Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

SESLOT-MASYAitORSZAe — VASÁRNAK SÄ?.' iéitéim $ Megyénk városai ma és „Néhány évtizede az emberiség olyan mértékben gyarapodik, hogy a városok kiterjedése is egyre na­gyobb lesz, és hosszabb-rövidebb idő múltán az őserdőket és a siva­tagokat is meg fogják hódítani. Uno­káink talán már nem választhat­nak: ők csak városban lakhatnak. A föld a rohamos városiasodás jegyé­Diagnózis és ajánlás Közművelődési felmérés A fenti idézetet Wolf SchneidertŐl vet­tük. Arra alapozódik, hogy • a történelem fo­lyamán az emberiség ekkora tömege még soha nem élt ilyen hatalmas házrengete­gekben, mint napjainkban. A városiasodás az egész világon gyorsuló iramú. Mi lesz a jö­vő? Sok a fentivel egybehangzó jóslat és megállapítás. Mircea Malita például azt vallja, hogy „A város a lét általános és kö­telező keretévé válik. Az iparosítás és a me­zőgazdaság átalakulása a népességet folya­matosan a városi környezetbe pumpálja. Ez a békés jellegű migráció a történelem leg­nagyobb népvándorlása.” A roppant arányú fejlődésnek szemta­núi vagyunk. Utazásaink során „sok em­bernek városát” ismerjük meg, de szemmel k' Ehetjük saját városaink rohamos fejlődé­sét is. A jelen és a jövő iránti kíváncsisággal kerestük meg Szilágyi Imrét, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóság ve­zetőjét és megkértük legyen segítségünkre: adjon választ néhány kérdésünkre. — Nyíregyháza és megyénk más váro­sainak fejlődésével kapcsolatban beszél­hetünk-e demográfiai robbanásról? — Szabolcs-Szatmár megyében a város­lakók számának — arányának — növekedési f ■■'ásai a következők: természetes szaporo­dás, bevándorlás, települések városhoz csa­tolása — például Nyírszőlős Nyíregyházához csatolása — és községek városija nyilvánítá­sa. például Mátészalka, Nyírbátor várossá rrdváfmása. Miután mind a négy forrás aktívan szereoet játszik napjainkban — ta­lán — túlzás demográfiai robbanásról be­szélni. Az elmúlt években különösen Nyír­egyháza lakosságának száma nőtt: 19<50. január 1. 59148 100% lf>70. január 1. 73 045 124°/0 1974. év végén kb. 88 000 149% —■ Nvíregvháza esetében a legdöntőbb f,"vm a beköltözés volt, ami szoros összefüg- g 'sben van az iparosítással. Számottevő azor.v,nn a termé'zetes szaporodás is. Nyír­sz '!ő'f idecsatolása kétezerrel növelte a vá- _ms- .(é"''zs^aét. A megveszékhely az ország f '-.őf-.fcú köznontlai közül — az elmúlt öt é ben — az első három h°lvek egvíkén volt. P zzá hasonlóan csak Székesfehérvár és Szolnok foilődött. — Jóval kisebb mértekben, de nőtt a többi város lélekszáma is. Nézzük meg: 1960. 1970. 1974. január 1. év végén kb. Kisvárda 14 300 13 700 15 000 Mátészalka 12 000 12 500 15 000 Nyírbátor 11600 10 800 11000 ■— A növekedés ezekben is nagyrészt a beköltözés és a természetes szaporodás kö­vetkezménye. Egyértelműen kijelenthetjük, hogy városaink fejődése lényegesen gyor­sabb a falvakénál, amelyek többségében — a növekvő születésszám ellenére — fogy a la­kosság. — Az évszázad végét, a 2900. évet min­den vonatkozásban bűvös számként szo­kás emlegetni. Eltekintve minden szám- misztikától, mit hozhat a 2000. év váro­saink lakosságának növekedésében? — Induljunk ki abból, hogy mennyit nőtt megyénk városainak lakossága várossá válásuk óta. Kisvárda lakossága 10, Máté- s-alka lakossága 20 és Nyírbátor lakossága 2 százalékkal nőtt. Nagyon nehéz megjósol­ni. hogy az évezred végére mennyi lesz Nyír­egyháza lakossága. Annyi biztos, hogy 1975 végére legalább kilencvenezer ember fog 1 kni Nyíregyházán. Ha ez az ütem marad, 2300-re könnyen elérheti a 120—130 ezer főt is. — Nekem úgy tűnik, Nyíregyháza után Mátészalkán népessége fog a leginkább nőni. Hszen ennek a városnak legnagvobb a von­zása. A környékén sok a kis, illetve közepes lakószámú település és ezekből igen sokan költözhetnek be. Különösen, ha azok az ipari és egyéb fejlesztések bekövetkeznek, ame­lyek már isme-tok. illetve am“lv-=>i<et az or­szág. az adott térség munkaerőhelyzete in­dokolttá és lehetségessé tesz. — A városok fejlődésének ütemébe bele­játszik a lakosság jövedelmének és reál­bérének a növekedése is. Általános ta­pasztalat, hogy mihelyt az emberek több pénzhez1 jutnak, általában több egy főre jutó teret igényelnek: több szobát és na­gyobb városi lakott területet. Ezek kö- vekeztében sok minden változik, például a népsűrűség is. Mit mutatnak a számok városaink ilyen vonatkozásaiban? — A jövedelmek növekedése jelentős nem utolsósorban azért, mert javultak a fog­lalkoztatási lehetőségek — csökkent az eltar­tottak száma — de számottevő a reálbérek növekedése is. Ennek hatása — sok egyéb mellett — lemérhető a hétvégi területek és házak egyre nö'ajtvőbb számában is. Ez «sonban még vi 'vlag kevés családot érint. holnap Lényegesen több ember számára jelent mi­nőségi változást, hogy új, korszerűbb, job­ban felszerelt és nagyobb alapterületű lakás­ba költözhetett. Egyre kevesebb azok száma, akik több generációs családban élnek együtt. Az 1960-ban épült lakásoknak több mint két­harmada volt egyszobás, a három- és több szobások aránya öt, öt és fél százalék kö­rül volt. A villanyt a lakások hetven száza­lékába a vizet körülbelül a lakások tíz szá­zalékba vezették be. 1970-ben az egyszo­bások negyvenhét—ötvennégy, a három- és több szobások kilenc—tizenkét százalékos arányt mutattak. A villanyvezetékekkel ren­delkező kilencven—kilencvennégy, a vízve­zetékeseké nyolc—harmincnégy százalék kö­rül volt a városokban. 1974-ben tovább ja­vultak az arányok. — Feltevésem szerint a város környéki települések — amelyek már ma is csaknem össze vannak nőve városainkkal — fognak az évezred végéig közigazgatásilag is egye­sülni az adott városokkal. Számolnunk kell azonban azzal, hogy városaink száma is — a mostani részleges középfokú központokkal, mint például Fehérgyarmat, Tiszavasvári, Vásárosnamény és Záhony — nőni fog. Ugyanis a század végére ezek a települések is elérhetnek olyan fejlettséget, aminek alap­ján várossá lehet nyilvánítani őket. Tehát a városi terület így is nőhet és nőni fog. Ami pedig a népsűrűség alakulását illeti: 1960 1970 1974 Nyíregyháza 353 433 491 Kisvárda 400 381 401 Mátészalka 290 302 342 Nyírbátor 174 162 166 — A városok területi nagyságával — a jövedelmek növekedésétől segítve — nő az úgynevezett egyéni mobilitás. Vagyis: egyre több ember számára válik lehető­vé, hogy a városkörnyékről vagy a vá­ros bármely pontjáról közvetlenül bár­mely másik helyre, várospontra szállít­tassa magát, mert a gyaloglás—vasút— gyaloglás séma helyébe lépett a gépko­csi. Ez hatalmas mértékben megnövelte a közlekedés! sebességet. Ugyancsak a távolságok leküzdését segíti az autóbu­szok számának, az autóbuszjáratok sű­rűségének növekedése. Mi a helyzet ezen a téren megyénkben? — A személygépkocsik száma — külö­nösen az utóbbi években — nagy ütemben nőtt. E növekedést jól mutatják a számok: 1960 1970 1973 1974 617 db 6528 db 12 142 db kb. 15 000 db — Ezek fogyasztása — típusuktól és tel­jesítményüktől függően — igen számottevő. A megye közlekedésének energiafogyasztá­sának kifejezésére igen nagy számokat hasz­nálunk. A közlekedésben az egy főre jutó energiamennyiség nagyon megnőtt és gyors iramban nő tovább. A személygépkocsik szá­mának növekedésével összevetve az autóbu­szok számának növekedését, azt kell monda­nom, hogy az - autóbuszok száma nem nőtt olyan mértékben. A fejlődés megyénkben a következő: 1960 1970 1973 61 251 373 — Amíg a személygépkocsik számának növekedése továbbra is gyors üteműnek lát­szik, nem ilyen gyors — sajnos — az autó­buszok számának várható növekedése. — A városiasodás jelenével, jövőjével kapcsolatban azt mondhatom még, hogy ha figyelemmel kísérjük a világ nagy városai lakosságának magatartását, pontosabban a lakosság törekvéseit, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a következőket sem: a nö­vekvő igényeket a városok elégítik ki leg- jdbban, városokban alakulnak a munkahe­lyek, a művelődési, stb. intézmények, a vá­rosokban jobbak a lakások felszereltsége, ezért egyre több ember választja lakó- és munkahelyéül a várost. - Ugyanakkor a kü­lönböző városi ártalmak — zaj, szennyezett levegő, stb. — sokakat késztet szabad idő­ben a város átmeneti elhagyására. Sőt a legnagyobbakat, a világvárosokat ma már figyelemre méltóan sokan hagyják el, mint lakóhelyet. Az ismert jelenségek és folyama­tok alapján úgy ítélem meg, hogy városaink népessége még számottevően fog nőni. A ki­sebbeké megkétszereződhet néhány, — két- három — évtizeden belül. Úgy gondolom, hogy azoknak, akik beköltöztek meg fog maradni — általában — lak- és munkahely­ként is. Ilyen megyénk városai jövőjének' körvo­nala. Nem megalapozatlan látomás tehát: gazdasági és ' társadalmi tevékenységüknek megfelelően olyan városaink lesznek, ame­lyek a legtökéletesebben kifejezik társadal­munk fejlettségi fokát, s az építészek közre­működésével, de legelsősorban társadal­munk fejlődésének megfelelően alakulnak, fejlődnek, lehetővé fogják tenni, hogy az ember mindig otthonosan érezze magát kö­zségeikben Szabó György T íz NAGYOBB IPARI ÜZEMET és ti­zenöt tsz-t vizsgált meg a közelmúlt- v ban egy művelődéspolitikai munka- csoport. A felmérés célja az volt, hogy képet nyerjenek arról: milyen szerepet töltenek be a termelőüzemek a közművelődésben, hogyan alakulnak a munkahelyi kulturálódás lehe­tőségei. Nenj ismeretlenek e kérdések, de mind­addig szükséges kutatni a válaszokat, sürget­ni az előbbrelépést, amíg lényeges fejlődés nem következik be a közművelődésben. A munkacsoport által megvizsgált üzemekben a dolgozók összlétszáma meghaladja a 17 000-et, közülük 14 500 fizikai munkás, a nők száma 5500, a fiataloké 8100, a bejáró dolgozóké 8700. Ezek a mutatók a művelődés irányítá­sa, szervezése szempontjából nem melléke­sek, mintahogyan az sem, hogy a 25 ipari és mezőgazdasági üzemben mintegy 4000 dolgo­zónak nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége. Elgondolkoztató megállapítása a vizsgá­lódásnak, hogy az öt 2000 főnél több dolgozót foglalkoztató üzem közül mindössze egy ren­delkezik művelődési házzal. (A záhonyi MÁV) Hivatásos népművelő csak Záhony­ban és a Nyíregyházi Konzervgyárban van. Függetlenített könyvtáros is e két üzemnél található. Az ezer főnél kisebb létszámot foglalkoztató üzemek közül a MOM máté­szalkai gyáregységében és a Nyírbátori Nö­vényolajipari Vállalatnál van üzemi klub, tiszteletdíjas vezetővel. A meglátogatott üzemek közül három­nak van saját munkásszállása, ahol fontos közrriűvelődési feladatokat oldhatnak meg. A szállásbizottságok kulturfelelősei az üzemi szakszervezeti bizottságok irányítása mellett többé-kevésbé rendszeres művelődési prog­ramot valósítanak meg. A munkásszállásokon van könyvtár, filmvetítés, ismeretterjesztő előadás, író-olvasó találkozó, sőt esetenként képzőművészeti kamaratárlat is. A szálláson lakók 50—70 százaléka részt vesz a rendez­vényéken. M egállapította a művelődés­politikai MUNKACSOPORT, hogy a közművelődési párthatározat óta élénkült a művelődés iránti érdeklődés a ter­melőüzemekben is, azonban a lehetőségek kihasználása még a legtöbb üzemben elma­rad a kívánalmaktól. Ennek oka, hogy sok az ingázó dolgozó, hiányos és rendszertelen a művelődési propaganda. Különösen a szocia­lista brigádok kulturális vállalásainak kidol­gozása és a követelmények teljesítése kíván nagyobb erőfeszítéseket. A vizsgált üzemek­ben 684 szocialista címért küzdő brigád dol­gozik 10 000 taggal. Jó lenne, ha egy-egy mű­velődési intézmény vállalná egy-egy üzemek« birgád páronolását. Kiderült a felmérésből az is, hogy az űz»- mi művelődés alapjait jelentő munkahelyi könyvtárak szerepe tovább növekszik. A 25 ipari és mezőgazdasági üzemben 35 ezer kö­tet könyv áll az érdeklődők rendelkezésére.. Az üzemi dolgozók 19 százaléka beiratkozott olvasó. Az üzemek között azonban nagyok az eltérések; például a gumigyári könyvtár­ba beiratkozott dolgozók alig teszik ki az összlétszám 3 százalékát, míg Záhonyban, a Nyírbátori Növényolajipari Vállalatnál, a Nyíregyházi Konzervgyárnál, a SZÁÉV-nél ez megközelíti a 30 százalékot. Sajnos, ifjú­sági könyvbarát kör egyedül a Nyíregyházi Konzervgyárban van. A vizsgált termelőüzemekben a korábbi­nál előbbre került a művelődés ügye. Több helyen- azonban csak . részproblémákra szű­kítik le a tennivalókat. Vagy csupán az is­kolaszerű oktatásban látják az egyetlen fel­adat, vagy egy-egy szakmai ismereteket nyújtó tanfolyam szervezésével „tudják le” & dolgot, másutt a művelődés egy-egy ágának támogatásától várnak mindent. Ezért hangsúlyozták a megyei közműve­lődési bizottság legutóbbi ülésén, — ahol a felméréssel kapcsolatos tapasztalatokról Géczi Ferenc, a megyei művelődési központ igazgatója számolt be, — hogy a közművelő­dés sokoldalú, komplek szemléletét kell min­denütt erősíteni. A közművelődés célja ma­gasabb általános és szakmai, politikai isme­retekkel rendelkező, szocialista gondolkodású és erkölcsű emberek nevelése. Ez viszont csak sokoldalú népművelési tevékenységgel valósulhat meg, melyben kulcszerepe van a munkahelyi vezetésnek. A HELYZETFELMÉRÉS ÉS AJÁNLÁS tapasztalatait a megyei közművelő­dési bizottság hasznosítani fogja a további munka során. Egyben ráirányította a figyelmet több olyan feladatra, mint a taná­csok közművelődést koordináló szerepének erősítése, a megyében munkásművelődési bá­zishelyek kialakítása, a felnőttoktatás vala­mennyi formájának elősegítése, a termelő­üzemek és a közművelődési intézmények for­malitástól mentes, jobb kapcsolatának meg­teremtése, további hivatásos népművelők al­kalmazása a nagyobb üzemekben, üzemi köz- művelődési tervek kidolgozása. Van fejlődés a közművelődési párthatározat óta, de még nem a kívánt mértékben és még sok, a lát­ványosság nélküli, mindennapos tennivalói Elsősorban a termelőüzemek gazdasági veze­tése tehet a jelenleginél többet a közműve­lődésért. P. Á magyar nyelv hete Nyelvtani rendszerünkről A nyelvtani változások csak közvetve függenek a társadalmi változásoktól. A nyelv szerkezeti fejlődése hihetetlenül lassú ütemű, a felszabadulástól eltelt harminc év jelenték­telen idő az életében. Amellett a nyelvtani jelenségek nem is egyszerre változnak. Egy- egy jelenség átalakulása most van indulóban, egy másik talán most jutott viszonylagosan nyugalmi állapotba. Ha szemügyre vesszük nyelvünk hang­tanát, azt tapasztalhatjuk, hogy az írott nyelv­ben teljes a hangtani egység, a beszélt nyelv ezt a fokot meg sem közelíti. Gondoljunk például a magánhangzók és a mássalhangzók időtartamára. Az Ígér, újság, jeltűnő, ínség, fiú, újabban szavakban a hosszú í, ú, ű han­gokat csak egy-két kisebb területen ejtik hosszan az országban. Legtöbb he­lyen rövid hangzót ejtenek. Pedig az írott nyelv a hosszú hangot követeli. A köznyelv alsóbb szintjén a nálam, tőlem, elemi szavak ejtése: nállam, tőllem, ellemi. Egész köznyel­vünkben a differencia, a kollokvál, a kom­munista, a millió szavak hosszú mássalhang­zója ma már röviden hangzik. A nyílt és a zárt e megkülönböztetései ma már csak a Du­nántúl egyes vidékeire jellemző. Az e hang nagyon erős megterhelése miatt nagy kár lenne, ha az egyik e kihalna a nyelvünkből. Kodály Zoltán úgy akart ezen segíteni, hogy az írásban is el akarta különíteni a kétféle e hangot, ahogy nyelvrokonaink, a finnek, te- szik. Szerencsére éz e féle hangok nagy meg­terheléséből adódó egyhangúságon segít va­lamit az, hogy az ező és öző alakpárokban mintha az öző alak kerekedne felül. A ser, veres, fed, seper, veder szavak ma már inkább a sör, vörös, föd, söpör, vödör alakban hasz­nálatosak. Ez a harc azonban nem dőlt el még, hiszen a csepp-csöpp, fel-föl, perel-pö- röl stb. alakokban a kétféle alak egymás mel­lett él a nyelvünkben. Az alaktani változások körében is talá­lunk néhány feltűnő jelenséget. Az igerago­zásunk nagymérvű leegyszerűsödése szinte befejezett ténv. Az ike's ragozás különbsége az íztelenektől leszűkül a kijelentő módú je­len Időre, vagy éppen annak csak az egyes számú 3. személyére. Az értelmező szótárunk ugyan közli még az ikes alakokat is, azokat azonban „választékos” stílusminősítéssel ad­ja, az iktelen alakot köznyelvinek, népinek minősíti, ezzel mintegy szentesítette a kiala­kult helyzetet. Érdekességként kell viszont megemlíteni azt, hogy az értelmező szótár megjelenése után tíz1 évre látott napvilágot az értelmező kéziszótár, s ebben az ikes igék száma újra megnövekedett, persze, csak a ki; jelentő módú, jelen idejű harmadik személyi! ikes alakok száma nőtt meg. Ez a különbség nagyon jól mutatja azt, hogy az írott nyel/ is a beszélt nyelv is szakadatlanul módosul, állandó mozgásban van. Igeragozásunk azon­ban amit elveszített a réven, visszaszerezte a vámon. A leszegényedett aíakrendszert igfc- kötő-rendszerének kifejlesztésével pótolta. Á régi igekötők mellé egy sereg új igekötőt te­remtett, s ma is folyik a határozók igekötővá válása. Ezek nemcsak módosítják vagy meg­változtatják az igék jelentését, hanem saját s hangulatot is adnak nekik. Az ír igének a kö­vetkező igekötős vá/tozatai vannak: aláír, át­ír, beír, beleír, egybeír, előír, fölír, hozzáír, jó­váír, kiír, körülír, különír, leír, megír, odaír. A felsorolásból látható, nyelvünk igen finom je­lentésbeli árnyalatokat tud velük kifejezni. A névragozási rendszerünknek, azon belül a határozórag-rendszerünknek a jellemzője az, hogy egyes ragok, funkciója más ragok rová­sára kibővült. Nagyon elterjedt például a -nál, -,nél rag használata a -ban, -ben, a -kor ragok helyett. Egyáltalán a ragok káréra na­gyon előretörtek a névutók.' Ez a folyamat is régen megindult már, úgy látszik, napjaink­ban tetőzik. A hagyományos alatt, mellett, kö­zött, miatt, végett stb. mellé egyre több név- utó keletkezik. Sokszor a finomabb árnyalás­ra való törekvés szülte ezeket, pl. adóssága fejében, szükség esetén, az események kap­csán stb., sokszor azonban a körülményesebb kifejezések keresése. Használatuk a ragok he­lyett csak nehézkessé, körülményeskedővé, sőt nagyképűvé teszi a beszédet. Gondoljunk az ilyenféle kifejezésekre: a fegyelem és tanulás terén (helyesen: a fegyelemben és tanulás­ban), a vezetés viszonylatában, a vezetés vo­nalán (helyesen: a vezetésben), felvetik a kérdést az igazgatóság felé (helyesen: meg­kérdezik az igazgatóságtól). A mindennapi beszédből bőségesen lehetne még példákat idézni. Ezeket kerüljük el, ne tegyük bürok­ratikussá ezekkel is anyanyelvűnket, Bacliát Laszti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom