Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-12 / 60. szám

0 f'&Td. trrarwa» 'ríL jKELET-MAGtARORS2ÄG Jubilál a íülpösi mm 1 ^ n f ev önképzőkör UNESCO-KÖR: SZOVJET NEMZETI EST KIÁLLÍTÁS, VERSENYEK, BEMUTATOK Á tanárképző főiskola kulturális programjából „Egeit“ a szálloda Nem léitek a vendégek ••• Néni mindennapi meghívót kézbesített a posta szerkesz­tőségünknek. Ököritőfülpös- ről érkezett, s egy rendhagyó jubileumra invitálja az ér­deklődőket. Erdélyi Béla szakfelügyelő, az Ököritófül- pösi Általános Iskola tanára számol be ebben a meghívó­ban egy harminc évvel eze­lőtti eseményről. Az országban még nem mindenütt fejeződtek be a harcok, amikor 1945. március 8-án megtartotta első, ala­kuló ülését a fülpösi önkép, zőkörnek nevezett kultúrcso- port. Tagjai arra vállalkoz­tak, hogy hala 'ó szellemű, optimista hangvételű műso­A felszabadulási évforduló és a XI. pártkongresszus tiszteletére március 14-én és 15-én szakmunkásversenyt rendeznek Nyíregyházán a Hajtóművek és Festőberen­dezések 4. sz. gyárában. A testvérgyárak — Budapest, Eger és Békéscsaba — és a nyíregyházi gyár esztergá­lyos és lakatos szakmunkás­fiataljai mérik össze tudásu­kat a Szakma ifjú mestere címért. Március I4-én dél­A minap kezembe került a Magyar Vöröskereszt má­tészalkai járási szervezeté­nek beszámolója az 1974- ben végzett munkáról. A tíz gépelt oldalnyi összefog­lalóból az tűnt fel, hogy a Vöröskereszt munkája, te­vékenysége szorosan össze­függ az emberek életével és a termelő munkával is. A mátészalkai járásban példá­ul, 49 helyi (községi es ter melőszövetkezeti) Vöröske­reszt-szervezet működik — háromezernél több taggal Csak az elmúlt évben há­romszáznál többen csatla koztak a járásban a mozga­lomhoz. A munka, amelyet a Vö­röskereszt-mozgalom vállalt és végez, vitathatatlanul fon­tos. Elsődleges ezek közt az egészségügyi felvilágosítás, az egészséges életmódra va­ló nevelés, az egészség vé­delme általában. A máté­szalkai járásban, például, 1974-ben a Vöröskereszt 159 egészségügyi előadást szer­vezett és tartott, s az elő­adókat 4230 ember hallgat­ta meg. És most következik a meglepetés: legtöbb volt az alkoholizmusról szóló elő­adás és ezek iránt nyilvá­nult meg a legnagyobb ér­deklődés. Az azonban a je­lentésből se derül ki, hogy kik érdeklődtek: az alkoho­listák. vagy azok. akik szen­vednek az alkoholisták mi­att Opre László, a Vöröske­reszt mátészalkai járási tühára azt mondia hogy el- sősnrhan azok hallgatták moa özeket az 'úőadásokat. ak:'- haüandók csel okod ni ha'—dni a kóros és káros alkoholizmus ellen. A Vöröskereszt munkájá­nak másik fontos része a családvédelem és a környe­zetvédelem. Nehéz munka lehet. A jelentésből se de­rül ki, sikerült-e valamilyen eredményt elérni. Ámbár az alkoholizmus elleni harc is a családvédelemhez, és a környezetvédelemhez tarto­zik A mezőgazdasági üzemek­ben növekszik a baleseti lehetőség a baleseti veszély Ezért nagyon fontos aj Vlsöse^ely nyújtási laníolya­raikkaj legyenek propagálói az új gazdasági és társadalmi rend felépítésének, s nem­csak saját falujukban, de a környék községeiben is. En­nek az egykori kultúrcsoport- nak tagjait látják vendégül ököritófülpösön március 8- án este, abban a fülpösi tan­teremben, ahol a sok-sok éj­szakába nyúló próbát meg­kezdték. E rendhagyó jubi­leumon — rendhagyó, mert a csoport a negyvenes évek végén felbomlott, tagjai, a ma 45—55 éves emberek az ország különböző részein dol­goznak, általában felelős be­osztásban «- elevenítik fel a harminc éve elkezdett mun­kát. előtt írásbeli feladatok meg­oldásával kezdődik a négy gyáregység fiataljainak poli­tikai és szakmai vetélkedője. Másnap kerül sor a gyakor­lati versenyre és az ered­ményhirdetésre. A Szakma ifjú mestere cím elnyerői Kiváló dolgozó címet és 1500 forintot, vagy 1500 forint pénzjutalmat kapnak. A zsű­ri véleménye alapján az ar­ra érdemes fiatalok 3—800 forint jutalomban részesül­nek. mok szervezése. A'Vöröske­reszt célja, hogy termelő- szövetkezeteinkben munka­helyenként legalább két- három ember ismerje az el sősegélynyújtás követelmé­nyeit és módozatait. .,Ehhez azonban a gazdasági vezetői pozitív hozzáállása szüksé les” — hangsúlyozza a be számoló. Ez bizony nagyon igaz. Szomorú viszont, hogy­ha ezt a gazdasági vezetők nem értik meg és a „hozzá Illésük nem pozitív”. A Magyar Vöröskereszt mátészalkai járási szerveze­te 1974-ben 8800 hallgatóval 48 különböző tanfolyamot szervezett és bonyolított le. Valamennyi eredményes, si­keres volt, még a „nagylá­nyok iskolája” is, amelyben A nyíregyházi művészeti hetek idei rendezvénysoro­zatának sikeréhez a tanár­képző főiskola gazdag kul­turális programmal járul hozzá. Szőkébb körű, saját rendezvényeiken kívül ott« hont adnak a nagyközönsé­get is érdeklő események­nek, emellett több olyan versenyre, bemutatóra ké­szülnek, amelyen a közönség tájékozódhat a főiskola kul­turális életéről, illetve az amatőr művészeti csoportok munkájáról. Ez a programsorozat már­cius 12-én a szovjet nappal kezdődik. Délután tartják az orosz nyelvű vers- és szó- vegmondóverseny második fordulóját, s egyben döntő­jét. Az elődöntőből összesen tizenöt versenyző jutott to­vább xa vetélkedőt eldöntő második fordulóba, közülük tizenkettő orosz, három nem orosz szakos hallgató. Nem csak azt mérlegeli a zsűri: milyen a versenyzők kiejté­se, beszédkészsége, de azt is hogy felszabadulásunk jubi­leumi évfordulója alkalmá­ból miiven művet választa­nak bemutatásra. 366 nagylány tanult. A házi betegápoló tanfolyamot 320 nő végezte el. Nagyon jól sikerült az önkéntes ápoló­nőképző tanfolyam is, amely 1974. szeptember 16-tól 1975. január 16-ig tartott. Har­mincöt nő vizsgázott sike­resen, közülük hatan már a kórházban dolgoznak rendes munkaviszonyban, a többiek munkahelyükön végeznek fontos egészségügyi felada­tokat «— társadalmi munká­ban. Vagyis: önkéntes ápoló­nők. A véradásról csak annyit, hogy 1974-ben a mátészalkai járásban 945 férfi és 465 nő adott vért önkéntesen, ösz- szesen 380 liter mennyiség­ben. (sz.) A szovjet nap másik fon« tos eseménye az UNESCO- kör rendezésében a szovjet nemzeti est, amelyen orosz nyelvű kultúrműsor hang­zik el. Erre a programra szovjet vendégeket is meg­hívtak. Március 13-án Béres Fe­renc tartja népdalestjét a főiskolán. Hétfőn, március 17-én neves előadóművészek koncerteznek a tanárképzőn, Szenthelyi Miklós, hegedű, Berkes Kálmán klarinét- és Schiff András zongoramű­vész. A jövő hét elején meg­kezdődik a tőiskolások hete. Ennek jelentősebb rendez­vényeit március 18-án tart­ják. Ekkor fejeződik be az elsőéves magvar szakos hall­gatók vers- és Drózamon dó­versenye, amelvet az ének- zene szakos hallgatók egy­órás hangversenye követ. Ugyanekkor mutatkozik be a mezőgazdasági főiskolá­val közös reridn {vényen a főiskola néoitáncegvüft°se. Az est a diákszínház eloodá- sáVal fedeződik be. Szophok- lés: Anti géné-iával. Már megkezdődött a kü­lönböző dokumentumok, szerződések, emléktárgyak gyűjtése, amelyek a főiskola nemzetközi kapcsolatairól vallanak. A nyíregyházi fő­iskola több külföldi intéz­ménnyel tart évek óta kap, csolatot, ennek egyes állo­másait és fontosabb esemé­nyeit mutatja be az a kiál­lítás, amelyet március 28-án nyitnak meg. A kulturális rendezvények sorát a Hazai esték című televíziós vetél­kedőműsorban való részvé­tel zárja 29-én, a készülő­dés már meg is kezdődött, mivel a verseny egyik szín­helye a tanárképző lesz. Éű A RAKAMAZI TAKARÉK­SZÖVETKEZET az elmúlt évben nyolc községet kap­csolt be a takarékszövetkeze­ti mozgalomba. A kilencedik­nek, Nyíribronynak a szer­vezése most történik. Ezzel a nyíregyházi járás észak- nyugati része Tiszalöktől Be­senyődig a takarékszövetke­zet működési területe lett. A nyelvi változás soha nsm romlás, hanem haladó fejlődés. Sokan hajlamosak napjainkban azt mondani, nyelvünk nagyon megrom­lott. Ez a megállapítás külö­nösen akkor hangzik el gyakran, ha -suk, -sük nyel­ven beszélőket hallgatunk, vagy olyan környezetben vagyunk, ahol sok nyelvhe­lyességi hibát vétenek a be­szélők. Sokan a nyelvművelő mozgalmunk nagy fellendü­léséből következtetnek erre, és azt mondják; igen, szük­ség van erre, hiszen igen megromlott a nyelvünk. A nyelv azonban soha meg nem romolhat. Szókincse, szabályrendszere objektive létezik, s még akkor is léte­zik, ha sok ember a minden­napi nyelvhasználatában nem akar tudomást venni róla. A nyelvhasználatunkban van a hiba, abban, ahogy nap mint nap a nyelv szókészletét és szabályait a beszédünkben felhasználjuk. A demokratiz­mus kiteljesedésével, az em­berek közéleti tevékenysé­gének emelkedésével egyre többen szólalnak fel értekez- ’ eteken, gyűléseken, szólal iák meg a tévében, a rádió­ban, egyre többen tartanak beszámolókat, írnak vagy mondanak el jelentéseket. A nagy tina^almi Kedden délelőtt fél tízkor a nyírégyházi járókelők arra lesznek figyelmesek, hogy a Szabolcs-szálló tetején hatal­mas füstfelhő gómolyog. Má­sodpercek alatt elnéptelene­dik a forgalmas Zrínyi utca, a Tanácsköztársaság tér 1 és a Kossuth tér. Mindenki a szálloda elé siet, nagy a to­longás, különböző hírek és rémhírek terjednek szájról szájra. A bámészkodók kö­zött vannak aggódók is, akik telefonálni igyekeznének. Erre nincs szükség, mert a szálloda portása tárcsázza a 05-öt: „Halló, tűzoltóság? A Szabolcs-szálló harmadik emeletén tűz ütött ki, kérem, jöjjenek gyorsan. Valószínű, hogy a vendég bent tartóz­kodik a szobájában ég ma­gára zárta az ajtót”. A portás alig teszi le a te­lefont, máris a helyszínre érkezik három tűzoltókocsi. Közben az előbb még sötét­kék és szürke füst pirossá és rózsaszínné- változik. Erre megnyugodnak a kedélyek, mert mindenki tudja, hogy ilyen ' színű füst a valóság­ban nincs, csak az erre a célra gyártott kémiai szerek tudnak ilyen színesen füs­tölni. Tehát egy gyakorlat szemtanúi vagyunk. Az oltás parancsnoka egy százados, aki URH-rádión be­szél a tetőn lévőkkel. Köz­ben a piros színű IFA-kocsit figyeljük, amelynek tetejéről mint egy zsiráf nyaka, úgy emelkedik a magasba a hosz­nem tudta hasonlóan gyors ütemben követni az anya­nyelvi kultúra emelkedése. A legtöbb ember beszéde, stílusa, szóhasználata . hihe­tetlenül szegényes. Hiába gazdagszik az írott nyelv, hiába növekszik szótárirodal­munk, nyelwédő irodal­munk, ha napról napra színtelenebbé, fakóbbá, se- matikusabbá válik az élő beszéd. Miben áll nyelvhasznála­tunk romlottsága? Egyrészt a szókincsünk nagyon szegényes. Egy-egy fogalom kifejezésére sok ro­kon értelmű szó áll a ren­delkezésünkre, s mi azt vá­lasztjuk, amelyik éppen eszünkbe jut, függetlenül at­tól, az-e a mondatunkba il­lő, vagy sem. Másrészt hi­hetetlenül megszaporodtak beszédünkben újra az ide­gen szavak. Visszaélünk az igekötők adta lehetőségekkel. Akkor is ellátjuk velük az igéket amikor az ige önmagában if kifejezi a kívánt fogalmat Bebiztosítunk,, beigazolunk leközlünk, kiértesítünk, hol ott az ige önmagában is eléf Az igekötőkkel való vissza élés átvezet már bennünket nyelvhasználatunk követke­ző súlyos hibájára: szeretjük a teriengősséget,' a tölteléke szú létra: éppen a tetőig, vagyis a színes füst fészké­ig er. Egy tűzoltó a létra legfelső fokáról máris vízsu­garat bocsát a „tűzre”. A tűzoltókkal szinte egyidőben érkeztek a rendőrök, akik el­terelik a forgalmat, hogy a sisakos emberek nyugodtan végezhessék munkájukat. Az úttest közepén az egyik tűz­oltó leemeli az akna tetejét és tömlőt erősít a csapra. A harmadik emelet ablakából zsineget engednek le, ennek végére erősítik azt a sugár­csövet, amelyet felhúzva ol­tásra lehet használni- Mind­ez másodpercek alatt törté­nik, alig győzzük csodálni a szürke ruhások gyorsaságát és ügyességét. Megérkezett a fehér mentőautó, a mentősök a portáshoz sietnek, nyilván a harmadik emeleten „alvó vendég” sorsa iránt érdeklőd­nek. A vendégek azonban a harmadikon - és a többi emeleten is — nyugodtan fi­gyelik a gyakorlatot, nem árulnak el semmi félelmet. Van köztük külföldi és du­nántúli, hazatérve bizonyára érdekes emléket mesélhetnek el hozzátartozóiknak. Közben megérkeztek a kisvárd;;! tűzoltók, hogy segítségükre '.egyenek az ittenieknek. A gyakorlat célja az volt,1 hogy a személyi állomány gyakorolja az esetleges szál­lodatűz eloltását. Gyakorol­ták, tudják. A vendégek nyugodtan alhatnak. (n. 1.) szavak használatát. Tárgya­lásokat folytatunk, megbe­széléseket végzünk, holott csak tárgyalunk és megbe­szélünk, hosszú és terjengős névutókat használunk, pedig a rágós alak sokkal ponto­sabban fejezi ki a kívánt ha- tározós körülményt. Számos igénk ragozásában a kijelentő és a felszólító módok egyes számainak hangalakja összeesik. Ezt az összeesést kiterjesztjük a -t végű igékre is. A látja, tud­hatja, mondhatja kijelentő módú alakok helyett kijelen­tő módban is a felszólító lás­sa, mondhassa, tudhassa ala­kot használjuk. Ezt a jelen­séget szoktuk suk-sük nyelv­nek nevezni. Nagyon hátrá­nyos és csúnya jelensége ez a mindennapi beszédnek. Tele van nyelvünk frázis­sal, sematikus mondattal. „A kérdés jogos” — mondja az előadó a felszólalónak. ,A népet elnyomták és kizsák­mányolták” —• jellemzi a tár­sadalmat a felvételiző jelölt, akár a rabszolgatartó, akár a feudális vagy a kapitalista társadalmat kell jellemeznie. Törődjünk a nyelvhaszná­latunkkal. Legyünk igénye­sek a beszédben. Az embert ugyanis nemcsak cselekedem $ei jellemzik, a beszéde is. n*e*m L8M| Szép, kerek, de főleg ízletes kenyeret süt a panyolai Szikra Tsz sütőüzeme. A mátészalkai kenyérüzemmel közösen működtetett sütöde műszakonként 20—2t názsa kenyeret készít és nemcsak Panyola ellátását biztosítja, de szállítanak a környékbeli községekbe, Nábrád, Olcsvaapáti, Kérsemjén és Fehérgyarmat üz­leteibe is. Képünkön; Kiss László a kiszedésnél. S:3kma ifjú mestere - verseny Egészségvédelem, elsősegélynyújtás, véradás, tanfo'yamok Vöröskeresztes munka a mátészalkai járásban A magyar nyelv hete Nyelvünk és a nyelvhelyesség

Next

/
Oldalképek
Tartalom