Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-30 / 76. szám
2 'fÜK dMil HÉTFŐ: Moszkvában aláírják a szovjet—francia tárgyalások záróokmányait. — Véget ér az Olasz Kommunista Párt kongresszusa. — Genscher, az NSZK külügyminisztere Prágában. KEDD: Kádár János és Losonczi Pál találkozik a Budapesten átutazó Kekkonen finn államfővel. — Fejszál, szaúd-arábiai király merénylet áldozatául esik. SZERDA: Kissinger sajtóértekezletén elismeri az Ingadiplomácia kudarcát. — Megalakul az űj portugál kormány. CSÜTÖRTÖK: Hűé eleste után, Da Nang előtt a délvietnami szabadságharcos erők. — Véres ősz- szetűzések Angolában. — Waldheim felhívása a genfi értekezlet folytatására. PÉNTEK: Ngouabi kongói elnök a Szovjetunióban. — Mladenov bolgár külügyminiszter Argentína után Peruban tárgyal. SZOMBAT: Fokozódik a harcok hevessége a körülzárt kambodzsai főváros térségében. — Irakban tömegével adják meg magukat a kurd lázadók. Az amerikai képregényeknek egyik jellegzetes figurája: Batman, a denevérem- ber. Afféle legyőzhetetlen szupersztár, ide-oda röpköd, furfanggal és erővel egyhamar felülkerekedik mindén ellenfelén. Az elmúlt hónapokban a politikai karikaturisták gyakran ábrázolták Kissinger külügyminisztert Batman „szerelésében” mint, aki a világnak hol egyik, hol a másik végén tűnik fel, mindent megold és elrendez. A hízelgő rajzok elmaradtak a héten: a külügyminiszter sajtóértekezletén gyöngyöző homlokkal állt a televíziós kamerák elé, hogy a nagy nyilvánosság előtt keserűen elismerje közel- keleti ingadiplomáciájának kudarcát A genfi békeértekezlet szüneteltetésének 460. napján az amerikai diplomácia vezetője nem mondhatott mást minthogy folytatni kell a konferenciát amit különben a Szovjetunió és a békeszerető erők az első órától kezdve javasoltak. A „kis lépések” meghiúsulása természetesen nem Kissinger egyéni képességein múlt Az amerikai politika vonala volt alapjaiban hibás, ezért buktak meg a kísérletek. Az ingadiplomácia végső soron arra egy új scab csúcskonferencia összehívásának lehetőtősége. A király meggyilkolásának háttere különben változatlanul homályban rejlik s mind több kommentár kérdezi: kik az épeszűek a féleszük mögött? Az arab lapok hajlanak annak feltételezésére: a hatalmas olajmonopóliumoknak kellemetlenné vált Fej szál viszonylagosan nagyobb önállósága. Ezt a véleményt az sem másítja meg, hogy a hivatalos Amerika Jel- emelkedő barátjaként” emlékezett meg az uralkodóról. Washington gondjai azonban nem szűkültek le a Közel-Keletre. Dél-Vietnam- ban gyors ütemben, de annál rendezetlenebből folyik a saigoni erők visszavonulása: kénytelenek feladni az egész központi hegyvidéket s olyan, a korábbi jelentésekből JŐTlsmert városok, mint Pleiku, Kon tűm, Hűé felszabadultak. A hazafias erők keményen visszavágnak a Thieu-féle hadsereg hosszú, területrabló provokációira s előrenyomulásukat mindenütt a lakosságnak a korrupt rezsim elleni felkelése kíséri, a vereségek nyomán a dél-vietnami fővárosban kiéleződtek a bel- harcok, az amerikai pártfogók pedig legfeljebb a csődtömeget szemlélhetik. A kambodzsai Lón Nol-féle társaságnak még rosszabb a helyzete. Az ország területének több, mint 90 százalékát a hazafiak birtokolják, a két és fél millióra duzzadt főváros, Phnom Penh pedig ostromgyűrűben vergődik. Ma már az is katonai „sikernek” számít, ha az amerikai repülőgépeken sikerül egy-egy nap bejutni a rakétatűz alatt tartott Pochen- tog repülőtérre™ Az elhúzódó ciprusi válság, a görög és török problémák a Földközi-tenger keleti felében, a portugál bal- rotolódás a nyugati végeken okoz fejfájást Washingtonban. Lisszabonban, a levert reakciós puccskísérlet után új lendületet kaptak a nép és a hadsereg demokratikus törekvései, mire a héten négy NATO-nagykövet kért kihallgatást az elnöktől, hogy fenyegetőzéssel párosított figyelmeztetéssel, a demokrácia védelmezőjének szerepében tetszelegjen. Amikor a legsötétebb fasizmus dúlt az országban és Portugália három gyarmati háborút viselt, akkor némák maradtak az atlanti szövetségesek, nem siettek tiltakozni — most viszont nem késlekednek a beavatkozási próbálkozásokkal. A NATO-manő- verek tovább erősítik a portugál baloldal elszántságát, a tömeghangulatot jól érzékeltethette a kommunisták csütörtök éjszakai harcos nagygyűlése a fővárosban. Réti Ervin FEKETE GYULAi KING’S LYNN Kedvenc ív-műsorának nézése közben hatalmas kacajban tört ki Alexandr Mitchell angliai kőműves, huszonöt percen keresztül megállás nélkül nevetett, majd összesesett és meghalt. Az orvosok szerint a kőműves nehéz, zsíros vacsorát fogyasztott és ez, valamint a nevetés okozta megterhelés végzett vele MOSZKVA A KGST-tagországok talajerózió-szakemberei tanácskozást tartottak Moszkvában. Tárgyaltak többek között a KGST-tagországok- banj jelenleg kipróbálás alatt levő új mezőgazdasági gépekről és eszközökről, amelyeket a könnyűszerkezetű talajt pusztító szélerózió leküzdésére szovjet kutatók dolgoztak ki. BRÜSSZEL A tömegközlekedés javára módosították a belga KRESZ-t A gépkocsivezetők ezentúl kötelesek elsőbbséget adni a megállóhelyről kiinduló autóbuszoknak és biztosítaniuk kell, hogy a busz ne legyen kénytelen feleslegesen várakozni. Az új rendelkezés célja a városi tömegközlekedés meggyorsítása. HAVANNA Havannába érkezett hírek szerint a chilei fasiszta junta újabban a Keresztény Demokrata Pártot vette célba elnyomó intézkedéseivel. Pénteken tíz napra bezáratta. a párt rádióállomását azzal az űrüggyel, hogy annak hírei, információi veszélyeztették a nemzet biztonságát. A rádió két munkatársát eltiltották a nyilvános szerepléstől. RÍJA© Khaled, szaúd-arábiai uralkodó pénteken felszólította a ríjad! kormány valameny- nyi tagját, maradjon tisztségében és folytassa a Fej- szal uralkodása alatt végzett munkáját. A király magának tartja fenn a miniszter- elnöki és külügyminiszteri tisztséget, miként azt a héten meggyilkolt elődje is tette. szolgált volna, hogy megbontsák az arab világ egységét; leválasszák Egyiptomot, a kulcsországot: kizárják a palesztinaiakat a rendezés menetéből. Izrael tehát csak úgy vállalkozott 60. REGENT volna újabb visszavonulásra, ha időzített politikai pokolgépeket hagy maga után, s összeugrasztja Kairót, Damaszkuszi s a PFSZ-t. Az igazi előrelépés helyet az Egyesült Államok csupán látványos helyben- járást kívánt a Közel-Keleten, de az elképzelés megbukott. A remélt nagy fogásból nagy kudarc lett és Ford már az egész közei- keleti politika felülvizsgálatát emlegette. Az új helyzetről kezdett tanácskozásokat Kairóban az Arab Liga tanácsülése de azt a második napon fe’ kellett függeszteni a rijadlr gyászhír hallatán. A Fejszá1 temetésére érkező arab vezetők, a kegyelet lerovásr mellett ezt az alkalmat nem hivatalos tanácskozásokra is felhasználták, szóba került Egy egész délután a cédulákat írta. Nem sikerült éppen úgy a kiírás, ahogyan szerette volna, de az a fontos: el lehetett olvasni. „Parázsó Márti egyetemi tanulót keresi az öccse, alólírott Parázsó Péter. Tanár lesz belőle, ha kitanul, olyan egyetemre jár iskolába. Aki tud róla, értesítsen, hogy hol találom meg, az alábbi címen értesítsen...” Másnap sorra járta az egyetemeket megint, s a cédulákat kirajzszögezte. így kapott azután hírt Mártiról. Még ezen a héten. Egyik réggel a házmester felkiabálta a nevét az udvarról. Két fiatalember várakozott a kapualjban. Egy tömzsi meg egy hosszabb, sápadt és sovány. A ruhájukból ítélve nem látszottak egyetemistáknak, de hát ilyenkor, amikor átvonul a front, minden civil egyforma. Legfeljebb a tolmács kivétel, viszont a tolmács már nem is az az egyszerű ctvfL Végtére sokat nem tudott meg tőlük. Legalábbis azt, amit keresett — a Márti címét — nem tudta meg. Ahogy lement hozzájuk, csak egymásra néztek. A nyúlánkabb fiú azután megkérdezte: — Te vagy a Márti öcscse?... ök együtt voltak Budán az ostrom alatt, Mártival. Majdnem végig. Egy romos bérház padlásán, a mosókonyhában bújtak a nyilasok elől; ki sem mozdulhattak onnan, még a házbeliek sem tudtak róluk. A harmadik társuk odaveszett, de ők szerencsésen megúszták. Márti nagyon rendes volt, enni-, innivalót hordott nekik, az életét kockáztatva, a mosókonyhába; igazolványokat szerzett... — Tudják a címét? — kérdezte a fiúktól. — Mert ez az, hogy hiába keresem. Ha egyszer a címét nem tudom. Megint egymásra néztek. — Az utolsó napokban... — kezdte volna a lingár, de a másik közbevágott: — Te persze a nyilasokról nem sokat tudhatsz. Mondta a házmester, hogy az oroszokkal jöttél... — Ismerem én a nyilasokat Is, hogyne ismerném!... A hungaristák a nyilasok. Erre is csak egymásra néztek. Titkoltak ezek valamit. — Egyszóval... — húzta a szót a lingár — egyszóval mi sem tudjuk a Márti címét... Elvesztettük valahogy egymást .. Sajnos... Azért is jöttünk, hátha már kaptál értesítést valakitől a kiírásra. Mi se tudjuk, sajnos, a címét. De ha megtudjuk, feltétlenül szólunk. Azonnal értesítünk, hogyne, ez természetes... No, hiszen, ezekkel sokra megy. Ide jönnek, és nem tudnak semmit. — Mi az otthoni elmetek? — kérdezte a zömökebb. A Közel-Kelet „puskaporos hordóíja1* A Perzsa-ÖWR országainak fegyverrraktárai roskadoznak a legmodernebb fegyverektől. Már most felülmúlják a legtapasztaltabb katonai szakértők legmerészebb elképzeléseit. Van ott minden: harckocsi, optikai irányzékú tankelhárító rakéta, rakétahordozó repülőgép és lézerirányzó rendszerű bombákkal felszerelt vadászbombázó egyaránt. Egyelőre talán csak az atomfegyver „hiányzik”. De ez is — a szakemberek véleménye szerint — csak idő kérdése. A fegyverszállímányok továbbra is érkeznek a Perzsaöbölbe. Feladóik: az Egyesült Államok és néhány más nyugati ország. A szállítások az egyezményeknek megfelelően történnek. Az utolsót nem is olyan régen kötötték meg. Aláírói: James Schleisinger, az Egyesült Államok hadügyminisztere és Kabusz ben-Szaid szultán, Omán uralkodója. A Perzsa-öbölben lévő fejedelemségek voltak az első országok az arab világban, amelyeket az angol gyarmatosítók uralmuk alá hajtottak és az utolsók, ahonnan az angolok eltávoztak. Ezek a fejedelemségek hosszú éveken keresztül a hihetetlenül olcsó nyersanyagforrásul szolgáltak a Nyugat számára. A Perzsa-öböl egyelőre messze van még fiitól, hogy ott béke honoljon és stabilizálódjék a helyzet. Még nem rendezték az időnként fegyveres konfliktusokhoz vezető területi követeléseket Az Irak és Irán, Irak és Kuwait közötti feszültség, a Perzsa-öböli vezető szerepért folyó versengés Szaud- Arábia és Irán között — szüli a fegyverek iránti keresletet. A nyugati országok és elsősorban az Egyesült Államok mindent megtesznek azért, hogy tovább mélyítsék az ellentéteket, ösztökélik a vetélytársakat egymás ellen, g bőkezűen ellátják e körzetet korszerű fegyverekkel. Ezzel a térséget puskaporos hordóvá változtatták. Az 1973—74. év! pénzügyi évben az Egyesült Államok 8,5 milliárd dollár értékű fegyvert adott el a világ számos országa kormányának. Nagy részüket — 7 milliárd dollár értékben — a közel- keleti és a Perzsa-öbölbeli országoknak adta el (nem számolva az ellenszolgáltatás nélküli szállítmányokat.) Egyedül Irán 1974-ben S,5 millió dollár értékű amerikai Kgyvurl vúsároN Mm iráni sah a közeli jövőben 9 milliárd dollárt akar erre a célra fordítani. A hadiszállítások egyrészt fedezhetik a Nyugat kőolajimport-kiadásainak egy részét, másrészt ezek a szállítások növelik a politikai- katonai feszültséget. A Pentagon és az. amerikai külügyminisztérium hivatalos képviselőinek kijelentései szerint a Perzsaöbölbe irányuló amerikai fegyverszállítmányok állítólag „e körzet védelmét” és „az ottani helyzet stabilitásának megszilárdulását” segítik. A valóságban azonban a fegyverszállítmányok * körzet nemzeti, felszabadító mozgalma elleni harcot szolgálják, E teklotebea jellemző aa említett Schlesinger—Ka- busz-féle egyezmény. Aa ománi szultán ugyanis nem volt képes megbirkózni a Dofar tartományi nemzed felszabadító mozgalommal, Az Egyesült Államok ezért aláírta Kabusszal az egyezményt az amerikai fegyver- szállításokról és katonai tanácsadók Ománba küldéséről. A Pentagon cserében megnyerte a szultán beleegyezését ahhoz, hogy amerikai katonai támaszpontot létesítsenek Maszira-szige- ten, ahonnan gyakorlatilag ellenőrizhető a Perzsa-öböl bejárata. A Pentagonnak ez a magatartása különösen annak a már ismert fenyegetésnek a fényében válik vészjóslóvá, amely szerint a fegyveres erőket bizonyos körülmények között felhasználják a közel- keleti kőolajtermelő országok ellen. A drámaírás Íratlan törvényei szerint az első felvonásban a falon függő puskának az utolsóban el kell sülnie. A Pentagon a Közel- Keletnek szánt színdarabjában persze nem puskáról van szó, hanem a legkorszerűbb fegyverekről. A Pentagon arra számít, hogy ezeket * fegyvereket az arabok arabok elleni harcában használják majd feL K özel- és Közép-Kelet népeinek érdekel sürgetően követelik közös biztonsági intézkedések foganatosítását. Ez biztosítja a békét és a nyugalmat a föld eme körzetében, nem pedig a fegyverkezési hajsza és a pusztító eszközök felhalmozásáért folyó versengés. Nyíkoláj Obotny Ez olyan elgondolkozó, komoly fiúnak látszott. Hiába a másik beszélt többet, erre kellett Inkább figyelni. — A falubeli címeteket mondd. Az édesapádét. Felírta az otthoni címűket, ö várta, hátha mondanak mégis valamit. De rögtön elköszöntek a fiúk, amikor az otthoni címet felírták. Olyan hirtelenséggel, hogy az is csak utána jutott eszébe: Jani bátyjáról meg sem kérdezte őket Pedig ahogy Mártit Ismerték, épp úgy ismerhették a férjét is. „Nesze semmi fogd meg jól — gondolta bosszúsan. Ezek tőlem akarják megtudni, hol van Márti. Hiszen ez az, hogy én is éppen őt keresem...” De maradt benne valami szorongás. Azóta sem szívesen gondol vissza erre a beszélgetésre. Jobb volt a szénában. A szárkévék nem fogták úgy a szelet Már az előbb, a patakparton feltámadt a szél. Nem túl erős, csak dermesztőén hideg. Ha ide hordana egy másik szárcsomót, és körülrakná a kazlat, akkor nem volna ilyen huzatos. De semmi kedve sem volt már hurcol- kodni, éjnek évadján. Még jobban a fejére húz ta a takarót Most aztán merre? Sem sötétben, sem világoson, semmikor sem mehet tovább. Mindenütt katonák, meg katonák. Visszafelé, igaz, mehetne. De — hová? És — meddig? Odahaza sohasem érezte ezt a szorongást. Bármelyik oldalára keveredett a frontnak, mindenütt otthon volt. Ha itt megállapodna a front örökre, és nem bírnának soha többé egymással, és akárhol is próbálkozna, mindenünnen visszazavarnák a katonák — akkor is csak ki kellene találnia valamit. És addig kellene kitalálnia, , amíg gyerek még. Mert ha addig, míg gyerek, nem jutna át, azután még sokkal nehezebb lenne átjutni a fronton. Persze addig — egyszer legalább —, békének is kell lenni, míg ő gyereknek számít. Mindenki mondja, hogy béke lesz most már. S akármilyen kis időre lenne béke, arra a kis időre is csak hazamennek a katonák. És szabad az út Csak enni ne kéne. Akkor megvolna az ember akármeddig a várakozásban. Hiába, nagy úr a has; igaza van a rossz szemű öregasz- szonymak. (Folytatja« ItH JgM kr ■My /—1 I™{fljiji‘"IfJjíK. 01 > r m fMl] I I \ mill JLjH ij I 1 I I -7.1 iTíl I R I fi V I ■ I I t Y i 1 A A
