Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-30 / 76. szám

A szellem fényei Ököritó — hatvanöt evvel fl központi antennák dzsungelében KI a felelős? M3 a tévézők sorsa ? Van-e megoldás ? szerelni a szebb, egységesebb-városkép érdekében. Ez már eleve meghatározza, hogy kell a központi antenna. A folytatás bonyolultabb. „Egy biztos, bürokráciáról még véletlenül sem lehet be­szélni náluk* — mondták Budapesten, miután megvizs­gálták a nyíregyházi GEL- KA-kirendeltség adminiszt­rációját. Nem véletlenük Ugyanis az egyik gond. hogy hiába küldik el az építőipa­ri vállalatok a megrendelési az aláírásra váró szerződést, a GELKÁ-nak, hogy vállalja el a 15—20 ezer forint értékű munkát még válaszra sen méltatják a levelet. Persze nem a papír fon­tos, hanem a munka. A meg­rendeléseknek eleget tesz a GELKA. Kisebb, nagyobb ké. sedelmeket leszámítva csak működőképessé válik a köz, ponti antenna. Hiba viszont az építőknél te akad. Előfordul, hogy nem a terv előírásainak megfele­lően végzik el a lakásokban lévő belső szerelést, nem a megfelelő kábelt húzzák be. vagy az antennát nem lehet jól rögzíteni. Példa erre. hogy Mátészalkán a Ságvári utcán és a Kölcsey utcán hó­napokig várhatták a lakók a szerelést Nyíregyházáin a házgyári lakásoknál olyan vékony csöveket ráírták be. amelyikben alig fér el a ká­bel. Mindez nem mentség arra. hogy nincs korrekt kapcsolat az építők és a GELKA kö­zött. Lehet hogy egy-egy ház értékéhez képest kicsinynek tűnik a központi antenna költ­sége, azért nem vigyáz jobban az építőipar, az alvállalkozó GELKA viszont abban ma­rasztalható el, hogy alig tö-- rekszik a jobb együttműkö­désre, a zökkenőmentes mun­kára. - ;; Fizetni !s kell Ha valakin« nem 15 az antenna, az siet a GELKÄ- hoz bejelenteni, de ha meg­kérdik, hogy vállalja-e a ja, vítási költségeket, akkor rög. tön visszakozik. Természetes, hiszen a karbantartás, javí­tás megrendelése a ház tu­lajdonosának a feladata. Ez pedig lehet egyes esetekben a tanács — és rajta keresz­tül az ingatlankezelő vagy a költségvetési üzem — de le­het a lakásszövetkezet, vagy a fakók fteszeesége, ha tár­sasházröl van »zó. S mint kiderül az eseték többségében nem garanciális javításokról van szó, mért előfordul, hogy szétszerelik a csatlakozót, megró ilják az antenna erősítő berende­zését A megoldás az lenn?, ha a másutt fa bevált nvdsaert alkalmazva átalánydíjas ja­vításként vállalná a GELKA, hogy üzemelteti, karbantart­ja a központi antennát és berendezéseit Ennek a költ­sége konnektorra »ként nem lenne több 7—10 forinttól. Az átalánydíjra szívesen szerződne a GELKA, vtezont ez a lakókra tartozik, hiszen a lakbér költségéből nem le­het fedezni, nekik kell vál­lalni a szövetkezeti házaknál és a társasfoázaknál is Ugyanez vonatkozik * t műsor vételére Az erősítő berendezéseket be leihet sze­relni, de több helyen még az. fa kétséges, hogy a kivitele-. zést el lehet végezni a ko rabbi rossz szerelés, építő ipari problémák miatt Eh­hez segítséget kér a GELKA, No, meg rendelést, hiszen néhány ezer forintba ezek­nek a berendezéseknek a sze, relése is benne van, , Tanácsi segítséget A GELKA országosam fog­lalkozik a központi antennák tervezésével és szerelésével, Egy-egy lakótelep tervezésé nél viszont már most' keO számítani arra az építési en­gedélyt adó tanácsoknak, hogy ott milyen antennák oldják meg a televíziós mű­sorok vételét. A megrende. léstől függ, hogy hány prog­ramot vesznek, hiszen Sza- bolcs-Szatmárban m is le­hetséges, hogy a két hazai műsoron1 kézül a szovjet, a csehszlovák és a román programnak te jő vétele le­gyen. A jövő a földkábeles meg­oldásé. Itt —- ahogy azt már Miskolcon és Győrben csi­nálják — több száz vagy ezer lakásnak is lehet egyet­len központi antennarend­szerrel biztosítani a jó tv- vételi lehetőséget. Nyíregy­házán néhány éven belül építenek egy űj lakónegye­det, oda már érdemes volna ezzel a megoldással antennái szereltetni Lányt Boten# Pincétgl a padlásig Sortatarozások Nyíregyházán Hatvanöt évvel ex­. előtt, 1910. március 27- ' én Ököritó nevét meg­'s ismerte az ország, a vi­lág. Ekkor lobbant fel a máig is fájdalmas sebe­ket égető láng. Az ele­ven máglya, ahol há- romszáztizenkét háló­zó és kíváncsi szülő, gyermek lelte halálát. A világ nyolcadik leg­súlyosabb tűzkataszt- rófája volt az ököritói. A körülményekről ma is tart a vita az idős emberek és a tűzvész krónikáját gyűjtő és őr­ző pedagógusok, érdek­lődők körében. Ma sem tud azonban sen­ki újabbat és igazabbat mon­dani az 1910 húsvétján le­zajlott „halálbálröl*, mint Móricz Zsigmond, a megye szülötte, aki a feudális jelle­gű társadalomban kavargó örvényekre figyelmeztette az uralkodó osztályt. „Számta­lan mély és nagy oka van, hogy ez a borzasztó baleset megtörténhetett* — írta. Ököritó című riportjában a tűzvész fájdalmas fényével a korhadt társadalom mé­lyére világított. És az ököri­tói dráma fogadtatására azt* részéről, akik a piramis te­tején álltak.. Az emlékszoba rádol JSzíves készségükért kö­szönetét mondva, értesítem, hogy ököritón egyéb mun­kálat nincs, mint háromszá­zon felüli hulla eltemetése* — sürgönyözte a megye al­ispánja a budapesti mentő- egyesületnek, Hetvenkedő, cinikus hangon, amikor a faluban még szívszaggató jajgatás hallatszott, a túl­élők közül sokan megőrül­tek, s tizenhat szekér vitte a 128 felismerhetetlenségig elégett halottat a közös sír­ba... A falu első zavarodott­sága akkora volt, emlékez-” nek az idősebbek, hogy ka­tonaságot akartak kérni. Alig volt olyan család, amelyik ne veszítette volna el vala­kijét. A katasztrófára való csen­des emlékezésen 1975. már­cius 27-én mi is ott voltunk. Délben hangzott fel a Him­nusz, majd a község társa­dalmi szervezetei, az ifjúság, megkoszorúzta a tűzvész he­lyén álló emlékoszlopot. A tanácsházán kint volt a fe­kete lobogó. Félelemmel lép­tünk be a szomszédságában lévő emlékszobába, ahol a tűzvész emlékeit összegyűj­tötték. Bálint István iskola- igazgató. a népfrontbizottság titkára mondta; amikor Fü- löp János író, a „Visszatérni jó” című kötetének írásakor itt járt, még néhány báli meghívót is talált. Ma már nincs belőle, vagy annyira őrzik a falubeliek, hogy nem hozzák az emlékszobába. De vannak itt halotti bizonyít­ványok. korabeli újságok, verseskönyvek, emlékezések, az emlékoszlop kicsinyített mása. sok-sok emlék a ka­tasztrófáról. A vendégkönyv­ben a magyaron kívül orosz, vietnami nyelvű beírások. ^07S!Íríayii Kossuthnak Fülöp János riportjában ez áll: „Az idő sokat orvosolt Ököritón. de ami igazán új­jászülte. az a változás ame­lyet a mi rendünk hozott ebbe a szögletébe Magyaror­szágnak. Ez a változás a lényeget az alapokat érintet­te. Nem hullott falevelek avarjával fedte el a rossz emlékeket, hanem kicserélte a talajt...” Ezt a kicserélt talajt igyekeztünk felfedezni ott­jártunk során, már amennyi­re néhány óra alatt képet lehet alkotni egy mai sza­bolcsi faluról. Ehhez ott kellene élni, együtt az ökö­a tűzvész után ritófülpösiekkel. így nevezik ugyanis az 1951-ben Fülpös- sel egyesült falut. Az első lá­tásra megállapítható, hogy az itt élők akárcsak őseik, na­gyon szeretik a falut. Szeret­ték a múltban is. Ez nem­csak abból derül ki, hogy 1848-ban két 25 fontos mo- asárágyut és egy 672 fontos harangot küldtek Kossuth Lajosnak a szabadságharc céljaira. Szerették úgy is, hogy 45-ben mohón vették birtokukba az ezeréves föl­det, „341 nincstelen család jutott földhöz”. Ma már er­ről te a krónikák mesélnek, melyek a harmincéves jubi­leum alkalmából az emlék­szobában találhatók. Rég a tűzvész — később a faluban született Fergeteges tánc — tette ismertté ökö­ritó nevét, Ma a dolgos em­berek munkája, az innen útrakelő 200 vagon alma, 75 vagon körte, a 42 holdas ha­lastóból asztalra- kerülő ponty. Sokan megnézik a „Szamos menti” Tsz százva. gonos hűtőtárolóját, a mo­dem szarvasmarha-telepet a lucemaliszt üzemet a jól ápolt gyümölcsöst Nem mond el mindent a falube­liek életéről, hogy a tsz-ben száz forintot ér egy napi kereset, de sejtett az anyagi felemelkedést „Fergeteges4* siker Szép iskolája ran a falu­nak, modem sportteleppel; 15 tanterem, 23 pedagógus. Már meghaladta a 250-et az érettségizett falubeliek szá­Sírva csöngetett be a műit év október 31-én Kisvárdán, a Gyár utca egyik lakásába Pólyák Sándor. Amikor be­engedték, krokodilkönnyeket hullatva panaszolta el, hogy gyermeke beteg lett és a kórházi költségekre kellene neki 300 forint. A házigazda annyira meghatódott, hogy nyomban átadta a kért össze­get. Pólyák másnap Pátrohán ment be egy családhoz. Az asszonynak elmondta, hogy öccsével járt együtt iskolába, aztán itt is sírva fakadt: gyereke súlyos betegen fek­szik a kórházban, szeretné meglátogatni, de ehhez két­száz forintra lenne szüksége. AZ asszonynál éppen nem volt pénz. de mert őt is meg­hatotta Pólyák története, a szomszédból kért kölcsön, hogy segíthessen. Dombrádon egy távolabbi rokonát kereste meg Pólyák Sándor, tőle csak 100 forin­tot kért. Neki már a mese szövegét Is megváltoztatta, azt mondta: Pesten tartoz­nak neki egy áruszállítás mi­att 2000 forinttal, ezért akar elutazni, de másnap vissza- iön és megadja. November 13-án Gégényben kereste fel egyik ismerősét, akitől szin­tén gyermeke kórházba szál­lítására kért 200 forintot. Nyíregyházán már ennél is meghatóbb történetet agyait ki. Azt mondta ismerősének., hogy felesége meghalt a nyír­egyházi kórházban, neki pedig Dombrádra kell utazni, hogy felkészüliön elhunyt felesége hazaszállításához, de nincs nénze. A férfi őszintének látta Polvákot és eszébe sem jutott, hogy valaki ilyen ha­ma, A község neve ma már elválaszthatatlan a leány­otthontól, ahol 112 állama gondozott gyermeket nevel­nek, tanítanak. A népművé­szetek ápolásában is példát mutat Ököritófülpös, az egyszerű emberek gazdag művészeteként született az „Ököritói Fergeteges”. Múlt­ja a 30-as évekre, a „Gyön­gyösbokréta” időszakára nyúlik vissza. Bálint István, a népfront titkára mondja; most került elő a tánccso­port régi zászlórúd ja. Jelen­leg lámpadísz egy családi otthonban, de nemsokára az emlékszoba ereklyéit gyara­pítja. Az ököritói táncosok a Fer­getegessel már a múltban is eljutottak az ország külön­böző városaiba, sőt külföld­re is. 1963-ban 125 nagyobb szereplésről adhattak számot. A 25 éves juhileumon a tánccsoportot a „Szocialista kultúrárért” kitüntetéssel ju­talmazták. Több, mint ötven díjat nyertek eddig, 1973-ban a Népművelési Intézet nívó­díját. A felszabadulás S0. évfor­dulója tiszteletére saját erő­ből, félmilliós költséggel klubkönyvtárat avatnak. Ott vannak már a polcokon a csaknem kilencezer kötet között a nagy tűzvészről sző­lő könyvek te. Első helyen Móricz: „Gyalogolni jó” cí­mű műve; ököritó.« Tovább gazdagodik a már félezer tárgyat őrző emlék­szoba is. Még ma te kerül­nek elő újabb emlékék a tűzvészről az ország külön­böző tájairól. Az emlékszoba vádol és emlékeztet PáH Gésa sugságra is képes, odaadta a kért pénzt November 13-án Nyíregy­házán 100 forintot kért egy férfitől, akit még Dombrád- ról ismert Neki szintén a pesti tarozást mondta el és megkapta a százast Pólyák azonban nemcsak csaló volt, hanem tolvaj is, ezért ami­kor meglátta, hogy ismerőse honnan szedi ki a pénzt, jól megjegyezte magának a he­lyet Egy hét múlva ismét visszatért. Jól körülnézett és amikor meggyőződött róla, hogy nincs otthon senki, be­ment a lakásbá és ellopott 500 forintot Kifelé jövet meglátta, hogy a konyhai heverőn van egy magnó és egy mikrofon, ezt is a hóna alá csapta és eltűnt. A 3000 forint értékű magnót és az 500 forint értékű mikrofont Debrecenben zálogba tette, az értük kapott 700 forintot pedig elköltötte. Kért pénzt Pesten haza­utazásra, Nyíregyházán dombrádi utazásra, Dombrá­don pedig azért, hogy vissza­jöhessen Nyíregyházára. Ha pénzhez jutott, azt nyomban elitta. Pólyák ugyanis idült alkoholista volt és ezen az sem változtatott, hogy 1969- ben elvonókúrán volt és az sem, hogy az utóbbi nyolc évből ötöt börtönben költött: négy alkalommal ítélték el csalásért és lonásért. Pólyák korábban nős em­ber volt, sőt. házasságából két gyermeke született. Ezt tudták ismerősei is. akiktől gyereke betegsége ürügyén csalt ki pénzt, azt viszont már nem tudták róla, hogy régen elvált tőle felesége és Pólyák annyira nem törődik A nyíregyházi .Jósaváros- han, az elsőnek épült házak egyikén derékban kettétör­tén kornyadozik a központi tv-antenna. Az Északi kör­úton, vagy a déli lakóne­gyedben a lakások erkélyei­re, ablakaira eszkábálnafc valamiféle vevőberendezést, miközben a tetőn ott maga­sodik a központi antenna ár­boca. Aki a televízió 2. mű­sorát akarja fogni a megye- székhelyen, vagy a többi városban, az szintén valami­féle házi megoldással kísér­letezik. Napirenden vannak a panaszok, hogy az újonnan épült házakban a lakók hó­napokig várják, mikor lesz végre használható a központi antenna. Ha elromlik, nincs aki megjavítsa. Mindeköz­ben a GELKÁ-t, a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalatot szidják. Akad, amikor joggal, de van, ami­kor más a hibás. A gond több irányú Az egyik, amikor új ház építé­séről van szó, a másik, ami­kor a garanciális javítások jönnek szóba, végül pedig az antennák karbantartása, fel­újítása zárja a sort Éppen ezért érdeklődtünk a GELKA nyíregyházi kirendeltségének vezetőjétől, Bíró Lászlótól, de jártunk a vállalat központ­jában, Budapesten S. Tóth Ferenc termelési osztályve. zietőnél is, hogy megnyugta­tó képet kapjunk, miközben tájékozódtunk az építőipari vállalatoknál, az ingatlanke­zelőnél, mert ezek a cégek te ugyancsak érdekéitek az an­tennák felszerelésében, illet­ve karbantartásában. Még ígéret sincs A kiindulás világos. Ren­delet van rá, hogy a több emeletes épületekre csak központi tv-antenmát szabad gyerek rivri, hogy a tartásdf­jat te csak úgy tudják be­hajtani rajta, ha börtönben van és ottani keresetéből le­vonják. * Pólyák Sándor kilenc em­bertől csalt ki körmönfont, aljas hazugságaival pénzt, és csak egyetlen olyan férfi volt, akit nem tudott meg­hatni és nem adott neki. De­cemberben már ez a mód­szer sem vezetett eredmény­re, máshoz folyamodott. Min­den pénzét elitta már, elin­dult a Déli pályaudvarra, hátha sikerül lopni valamit. Felszállt a Tapolca félé in­duló vonatra és figyelt. Fel­szállt egy férfi is, lerakta táskáját az ülésre és kiment a peronra néhány percre. Pólyák nem szalasztotta el az alkalmat, ellopta a táskát, gyorsan metróra ölt, a Batthyány térig utazott, és csak ott nézte meg, mit ts zsákmányolt Ruhaneműk voltak benne és egy igazol­vány — Pólyák pechére egy rendőrőmagyl igazolvány. A károsult, a rendőrőmagy tér- i mészetesen azonnal jelentet- | te az ügyet és a tolvajt egy napon belül elfogták. Pólyák Sándor ügyét a na­pokban tárgyalta a nyíregy­házi járásbíróság dr. Dré- gelyvári Imre tanácsa és 5 év börtönbüntetésre ítélte, amelyet fegyházban kell le­tölteni. Mellékbüntetésként 5 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától és elrendelték szigorított őrizetét is, ami azt jelenti, hogy ha bünteté­sét letölti, újabb öt évig ma­rad a fegyházban, amelyből csak akkor engednek el leg­feljebb három évet, ha kü­lönösen jó magatartást ta­núsít. és űgv látják, hogy sza­badulása után be tud illesz­kedni a társadalomba. Vé­gül arra is kötelezték, hogy a bimtetés ideie alatt kény- szerelvooó kezelésnek. vesse alá magát és a kicsalt össze­geket fizesse vissza a sértet­teknek. Az ítélet nem jog­erős. fbalogh) Áx eSmflrt esztendőkben észrevehetően megváltozott, megszépült a városkép. Eh­hez sok minden más mellett jelentős rh értékben hozzájá­rult az, hogy Nyíregyháza főútvonalainak mentén, a nagyobb tereken álló, ré­gebben épült lakóházakat rendbehozták. Az ingatlankezelő és szol­gáltató vállalatnak ebben az ötéves tervben 187 millió fo­rint állt rendelkezésére a ke­zelésében lévő állami ingat­lanok — csaknem kizárólag lakóházak — állagmegóvá­sára, korszerűsítésére, fel­újítására. Ennek az összeg­nek a nagyobb részét, 152 millió forintot a múlt év vé­géig már felhasználta a vál­lalat ilyen, célokra, amint ez meg is látszik épületeink jelenlegi állapotán. Erre az esztendőre 35 millió forint maradt lakóházjavításra és további épületek fűtésének korszerűsítésére. Ebből a pénzből kerül sör a déli lakóteleoen a nagvobb arányú, úgynevezett sortata­rozásra. az 50-es évek végén épült több emeletes lakóházak külső-belső felújítására. Az Arany János utca 9, 14, 16, 18, 20, 22, 24. és a 34., vala­mint a 38, 46, 42, 44. számú házakra, Összesen 7 millió tea rintot költenek. Közel 3 m£L lió forintba kerül az Árpád utcán a 34, 36, 38, 40. számú lakóépületek hasonló reno­válása. Több régi építésű, földszintes állami tulajdon­ban lévő ingatlan te mun­ka alá kerül az idén, hogy új külsőt, s ahol erre mód van, magasabb komfortfoko­zatot is nyerjen. A kezelésében lévő fakói házak fűtésének korszerűsí­tését az ingatlankezelő vál­lalat az idén befejezi, errs 8,5 millió forintot költenek, Bekapcsolják a távhőszolgál­tatásba az eddig hagyomá­nyos tüzelésű kazánnal fű-’ tött Bethlen Gábor utca Lj a Széchenyi utca 1. számú lakóházakat és az Irodahá­zat. Már szerelik a gázveze­téket a Bocskai utoa 61, 63, 67. számú házakba, majd t»- vasszal, nyáron, az Ószőld utca 174—176/a' és a 19S, számú lakóépületekbe, és várhatóan a második félév­ben a Kert utca 2—4. szó* mú ház lakásaiba. (kád*« Rács mögött a csaló „Kisírta“ a kSicsinSket, hittek neki e-----M

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom