Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-12 / 60. szám
0 f'&Td. trrarwa» 'ríL jKELET-MAGtARORS2ÄG Jubilál a íülpösi mm 1 ^ n f ev önképzőkör UNESCO-KÖR: SZOVJET NEMZETI EST KIÁLLÍTÁS, VERSENYEK, BEMUTATOK Á tanárképző főiskola kulturális programjából „Egeit“ a szálloda Nem léitek a vendégek ••• Néni mindennapi meghívót kézbesített a posta szerkesztőségünknek. Ököritőfülpös- ről érkezett, s egy rendhagyó jubileumra invitálja az érdeklődőket. Erdélyi Béla szakfelügyelő, az Ököritófül- pösi Általános Iskola tanára számol be ebben a meghívóban egy harminc évvel ezelőtti eseményről. Az országban még nem mindenütt fejeződtek be a harcok, amikor 1945. március 8-án megtartotta első, alakuló ülését a fülpösi önkép, zőkörnek nevezett kultúrcso- port. Tagjai arra vállalkoztak, hogy hala 'ó szellemű, optimista hangvételű műsoA felszabadulási évforduló és a XI. pártkongresszus tiszteletére március 14-én és 15-én szakmunkásversenyt rendeznek Nyíregyházán a Hajtóművek és Festőberendezések 4. sz. gyárában. A testvérgyárak — Budapest, Eger és Békéscsaba — és a nyíregyházi gyár esztergályos és lakatos szakmunkásfiataljai mérik össze tudásukat a Szakma ifjú mestere címért. Március I4-én délA minap kezembe került a Magyar Vöröskereszt mátészalkai járási szervezetének beszámolója az 1974- ben végzett munkáról. A tíz gépelt oldalnyi összefoglalóból az tűnt fel, hogy a Vöröskereszt munkája, tevékenysége szorosan összefügg az emberek életével és a termelő munkával is. A mátészalkai járásban például, 49 helyi (községi es ter melőszövetkezeti) Vöröskereszt-szervezet működik — háromezernél több taggal Csak az elmúlt évben háromszáznál többen csatla koztak a járásban a mozgalomhoz. A munka, amelyet a Vöröskereszt-mozgalom vállalt és végez, vitathatatlanul fontos. Elsődleges ezek közt az egészségügyi felvilágosítás, az egészséges életmódra való nevelés, az egészség védelme általában. A mátészalkai járásban, például, 1974-ben a Vöröskereszt 159 egészségügyi előadást szervezett és tartott, s az előadókat 4230 ember hallgatta meg. És most következik a meglepetés: legtöbb volt az alkoholizmusról szóló előadás és ezek iránt nyilvánult meg a legnagyobb érdeklődés. Az azonban a jelentésből se derül ki, hogy kik érdeklődtek: az alkoholisták. vagy azok. akik szenvednek az alkoholisták miatt Opre László, a Vöröskereszt mátészalkai járási tühára azt mondia hogy el- sősnrhan azok hallgatták moa özeket az 'úőadásokat. ak:'- haüandók csel okod ni ha'—dni a kóros és káros alkoholizmus ellen. A Vöröskereszt munkájának másik fontos része a családvédelem és a környezetvédelem. Nehéz munka lehet. A jelentésből se derül ki, sikerült-e valamilyen eredményt elérni. Ámbár az alkoholizmus elleni harc is a családvédelemhez, és a környezetvédelemhez tartozik A mezőgazdasági üzemekben növekszik a baleseti lehetőség a baleseti veszély Ezért nagyon fontos aj Vlsöse^ely nyújtási laníolyaraikkaj legyenek propagálói az új gazdasági és társadalmi rend felépítésének, s nemcsak saját falujukban, de a környék községeiben is. Ennek az egykori kultúrcsoport- nak tagjait látják vendégül ököritófülpösön március 8- án este, abban a fülpösi tanteremben, ahol a sok-sok éjszakába nyúló próbát megkezdték. E rendhagyó jubileumon — rendhagyó, mert a csoport a negyvenes évek végén felbomlott, tagjai, a ma 45—55 éves emberek az ország különböző részein dolgoznak, általában felelős beosztásban «- elevenítik fel a harminc éve elkezdett munkát. előtt írásbeli feladatok megoldásával kezdődik a négy gyáregység fiataljainak politikai és szakmai vetélkedője. Másnap kerül sor a gyakorlati versenyre és az eredményhirdetésre. A Szakma ifjú mestere cím elnyerői Kiváló dolgozó címet és 1500 forintot, vagy 1500 forint pénzjutalmat kapnak. A zsűri véleménye alapján az arra érdemes fiatalok 3—800 forint jutalomban részesülnek. mok szervezése. A'Vöröskereszt célja, hogy termelő- szövetkezeteinkben munkahelyenként legalább két- három ember ismerje az el sősegélynyújtás követelményeit és módozatait. .,Ehhez azonban a gazdasági vezetői pozitív hozzáállása szüksé les” — hangsúlyozza a be számoló. Ez bizony nagyon igaz. Szomorú viszont, hogyha ezt a gazdasági vezetők nem értik meg és a „hozzá Illésük nem pozitív”. A Magyar Vöröskereszt mátészalkai járási szervezete 1974-ben 8800 hallgatóval 48 különböző tanfolyamot szervezett és bonyolított le. Valamennyi eredményes, sikeres volt, még a „nagylányok iskolája” is, amelyben A nyíregyházi művészeti hetek idei rendezvénysorozatának sikeréhez a tanárképző főiskola gazdag kulturális programmal járul hozzá. Szőkébb körű, saját rendezvényeiken kívül ott« hont adnak a nagyközönséget is érdeklő eseményeknek, emellett több olyan versenyre, bemutatóra készülnek, amelyen a közönség tájékozódhat a főiskola kulturális életéről, illetve az amatőr művészeti csoportok munkájáról. Ez a programsorozat március 12-én a szovjet nappal kezdődik. Délután tartják az orosz nyelvű vers- és szó- vegmondóverseny második fordulóját, s egyben döntőjét. Az elődöntőből összesen tizenöt versenyző jutott tovább xa vetélkedőt eldöntő második fordulóba, közülük tizenkettő orosz, három nem orosz szakos hallgató. Nem csak azt mérlegeli a zsűri: milyen a versenyzők kiejtése, beszédkészsége, de azt is hogy felszabadulásunk jubileumi évfordulója alkalmából miiven művet választanak bemutatásra. 366 nagylány tanult. A házi betegápoló tanfolyamot 320 nő végezte el. Nagyon jól sikerült az önkéntes ápolónőképző tanfolyam is, amely 1974. szeptember 16-tól 1975. január 16-ig tartott. Harmincöt nő vizsgázott sikeresen, közülük hatan már a kórházban dolgoznak rendes munkaviszonyban, a többiek munkahelyükön végeznek fontos egészségügyi feladatokat «— társadalmi munkában. Vagyis: önkéntes ápolónők. A véradásról csak annyit, hogy 1974-ben a mátészalkai járásban 945 férfi és 465 nő adott vért önkéntesen, ösz- szesen 380 liter mennyiségben. (sz.) A szovjet nap másik fon« tos eseménye az UNESCO- kör rendezésében a szovjet nemzeti est, amelyen orosz nyelvű kultúrműsor hangzik el. Erre a programra szovjet vendégeket is meghívtak. Március 13-án Béres Ferenc tartja népdalestjét a főiskolán. Hétfőn, március 17-én neves előadóművészek koncerteznek a tanárképzőn, Szenthelyi Miklós, hegedű, Berkes Kálmán klarinét- és Schiff András zongoraművész. A jövő hét elején megkezdődik a tőiskolások hete. Ennek jelentősebb rendezvényeit március 18-án tartják. Ekkor fejeződik be az elsőéves magvar szakos hallgatók vers- és Drózamon dóversenye, amelvet az ének- zene szakos hallgatók egyórás hangversenye követ. Ugyanekkor mutatkozik be a mezőgazdasági főiskolával közös reridn {vényen a főiskola néoitáncegvüft°se. Az est a diákszínház eloodá- sáVal fedeződik be. Szophok- lés: Anti géné-iával. Már megkezdődött a különböző dokumentumok, szerződések, emléktárgyak gyűjtése, amelyek a főiskola nemzetközi kapcsolatairól vallanak. A nyíregyházi főiskola több külföldi intézménnyel tart évek óta kap, csolatot, ennek egyes állomásait és fontosabb eseményeit mutatja be az a kiállítás, amelyet március 28-án nyitnak meg. A kulturális rendezvények sorát a Hazai esték című televíziós vetélkedőműsorban való részvétel zárja 29-én, a készülődés már meg is kezdődött, mivel a verseny egyik színhelye a tanárképző lesz. Éű A RAKAMAZI TAKARÉKSZÖVETKEZET az elmúlt évben nyolc községet kapcsolt be a takarékszövetkezeti mozgalomba. A kilencediknek, Nyíribronynak a szervezése most történik. Ezzel a nyíregyházi járás észak- nyugati része Tiszalöktől Besenyődig a takarékszövetkezet működési területe lett. A nyelvi változás soha nsm romlás, hanem haladó fejlődés. Sokan hajlamosak napjainkban azt mondani, nyelvünk nagyon megromlott. Ez a megállapítás különösen akkor hangzik el gyakran, ha -suk, -sük nyelven beszélőket hallgatunk, vagy olyan környezetben vagyunk, ahol sok nyelvhelyességi hibát vétenek a beszélők. Sokan a nyelvművelő mozgalmunk nagy fellendüléséből következtetnek erre, és azt mondják; igen, szükség van erre, hiszen igen megromlott a nyelvünk. A nyelv azonban soha meg nem romolhat. Szókincse, szabályrendszere objektive létezik, s még akkor is létezik, ha sok ember a mindennapi nyelvhasználatában nem akar tudomást venni róla. A nyelvhasználatunkban van a hiba, abban, ahogy nap mint nap a nyelv szókészletét és szabályait a beszédünkben felhasználjuk. A demokratizmus kiteljesedésével, az emberek közéleti tevékenységének emelkedésével egyre többen szólalnak fel értekez- ’ eteken, gyűléseken, szólal iák meg a tévében, a rádióban, egyre többen tartanak beszámolókat, írnak vagy mondanak el jelentéseket. A nagy tina^almi Kedden délelőtt fél tízkor a nyírégyházi járókelők arra lesznek figyelmesek, hogy a Szabolcs-szálló tetején hatalmas füstfelhő gómolyog. Másodpercek alatt elnéptelenedik a forgalmas Zrínyi utca, a Tanácsköztársaság tér 1 és a Kossuth tér. Mindenki a szálloda elé siet, nagy a tolongás, különböző hírek és rémhírek terjednek szájról szájra. A bámészkodók között vannak aggódók is, akik telefonálni igyekeznének. Erre nincs szükség, mert a szálloda portása tárcsázza a 05-öt: „Halló, tűzoltóság? A Szabolcs-szálló harmadik emeletén tűz ütött ki, kérem, jöjjenek gyorsan. Valószínű, hogy a vendég bent tartózkodik a szobájában ég magára zárta az ajtót”. A portás alig teszi le a telefont, máris a helyszínre érkezik három tűzoltókocsi. Közben az előbb még sötétkék és szürke füst pirossá és rózsaszínné- változik. Erre megnyugodnak a kedélyek, mert mindenki tudja, hogy ilyen ' színű füst a valóságban nincs, csak az erre a célra gyártott kémiai szerek tudnak ilyen színesen füstölni. Tehát egy gyakorlat szemtanúi vagyunk. Az oltás parancsnoka egy százados, aki URH-rádión beszél a tetőn lévőkkel. Közben a piros színű IFA-kocsit figyeljük, amelynek tetejéről mint egy zsiráf nyaka, úgy emelkedik a magasba a hosznem tudta hasonlóan gyors ütemben követni az anyanyelvi kultúra emelkedése. A legtöbb ember beszéde, stílusa, szóhasználata . hihetetlenül szegényes. Hiába gazdagszik az írott nyelv, hiába növekszik szótárirodalmunk, nyelwédő irodalmunk, ha napról napra színtelenebbé, fakóbbá, se- matikusabbá válik az élő beszéd. Miben áll nyelvhasználatunk romlottsága? Egyrészt a szókincsünk nagyon szegényes. Egy-egy fogalom kifejezésére sok rokon értelmű szó áll a rendelkezésünkre, s mi azt választjuk, amelyik éppen eszünkbe jut, függetlenül attól, az-e a mondatunkba illő, vagy sem. Másrészt hihetetlenül megszaporodtak beszédünkben újra az idegen szavak. Visszaélünk az igekötők adta lehetőségekkel. Akkor is ellátjuk velük az igéket amikor az ige önmagában if kifejezi a kívánt fogalmat Bebiztosítunk,, beigazolunk leközlünk, kiértesítünk, hol ott az ige önmagában is eléf Az igekötőkkel való vissza élés átvezet már bennünket nyelvhasználatunk következő súlyos hibájára: szeretjük a teriengősséget,' a tölteléke szú létra: éppen a tetőig, vagyis a színes füst fészkéig er. Egy tűzoltó a létra legfelső fokáról máris vízsugarat bocsát a „tűzre”. A tűzoltókkal szinte egyidőben érkeztek a rendőrök, akik elterelik a forgalmat, hogy a sisakos emberek nyugodtan végezhessék munkájukat. Az úttest közepén az egyik tűzoltó leemeli az akna tetejét és tömlőt erősít a csapra. A harmadik emelet ablakából zsineget engednek le, ennek végére erősítik azt a sugárcsövet, amelyet felhúzva oltásra lehet használni- Mindez másodpercek alatt történik, alig győzzük csodálni a szürke ruhások gyorsaságát és ügyességét. Megérkezett a fehér mentőautó, a mentősök a portáshoz sietnek, nyilván a harmadik emeleten „alvó vendég” sorsa iránt érdeklődnek. A vendégek azonban a harmadikon - és a többi emeleten is — nyugodtan figyelik a gyakorlatot, nem árulnak el semmi félelmet. Van köztük külföldi és dunántúli, hazatérve bizonyára érdekes emléket mesélhetnek el hozzátartozóiknak. Közben megérkeztek a kisvárd;;! tűzoltók, hogy segítségükre '.egyenek az ittenieknek. A gyakorlat célja az volt,1 hogy a személyi állomány gyakorolja az esetleges szállodatűz eloltását. Gyakorolták, tudják. A vendégek nyugodtan alhatnak. (n. 1.) szavak használatát. Tárgyalásokat folytatunk, megbeszéléseket végzünk, holott csak tárgyalunk és megbeszélünk, hosszú és terjengős névutókat használunk, pedig a rágós alak sokkal pontosabban fejezi ki a kívánt ha- tározós körülményt. Számos igénk ragozásában a kijelentő és a felszólító módok egyes számainak hangalakja összeesik. Ezt az összeesést kiterjesztjük a -t végű igékre is. A látja, tudhatja, mondhatja kijelentő módú alakok helyett kijelentő módban is a felszólító lássa, mondhassa, tudhassa alakot használjuk. Ezt a jelenséget szoktuk suk-sük nyelvnek nevezni. Nagyon hátrányos és csúnya jelensége ez a mindennapi beszédnek. Tele van nyelvünk frázissal, sematikus mondattal. „A kérdés jogos” — mondja az előadó a felszólalónak. ,A népet elnyomták és kizsákmányolták” —• jellemzi a társadalmat a felvételiző jelölt, akár a rabszolgatartó, akár a feudális vagy a kapitalista társadalmat kell jellemeznie. Törődjünk a nyelvhasználatunkkal. Legyünk igényesek a beszédben. Az embert ugyanis nemcsak cselekedem $ei jellemzik, a beszéde is. n*e*m L8M| Szép, kerek, de főleg ízletes kenyeret süt a panyolai Szikra Tsz sütőüzeme. A mátészalkai kenyérüzemmel közösen működtetett sütöde műszakonként 20—2t názsa kenyeret készít és nemcsak Panyola ellátását biztosítja, de szállítanak a környékbeli községekbe, Nábrád, Olcsvaapáti, Kérsemjén és Fehérgyarmat üzleteibe is. Képünkön; Kiss László a kiszedésnél. S:3kma ifjú mestere - verseny Egészségvédelem, elsősegélynyújtás, véradás, tanfo'yamok Vöröskeresztes munka a mátészalkai járásban A magyar nyelv hete Nyelvünk és a nyelvhelyesség
