Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-03 / 78. szám
Wm. Jprllis S. KELET-MAGYARÖRSZÄS s „Nekem szülőhazám...46 Hazafias nevelés az iskolában llflND ÖNTUDATLANUL, GÖGICSÉLŐ iT1- GYERMEKKÉNT tanultuk a szavakat, mit sem sejtve a fogalmakról, amelyet takarnak. Aztán észrevettük összecsengésü- ket, hogy mennyire hasonlít a ház, amelyben lakunk a hazára, amelyben élünk, hogy a hon majdnem olyan, mint az otthon, hogy a haza, a föld, apáink-anyáink közös nevét viseli: szülőhaza, szülőföld. E szavak váltak történelmünk zivataros századaiban hadvezérek, költők, politikusok ajkán karddá, lánggá, zászlóvá, hirdetve a magyar haza szeretetét. E szavakon nevelkednek a gyerekek. Petőfi parancsát, a Talpra magyart már az óvodákban tanítják. Kölcsey négy szócskája: — a haza minden előtt!, Vörösmarty veretes szózata: — rendületlenül, Ady példája: a végül is visszahulló föl-földobott kő, Radnóti vallomása —r nekem szülőhazám, József Attila sikoltó szavai: — hadd legyek hűséges fiad — évtizedek, évszázadok üzenetét közvetítik a ma fiataljainak. Klasszikus költőink hazaszeretetét példaként állítják az iskolában, önmagában azonban kevés lenne a múltat idézni, ha a máról, és a jövőről, az újabb es újabb nemzedékek hazáról alkotott fogalmáról, hazafiasságról, hazaszeretetről van szó. Iskoláinkban fontos része az oktató-nevelő munkának a hazafias nevelés, annak ellenére, hogy ilyen címszóval új tantárgyat nem vezettek be. Alkalmasak azonban erre a különböző foglalkozások, szinte minden osztályfőnöki óra, s azok a tantárgyak, amelyeken a hazafiasság kérdéseiről beszélhetnek. Harminc éve új jelzőkkel bővült a haza fogalma. Mit jelent vajon a hazaszeretet, a hazafiasság azoknak a gyerekeknek, akiknek 1945 tavasza nem emlék, hanem történelem? Velünk születik-e a képesség erre az érzésre, vagy megtanuljuk, mint az ábécét. Hol tanuljuk meg? Szüléinktől, tanárainktól, olvasmányainkból ? Tulipán Imréné, a nyírszőlősi iskola tanárnője szerint a család, a szűkebb környezet az első, ahol ezek a hatások mérhetők. A pedagógus a családban kapott alapok nyomán indulhat el, hogy teljesítse a hazafias nevelésből az iskolára váró feladatokat. 4 HARMINCÉVES ÉVFORDULÓ alkalmából az elmúlt hetekben szinte valamennyi iskolában nagyobb hangsúlyt kapott a hazafias nevelés kérdése. A nyíregyházi iskolákban rendkívüli nevelői értekezleteket tartottak. Több helyen felmérések is készültek, azt vizsgálva; kor szerint hogyan értelmezik a gyerekek a jó hazafi fogalmát. Az egyik negyedik osztályban valamennyi gyerek így válaszolt. Az a jó hazafi, aki dolgozik, az szereti hazáját, aki építi és védi. A felsőbb osztályosok válaszai még kerekebbek, bár a hetedik—nyolcadikosok között már több „kérdőjellel” is találkoztak a pedagógusok. Ezek tisztázására javaslatok hangzottak el, hogyan lehetne még jobban elmélyíteni a haza iránti szeretetet. Ilyen javaslat volt például, hogy legyen szorosabb az iskolák kapcsolata a szülői házzal, hogy a fontosabb ünnepekre hívják meg a szülőket, hogy nagy ünnepeinken legyen kötelező az úttörő egyenruha, hogy a földrajz, történelem, élővilág, irodalom, orosz órakon és a szakkörökben, valamint az úttörőszervezetekben kapjon nagyobb szerepet ez a téma. Ezt segíthetik a megyejáró kirándulások, a helyi üzemlátogatások, a diáklevelezések, a baráti országok fiataljaival kialakuló kapcsolatok, a különböző úttörőakciók. Újra és újra szükséges tisztázni nemzeti jelképeink, a címer, a zászló, a jelvények értelmét, a Himnusz értelmezését. Hogyan vélekednek a gyerekek; kiktől és mit hallottak a haza fogalmáról. Kerényi Gabriella, a nyíregyházi 5. számú iskola hatodik C. osztályosainak nevében logikusan, szépen fogalmazott mondatokkal válaszol. Harminc tett a hazáért — így nevezik az akciót, amelynek pontokba foglalt feladataiból minden gyereknek jut külön-külön tennivaló. Kinek a tanterem egy sarkának rend- bentartása, kinek meg az udvar szépítése. Gabi szerint konkrét tettekkel fejezhetik ki legjobban hazaszeretetüket. Mert az ő hazájuk az iskola. A nyírszőlősi hetedikesek. Seres Ágnes és Kohut Éva az osztályfőnöki, a magyar és a történelem órákat említik, amikor mindenkinek egyformán világossá válhatott a hazafiasság fogalma. A tanárok a nagy elődök tetteiről beszéltek, Széchenyi és Kossuth hazafiasságáról, a költők buzdító szavairól, a festők ecsetvonásairól, a II. világháború mártírjairól, akik — egyebük nem lévén — életüket adták hazájukért. Nem tartják-e csupán nagy szavaknak a mai 13—14 évesek ezt az önfeláldozó hazaszeretetei? Mindkét kislány tisztázta már magában ezeket a fogalmakat, tudják, hogy most, 30 évvel később másképpen kell mérni a hazaszeretet fogalmát. A mindennapokkal, azzal, hogy I megtanulják a leckéket, s hogy a közösségért ■ vállalnak munkát. Az úttörőházban, ahol egy foglalkozás keretében beszélgettünk ezekről a kérdésekről, a legtisztábban a jósavárosi iskola nyolcadik C. osztályos tanulója, Temesvári Ildikó fogalmazta meg, mit jelentenek ma ezek a szavak az iskolásoknak. Évek óta több orosz levelező partnere van, most egy moszkvai és egy szaratovi pajtásnak ír rendszeresen. Mit ír ezekben a levelekben? Azt, hogy hazánk igen kicsi ország. Tízmillió magyarnak azonban ez az ország a legszebb, a legnagyobb. Irt szép tájainkról, az itt élő emberek szokásairól, leírta népünk elmúlt 30 évének történetét, bemutatta megyénk, városaink új üzemeit. Minden sort büszkeséggel írhatott le, mert minden, ami új ebben a hazában; az a mienk. így mondja Ildikó: a mienk —, s szavaiban benne vart-* biztonság, amit szüleitől és tanáraitól hallhatott. Az ISKOLÁKRA VARÓ FELADAT ™ óriási. A téma folytonos ébren tartása pedig kötelező. A nyírszőlősi tanárnő szerint azért, hegy sem itthon, sem külföldi üdülésen ne felejtse el senki: hová tartozik. Hogy kevesebb legyen a közömbös ember. Hiszen az utat — amelyet Váci emleget — megtaláltuk, a kezdete valahol a diákkorban van, s éppen a pedagógusok azok, akik a diákok kezét fogva végigmennek ezen az úton, Baraksö Erzsébet Ä barátság ápolói Jubilál az MSZBT 1975. jubileumi esztendő. Ez évben ünnepeljük hazánk felszabadulásának, valamint a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megalakulásának 30. évfordulóját. Ezt a hét történelmi évet előzte meg a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa, mely határozatában rögzítette: „A Magyar Szocialista Munkáspárt megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a szovjet testvérpárthoz fűző. dó viszonyának, és a sokolda. lú, mély internacionalista kapcsolatokat minden téren fejleszti." Az MSZBT a mozgalom sajátos eszközeivel segíti a kongresszus határpzatának a megvalósulását. Ennek szellemében fognak tevékenykedni megyénk tagcsooortjai is. Az elmúlt év eredményeiről és az 1975-ös esztendő feladatairól tanácskoztak megyénk MSZBT tagcsoportjainak vezetői. A megbeszélésen Regős Gábor, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság országos elnökségének titkára megállapította, hogy a Sza bolcs-Szatmár megyében működő harmincöt MSZBT- tagcsoport jelentős eredményeket ért el. Jelentős, hogy tagcsoportunk kellő tömegbázissal rendelkeznek feladataik végrehajtásához. Ez mutatkozott meg politikai ünnepeinkre szervezett megmozdulások alkalmával, a Szovjetunió életét bemutató különböző kiállításokon. A hazánk fel- szabadulása 30. évfordulójának tiszteletére meghirdetett „Ki tud többet a Szovjetunióról” versenyre, valamennyi tagcsoport benevezett. A vetélkedő kollektívák háziversenyeken döntötték el, ki képviselje a tagcsoportot a megyén belüli körzeti versenyen. A nagyon magas színvonalú megyei versenyt szoros küzdelemben a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat csapata nyerte. Ök jutottak az országos területi döntőbe. A MEZŐGÉP csapatának sokoldalú felkészültségét itt is siker koronázta. Bejutottak az országos döntőbe, melyet az MSZBT megalakulása 30. évfordulójának az előestéjén rendezőiek és amelyet a televízió is sugároz. A jubileumi évfordulók alkalmával sok tagcsoportnál szovjet vendégeket fogadnak. A Nyíregyházi Konzervgyárban például Felszabadítónk a Szovjetunió címmel nagyszabású kiállítást rendeznek. A Nyírlugosi Állami Gazdaság MSZBT-tagcsoportja a község dolgozóival együtt üli meg a felszabadulási évfordulót. Nyíregyházán a Jósa András megyei kórház kollektívája „Az orosz építőművészet ezer éve” címmel nyit kiállítást. Számos tagcsoportnál sor kerül szovjet és magyar fiatalok sportvetélkedőire. A jubileumi év tiszteletére fontos szerep jut a szovjet kultúra, irodalom, zene, képzőművészet, film- és színházművészet rendszeres és nagyobb arányú népszerűsítésének. A nyíregyházi papírgyár, a nyíregyházi Szabolcs Cipőgyár, a kisvárdaí Vulkán, a Nyírtass: Állami Gazdaság dolgozó kollektívái a mátészalkai Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tagsága és a nyírbátori Báthori gimnázium tanulóifjúsága készül felszabadulásunk 30. éves jubileumi ünnepségeire. A sok jelentkező kollektíva közül az évforduló tiszteletére az MSZBT országos elnöksége őket vette fel a tagcsoportok sorába. így Sza. bolcs-Szatmárban már negyvenegy kollektíva tevékenykedik, a két nép, a két testvéri megye barátságának és együttműködésének a további elmélyítésén. A párt kongresszus és a felszabadulási érfordu'ó tiszteidére Társadalmi összelássa! Ifjúsági parii, sportpálya lisiadadán Veress József testnevelő tanár a hetedikes lányokkal parkszegélyt rak. Kedvelt játék a hinta. Utolsó simítások: politechnikai óra a szabadban, néhány kislány tanári segédlettel a rögzített sakkasztalokat meg a padokat festi. Nagy- nagy ügybuzgalommal, fejükre — mint az igazi mázolok — újságpapírból hajtogatott csákót illesztettek. Várják a termelőszövetkezet szocialista brigádját is, a kosárlabdaállványt még le kell mázolni. E munkáktól függetlenül az óraközi szünetben hatalmas csata a kézilabdapályán, rúgják, dobják, kergetik a labdát. A pálya túloldalán távolugrók „kóstolgatják” a homokot. Emitt magasugrók igazítják mind feljebb a lécet, mígnem velük együtt a léc is a homokba pottyan. Az egyik ping- pongasztalra pillanatok alatt felerősítik a hálót és —nos, ezt még gyakorolni kell a küzdő feleknek. Van itt még szabályos tollaslabdapálya, kispuska.lőállás, salakozott futópálya és hinta is. összkomfortos iskolai sportudvar, vagy inkább mini sportkombinát. Eddig egy valamirevaló tornatermük sem volt a tiszadadai iskolásoknak, csak amolyan szükség szülte helyiségben tartották a foglalkozásokat Néhány hónap alatt varázsolták ide a központi iskola udvarára ezt a nagyszerű létesítményt a tiszadadaiak maguknak, illetve a gyerekeiknek. Dolgoztak itt a szülők, a pedagógusok, a gyerekekés nagyon sokat tettek a létesítményért a szövetkezetek: a tsz, az ÁFÉSZ, az ipari szövetkezet, sőt eljöttek segíteni a vízlépcső, és hajójavító üzem dolgozói is. A vasszerkezetek egy részét ők készítették. Kivette a részét a munkákból a község apraja- nagyja. Azt mondják, voltak olyan szombatok, illetve vasárnap délelőttök, hogy 40—50 ember dolgozott akü- TőnfxizS spörtiiályák kialakításán. Felajánlás volt ez a párt kongresszusa és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére. Egyúttal versenyfelhívás is. A múlt év őszén a járási szervek kezdeményezésére — akkor hírt adtunk erről is — egy közös értekezleten Orosz János tanácselnök és Sándor Géza, az általános iskola igazgatója tette a felajánlást ég szólította versenyre a nyíregyházi járás községeit, iskoláit, illetve azok. vezetőit: építsenek sportpályát minden iskolának a testnevelés és a tö- magsportanozgalom fejlesztésére. A tiszadadaiak teljesítették, amit vállaltak. Sőt, építettek egy másik, ha nem is azonos, de hasonló rendeltetésű parkot is. Hány ezer társadalmi mun. kaöra, hány százezer forint érték van a két létesítményben, amelyeket április 4-én adnak át rendeltetésének ünnepélyesen? Azt tudjuk egyelőre pontosan, hogy a tanács 60 ezer forintot köl. tött anyagokra. A társadalmi munkával teremtett létesítmények értékét most mé ’ csak becsülni lehet: az évi kazségfejlesztési alapból — amely 300 ezer forint —, nem tudták volna kihozni az építés költségeit. Egyébként. — elmondj;;!: —, ez a park KlSZ-védnökseggel készült, itt is dolgoznak még, betonozzák a vízelvezető csatornát. Nagyon sok volt itt a földmunka, a vize. nyos, lapalyos területet fel kellett tölteni, elegyengetni, füvesíteni. Akkor lesz igazán szép, ha az elültetett fák es a díszbokrok megerősödnek, lombot hoznak. (kádár) Országos tudományos diákköri konferencia Nyíregyházán Az Oktatásügyi Minisztérium és a KISZ Központi Bizottsága a felsőoktatási intézményekkel együttműködve ebben az évben rendezi meg a XII. OTDK-t, a tudományos diákkörök országos konferenciáját. Nyíregyházán, a tanárképző főiskolán április 6-án és 7-én tartják u pedagógiai, pszichológiai és a közművelődési szekció dolgozatainak bemutatását ts vitáját. Soha még annyi tudományos munka nem érkezett a nyíregyházi főiskolára, mint ebben az évben. A 267 dolgozatot előzetes bírálattal, zsűrizéssel válogatták, s döntöttek arról, hogy a kétnapos rendezvényen 15 al- szekciobaa összesen 16» dolgozat hangzik majd el. A közművelődési szekció egyik alszekciójában a dolgozatok nagy része a nők nemzetközi évével kapcsolatos, á nők művelődésének lehetőségeivel foglalkozik. Az ország 32 felsőoktatási intézményéből több mint négyszáz vendéget várnak a konferenciára. A nyíregyházi tanárképző főiskola tudományos diákköreiben az idei konferenciákra összesen 68 pályamunka készült, a nyíregyházi szekcióra ebbő' 21 dolgozatot adtak be. A kétnapos rendezvén újdonsága, hogy a dolgoza tok elbírálásánál, rangsorolásánál az eldigiek- nél nagyobb szerepet kap a pályázók felkészültsége, tájékozottsága, hiszen azt is értékelik, hogyan védi meg pályázatát, milyen válaszokat ad a dolgozatok felolvasását követő vitában. A konferencián elhangzó pályázatok értékelésének ideje alatt a résztvevők plenáris ülésen találkoznak, ahol a KISZ KB-nak a tudományos diákkörök további kutató- irfunkájával, szervezeti, tartalmi kerdeseivel foglalkozó anyagát vitatják meg. A konferencia végeztével ez- ittál is kiosztják a rendesük, valamint a különböző /állalatok, munkahelyek, intézmények által felajánlott jutalmakat. Megyénkből csaknem húsz üzem, intézmény ajánlott fel pénzjutalmakat a legsikeresebb dolgozatok szerzőinek
