézményben az elmúlt napokban. Nagy örömmel látta, milyen szép eredményeket ért el a magyar nép. Beszéde végén Joan Forizs éltette a román—magyar barátságot. A nagygyűlés résztvevői tapssal köszönték meg a meleg hangú, baráti szavakat. Ezután a mátészalkai Esze Tamás Gimnázium és Szakközépiskola diákjai színvonalas műsorral szórakoztatták a román vendégeket és a nagygyűlés közönségét. A nagygyűlést követően Lánczi János, a városi tanács elnöke mutatta be a vendégeknek a fiatal, de dinamikusan fejlődő várost. Ismertette: mi minden épült Mátészalkán az elmúlt öt év során. Román vendégeink nagy elismeréssel nyilatkoztak aj fejlődésről,
