Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-25 / 96. szám

4 feELST-M AG¥ AftÖRSZÄö ÍJ7S. iprfüs Ä « Újdonságok & Tudományos kutatások 4* Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban aöb Sz akköny vtárunk I A gének menetrendje A génekben, az örSklődési fényezőkben rögzített az a program, melynek alapján a növények és az állatok (és természetesen az emberek is) a petesejtből kifejlett egyed- dé fejlődnek. Ennek a prog­ramnak megvalósulása az élővilág egyik legizgalma­sabb kérdése. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a petesejt a teljes információs anyagot tartalmazza, de mi a helyzet az utósejtekkel? Mire vezet­hető vissza, hogy kifejlett szervezetekben a sejtek oly óriási sokféleségével találko­zunk, melyek azonos geneti­kai információk ellenére oly különböző szerveket alkotnak, mint a szív, a máj, az agy stb Ma a kutatási eredmények alapján már ezekre a kérdé­sekre is tudunk válaszolni. Dr. Hess könyvében minden­ki számára érthetően foglalja össze azt a lényeget, amit ma a differenciált génaktivitás­ról, a regulátor és a struktur- gének közötti összjátékról tu­dunk. A „gének menetrendjének” valamennyi kis állomását még nem ismerjük. Tisztázot­tak azonban az alapösszefüg­gések, melyekre az egész út­vonal felépül, s ezek nagyon sok érdekeset és Izgalmasat tartogatnak azok számára, akik e kis könyvecske segítsé­gével végigjárják a gének út­vonalát Szakosított sertéstelepek Eredményes évet zártak a termelőszövetkezetek sza­kosított sertéstelepei 1974- ben. 10 telep működött rész­leges vagy teljes kapacitás­sal, amelyek mérleget készí­tettek. Ezek közül csak egy volt veszteséges, kilenc nye­reséggel zárta az évet. Külö­nösen jól zárt a mátészalkai Egyesült Erő Termelőszövet­kezet telepe. Örömmel álla­píthatjuk meg, hogy sokat fejlődtek a szakosított tele­pek. A nyereség nagysága ugyan még nem éri el az eredetileg tervezett összeget, de az első évek veszteségei megszűntek. Már van olyan közöttük, amelynek évi tisz­ta nyeresége eléri a 2 millió forintot. Megyénk termelőszövet­kezetei 13 szakosított sertés- tenyésztő telepet építettek az elmúlt 5 évben. Ebből egy még nem üzemel, egyet el­adtak az Állatforgalmi és Húsipari Trösztnek egy irányítását pedig állami gaz­daság végzi. A maradó 11 telep kocaférőhelye 4800, évi hízókapacitása 80—90 ezer darab. A hízókibocsátás év­ről évre fokozatosan emel­kedett. Az elmúlt évben ki­lenc telepről összesen 43 ezer darab hízósertést érté­kesítettek. Ebből állam felé 38 ezer darabot. A többit részben saját bolton kérész­Iparszerű kukoricatermesztés Tarpán KITE-tapasztalatok a» Esze Tamás Tsz-ben A megyei tanács termelé­si és ellátási bizottsága leg­utóbb a kukorica (KITE) zárt rendszerben történő ter­mesztését?: annak gazdasá­gossági mutatóját vizsgálta Tarpán, az Esze Tamás Ter­melőszövetkezetben. Előtte a kisvárdai intenzív burgo­nyatermesztési rendszert elemezték Pátrohán. Meg­állapításaik kedvezőek Tar­páról. A tarpa-gulács-tívadari Esze Tamás Termelőszövet­kezet egy éve termel kuko­ricát a KITE termelési rend­szerben. Egy John-Deere- gépsorral rendelkezik, mely szabvány szerint 