Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-29 / 99. szám
ííT Sfr vwrs. snaras es» ikMMIiAáá ===== J[ Tovább tart a munkaverseny A KONGRESSZUSI ÉS FELSZABADULÁSI MUNKA VERSENY első szakasza 1974 végével lezárult. Az elért eredményeket már értékelik és a legeredményesebb kollektívák: vállalatok, szövetkezetek és brigádok részére a május elsejével kapcsolatos ünnepségek keretében adják át a Központi Bizottság és a megyei pártbizottságok kitüntetéseit, a kongresszusi zászlókat és okleveleket. A munkaverseny-mozgalom méreteit és lendületét jellemzi, hogy abban a vállalatok, a szövetkezetek kollektíváinak döntő többsége, a dolgozók mintegy 70 százaléka részt vett és eredményesen teljesítette, sok esetben túlteljesítette felajánlásait. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny hozzájárult az 1974. évi népgazdasági terv sikeres teljesítéséhez, a termelékenység emelkedéséhez, a kedvezőtlen külső gazdálkodási feltételek hatásának mérsékléséhez, a takarékos költség- gazdálkodáshoz. A munkaverseny eredményeként számos szociális és kúlturális létesítmény valósult meg. Nagy jelentőségűek voltak a kedvezőtlen időjárás miatt elmaradt mezőgazdasági munkák pótlására a munkásság által kezdeményezett kommunista műszakok és munkaakciók. Az eredmények ezért a XI. kongresz- szuson is jelentőségükhöz méltó elismerésben részesültek. A kongresszusi és felszabadulási munkaversenyt kezdeményező 19 ipari nagyvállalat és mezőgazdasági üzem szocialista brigádjainak versenyvállalásaiban, valamint a Szak- szervezetek Országos Tanácsának, a Hazafias Népfrontnak és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának közös versenyfelhívásban nagy hangsúlyt kapott az az igény, hogy a munkaverseny lendülete a kongresszust és a felszabadulási jubileumot követően is folytatódjék, járuljon hozzá a IV. ötéves terv eredményes teljesítéséhez, az V. ötéves terv jó előkészítéséhez és megalapozásához. EZEK A TÖREKVÉSEK az év első negyedében érvényre is jutottak. A kongresz- szus idején és azt megelőzően pótlólagos ver- senyfelajálások születtek. Mindezek azt igazolják, hogy adottak a folytatás politikai lek vételei. A népgazdaság -tervszerű fejlődése is Igényli a dolgozók további kezdeményezéseit, versenyfelajánlásait. A múlt évi versenycé- íok megvalósítása változatlanul a verseny középpontjában áll! Az idei népgazdasági terv teljesítése és ®z újabb ötéves terv eredményes megalapozása szempontjából elengedhetetlen a gazdálkodás intenzív jellegének további erősítése. Kiegyensúlyozott gazdasági fejlődésünk, az életszínvonal növekedése egyre inkább a munka termelékenységének, a rendelkezésre álló erőforrások hatékony kihasználásának, a munka szervezettségének a függvénye. Ez fokozott erőfeszítéseket kíván az irányítástól és a végrehajtástól egyaránt A követelményeknek megfelelően kezdték meg az ágazati minisztériumok az éves terv végrehajtásának megszervezését, a vállalati tervek ellenőrzését. A vállalatok számára előírták az 1975. évi tevékenységüket megalapozó intézkedési tervek készítését, amelyek értékelésében és végrehajtásának ellenőrzésében is fokozottan részt vesznek. A vállalati intézkedési tervek eredményes végrehajtását a vezetők elsősorban azáltal segíthetik elő, alapozhatják meg, ha a dolgozók kezdeményezéseit, versenyvállalásait az intézkedési tervekkel összehangolják. A DOLGOZOK VERSENYVÄLLALA- SAIT, kezdeményezéseit a vállalatok legfontosabb gazdasági feladatainak konkrét és egyértelmű kijelölésével, a feladatok munkahelyekre történő lebontásával lehet megalapozni és befolyásolni. A jubileumi munkaverseny fontos követelménye, hogy a vállalásokban, kezdeményezésekben kifejeződjék a termelési erőforrásokkal történő messzemenő takarékosság, a vállalatok közötti termelési és kereskedelmi kapcsolatok javítására irányuló törekvés, a termékek nemzetközi versenyképességének fokozása. Ennek érdekében az a feladat, hogy előtérbe kerüljön a kollektívák, a szocialista brigádok olyan újítási, ésszerűsítési tevékenysége, amely anyagmegtakarítást, energiatakarékosságot eredményez, a tőkés importanyagok további helyettesítését teszi lehetővé. Célunk a nemzetközi piacokon is versenyképes, jó minőségű termékek termelésének növekedése. A termékforgalmazás új rendjében pedig biztosítani kell a zavartalan anyag- és alkatrészellátást, a szállítási határidők pontos betartását, az esetleges ellátási zavarok hatásának ellensúlyozását, a vállalatok jó együttműködésének szocialista szerződésekkel való megalapozását. A jelentős közösségi célok megvalósítására ez évben is támogatjuk a kommunista műszakok, a társadalmi munkaakciók szervezésére irányuló kezdeményezéseket. Fontos azonban, hogy a dolgozók szabad idejének*' olyan jellegű igénybe vételére csak ritkábban és a szervezett munkavégzés feltételeinek biztosítása mellett kerüljön sor. HA A KONGRESSZUSI ÉS FELSZA- BADULÁSI MUNKAVERSENY lendülete az év végéig fennmarad és ennek érdekében a vállalatok, szövetkezetek vezetői jól felhasználják a rendelkezésükre álló ösztönzési lehetőségeket, a munkaverseny eredményesen fog hozzájárulni a IV. ötéves tervidőszakra előirányzott gazdaságpolitikai céljaink sikeres megvalósításához. Ambrus András, az MSZMP KB munkatársa TÖREDÉKEK A NYAKKENDŐ. A faterban két pávakör van. Azaz nem is a faluban, hanem a tsz-ben. Nem olyan régen szereplésre készültek, mégpedig olyanra, ahol az egyik idős dalosnak szólót kellett énekelnie. Próbáltak, készültek, ment is minden, mint a karaikacsapás. Az öreg olyan bátran és tisztán énekelt, hogy a fiatalja is megirigyelte. Szóval a dallal nem is volt hiba. A problé. ma ott kezdődött, amikor úgy döntött a pávakör, hogy az öregnek nyakkendőt kell kötnie. Nem ágált ellene, de ugyancsak izgatta a dolog. Életében nem volt olyan micsoda az ingén. Megkötni se tudta. Ettől kezdve már nem is a nóta, nem is a szereplés foglalkoztatta, henem a nyak. kendő. De mit ad isten, megjött a fia, aki már amolyan városias, és ami a fő, nyakkendőt is tud kötni. Az öreg úgy örüli neki, mint a megváltónak. Aztán kiderült, hogy a fiú talán nem is lesz otthon, amikor fellépés lesz. — Nem-e?! Olyan nincs — dörrent az öreg. Tudod fiam, sose bántottalak, de ha most nem maradsz, akkor kettéhasítalak! Addig innen el nem mégy, amig meg nem kötöd a nyakkendőt. Csak nem hozol szégyent az apádra? Es a fiú maradt. Megkötötte a nyakkendőt. Az öreg bár csavargatta a fejét, fura volt a dolog, de igencsak kihúzta magát. És még a nóta is másként ment. Mondták is a többiek: no bátyám, ilyen jót még egyszer sem dalolt. Arra pedig senki sem gondolt, miért is sikerült ilyen jóra a pávaköri bemutatkozás. KÉT CSOKOR VIRÁG. A szövetkezetben, ahol különben becsülik az öregeket, egy jó évvel ezelőtt meghívták mind a háromszáz nyugdíjast és járadékost. El is jöttek. Az asszonyok feketében, selyemkendővel a fejen, a férfiak fényes csizmában, hófehér patyolatingben. Az egyik asz. tálnál ültek az emberek, a másiknál az asszonyok, úgy, mint hajdan a gyülekezetben. Szép volt az ünnep, volt jó vacsora, kedves szó, dévaj tréfálkozás, még tánc fs a végén, szóval lakodalomnak is beillő találkozás. Nem is feledte el senki, amihez persze az is hozzájárult, hogy a szövetkezet most is mindent megtesz a kedvükre. Van is egy néni, egy igen idős asszony, aki nemcsak, hogy nem feledi, de minden hónapban megemlékezik erről az eseményről, ami az életében első ilyen volt. Nem csinál nagy ügyet, csak any- nyit, hogy havonta egyszer otthon szed két csokor virágot. Éppen abból, ami nyílik. Vagy azokból, hogy mind tarkább legyen. És aztán egyet betesz az elnök, egyet a párttitkár vázájába. Csendesen. szinte lopva. Nem szól ő egy szót sem. De minek is. A kis bokréta beszédesebb. No meg könnyebben is elmondja, mint a szóhoz nem igen szokott asszony. fburgetj A nyíregyházi Szabolcs Cipőgyárban közel egymillió forint értékű új gépeket állítottak a termelés szolgálatába. Képünk: munkában az olasz gyártmány» hörögj zítő gép. (Elek Emil felvétele) } Mit tud a vasmunkás ? „Képzelt riport66 egy valóságos üzemben A napokban a kisvárdai Vulkánban jártam. Arra voL. tam kiváncsi, mi a munkások véleménye azokról a célokról és tennivalókról, amelyekről a XI. kongresszuson szó esett illetve belekerültek a határozatba. Az első embertől, aki. vei szóba elegyedtem megkérdeztem: a kongresszuson elhangzottak közül miről be. szélnek a legtöbbet az üzemben? — Az üzemi demokráciáról és a tervszerű, jó vezetésről! Szólni kellett rolna Szemben, egy nagy épület ajtaja előtt három ember fűtőtesttagokat rakott szép rendbe. Az öntvények még grafitszürkék voltak. — Azt nézi ugye, hogy testetlenek ? — szólalt meg egy fiatalember. — Nem festünk, nincs festék! — Miért nem szóltak, amikor fogytán volt? — kérdeztem. — Na, miért nem szóltál? — bökte oldalba társát a beszédes fiatalember. A társa hajoltába.n rám nézett, megvonta a vállát. — Szólni kelleti volna! Maguknak joguk van az ilyesmit szóvá tenni! — Igen, de erre nálunk azt mondják, hogy „majd visszatérünk rá” és nem történik semmi. Az üzemben a névtelenség mögé húzódás óhaját éreztem. Volt, aki határozottan kért: „Annyi mindent szóvá tettem már, jobb ha nem írja meg a nevemet!”, más pedig intett, hogy írásomban legyek óvatos, nehogy feszültséget okozzak vele. Ekkor határoztam el, hogy „képzelt” riportot írok, de a valóságos beszélgetések alapján és csak azok nevét árulom el, akik vállalják, amit nekem elmodtak. A párttitkárt keresve fgy kerültem a „szürke” épülethez. A bejáratnál, éppen a lépcső előtt egy asszony jött velem szembe. Megkérdeztem: — Mikor volt termelési értekezlet ? — Tavaly.. „ valamikor októberben — mondta kis gondolkozás után. — Az idei tervről volt már szó? — Magunk közt beszéltünk róla, de termelésin még nem. Mondják, hogy lesz, lesz, de az még az idén nem volt. — Nem is tudja, hogy hogy mennyi a vállalat terve? — As egész üzemé kétszáz- hatvan millió. Ezt hallottam ... — És azé a részlegé menynyi, amelyben dolgozik? — Nem tudom, azt nem mondták meg... — felélte sajnálkozva, hogy nem világosíthat féL — A brigádvezető talán tudja, de lehet, hogy még ő sem — mondta és hirtelen elrebbent mellőlem. Hallgattam a tanácsára és megkérdeztem egy brigádvezetőt: tudja-e, hogy a 260 millióból mennyi a brigádja része? Honnan és hogyan szerzi információit? — Én a brigádomét tudom, de azt is megmondom, hogy nem a gazdasági vezetés közölte velem — felelte. — Különben, amit tudnom kell, annak egy részét, sajnos a kisebb részét, a gazdasági vezetés adja tudtomra. Emellett a brigádvezető rá van utalva, hogy meglegyen a maga drótja is és azon keresztül tájékozódjék. — És ez könnyű, vagy nehéz? — Ha már megvan a drót, akkor könnyű... — Nem lenne jobb, ha nem „drótokon” és kerülő utakon jutnának az információkhoz? — Jobb lenne, tagadhatatlan, de olyan úton járunk, amilyen van. Legalábbis & kongresszuson sok szó esett erről, itt is mindennapos beszédtéma. Itt nehéz beleszólni valamibe, ha nem is kérdezik az embert — mondta. Elmondtam ezt egy műszaki beosztású embernek, s megkérdeztem: lehetséges, hogy egy brigádvezető nem tudja mennyi a 260 millióból a brigádjára jutó rész? Mii kell tudni? — Ezt valóban nem közölték a brigádvezetőkkel. Legalábbis nekem nincs róla tudomásom. Hamarosan tartunk azonban termelési tanácskozást, akkor mindent megtudnak — felelte, majd így folytatta: — Ami pedig általában a brigádvezetők tudását és nem tudását illeti... Azt mondhatom, hogy a brigádvezetők egy része furcsa módon azt követi: ha valamit tudni jó, akkor tudja, azaz bevallja, hogy tudja, ha viszont valamit nem tudni jobb, akkor „nem tudja”... Természetesen ez az én maszek véleményem! Név nélkül! Teljes névtelenség. SB#rl e nagy tartózkodás? Érthetetlen, hogy mindenki tudja ml a baj, mit kellene, még azt is, hogy az adott körülmények közt mit lehet tenni, de kevesen vállalják a nyilvánosságot. A párttifkár, Onda András véleménye is az, hogy a kongresszuson elhangzottak közül az üzemi demokrácia a leggyakoribb beszédtéma. Pontosan: egymás közötti beszédtéma. Elmondta azt is, hogy a gazdasági vezetésben nincs meg az as egyetértés, ami szükséges len_ ne a demokratizmus kiterjesztéséhez, a hatáskörök ésszerű rendezéséhez, a belső lehetőségek kihasználásához. Mái-, pedig egyetértő, kiegyensúlyozott vezetés nélkül nehéz lesz előre lépni. Krámos "László és Ruszka András beszél arról is, hogyha nem á- kerül a Vulkán termelését, gazdálkodását fejleszteni, akkor munkaerőhiány is bekövetkezhet. Kisvárdán az Egyesült Izzó 2000 ember foglalkoztatására alkalmsa üzemet teremt, s a könnyebb, tisztább és esetleg jobban is fizetett munka elvonzza a munkásokat Szorgalmazni a kibontakozást Arról is beszélnek, hogy más oldalról is fenyeget ilyesmi. Ha a kedvezőtlen adottságú, kis jöveledmű termelőszövetkezeteket össze, vonással vagy a természeti feltételeiknek jobban megfelelő termelési szerkezet kialakításával hatékonyabbá és jövedelmezőbbé teszik, és a környékről bejárók otthon, a szövetkezetben nagyobb keresethez juthatnak, akkor otthagyják az öntödét. E kérdés vitatása is anin- denna"'-* jelenség. Akik e kérdéseket felismerik, megfo„ galmazzák, azoktól függ] hogy kedvezőek vagy kedve, zőtlenek lesznek-e a válaszok. Az üzem kommunistáin a sor, hogy szorgalmazzák, segítsék a kibontakozást Lej iyenek ők a szószólói, példamutatói az üzemi demokrácia gyakorlásának. így bizonyára többet tud majd a vasmunkás is a gyár dolgaij ról, ami elemi feltétel ahho^ hogy többet is tegyen a gondok megszüntetéséért Szabó GySrr?Éljen a szocializmust építő magyar nép!
