Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-30 / 76. szám

5975. március 39. KELET-MAGYARORSZAG — VASAKRA« WflBLtXRXJtft J Megyei tájakon A RÉTKÖZ GYÁR A A 40-es évek végén, a* Ötvenes évek de. álén lehetett, amikor először kérdezték meg tőlünk személyi adatainkat az iskolában. Név­sor szerint álltunk fel és mondtuk a születési évet, a helyet, aztán a szülők nevét és foglal­kozását, Földműves, földműves, földműves., mondtuk egymás után, míg tanárunk el nem jutott Teremj Feri nevéig, aki a legerősebb és a legjobb focista volt osztályunkban. Gyér. mekes irigységgel hallgattuk, hogy Budapes­ten született, aztán még jobban irigyeltük amikor édesapja foglalkozásaként büszkén vágta ki: gyári munkás! Rétköz. Ma már csak ritkán hallani ezt a ssevet, pedig hosszú ideig ez volt a megkü­lönböztetése a szabolcsi táj legönállóbb részé­nek, ahol száz egynéhány évvel ezelőtt az Ecsedi-láphoz hasonló mocsaras, nádas terü­let volt, ahol az emberek csónakkal közelítet­ték meg a vízből kiemelkedő kis megművel­hető szigeteket. Közel 150 ezer hold volt ez a terület ahol 1863-ban kezdték meg a csator­názást, majd a századfordulón megépített nagyhalász—pátrohai csatorna hozott végle­ges változást. Elvezették a vizet a Vasmegyer, Kék, Demecser, Gégény és Pátroha határából és az ingoványos mocsaras területek helyét szántóföldek váltották fel, mégpedig olyan szántóföldek, amelyek — magas szerves- anvagtartalmuk miatt — igen jó káposztater. tnő területnek bizonyultak. Nem volt ritka a 150—200 mázsás holdankénti termés sem, amit aztán szekérre raktak és elindultak vele távoli községekbe és városokba, hogy pénzt kapjanak érte. Konzerv a hadseregnek 1914-ben as eső világháború lángba bo­rította egész Európát. A központi hatalmak — ennek volt tagja az Osztrák-Magyar mo­narchia — amikor látták, hogy a kezdeti si­kerek után sem számíthatnak a háború gyors befejezésére, kezdtek berendezkedni a tartós háborúra, a hadigazdálkodásra. Bevezették az élelmiszer-jegyrendszert és elhatározták, hogv 'káposztát konzerválnak a hadsereg és a ha­difoglyok számára. A gyár felépítésével her. cég Odeschalchi tuzséri födbirtokos kormány- biztost bízták meg, aki a termelési viszonyok Ismeretében a vasútállomással rendelkező, a kánoszta- és napraforgótermelés közénpont- jában lévő Demecsert választotta a gyár he. lyéüL A gyárépítést orosz és olasz hadifoglyok 5ke ’ték meg 1915-ben és a monarchia össze- orr :sáig elkészült 3 gyárépület, a víztorony, négy lakóépület, a savanyítóbazeinek, felsze. telték a savanyítóüzemet és bevezették a gyár területére az iparvágányt is. Amikor győzött a nroletár diktatúra, kikiáltották a Tanács- k '^társaságot a munkások tudták, hová kell ásniuk. Csáki János, Veres József, Erdélyi János és Rácz József vezető tisztséget töltöt­tek be a községi direktóriumban, de a ta- ná"shp*->lom bukása után a kommunistákkal együtt őket is elárulták a megszálló román csapatoknak. A megtorlás nem maradt el: a baktai erdőben halt hősi halált az első mun. kasok közül 1919 május 7-én Bokor Józseféi Páros! János. A megszállók a gyárat hadi. tizemmé nyilvánították és minden elmozdít­ható berendezését leszerelték. Két és fél évig a csupasz falak és a tetőszerkezet jelezd® csak, hogy itt valaha gyár volt. Az elkövetkező időkről Király István a gyár volt dolgozója — aki feldolgozta a gyár 50 éves történetét — így ír: 1922 második fe­lében egy budapesti faárugyár tulajdonosai, a Neumann család vásárolta meg az ipartelep tulajdonjogát és részvénytársaságot alapítot­tak Demecsert Ipartelepek RT. címen. Az RT. még 1922 őszén felvásárolta a Demecser kör­nyéki eladatlan káposztakészletet és feldol­gozta. A savanyukáposztát azonban nem tud­ták értékesíteni, ezért az igazgatóság elhatá­rozta, hogy keményítőgyárat létesítenek az ipartelepen. Segített ebben a döntésben, hogy sok és jó minőségű burgonya termett ezen a vidéken és az egész országban nem volt szá­mottevő keményítőipar. Csőd és kapuzárás A gyár napi 40—45 tonna burgonyát dol­gozott fel és az első sikeres szezon után is­mét új termékek — keményítószörp és cukor — gyártását határozták el. Az édesipari gyá­rak jő felvásárlónak bizonyultak és az igaz­gatóság az 1925—26-os szezonra 5—6000 ton­na burgonya feldolgozását határozta el. Ez a terv csaknem kudarcba fulladt, a szezon in­dulása után ugyanis tűz pusztított az ipartele­pen. a helyreállítás után pedig csődbe jutott a vállalkozást finanszírozó Magyar—Német Bank. A vállalkozás végül mégis sikerült, mert dr. Neumann Gyulának sikerült hitelt szerezni. Villamosították a gyárat, új beren­dezéseket vásároltak, 1927-ben pedig meg­kezdték a dextrin gyártását. Ebben az évben már 1300 vagon burgonyát dolgoztak fel. A gyár fejlődése ezzel a beruházással jó fejőre befejeződött. A keményítőgyártás jó be­fektetésnek bizonyult és a vállalkozó saefle­mű tőkések egymás után kezdtek új gyárak építéséhez. A keményítő eladhatatlanná vált és a kartellbe tömörülő gyárosok 1928-ra a demecseri gyár 1400 vagonos tervét csak 300 vagonra engedélyezték. A keményítőt még el­adták, de 1929 őszén a nagy világgazdasági válság idején kikerült a gyárra a tábla „Báró Kohner Adolf és Fia kizárólagos zálogbirto. ka". A munkások — egy tisztviselő, egy gé­pész és egy éjjeliőr kivételével — az utcára kerültek. A gyár három évig bezárta kapuit. A termelés 1932-ben kezdődött ismét, majd egy évvel később búzakeményítő gyár­tását határozták el. Ettől az időtől a termelés stabilizálódott: évi 900—1200 vagon burgo­nyát és 50—60 vagon búzalisztet dolgoztak fel. Erre az időre esik a dextrózgyártás, a glufaringyártás — szárított burgonyaszörp —■, a burgonyapehely és a Dyamalt elnevezésű árpaextraktum gyártásának bevezetése. Bőví­tették a villamosénergia-termelést: 1940-től 350 kW energiát termeltek. A világháború kitörése után ismét elkezdték a káposztasa­vanyítást, mert a kormány megtiltotta a bú­zaliszt feldolgozását, a keményítőt pedig gyógyszeripari és hadiipari célokra kellett feldolgozni. Áram a kórháznak Demecsert 1944 október 22-én szabadítot­ta fel a Vörös Hadsereg és három hónap múl- va megindult a munka. Először a kazánházat helyezték üzembe, amelyre nagy feladat várt A visszavonuló német csapatok pusztítása miatt áramszolgáltatás nélkül maradt Nyír­egyháza, amelynek kórházában betegek szá­zai feküdtek, a demecseri gyárban pedig sér­tetlenül megmaradt az energiatelep. így öt hónapon át az áramszolgáltatás megindításáig — a demecseri gyár adott áramot a megye­székhelynek. A termelés tulajdonképpen csak az forint megteremtése után kezdődött újra és az 1946—47-es szezonban már csaknem elér­ték a háború előtti színvonalat. Államosítot­ták a gyárat és ekkor nevezték ki az első munkásigazgatót Veress József személyében. Ettől az időtől kezdve töretlen volt a gyár fejlődése egészen napjainkig. 1949-ben meg­BíOntették a Ms keménj flögy árakat, a cseri gyár pedig — mint az ország egyetlen burgonya-alapanyagra épülő keményítőgyára — elindult a fejlődés útján. As 50-es évek elejétől 1500—1800 vagon burgonyát dolgoa. tak fel, az évtized végéra pedig már több, mint 3000 vagonnak Erőteljes fejlődésnek indultak hazánkban a keményítőt feldolgozó iparágak, így az 50- es években még exportálni is képes deme. cseri gyár már nem tudta kielégíteni a hazai igényeket sem. Hasonló volt a helyzet a dext- róz esetében is, így mindkét részleget korsze­rűsíteni kellett A jó lehetőséget ehhez az ipari átszervezés adta: a demecseri gyár az Országos Szeszipari Vállalat gyáregységeként fejlődhetett tovább. 1967-ben egy korszerű burgonyakeményítő-gyár felújításával kezdő­dött a rekonstrukció, amely nemcsak kor­szerűsítést, hanem kapacitásnövelést is célul tűzött ki. Ettől az időtől gyártják az étkezési szőlőcukrot, a Corvitált és a tablettázott sző­lőcukrot, aztán az újabb átszervezés követke­zett, amelynek során Demecser • Kisvárdai Szeszipari Vállalat gyára lett Nem idényjellegű A gyár mai képe már Míg hason Ifi «kár­osak a 10 évvel korábbihoz is. Igaz, az iroda­épület, a gyárkerítés melletti lakások már jóval korábban megépültek, de az üzemcsar­nokok újak, A régi boltíves hajlású épületek helyén ma modern gépsorok ontják a Sztár üditőcsalád népszerű italait, amelyből a gyár­tás megkezdésekor évi 12 millió palackot ter­veztek és ebben az évben már M millió ■ terv, méghozzá olyan terv, amelyik a Sztárt» kívül Coca-colával is ellátja Szabolcs és a környező megyék boltjait, szórakozóhelyeit egyaránt Nem mondható el ilyen erőteljes fejlődés a burgonykeményító-gyártásban. Először Is mert ma sehol nem termelnek már magas ke­ményítőtartalmú ipart burgonyát, másrészt az utóbbi években még étkezési burgonyából is kevés volt így a gyár csak az étkezésre és vetésre nem alkalmas, vagyis * másra tol nem használható burgonyát kapja meg feL dolgoeásra. A Rétköz gyára As Idényjelleg megszüntetése és a krmli nyftőtermelés növelése az expo rtl ehetőségek kihasználása miatt vezették be 1973-ban a bú* zakeményítő gyártását olyan konstrukcióban^ hogy a burgonyaszezon beindulásától a tava. szí hónapiokig burgonyakeményítőt, majd ugyanabban az üzemben őszig búzakeményt; tőt gyártanak. Idén újabb kapiacitásbővítés következik: körülbelül 80 millió forintért új üzemrész épül, amelyik a jelenlegi 500 vagon Hart helyett a jövő év közepétől évi 1100 va­gon nyit képes feldolgozni. A gyár fejlesztésével, bővítésével együtt nőtt a termelés értéke: míg 1970-ben 63 mil­liós értéket állítottak elő, a® idén már 140 millió a tervük és míg 1970-t kétmillió vesz-, tességgel fejezték be, az idén 17 milliós nye. rés éget várnak. Pedig a munkások létszáma nem változott, csak megszűnt az Idényjelleg és sokat Javítottak a termelékenységen. Egy példa erre: 1970-ben 262 ezer forint volt aa egy munkásra Jutó termelési érték, az idén 578 ezret terveztek. Bizfos megélhetés Mt feint a gyér PfwtciimrtT Már »4 1920-*» évektől kezdve a község kultúrába bázisa volt, itt voltak az riad filmvetítései^ itt alakult az első színjátszó társulat, hosszú évekig a gyár kultúrterme volt a község egyetlen művelődési centruma, d® a gyár dől. gozól — Takács László, Bitera Sándor, Ce S József, Baráz József — elsőként vették ki ré­szüket a felszabadulás után & falu társadalo­mi átalakításában a kommunista párt közsé­gi szervezetének megalakításában. A szerep ma sem változott, a gyár ma fS egyik legjelentősebb tényező a község életéi ben. Kommunista szombatot szerveztek ami. kor a község óvodaépítési akcióba kezdett A Tyereskova brigád kezdeményezésére már a* országos felhívást megelőzve segítették a tsz-1 az ös*i betakarításban, de a tanács és a párt. bizottság egyetlen hívó szavára épített házat H. Nagy József Makarenkó brigádja egy sok- gyermekes ózvegyasszonynak. A Szabó Lász* Jó vezette Bláthy Ottó brigád két állami gon­dozott gyermeket patronál, de mind a 12 szót dal ista brigád társadalmi munkája benn* van a gyár orvosi rendelőjében, a pártszerve, net irodájában, erre az évre pedig — sok egyéb mellett — azt vállalták, hogy a két ka­zán revíziójának előkészítését lerövidítik, és a munkát úgy ütemezik, hogy a termelés fo­lyamatos legyen. A Rétköz gyára — ha az építés kezdeté, nek időpontját tekintjük — most 60 éves. Eredeti profilja, a káposztasavanyítás a MÉK üzemeként megmaradt, a gyár nevét ma már más termékeik miatt jegyzik. A burgonyacukor a szőlőcukor, a Sztár család, hamarosan pedig a Coca-cola itthon teremtették meg népszerű­ségüket, a búzakeményííő, a vitális glutin pedig a tőkés országokban szerzett hírnevet A gyár ma 240 dolgozónak ad munkát, biztos megélhetést. i Balogh József M átészalka, a flats! város legfiatalabb Lakónegyedeinek lakói igazán méltó módon, a lehető legértékesebb mun­kával köszöntötték pártunk XI. kongresszu­sának befejezését. Mondhatjuk úgy is, hogy ráadást adtak a kongresszusi munkaverseny­hez. Szinte meglepetésként hatott: március 22-én, szombaton reggel ötvennél többen Je­lentek meg a néhány nappal azelőtt még Rácz-kertnek nevezett, de ma már Felszaba dulás lakótelep közepén és dolgozni kezdtek legalább úgy, vagy még jobban, mintha fize­tést kapódnak a végzett munkáért. r i Társadalmi munkát végeztek. Ráadásul a Felszabadulás lakótelepen (volt Rácz-kert) leginkább fiatalok, fiatal házasok laknak, hiszen gyermek is annyi nyüzsgött-szaladgált a parkosítandó területen, hogy öröm volt lát­ni elevenségüket, játékukat, gyermekes vág tatásaikat. Minden családból dolgozott vala ki, hogy éppen a XI. pártkongresszus befeje­zésének napján ültessék el azokat a fákat, cserjéket, virágokat, amelyek nemsokára a lakótelep környezetének díszei lesznek. Egé­szen bizonyosan sokáig emlékeztetnek majd a XL pártkongresszusra, hiszen ss ehiitsirtt fák A ráadás tett m emberekkel EBsmerd szavakkal! szólt: — Nagyon szép, rendezett, csinos ez a lakótelep. Az a célunk, hogy legalább ennyi­re szép és rendezett lakótelepeken éljen ha­zánk minden dolgozója. A mátészalkai Keleti lakótelepen százöt­vennél több ember — asszony és férfi, fiatal és Idősebb — dolgozott március 23-án, Ott volt a társadalmi munkások a tanács vezetői is. Ez a társadalmi munka is kongresszusi ráadás volt Mátészalkán. A lakók elültettek 3000 díszcserjét, leginkább az óriás parkot övező sövénybe és 400 különböző fát. Az el­végzett társadalmi munka értéke szerény ess számítva is tízezer forintot ér. El kell azonban mondani azt 5a, hogy március 17-én, a XI. kongresszus első napján a IH. számú Általános Iskola tanulói rendez­ték és kitakarították a Felszabdulás fasort Március 19-én a mátészalkai Esze Tamás Gimnázium tanulói rendezték, takarították a parkokat. Március 20-án, ugyancsak az Esz» Tamás Gimnázium tanulói a Felszabadulás parkban dolgoztak. ■áradni József te megfogannak, növekednek majd ■ akik 22-án ott voltak a társadalmi munkában, a parko­sításban, a fák ültetésénél, öt, tíz, tizenöt, vagy húsz év múlva így emlékeznek majd ar­ra a napra. Egész nap dolgoztak, még ebédelni ss mentek haza. Elültettek száz platánfát — és mindenki tudja: a platánok óriásra nőnek és sokáig élnek. Elültettek 90 díszfát és 1500 díszcserjét is. Este rendezetten, csinosan hagyták ott a házak közötti területeket, még s törmeléket, szemetet is eltakarították. * Másnap, március 23-án reggel még több ember mozdult meg a Keleti lakótelepen, amely szintén új és gyönyört Egy évvel az­előtt ezt a lakótelepet látogatta meg Kádár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom