Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-06 / 55. szám
KOMMENTAR Azonos hullámhosszon Ki tudna számot adni ar. rót, hogy az NDK-ban dől. gozo sok ezer magyar fiatal közül hányán tanultak meg Goethe nyelvét? Arról sincs — mert nem is lehet — adat, högy az első munkás-paraszt német állam szocialista epí- séhez nyújtott testvéri támogatás névén, a fejlett techno, lógiaj folyamatok és korszerű üzemcsarnokok láttán ki. nek-kinek mennyire tágult a látóhatára. Annyi azonban bizonyos, hogy hazánkban közkedveltek az NDK iparcikkek. Berlinben, Drezdában ás Lipcsében pedig szívesen vásárolják a magyar termékekét. íg;? van ez rendjén: két testvéri, szocialista ország együttműködését, baráti kap. ösoiatait tükrözik a fentiek. Bízvást mondhatjuk, hogy Buja Frigyes külügyminiszter NDK-beli háromnapos híva. taloe baráti látogatása most újabb lendületet ad majd a két ország sikeresen és sok- Oldalú an fejlődő kapcsolatainak. Külügyminiszterünk tárgyai asairól szerda este hózták nyilvánosságra a közleményt, amely a többi között megállapítja: a nemzetközi ényhülési folyamat legfontosabb tényezője „a testvéri szocialista országok szoros szövetségének , erősítése a Szovjetunióval, egységük és usszeforrpttságuk további megszilárdítása, külpolitikai lépéseik egyeztetése és együt- fee fellépésük...”, természetes, hogy Púja Frigyes és Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere azonos módon értékelte a. legfontosabb nemzetközi kérdéseket. Ezek közül különösen hangsúlyt kapott tanácskozásaikon az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Mint a közleményből kitűnik, a magyar és az NDK-vélemény megegyezik ábbafi. feóiyl, ái'éiirópa'i eny- hűtés szempontjjából. az eddig elért ii iélan-f-r,, eek 'ét .. s , ÍS géíéntö- ípot "férefhtehek ahhoz, hogy az értekezletet rövid időn bélül a legmagasabb szinten sikeresen befejezhessék”. Büszkék lehetünk arra, hogy ehhez a folyamathoz a szocialista országok közössegében mind hazánk, mind pedig az NDK jelentős mértékben hozzájárult. Teljes nézetazonosság, azonos hullámhossz jellemezte a két miniszter eszmecseréit a világban továbbra is létező, a békét veszélyeztető feszültség- gócok megítélésében. Mind Berlinben, mind pedig Budapesten egyértelmű az a Vélemény, hogy az enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná válásáért további erőfeszítésekre van szükség. CIPRUS Biztonsági Tanács Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden az esti órákban folytatta a ciprusi kérdés megvitatását. Belorusszia és Nagy-Britannia képviselője felszólalásában csatlakozott azokhoz akik a vita eddigi során elítélték a Ciprusi török közösség vezetőségének egyoldalú, szeparatista lépéseit. Rámutattak, hogy a szigeten kiéleződött a helyzet, és haladéktalanul végre kell hajtani az ENSZ ciprusi határozatait, amelyek megfelelő aiapot nyújtanak a kérdés tartós és igazságos rendezéséhez. Csernuscsenko belórosz küldött felszólalásában nyugtalansággal szólt bizonyos erők Ciprus körüli mesterkedéseiről, amelyekkel a nemzetközi enyhülés ellen fellép, vé, saját, önző érdekeikben kívánják félhasználni á szigetköztársaság helyzetének kiéleződését. Az ENSZ féladata az, hogy keresztülhúzza ezekét á veszélyes terveket, amelyek nemcsak Ciprus népe és államisága számára járhatnak súlyos következményekkel, hanem a nemzetközi béke és biztonság szempontjából is — mondotta. Anglia képviselője, Ivor Richard — aki első ízben szó. iáit fel a mostani vitában —- kijelentette, hogy a Ciprusi Köztársaság úgynevezett török szövetségi államának kikiáltása a két Ciprusi közösséget tovább távolítja egymástól, és megnehezíti a tárgyalásos rendezést. Az angol kormány támogatja a Ciprusi Köztársaság szuverénitását, függetlenségét és területi integritását, és a nicosiai kormányt ismeri el az egyetlen törvényes ciprusi kormánynak. A brit delegátus annak a véleményének adott hangöt, hogy a Biztonsági Tanácsnak e! kell ítélnie minden olyan lépést, amely összeegyeztethetetlen a Ciprusi Köztársaság Státusával. A keddi ülésen felszólalt Klerídesz, Ciprus képviselője, aki kijelentette, hogy a kérdés rendezését az ENSZ közvetlen részvételével kell elérni, a Biztonsági, Tanács határozatai alapján.. Ezzel Összefüggésben Klerídesz javasolta, hogy a Biztonsági Tanács hozzon létre égy bizottságot, amely ellenőrizné az elfogadott határozatok végrehajtását. A Biztonsági Tanács szerdán este folytatja a ciprusi kérdés megvitatását. Keldís akadémikus a szovjet űrkutatásról Msztyiszlav Keldís, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke kedden az akadémia közgyűlésén az elmúlt évben végzett űrkutatási munka eredményeit ismertette. KeldiS bejelentette, högv befejezéséhez közeledik a Szojuz—Apolló szovjet- amerikai közös űrkísérlét előkészítése, A szovjet és az amerikai űrhajók együttes működését biztosító üj rendszerek és berendezések ellenőrzése céljából a Szovjetunióban felbocsátották a Szojuz— 16 űrhajót, fedélzetén Anatolij ’ Filipcsenkóval és Nytkolaj Rukavisnyikovval. A hiúit évben kibővült a szocialista országoknak az intérkozmosz-prögram keretein belüli együttműködése. A testvéri országok szakértői szputnyikok és meteorológiai rakéták felhasználásával tanulmányozták a Nap kisugárzásait, a Föld io- noszféráját és magnetosz- féráját, a mikrovmeteor- ! részecskék tömörségét és' energiáját. Űrkutatási téren ; a Szovjetunió együttműkö- j dik Franciaországgal, Indí-1 aval és Svédországgal is. ) A Szovjet Tudományos j Akadémia elnöké rámutatott, | hogy a Szál jut típusú lakha- ] tó órbitális állomások fel-1 használása lehetővé tette, i hogy az egyes feladatok meg-1 oldásáról áttérjenek a föld körüli térség, valamint a napban és a világmindenség távoli objektumaiban végbemenő folyamatok komplex kutatására. Kozmikus eszközök fel- használásával egyre fokozódó mértékben tanulmányozzák a Földet, annak természeti erőforrásait és a környező közeg állapotát. A világűrből érkező felvételekét már ma is felhasználják a kőolaj, a gáz ’és ‘ más- hasZhoi ásványi anyagok, valamint édesvizforrások felkutatására, a szeizmikus vészéinek meghatározására, — mondottá Keldís akadémikus. Keldís akadémikus közölté, hogy az elmúlt évben az akadémia több mint 600 tudományos-kutatási munkát adott át a népgazdaságban történő bevezetésre. Á nemzetközi tevékenysége monopóliumok és hatalma A kommunista és munkáspártok 1969. évi nemzetközi konferenciája óta eltelt évek eseményei teljes mértékben bebizonyították a konferencia megállapításának helyességét: az imperial ista hatalmaknak az áz igyekezete, hogy né csak megőrizzek, hanem partnereik kárára növeljék. is profitjukat, egyrészt az egymás közötti, másrészt a fejlődő világgal vak) ellentétek fokozódását vonja maga után. Ebben a harcban nagy szerepet játszanak a nemzet, közi monopóliumok, amelyeket más Szóval nemzetek felettinek, vagy soknemzetiségűnek (szupranacionáliS vagy multinacionális) neveznek. Bennük testesül meg a tőke koncentrációjának eddig sohasem tapasztalt szintje, ők az imperialista vetélkedés „élcsapata”. Ezek a monopóliumok — számuk jó néhány százra rúg. s többségükben az amerikai tőke irányítása alá tartoznak — a tőkés világ termelésének mind nagyobb hányadát kaparintják kezükbe. Tevékenységük különféle problémákat okoz, és a polgári társadalomnak jóformán minden rétegét állásfoglalásra készteti. ENSZ-jelenlés Az ENSZ a múlt év köze. pép nyilvánosságra hozott jelentésében egyebek között megállapította: „... A befogadó országokat nyugtalanítja, hogy gazdaságuk kulcságazataiban a nem- zetközi monopóliumok kézében összpontosul a tulajdon es az ellenőrzés, a nemzetközi monopóliumok beavatkoznak az ország belügyeíbe, károsan hatnak a nemzeti, társadalmi és kulturális értékek rendszerére. A műn- kásmózgalmat a nemzetközi monopóliumoknak a foglalkoztatásra, és a munkások életszínvonalára gyakorolt hatása aggasztja, valamint az,r högy mennyire képesek a szakszervezetek ellenállni ezeknek a monopóliumoknak; a fogyasztót pedig a nemzetközi monopóliumok által előállított áruk minősége és ara izgatja...” A belügyekbe való beavatkozás céljai általában a következők: a nemzeti törvényhozás tevékenységének a megváltoztatása, az állami szektor diszkriminációja, politikai nyomás az illető országra — a Választásokba való beavatkozástól kezdve a blokádig, összeesküvésig és polgárháborúk ki robbantásaiig. Sok tőkésonszág vezető köreire nehezedő hatásuk és kapcsolataik révén a monopóliumok fontos szerepet játszanak ezen államok alapvető gazdasági és politikai ügyéiben. Akció Chilében Nagy port vert fel az amerikai kézben lévő Inter. national Telephone and Telegraph (ITT) szerepé a chi. lei eseményekben. A népi egység kormányának hivatalba lépésekor az országban egyetlen olyan gazdasági terület sem volt, amelyben a döntő pozíciók ne amerikai kézben lettek volna. Az ITT- nek Chilében leányvállalata volt, a Chiteleö. A többi amerikai tulajdonnal együtt 197Ó-ben az AUende-kormány ezt is kisajátította. Az ITT igazgatója, McCone, aki valamikor az amerikai titkosszól. gálát, a CIA főnöke volt. elment a CIA-beli utódjához, Heimshez (jelenleg amerikai nagykövet Teheránban), és egymillió dollárt kínált (el árrá az esetre, ha a CIA és a kormány segítséget nyú.it Al- lende megbuktatására. Azt is tervezték, hogy a CIA „gazdasági káoszt” hoz létre Chilében. Geneen, az ITT elnöke mindezt később él is ismerté. Hasonló politikát folytattak Chilében az Anaconda, a Cerro Mining, a Kennecott és más monopóliumok is. Energiaválság Közismert a nemzetközi monopóliumok hírhedt szerepe az energiaválság kirobbantásában. E válság mes.és profitól, hojotit,) pefcik, s egyúttal súlyos teherként nehezedik sok tőkés- és fejlődő ország lakosságára. Az amerikai monopóliumok az olajtermelő országok árpolitikáiét egyrészt arra használták fel, hogy profitjukat hatványozottan megnöveljék, másrészt pedig új erőviszonyokat alakítottak ki Nyugat-Európa és Japán irányában. Ez utóbbiak viszonylatában az amertkasaf} lényegesen versenyképeseb* bek és erősebbek lettek. A nemzetközi monopóliumok 1971-ben ellenőrzésük alatt tartották a tőkés világ külföldi tőkebefektetéseinek 90 százalékát, bruttó nemzeti termékének egyház* madát, forgalmának ugyancsak kb. egyharmadát, forgóeszközei összege pedí 3 meghaladta az összes tőkés- orSzagok központi bankjainak aktívumait. Ily módon ezek a magánkézben lévő, a a részvényesek szűk körének tulajdonát képező hatalmas monopóliumok nagyobb gazdasági erőt képviselnek, mint a szuverén nemzeti államok többsége. Egyes amerikai becslések szerint — bár sokan ezt túlzottnak tartják — 1980-ra a 300 legnagyobb nemzetközi monopólium kezében összpontosul majd a tőkés- világ feldolgozó iparának háromnegyedé, s 1—2 évtized múlva a bruttó nemzeti termék háromnegyede. A munkásosztály harca A nemzetközi monopóliumok és — amint azt . az idézett ENSZ-jelentés is bizonyítja — a dolgozók létérdekei ellen intézett támadásaik új helyzetet teremt a munkásosztály számára. A bérmunka nemzetközi ki - zsákmányolása közvetlen jelleget ölt, szemmel láthatóvá válik. Ez új anyagi alapot hoz létre a munkásosztály nemzetközi akcióegységé számára. „Fokozódik a tömegek harca közvetlen érdekeikért, jogaik véde!-' ínéért és kiterjesztéséért, a monopóliumok hatalmának megtöréséért és felszámolásáért, a jobboldali, fasiszta törekvések meghiúsításáért! Blva demokráciáért” — állapítják meg az MSZMP *CB kongresszusi irányelvei. Világszerte :> mind szélesebb dolgozó tömegek ismerik fel, hogy a munkásosztály nemzetközi egységére van szükség, és hogy lé kelj győzni a szakszervezeti mozgalom nemzeti és politikai elkülönültségét. X. * FEKETE GYULA s 45» REGENT AZ EMBERRABLÁSRÓL Lorenz sajtóértekezlete Peter Lorenz szerdán délután, egy órakor sajtóértekezletet tartott a nyugat- berlini városházán. Elrablásáról és rabságáról nem sok részletet közölt, hogy „ne zavarja a rendőrségi nyomózást.” Elmondta, hogy rögtön elrablása után injekciókat kapott. Ezektől nem vesztette el ugyan eszméletét, de nem volt teljes értékű ember. Elrablói egy darabig személygépkocsijával vitték, majd egy teherautóba rakták, megbilincselték és bekötötték a szemét. A teherautóról egy ház pincéjébe vitték és ótt égy kétszer három méteres cellában hélvezték él, amelyet szemmel láthatólag előkészítettek érre a célra. Egész idő alatt itt tartották fegyveres őrizet mellett. Ennivalója volt, ét általában normálisan bántak vele. Azt nem tudta, mennyi az idő, mert óráját elvették, j de a napi sajtót, legalábbis ' kivágásokban megkapta. Később televíziót és rádiót Í6 kapott és a vasárnapi nyu gat-berlini választásokról mégíelelően tudott informálódni. Elrablói olyan sapkát viseltek, amelyből csak szemük, orruk, és szájuk látszott ki, és jól elrejtette arcukat. Az elmúlt éjszakán autóval vitték a Wilmersdorf kerületi népparkba és ótt szabadon engedték. Az volt az általános benyomása, hogy elrablói megtartják szavukat. A lehetőség határain belülinek tartotta azt is, hogy ftem tudják teljesíteni elrablói ösz- szes követeléseit és bizonyos volt benne, högy az emberrablók ebben az esetben is beváltják szavukat, azaz: megölik. A kutya is a tankokat nézte. Kicsit távolabb szunyókált az előbb; most közelebb húzódott hozzá, és kihegyezett fülét idegesen mozgatva leste a tankok vonulását. A nap már áz ég alján parázslóit, fátyolos felhők mögött. De még sokára lesz sötét. Tavaszodik már, kinyúlnak á nappalok. „Kár, hogy nem jár a vekker —• gondól ta. — Mert akkor megnézném, mikör megy le a nap, és holnap is megnézném meg holnapután is. 2s akkor tudnám, menynyivel nyúlik meg a nap; mennyivel hosszabb az egyik, mint a másik.” Még sose mérte meg, mennyivel hosszabbodnak a napok. Észre se igen venni ilyenkor, és ugye, nyárön már mennyivel hosszabbak. De ez is csak bajnak van, most, hogy hosszabb a nap: mert annyival később sötétedik. Ész ütötte hirtelen, össze sem hajtotta a takarót, csak a vállára lódította. Füttyentett a kutyának, s elindult a töltés alján, tovább, visszafelé. Éppen -‘.csörömpölt az utolsó tank is áz úton, amikor a kukoricáshoz ért. Jókora tábla volt, a dómbhaj- laton még nem látszott & vége. Igaz, nem olyan sűrű már ilyenkor, mint ősszel, de jobb a csupasz domboldalnál. Nem vágott bele rögtön, csak jó hajitásnyira a sarkától. Bentről nézve már sűrűbb volt a kukoricás Le sem igén kellett hajolnia, és nem látott ki belőle. Akkor pedig őt sem láthatja a ludat őrző géppi6ztolyos. Alkonyodott, mire a dom- haj latra árt. Mogrítkult előtte a kuko- ricaszár; sajnos a táblának vége. AZáz még nem volt vége, de a hátra lévő darabon levágták, felésoífiózták a szárat Fehéren kanyargón a kő- vesűt a távolban a dombok közt, sehol egy jármű rajta. Most vette észre a tankokat A távoli erdőszélen el- pőttyögtetve, hosszan kígyózó láncban álltak s tankók, «lőre meredő igyú- csövekkel. Sürgölődtek körülöttük a katonák; «ágyakat és mindenféle gázt hordtak a tankok tetejére. Akkor ez mégis a frönt. Vagy nem lehet már messze innen. Az ágyúzás jól hallatszott, de nem kerepeltek sehol a géppisztolyok. Anélkül pedig még nem igazi front Az ágyú csalóka, mert nem lehet tudni, innen lő, vagy túlról. És néha nagyon messziről is lőnek az ágyúk; lehetséges, még száz kilométerről is. De ha nincs messze a front és átszökhetne a sötétben, megmondaná az oroszoknak, hol gyülekeznek a tankok. És hogy egytől egyig Tigris. Egészen biztos, hogy Tigris, ő messziről megismeri á Tigrist, még á T 34-ést is. Sajnálta most xhár, hogy nem számolta meg végig a tankokat. Akkor azt is megmondhatná, hányán vannak, és az . ilyenért, lehet, hógy még ki iá tüntetnék. Prémsapkát, ázt biztosán adnának- Mi áz hogy. Jobbat iá, spint a régi volt Lehetnek vagy százan a Tigrisek- Mert e$»k huszonötig számolt ás mennyi jött még atutáa! Ű, hogyne lennének szazán. Még ezren is. • Figyelmesen megnézte & terepei. De csak kopár tarlókat látott, egy-egy vékony csíkban húzódó szántást vagy fnsszöid, fiatal vetést. A dombok vízrhosta horpadásaiban is csupaszon meredeztek még a fák, a bokrok. Csak egy-egy füzbo- kot fátyolos zöldje derengett imitt-amott. Kukoricatáblát, ahol lábon volna a tavalyi szár, sehol sem látott. Szemmel követte a kanyargó kö'vesutat, és egészén messze, a látóhatár partján, épületeket vett észre az út mentén. És mintha gémeskút ágaskodna az épület mellett. Vágy valamilyen sorompó? Nem, nem sorompó lehet az. Akkór a vásútí töltést is látnia kellene. Kinézte áz irányt, merre volna legalkalmasabb átvágni a földeken a sötétben. Minél távolabb a kövesút- tól, mert a kövesút mentén szoktak megbújni leginkább a katonák. Elgondolkozott ezen: miért éppen a kövesút környékén nyüzsögnek ? .. És ha jönne egyszer egy hadvezér (elképzelte, hogy ő lesz ez a hadvezér), aki folyton elkerülné a katonái1* val a kövesut&kát, ét nyomulna élőre az erdőkben, « szántóföldeken, és mind bekerítené a kővesútón gyülekező ellenségét— íFolytatjuiú f-mB'TTC'. ÄnSSlHCWSSS '•L