Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-30 / 76. szám
8 **T.TT MAGYARORSZÁG — VASÁRNAPI MBLLÉKLCT fm. mlrém m, Húsvét a néphagyományban ^Tápjainkban, amikor húsvét táján a Mx ’ rakatok tele vannak színes, csillogó fóliákba csomagolt csokoládétojásokkal, nyuszikkal és csibékkel, kevesen gondolnak arra, hogy a régi néphagyományban a tojás a termékenység, az újrafeltámadó élet jelképe volt. A festett, díszített tojásoknak a tavaszi népszokásokban ősi soron termékenységvarázsló szerepük volt. A festés, díszítés célja, éppen a varázserő fokozása lehetett. Idővel azonban ezek az okok elhomályosultak, és a népművészet területén egyre jobban az esztétikai szempontok kerültek előtérbe, illetve az eddigi formákat más tartalommal töltötték meg. A pirosra festett tojás színe az életet adó vért jelképezte. Erre utal az, hogy a vallásos néphit ma is Krisztus kiontott vére jelképének magyarázza. Hazánk területén már a nép_ vándorlás kori és avar sírokban is találtak to- dást( sőt díszített tojáshéjat is. A húsvéti szokások egész Európában egy,, •égés képet mutatnak, és itt majdnem lehetetlen megmondani, hogy mi felelhetett meg ennek a napnak a kereszténységet megelőző európai kultúrában. Valószínű, hogy az ókori Kelet tavaszi évkezdő ünnepe keresztény köntösben jött át Európába, és itt magába olvasz_ tóttá a tavaszi évkezdettel kapcsolatos szokásokat. A húsvéti ünnepkörön belül húsvéthétfő a locsolkodás -napja, melyet az országszerte vízbevető, vízbehányó' hétfőnek neveztek régiesen, amint egy tarpai köszöntő mondja: anyagot legkésőbb nagy csütörtökön beszerezték. Nagy szégyen volt, ha nem jutott hintés mindegyik locsolónak. „Nagypénteken sokan sírnak, Sok hímes tojást megírnak” — mondja a beregi nóta. Nagypéntek egyben a testi, lelki tisztálkodás ideje, de a babonás, mágikus cselekvések napja is Volt. Ilyenkor megtisztították az egész portát, kihordták az istállót, meszeltek, tapasztottak, megfiatalítot. ták a házat — ez a szokás is utalt az ősi tavaszi évkezdetre, a megújulásra. Szentmihá- lyon nagypéntek hajnalán a gazdaasszony meztelenül körüljárta a házat, a veteményes- kertet, baromfiudvart, hogy a gonosztól, a kártevőtől megóvja háza táját. Egy 1841-es sokat forgatott Mezei Naptár ajánlja nagypéntekre: „Fogj egy fekete tyúkot, s ezt megölvén tedd ©Ily helyre, hol a hangyák megehes- sék. A fekete tyúk tsontjait ekkor nagypénteken éjfélkor egy keresztút közepén ásd el, hagyd ott egy hónapig, aztán ásd föl, g « csonttal utczán vagy akárhol, érintsd meg a legényt: ekkor meg fog az téged szeretni." » tiszaháti községekben egyszerű zsírta- ** Ián ételeket, ún. bojtos ételeket fogyasztottak. Az első világháború előtt még ál_ talános volt a korpacibere, kásás cibere és a bobájka (leforrázott korpa levében köleskása, kenyértésztából sütött leforrázott, öntött perec a bobájka) fogyasztása nagypénteken. Cse_ megének számított a bagolytüdő (aszalt alma), a patti (pattogatott kukorica). Régebben a gyerekek bandába verődve jártak nagypénteken a Tisza holt ágának nádasaiba, vadkacsa tojást gyűjteni, amit ott helyben, nyersen fogyasztó hála istennek, hogy elhoztad húsvétot, tottak el, hogy „egész évben egészségesek le- Vízöntő hétfőn buzognak már a források." A vízöntő hétfő elnevezés egyben a locsolkodás legrégebbi módjára a vízzel való öntözkö. désre is utal. A legények korán reggel felkeltek, hogy lehetőleg még az ágyban lucskossá öntözhessék a lustább, későn kelő lányokat, ^hogyha férjhez mennek, hadd legyenek friss menyecskék”. Ha a leány már felkelt, a legények kicsalogatták az udvarra, nemegyszer erőszakkal is kivitték, és a kútból vederszámra öntötték rá a vizet. Persze az illem is megkövetelte, hogy a leány a reátapadó vizes ruhát mielőbb szárazra cserélje föl — mesélte egy idős nyírturai adatközlő. Az első világháború táján jelent meg a rózsavíz és a kölni falusi használatban, — gyerekeknél a szappanos víz — és kiszorította a locsolkodás régi formáját. A legények már csak délután mentek a lányokhoz locsolkódni, délelőtt a pulyák (gyermekek) jártak házról házra. Nagyarban még a legutóbbi időkig csuromvizesre öntözték egymást a fiatalok, délután pedig kölnivel jártak locsolni a lányokat. Ajaki régi mondás ezerint nem terem a kender, ha nem öntözik meg a lányokat eléggé. persze a húsvétra készülődés már hetekl kel, hónapokkal azelőtt megkezdődött. % beregi Tiszaháton már karácsonytól kezdve gyűjtötték a tojásfestéknek való hagyma- hajat, zöld búzát, s a többi növényi festékgyeinek . A húsvéti étkezést a nagypéntekivé! <á!sötétben a zsírban és húsban bővelkedés jellemzi. A húsvétvasámapi ebéd étrendje területünkön a legutóbbi időkig a hagyományt* szerint áll össze: csigaleves (baromfiból), töltött káposzta, főtt hús. A baromfit sültként csak a két világháború közötti időszaktól fogyasztják. Az úri konyhából szállt alá a mártások divatja is, de külön tál étéiként szolgálják fel és nem hússal és kolompárral együtt. Az első világháború előtt még a fánk és a kalácsfélék alkották az ünnepi tészták zömét A hajdan legkedveltebb kőttesre, a kürtös- fánkra csak az öregek emlékeznek. Az 1930-as évekig kedvelt ital volt a bor és pálinka mellett az almabor. »területünkön a hagyományok szerint a * Tiszaháton éltek a leghíresebb tojásíró asszonyok — s ezt igazolják a múzeumokban őrzött viaszos, karcolt geometrikus díszű, virágos tojások — gyakorlatuk lassan feledésbe megy, s csupán a tojásadás szokásában, öntözködésben őrződik még egy darabig a hajdani sokszínű néphagy omány. Muraköz! Ágota 1. A KATONA KITÄRJA A BUNKER AJTAJÄT Margit azelőtt a negyedik emeleten lakott, Attila a másodikon. A környező házak lakó1 a tűz után költöztek le a bunkerbe. Cementfalak. Pelenkaszag. Gyertyája csak Margitnak van. A bunker kilenctized része sötét, csupán a szemek fehérjének sápadt fénye látszik. Minduntalan egyről folyik a szó: — Mikor lesz már vége? Már megszokták a robbanások zaját. Már az a szörnyű, amikor csönd van, — A József körúton a németek felrobbantottak egy házat — tárgyalták suttogva az asszonyok. — Mindenki odaveszett a pincében. Attila, aki az ostrom előtt egy tölténygyárban dolgozott, a robbanások hangjáról már szakszerűen meg tudta állapítani, ki lőtt. — Német... Orosz... Német— Orosz— — sorolta egymás után. mialatt a többiek a robbanások nyomán aláhulló kövek zajára füleltek. Reggelre egyre távolabbról hallatszottak a robbanások. Senki sem tudta, kik jönnek: oroszok, németek? Délben Szaniszló, Margit fivére óvatosan felmerészkedett a lépcsőn. Néhány perc múlva már hozta is a hírt: — Oroszok! Nem tudták, mitévők legyenek: örüljenek-e, vagy féljenek. Túlságosan hosszú ideig ijesztgették őket az oroszokkal. És ekkor hirtelen megnyikordult a pinceajtó, mindnyájan a közeledő lépéseket figyelték Az idegen súlyos léptekkel jött lefelé a lépcsőn. Margit odabújt a bátyjához, Szaniszló félreállt az ajtóból A csinos Erikát a vaságy alá bújtatták. Lépcsőnyikorgás. Csizroatalp dobogása. Zseblámpa fénye hasít a bunker sötétjébe. Elsőnek Attila kelt fel a vaságyról, utána sorban a többiek. Maguk sem tudták, miért tesznek így. A szürke köpenyes katona figyelmesen végigfürkészte a pincét, aztán mondott valamit Senki sem értette, és egyszerre sajnálni kezdték, hogy már nincs itt a zsidó Schneider úr, aki nyolc nyelven beszélt A katona újból mondott valamit. A bunker hallgatott Ekkor az ajtóra mutatott, a beáradó fényre, aztán Intett, mintha elköszönne, és elment Megértették, hogy vége a szenvedéseknek. Az orosz katona kitárta a bunker ajtaját 2. KEK SZEMEK — Ismered a járást? — kérdezte Izabella asszony, a görbeorrú patikus. Mostanában a hátsó udvaron keresztül jártak be a gyógyszertárba. Gizi, a kislány inkább a szemével — apró fekete mazsolákkal —, mint a szájával rebegett köszönetét Izabella asszonynak. A kis kuncsaft mögött becsukódott a vasrácsos ajtó. Kilépett a Mú- zeum körútra. A fal mellett osont, félt a néptelen utcáktól, és — az emberektől. Enver Bikcsentáj: Frontnovellák Januárban orosz és német gépek köröztek Budapest felett. A lövedékek é* aknák vijjogva repültek át a Dunán. Befordult a Rákóczi útra, trmen még óvatosabban lépkedett tovább. A Duna túlsó oldaláról tűz alatt tartották az egész utcát. Gizi hirtelen egy orosz lovaskatonát pillantott meg. Rémületében el akart bújni egy kapualjban, de erős ütést érzett és a földre zuhant. Ott feküdt a jeges aszfalton. Az orvosság szétszóródott. Gizi szemei — az apró fekete mazsolák — fennakadtak egy borbélyüzlet cégérén. A felrobbant lövedék nemcsak Gizit terítette le. Ló és lovasa is az úton feküdt. A Szövetsége A Mszabadulás — mint minden téren — irodalmi életünkben is teljesen új korszakot nyitott. A jó művészi közérzetnek, az alkotói szabadságnak azonban nemcsak szubjektív, de szervezeti feltételei is voltak, ezért számít, hatjuk fordulópontnak az írószövetség 30 éve 'történt megalakulását. Hogyan kezdődött, máért tekinthetjük korszakváltásnak ezt a pillanatot? — kérdem Simon Istvánt, a Magyar írók Szövetségének helyettes főtitkárát. — Óriási vérveszteség után éledt újra irodalmi életünk, hiszen egy nemzedék a háborúban pusztult A későbbi írószövetség magva nagy lélegzetvétellel kezdte szervezői munkáját; Bálint Lajos, Boross Elemér és Gergely Sándor vezetésével. Az első székházat Budapest városparancsnoka, Zamercev tábornok utalta ki, az akkori Vilma királynő ütem, a mai Gorkij fasor 10-ben. Hallomásokból tudom, hogy a szovjet parancsnokság irodalom- szeretettről fakadó ügybuzgalma, segítőkészsége nagyszerű hatással volt az emberekre. — Jgüyen irányzatok képviselőiből tevődött össze az írószövetség tagsága az első időkben? — A két háború közötti haladó magyar irodalom — mint köztudott — nem volt egységes, irányzataiban eltért egymástól. Három jelentős erőt képviselt: a szocialista irodalom, a népi írók s a haladó polgári irányzat táborát. E háromszámyú irodalom képviselőiből alakult a Magyar Írók Szövetsége. Végre napvilágot láthattak a fasiszta megszállás ellen tiltakozó verses és prózai naplók, elítélően vallott a fasiszta barbárságról a líra és a noha tona felnyőgött, szitkozódott, aztán feítá- pásakodott Súlyosan sebesült lova görcsökben vonaglott Egy pisztolylövéssel megváltotta a szenvedéstől hű társát, aki a Don partjáról hozta el idáig. Aztán odabicegett a kapualjhoz, amely előtt a kislány feküdt eszméletlenül. A lábán sebesült meg. A katona letérdelt, bekötözte a sebet. Gizi egy pillanatra magához tért: közvetlen közelről meglátta a katona nagy kék szemeit. Ilyen kék szemeket eddig csak a samponreklámokon látott Aztán újból elveszítette az eszméletét A katona a maga sebét is bekötözte. Arrafelé nézett, ahol hű bajtársa a földre zuhant de már csak a maradványait látta. Az éhes pestiek már fejszével darabolták a lététemet — Hé, emberek! — kiáltott oda nekik. Hanem ezzel csak megijesztette őket, rtsszabújtak a pincékbe. Egyedül egy siides- sapkás fiú maradt ott A katona nagy nehezen összeszedte néhány szavas magyar tudását és megkérdezte tőle: — Hol lakni kislány? A fiú az Apponyi tér felé mutatott. Gizi az anyjával és a nagyanyjával lakott a pincében. A nők megrémültek, amikor a katona belépett, karjában a kislánnyal. — Ez a ruszki kötözte be — mondta a kisfiú. A katona is megszólalt a maga nyelvén. — Minek engedik egyedül az utcára?! Hiszen harcok folynak! weSüsztSca. lettül m IBwCsy-ggüdhaa világnézetileg különbözőképp árnyalt — krL; tikai ábrázolása, — Hallatlan gyorsasággal, aéháay bósn# alatt új könyvek kerültek a romos Budapest utcáira, az írószövetség szervezésében más 1945-ben könyvnapot tartottak. Megjelent Nagy Lajos Pincenaplőja, Illyés Gyula Egyéb című verseskötete, Déry "fiba? Alvilág! játékok című írása. Hamarosan utcára kerüli Tersánszki Józsi Jenő teljes Kakukk Marcija, Gelléri Andor Endre elbeszélései, Veres Pété» Gyepsoron című noveáláskötete és Pályaműn- kások című önéletrajzi regénye, Déry Tibo» Befejezetlen mondata. Gergely Sándor Dó» zsája... Az írószövetség szerepe akkor főleg abban nyilvánult meg, hogy a haladó irodalom elhatárolhatta magát a fasiszta és máj gondolati eltévelyedésektől, amelyek utórezgésekben még megmaradtak, s amelyek eilen harcolni kellett A gyógyítás és a rendtétel volt tehát az elsődleges szerepe az írószövetségnek. Rendezte az írók sorait — Mennyiben változott később írószövetség szerepe, feladatköre? — A személyi kultusz éveit, a dogmatic must a torzulásokat az írószövetség a maga módján jól átvészelte. A fiatalokat nagyszerűen segítette számypróbálgató időszakukba« — ezt a magam bőrén is tapasztaltam. Óriási élmény volt számunkra, hogy megismerhettük! Szabó Pált, Veres Pétert, Illyés Gyulát. Érdekes volt Szép Ernő mellett ülni, aki az Adv- nemzedékhez tartozott vagy hallgatni Heltal Jenőt, amint elmeséli, hogyan ballagott Arany János koporsója után. Hiszen még egy kézfogás és már Vörösmartyéfcnál vagyunk. — Ez akkoriban csak az írószövetség ke-i rétéin belül volt lehetséges. Szerepe tehát ab-J ban az időben többek között az volt, hogy a* új nemzedékét az életművük nagy részét mái megteremtett régebbiekkel kapcsolja össze. Számomra legalább is ez nagyon fontos voít Azon kívül beláthattunk az írószövetség keretein belül a politikai és irodalompolitikái élet olyan kulisszái mögé is, mint a sematizmus vita, az 1952-es Felelet-vita, a folyóiratok körüli vitáik. A közéletbe kapcsolódóban éltünk ezáltal. — Hogyan fogalmazhatnánk meg ma a harmincéves írószövetség szerepét, jelentőségének lényegét? — Érdekvédelmi, társadalmi szervezet Nem szakszervezete az íróknak, de majdnem az. Célja és feladata: támogatni az írói alkotó munkát. Mint tanácsadó szerv segíti a kulturális törvények megszületését, képviseli az írótársadalmat az őket érintő szerzői, jóléti és pénzügyi kérdésekben. Felépítése is rendeltetésének megfelelő: a legszélesebb bázis, ami« a szövetség nyugszik, a szakosztályok: szépprózai, költői, drámai, műfordítói, gyermek- és ifjúsági s a kritikai szakosztály. A választmányt, amely 45 tagú, a közgyűlés választja, a választmány predig az elnököt, a főtitkárt és a titkárokat. Darvas József halálával az elnöki szék a legközelebbi közgyűlésig üres maradt. A választmány beszámoltatja a szakosztályokat, jóváhagyja a munka terveket, s a tagfelvételi kérelmeket. Ma 243 tagja van az IrósEövetségn ek. — Munkatervet említett Milyen főbb feladatok szerepelnek az ideiben? A két nő egyszerre kezdett beszélni, ám a katona nem tudott annyi magyar szót. Csak akkor értette meg, mit beszélnek, amikor a nagymama megcsókolta a kezét. A katona indulni készült. Odakint egyre sűrűbben lövöldöztek. Az asszonyok megpróbálták visszatartani, de hiába. ...Az Apponyi téren lakik a kis Gizi, szemei szomorú kis fekete mazsolák. Az ágya fölötti sampon, ek'.ámról nagy kék szemek néznek le rá. Gizi csali megmentője nagy kék szemére emlékszik. Igazi fénykép nem maradt a katonáról. Zahemszky László fordítása — A költői szakosztály például József A%, tila hetvenedik születésnapjának jegyében készítette idei tervét, a prózai szakosztály Jókai születésének 150. évfordulóját ünnepli meg. Irodalmunk természetesen méltó módon kívánja megünnepelni a felszabadulás évfordulóját. Testvérszövetségeinkkel, a kilenc szocialista ország íróival, közös imra- katerv alapján tanulmányutakat, nyelvkel, a kilenc szocialista ország íróival, közös munkaterv alapján tanulmányutakat, nyelv- tanfolyamokat szervezünk, s ezektől a kapcsolatoktól is irodalmunk és szövetségünk további fejlődését várjuk. o. & > Nagyecsedi utca. (Soltész Albert rajza)