600 hektár zárt technológiájú kukorica termesztését látja el. Mit tud nyújtani ez a gépsor? A John-Deere traktor a Class Dominátor kombájn és a hozzátartozó talajművelő, vető-, növényvédő gépek összesen 10 millióba kerül­nek. Pluszként építették hoz­zá a szárítót, amely egyma­ga 8 millió forintot emésztett fel. A számokat nézve drá­gának tűnik a gépsor és a ' tartozékok beszerzési ára. De ez csak az egyik oldal. Számba kell venni, hogyan lehet termelni vele. A John-Deere 30—40 hek­tárt szánt fel égy 24 órás műszakban. A múlt évben ugyanez a gép öt nap alatt vetett el 600 hektár kuko­ricát. A kombájn 10 óra alatt 800 mázsa kukoricát takarított be, a szárító órán­ként 15 tonnás teljesítmény­nyel dolgozik. A múlt évben — amely közismerten nehéz időszak volt — 61,3 mázsás hektáronkénti átlagot értek el, májusi morzsoltra átszá­mítva hektáronként. De még a 61,3 mázsás termés sem valós szám. Tavaly saj­nos a kézierőt is igénybe kellett venni és egyéb betaka­rító kapacitást, mert a Do­minátor sem boldogult el az agvagos, vályogos beregi ta­lajon. Ez okozta a nagy vesz­teséget. A technológia szerint a KTTE-kukorica közepes termésátlaga 70—80 mázsa között mozog. Mik a KITE-rendszer al­kalmazhatóságának feltéte­lei? Ami Tarpán megvolt: ru­galmas és fegyelmezett ve­zetői munka szükséges hoz­zá és megfelelő képzett­ségű szakembergárda. A ve­zetésben húsz fő felsőfokú iskolát végzett, huszonné­gyen dolgoznak csak a szám­viteli apparátusban. A tsz össztaglétszámának 31—32 százaléka 30 évén aluli fia­tal, 25—26 százaléka szak­munkás és betanított mun­kás. Már jóval az új rend­szer bevezetése előtt lehető­ségeket adtak a fiataloknak különböző tanfolyamok el­végzésére, a John-Deere traktorra három embert ké­peztek ki. A kombájnra ket­tőt és minden munkagépet más dolgozó lát el. Van bő­ven szakmunkástartalék. A rendszer létrehozásában a beregi talajadottságok is fontos szerepet játszottak. Maga az anyagazdaság, a nádudvari tsz szakemberei sem reméltek ilyen termés- eredményeket a tarpai föld­től. Ök is csak 50 mázsára számítottak. Aztán jött a technológia és szakmai ta­náccsal is ellátták a kísér­leti gazdaságot. Talajvizsgá­latokat végeztek a földeken, milyen a szerkezeti összeté­tele, a kémhatás és milye­nek a tápanyagviszonyok. A technológiai utasítás szerint 12—16 mázsa műtrágyát jut­tattak a talajba. Megoldot­ták a táblásítást. A kukori­cánál a legkisebb tábla 20 hektár, a legnagyobb 101. Az eredményeket összegez­ve a KITE-rendszer még a tavalyi év kedvezőtlen adott­ságait is figyelembe véve nyereséget hozott a tsz-nek. Hétmillió forinttal többet zártak, mint egy évvel ko­rábban és 110 forint lett a tsz-tagok egy napra jutó ke­reseté. A dolgozók kérésére a hagyományos háztáji gaz­dálkodást felváltotta az „esz­mei háztáji”. Az új termelési rendszer hatására hamarosan meg­épült Tarpán egy kis textil­üzem (tsz-tulajdon), amely több száz asszonynak nyújt megélhetést és munkát. A többi felszabaduló munka­erőt a tsz más területein al­kalmazzák. Buzgó Férccé tűi, részben , szabadpiacon, másrészt export-tenyész- sertésként értékesítették. A mátészalkai Egyesült Erő és ‘ nagyeésedi Rákóczi Terme­lőszövetkezet saját húsboltot üzemeltet, amely közmeg­elégedéssel szolgálja a város és a község húsellátását. Az üzemelő telepek na­turális mutatói sokat javul­tak. A tíz telep fialási átla­ga 9 darab, a malacelhullá­sa 12%, a kocaforgó 2,32. Néhány telep eredménye en­nél sokkal jobb. Ezek a szá­mok megközelítik az ere­detileg tervezettet. > A végtermék minősége és összetétele is kedvezően vál­tozott. A telepek hízói a mi­nőségi vágáson teljes egé­szében megfelelnek a kö­vetelményeknek. Jó ered­ménnyel értékesítettek son­kasertést is, 88—93% A- és B-aránnyal. Ezen túl 1500 db tenyészsertést exportál­tak. A javulás elsősorban az itt dolgozó emberek egyre szakszerűbb, hozzáértőbb; szorgalmas, jó munkájának eredménye. A dolgozók és vezetők megtanulták az iparszerű sertéshúster­melés követelményeit. Mi sem bizonyítja ezt jobban, ■ mint az, hogy eddig lénye­ges technikai változtatásra pénzügyi okok miatt nem került sor. Ha sikerül a technikai, technológiai fel­tételeken is javítani — te­hát megtörténik a rekonst­rukció —, akkor az ered­mények tovább fokozhatok. Ma már minden telepen van 2—3 főiskolát végzett szak­ember, és egyre nő a szak- és betanított munkások szá­ma is. A szakosított sertéstele­pek egyre inkább betöltik szerepüket és a jövő állat- tenyésztésének alapját ké­pezik. A telepek előtt álló feladatok világosak. A me­gyei pártértekezlet határoza­ta fokozatosan vonatkozik ráj uk.: * -/A- sertéstenyésztés növelését az állomány nagy­üzemi koncentrálásával, a szakosított telepek minőségi benépesítésével, a takar­mánybázis megtermelésével kell biztosítani.” Ennek tel­jesítésében a termelőszö­vetkezeti szakosított telepek­nek élen kell járniuk. A ka­pacitás kihasználása alapve-, tő feladat! Az üzemelő te­lepek múlt évi átlagos te- nyészkoca-benépesítése csak 70%-os, hízóellátás 50%- os volt. Ez évben a teljes benépesítés lényegében meg­történik. Ez év végére ezer­rel nő a kocalétszám. Ezzel enyhíthető a háztájiban be­következett kocacsökkenés miatti gond. Közben fokoza­tosan lecserélődik jobb mi­nőségű tenyészanyaggal az állomány ott, ahol erre szükség-van. Különösen jól vizsgázott a KAHYB- és az ,AHYB-sertés, Ezek fialási átlaga 9,6 darab. Azok á te­lepek, amelyek nem ezekkel a fajtákkal népesítettek, fo­kozatosan áttérnek ezekre a fajtákra. Az idén fontos feladat lesz a teljes* kapacitás-kihaszná­lás mellett az ésszerű taka­rékosság is. A jövedelmező­ség további fokozásának egyik útja ez. A telepek el­készítették takarékossági tervüket. Folyamatos kar­bantartással, jó szervezéssel csökkenthető a fűtőolaj- és a villamosenergia-felhaszná- lás. A legnagyobb költséget kitevő takarmány-felhasz- nálason is lehet még csök­kenteni. Tovább kell növelni 4 dolgozók és a vezetők szakismereteit. Minden te­lepen meg kell valósítani a szakszerű gazdálkodást. tiSc Tóth József KERTBARÁTOK TANÁCSADÓJA Szobanövények átültetése A téli alma vegyszeres gyomirtása Az 1975. évi vegyszerellá­tás és a takarékos készlet- gazdálkodás egyértelműen szükségessé teszi az okszerű gyohnirtószer-f elhasználást a téli almásokban is. A jelenleg engedélyezett felhasználási lehetőségek kö_, zül az Atrázin, a Simazin és az Atrazin+2,4,5—TE ható­anyagú készítményekét (Hungazin PK, Hungazin DT, Nikezin PK, Nikezin DT, Aktikon Buvinol 50 WP) még üzemi készlet ese­tén is a kukorica ágazatba kell felhasználni. A kukori­cában 1,5—2-szeres felületi kezelés biztosítható a fenti szerek egységnyi mennyisé- , gébéi. A termelőüzemek magas törzsű téli almásaiban java­soljuk legkésőbb pirosbim- bós állapotig. — Homokos talajon 1,5— 2% szervesanyag-tartalmú területeken Aresin 4 kg/ha, Afalon 3 kg/ha, Nike Kombi 4 kg/ha — mennyiségét. — Középkötött talajon 2— 2,5% szervesanyag-tartalmú területeken Aresin 5 kg/ha, Afalon 4 kg/ha, Nike Kombi 5 kg/ha mennyiségét. — Kötött talajokon 3% körüli szervesanyag-tartalmú területeken Aresin 6 kg/ha, Afalon 5 kg/ha, Nike Kombi 6 kg/ha mennyiségét (Nike Kombi = 48% Are­sin + 37% Afalon -f 15% Aktikon PK). A permetezést sima talaj­felületen, lomb» és gyomma. radványoktól mentes talajo­kon javasoljuk végezni. Per. metezés után célszerű — ki­vitelezhetőség esetén — a ke zeit terület könnyű fogassal történő megmunkálása. Ezzel a szereik 1—2 em-es bedolgo. zása biztosítható. .A permete_ zőgép típusától függően a vízmennyiség 300—500 lit./ha lehet. A permetezés kivitele­zésénél ügyeljünk arra, hogy a fa zöld részére permetlé ne kerüljön. A költségek csökkentése érdekében mérlegelni szüksé- gies, hogy teljes felületi ke­zelést, vagy csak facsíkper- metezést indokolt végezni a gyümölcsösben. Megyei növényvédő állomás* Á cserepes növények talajá­nak cseréjét, te lújitását, vagy kiegészítését tavasszal kell elvé­gezni. Tavasszal az ültetésre ér­zékeny növények a növekedés megindulása idején ellenállóbbak és könnyen elbírják az átülte­tést is. Földcserére csak akkor van szükség, ha már a régi megromlott, elvesztette morzsa- lékosságát (vízáteresztő képessé­gét) esetleg meg is savanyodott. - A cserepes növények talajá­nak humuszban gazdag (lomb­föld, trágya, tőzeg, stb.) földke­veréket használnak, mert ezek a vízben oldódó növényi sókat na­gyobb mennyiségben magukba tudják venni és víztáróló képes­ségük is nagy. Az ilyen földkeverékek lazán Összeálló részei között kisebb- nagyobb hézagok vannak, me- lyek az öntözéskor megtelnek vízzel és a cserepes növény föld­jének kiszáradása alkalmával a víz helyét levegő foglalja el. Hz az egymást váltakozva követő állapot megoldja ' a növények víz- és oxigénszükségletének ki­elégítését és emellett az egyenle­tesen laza föld öntözéskor egyenletesen nedvesedik át. A földbe jutó gazdag, oxigén^ dús levegő a humusz elváltozá­sát idézi elő. A humusz nélküli föld idővel más struktúrájú lesz. Ez a lassan előálló változás & növényekre mindjobban hátrá­nyos talajállapotot idéz elő, ezek után sem a víz, sem a le­vegő felvétele nem lesz zavar­talan. A levegőtlen talajban a gyökérzet egy része elpusztul úgv. hogy a használható szívó- gyökér csak a cserép falával szomszédos földrétegben marad meg. A további folyamatban, melyet a bőségesebb vízellátás meggyorsít, fölös mennyiségű A május! cserebogár ímágőS» nak rajzáserőssége évenkénfVál- tozik. Ez főleg a jelentkező törzstől és a rajzás idején bekö­vetkező időjárástól függ. ** Megyénkben ebben az évben az úgynevezett VI. törzs domi­nál és a rajzás 3 éves ütemé­nek megfelelően elég magas egyedszámban jelentkezik. Külö­nösen a megye középső terüle­tein, Nyíregyháza, illetve Nyír­telek, Nvírszőlős, Sóstóhegy é3 Oros, Ujfehértő, vala­mint Nái$k«iló környékén okoz­hat problémátT fenti helyeken vizsgálataink szerint — kedvező időjárási körülmények között — erős lombrágás bekövetkezésé­vel számolhatunk« A kártevő rajzásának időbeni lefolyását vizsgálva az első egyedeket e hó 5-én észleltük először. Az időközben bekövet­kezett hűvös idő azonban a rajzás lecsökkenéséfc, illetve ideiglenes megszűnését eredmé­nyezte., A hét eleji (április 11— 22-i) felmelegedés a rajzás új­bóli, robbanásszerű megindulását vonta maga után, így 22-én nagy tömegben találtuk meg Nyíregy­háza, valamint Uj fehértó kör­nyékén lévő kertekben és az 1 humuszsav képződik, a talaj savanyodik. Sok szobanövényühk a talaj elsavanyodása miatt pusztul el* mert a legtöbb növénykedvelő a föld nedvesség! állapotát fi­gyelmen kívül hagyva, a növé­nyeket egy általa pnegállapított időközben és egy szokott víz- mennyiséggel öntözi, nincsen figyelemmel a talaj nedvesség állapotára. Az ilyen elsavanyo- dott talajokban lévő szobanövé­nyek levélzete sárgul, gyökér­zete pusztul, míg végre az egésas növény elhal. Az átültetésnél vigyázni keEl arra, hogy növényünknek sera gyökereit, sem egyéb részeit no sértsük meg. A földlabdát a cse­rép felfordításával óvatosan ki­öntjük. Egy-két kisebb sérülés elkerülhetetlen, ennek rendsze­rint nem szabad nagyobb je­lentőséget tulajdonítani. Az ül­tetésnél a földlabdának az új földkeverékkel való tömörítését gondosan kell elvégezni, ugyanis sem túl tömören, sem tül lazán nem szabad hagynunk az új föl­det. Ebből víz- és levegőellátás! zavarok jöhetnek létre a későb­biekben. A hézagmentes ültetés­hez — különösen ha nagvobb cserépbe ültetünk — ajánlatos egy vonalzószerű ültetőlécet használni, amellyel a cserép al­ján a földet tömörítjük. A föld­del lazán megtöltött cserépben a növény körül a földet ujjunkkal körben megnyomkodjuk, tömö­rítjük. Ennek elvégzése után már ne tegyünk több földet a cserépbe, hogy az öntözővíznek is helyet hagyjunk. Ezek után egy alapos öntözés következzen. Az átültetett nö­vényeket megkülönböztetett gondozásban részesítsük! InAntey Feteas» m-es ághosszra eső bogarak ma 4—10 között volt. Megfigyeld* seink szerint a hím- és nőstény« egyedek egyenlő arányban vald megjelenése, az úgynevezett „hím—nőstény arány kiegyenlí­tődés” e hét második felébe® április 25. körül várható, e® egyben a védekezések végrehaj­tásának is legoptimálisabb idő­je. A védekezések elvégzését -~ az imágók kártételének megeMJ* zésén túlmenően — különösen indokolja a tojásrakás megaka­dályozása, ami elsősorban a kő» Vetkező évek lárvakártételeinelte megelőzését célozza. Házikerti körülmények közöst — gyümölcsfáink tömeges vSrá©« zása miatt — a védekezés szerű, de leghatásosabb mód]« a fákon lévő bogarak lerázása«, összeszedése és megsemmisítései, Vegyszeresen — természetese« csak nem virágzó kultúrákba» és az óvó rendszabályok szigo*> rű betartása mellett — a Hu&~ gária E—2 permetező 8%-os, DSfcj rifon 5© WP, Dipterex továbbá a Satox 20 WSC és Sá­ridon 30 EC 0,4%-os oldatával védekezhetünk. Cslkal Cfcaltat, «egyel növényvédő Védekezzünk a cserebogarak ellen \ EGYÉNI AM ATTARTOK FIGYELMÉBE! Bz állattartás biztosítás nélkül kockázatos Természetes embert törekvés, hogy a szor­galom, a becsületes munka eredményét é! vezni kívánja. Teljességgel érthető ez az ál­lattartóknál is, hiszen munkájuk sok törődés­sel, gonddal, fáradozással jár. Ezért igyekeztek hosszú éveken át a legelte­tési szezon idejére, még külön védelmet nyúj­tó legeltetési biztosítást is kötni az állataikra. Rövidesen ismét megkezdődik a legeltetési szezon. A legelőn az állatokat sokkal több veszély érheti. Ez évben legeltetési biztosí­tással már nem nyújtható anyagi fedezet az állatokra, mivel e biztosítás — 1975. január 1-ével bevezetett új állatbiztosítás miatt — megszűnt. Ezért érdeke minden állattartónak megkötni az űj állatbiztosítást, mely anyagi fedezetét nyújt a legelőre kihajtott állatokra is. Szarvasmarhákra 3 féle változatban köthető meg a biztosítás: 1. 25 000 Ft keretösszegre, úgynevezett ke­retbiztosítás. Egy darab egyedileg meg­jelölt tehénre, valamint két darab hat hónapnál idősebb növendék-, (tenyész-, vagy hízó-) állatra. Ezekhez egyedi megjelölés nem kell. A keretösszegből 15 000 Ft vonatkozik a te­hénre, 5000—5000 Ft a növendékállatok­ra. A biztosítási díj az Ö6szeg 4%-a, azaz 1000 Ft. 2. Több állat esetén szükség szerint a 25 000 Ft-os keretbiztosítás megtöbbszörözhető A biztosítási díj ez esetben is a felemeli összeg 4%-a. 3. Egyedi adatközléssel és értékmegjelölés­sel keretbiztosítás nélkül, vagy amellett is köthető biztosítás.-— Tehénnél darabonként 15 000 Ft bizt. összegre, =— Hat hónapnál idősebb nö­vendék vagy hízómarhánál darabonként 5000 Ft bizt. összeg*«® — 1 éven felüli állatoknál darabonként 10 000 Ft bírt. Összegre; A díj a megállapított biztosítási összeg 5%-»j Sertésre, juhra, kecskékre is köthető bizto­sítás. 1. 5000 Ft összegig szóló keretbiztosftásrel A biztosítási díj az összeg 10%-a, arav 500 Ft. 2. Az 5000 Ft-os keretösszeg szükség sz*í rint megtöbbszörözhető. A biztosítási díj a megtöbbszörözött ös*» szeg 8%-a. A biztosítás alapján elhullás esetén 1 anyako»' cáért 3000 Ft, juhért és kecskéért 500—500 Fi a kártérítési összeg. Növendék elhullása esetén a kártalanítás élő­súly alapján számítandó 20 Ft/kg egységárral történik, azonban a felső határ — 6 hónapon felüli sertés esetén darabonként 1600 FT, — 3—6 hónapos süldőknél darabonként 800 FI Szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecskebiztosí- tásoknál kártérítésre akkor kerülhet sor, ha az állat: — betegség, vagy baleset miatt elhullik illetve kényszervágásra kerül; — kényszervágás ecetén teljes vágóhíd! elkobzás történik; — vagy az anyaállat nehéz elles, elve­télés miatt hullik el, vagy kerül kény­szervágásra. Bővebb felvilágosítást ügyfeleink a járási, városi fiókiainknál, körzetfelügy élőinknél, megbízottainknál kaphatnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom