Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-29 / 75. szám

ÍST5. mlrefuí ü. *SLSF-SIXWAftÖR§2X® A Minisztertanács tárgyalta Júliustól felemelik az alacsony összegű nyugellátásokat A XI. kongresszus hatá­rozatának megfelelően az öregekről való gondoskodás rendszerünk lényegéből fa­kad. E gondoskodásnak szer­zett újabb érvényt a Minisz­tertanácsnak az a határoza­ta, mellyel július elsejétől felemeli az alacsony nyugdí­jakat. Ennek keretében felemelik az 1971 előtt megállapított alacsony összegű nyugellá­tásokat, a nyugellátások leg­kisebb összegeit, a házastársi pótlékot: növelik azt az ösz- szeghatárt, ameddig a nyug­díj háztartási pótlékkal ki­egészíthető; és azt az összeg­határt is, ameddig a saját jogú és üzvegyi nyugdíj együttesen folyósítható. Az alacsony összegű nyug­ellátások felemeléséről a Minisztertanács határozata differenciált módon rendel­kezik. A differenciált emelés ke­retében: — az 1954. október elseje előtt megállapított saját jo­gú nyugdíjakat havi 200 fo­rinttal, a hozzátartozói (öz­vegyi, szülői, árvaellátás) nyugellátásokat havi 140 forinttal; • ' — az 1954. október 1. és 1958. december 31. között megállapított saját jogú nyugdíjakat havi 150 forint­tal, a hozzátartozó nyugel­látásokat havi 100 forinttal; — az 1959—1970. években megállapított, havi 1600 fo­rinton aluli, saját jogú Bravúr és elmélyültség A Vakok és Csökkentiá- tők Országos Szövet­sége Szabolcs-Szatmár me­gyei Szervezetének rende­zésében hangzott el a TIT- ben március 20-án este 6 órakor Németh Tamás vak zongoraművész hangverse­nye. Aki csak hallgatta a kitűnő zongoraművész ma­gával ragadó, könnyed, bra­vúros és elményült játékát és nem beszélt vele szemé­lyesen, annak fogalma sem lehet arról, hogy milyen óriási, szinte emberfeletti szorgalom és munka fekszik egy vak zongoraművész hangversenyében. A most 31 éves Németh Tamás hangversenyző mű­vész a javából, aki 1970-ben végezte el a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola művészképzőjét a már azóta meghalt európai hírű mes­ternél: Ungár Imrénél. (Nyíregyházán is volt hang­versenye!) Németh Tamás művészi képzeletét elsősor­ban a romantikus szerzők művei izgatják. Műsora is ezt bizonyítja. Első száma Liszt: Consolation c. műve volt. Liszt nemcsak a zon­goratechnikában volt újító. A 19. század második felé­ben újító szerepe a lírai ro­mantikában. Műveiben a lentőségű, amilyen Wagner reformja volt a drámai n- mantitkában. Műveiben a belső összefüggés, a túlfűtött romantikus érzelem, a lélek­tani struktúra a lényeges, az, - ogy a témák \ issz.atérés-- valóban müve, egy alkotássá forrasztják össze kompozíció Németh Tamás zongora­o hangversenye óit. Ezt a túlfűtött érzelme­ket tolmácsoló hangulatot, az összefogott, formáló kész­séget éreztük meg Németh Tamás kitűnő előadásában. Második szám Brahms: Három intermezzo és a G- moll rapszódia volt. Hogy Brahms összetett művészetét megértsük, vessünk egy fu­tó pillantást történelmi hely­zetére. A nagy klasszikusok (Beethoven stb) a forma tö­kéletességének és a költői tartalom mélységének egye­sítésével utoljára foglalták egybe zenéjükben a kultúra teljességét. Ennek a grandió­zus művészetnek ereje meg­tört az utána következő ro­mantikában, melynek ezer felé szétágozó érdeklődése bizonytalan célokkal, homá­lyos hittel és akarattal ural­ta az emberek lelkét. Mind­azonáltal a klasszikus szel­lem konzerválása állandó tö­rekvés maradt a zeneszer­zők egy csoportjánál s ezek­nek sorából emelkedik ki a romantikus formaművészet egyik legsokoldalúbb ösz- szefoglalója: Brahms. Ze­néjéhez néha talán lassab­ban tudunk hozzáférni, nem Korszerű gépekkel készítik a bútoripar nelkülözheletlen anyagát, a forgácsla­pot. Acs József technikus a Petőfi IT. mim- kabrigád tagja a végkikészítő gépsor irányítója. azért mert „keresett* mély­ségei vannak, hanem mert igazi érzéseket rejt, melyek nincsenek a felszínen. Eze­ket a rejtett, mélységekből feltörő érzéseket tolmácsolta hihetően és érzékletesen az előadóművész játéka. A szünet utáni befejező szám Schumann: Karnevál­ja volt. Schumann valódi romantitkus egyéniség. A zongorairodalom olyan mes­terműveket köszön neki, mint kevés zeneköltőnek. Nem jellemzi a nagy vonal­ra való törekvés. A finoman csiszolt részlet az ő erőssé­ge. Ez jobban megfelel egyé­niségének, mint a hatalmas kibontakozás, a széles ív. A klasszikusok egy-két témát bontottak ki, dolgoztak fel, Schumann a fejlesztés, a nö­vesztés helyett ötletet rak ötlet mellé. Ennek látszólag ellent mond az, hogy bizo­nyos darabok egyetlen egy motívumra épülnek. A „Karnevál” jeleneteinek — kevés kivétellel — egy mo­tívuma van. De Schumann úgy harmóniaílag, mint rit- mikailag oly fesztelenül és szabadon használja fel a motívumokat úgy ebben a darabban, mint más művek­ben is, hogy ezt a komponá­lás! stílust nem igén lehet szerves, motivikus munká­nak mondani. Ezt a különös álomvilágot igazi romanti­kus lélekkel tudta tolmácsol­ni Németh Tamás játéka. vfkár Sáader í kszcsókolom, kelle- A mes ünnepet, satöb­bi, satöbbi, haha, hogy van­nak, hogy vannak, hogys- mint vagyogatnak? Énkis- kertészlegényvagyoksza­bad meglocsolni? Egy kis finom franczia parfőm a bájdús fejecskéjérefe­jecskéjére.^ a mindenségit ennek a kupaknak, beszo­rult, vagy mi, pedig milyen drága egy kölni van benne. Na, mindegy, vegye olybá! Legalább nem büdösítem kegyedet, hahaha.~ — A, micsoda dús pom­pájú asztal, szemszájnak- ingere, ahogy a nagy költő, Ady Endre mondta. Hűha, de guszta ez a sonka, ne is tessék fáradni, majd én ki­szolgálom magam, egy tisz­ta villát, ha kaphatnék, ez a három elég koszos, haha, no még egy falatöt a kol­bászkából is. Ez mi? Phű, de émelyítő szaga van. Ho­gyan? Hogy ezt kegyed csinálta? Likőr? És büszke rá? Hát, szóval a színe tényleg kellemes... Ojjé, itt a bor is, nagyszerű, nagy­szerű! Az ott, a szekrény te­tején, a könyvek mögött konyak? Imádom a konya­kot! Egy-két pohárka soha meg nem árthat, tessék esak nyugodtan a nagyob­bik pohárba! Kittűnő, kittű­wő™ hát, ez nem járja, hogy én már a harmadik pohár­ral iszom, magácska meg meg se kóstolja... — No, és sok volt már a locsoló, jönnek, jövögetnek? Pompás ez a torta, ha sza­badna még két-három sze­letet, hoppá, ez bizony le­esett. Lepottyant, lehup­pant, haha, no de nem tesz semmit, így, körbe-körbe, szépen dörzsölgetjük, mi­lyen jó, hogy bőrtalpú a cipőm, na, már egyszínű is a szőnyeggel. Akkor helyet­te talán azt a másikat. Nagy­szerű ez a bor, én mondom, hagyja csak, töltök majd én, nem reszket az én ke­zem, mint a bokor, ha ma­dárka száll, hahaha, ahogy a nagy költő, József Attila mondá. Oda se neki, a vö­rösbort ki lehet venni az abroszból, és akkor problé­ma egy szál se, legfeljebb benne marad. — Ö, de szép az s fali­óra, látom, kegyednek is tetszik, öt perc alatt nyolc­szor nézte meg, szép darab, bizisten. Nyugalom, csak közelebbről megtekintem, leemelem... vigyázzon, ne lépjen tá, előbb seperje össze, hopp, ott van ni a kismutató, hogy milyen ki­csi is. kicsike, huncutka — Nem is fontos az óra, úgyis rohan az idő, már lassan esteledik, elég, ha a napot nézzük, igaz, hogy be van borulva. Pista is biz­tos letelepedett valahol, ott­ragadt. ott-tartották, meg be is p-.álhatott azóta, mint tavaly. Hogy ki az a Pista? De naccsád, kegyed nem Pistának becézi azt a drá­ga gyereket, én csak úgy hívom, pedig régi jó bará­tom izé, hát kiről beszél­nék? A kedves férjéről! Az én egyetlen hűséges have­romról, arról a kenyérre kenhető fiúról. Hogy az ön férje László? És nem tud­ja, hogy én honnan isme­rem? Meg hogy én egyálta­lán ki vagyok? De asszo­nyom... hát... mondtam már, hogy klassz ez a bor?...-szó­val itt valami nem stim­mel, bocsánat, csak csik­lottam. Hát én a Cuber- nyák Frici vagyok. Hogy­hogy naés? Tessék? Maguk csak három napja laknak itt? És ezt csak most mond­ja? Nahát! Pardon! És en­gem itt tartóztat egész álló délután? Rabolja a drága időmet? Fantasztikus em­berek vannak.., pardon. Én itt, egy percig nem mara­dok, kezicsókolom, éz még­iscsak gyalázat. Igen, már csak egy kupieát abból a konyakból érré a nagy ijedtségre... pardon. Csók- dosom a kacsáját, drága nagysasszony, ölelem az én egyetlen Pistámat... igen, ez valóban nem a kijárat, mi­lyen szép, tágas beépített szekrény Tamavolgyi György A kongresszus határozatainak szellemében Fejlesztik a termelést a szatmár-kerejji tsz-ek Csak néhány nappal ez­előtt fejeződött be pártunk XI. kongresszusa, s a Szat- már-beregi Tsz-ek Területi Szövetségének elnöksége máris megvitatta a kong­resszusi és a megyei pártér­tekezlet határozataiból adó­dó szövetkezetpolitikai fel­adatokat. Az elnökség már­cius 27-én -tartotta ülését Mátészalkán. A vitaindító beszámoló összegezte azo­kat az eredményeket, ame­lyeket a szatmár-beregi tsz- ek az utóbbi 4 évben elértek, majd a kongresszus és a megyei pártértekezleti ha­tározatok szellemében meg­fogalmazta az 5. ötéves terv főbb céljait Szatmár-Bereg termelőszövetkezeteiben. Szatmár-Bereg tsz-eiben négy év átlagában 42 száza­lékkal emelkedett a búza, 10 százalékkal a napraforgó terméshozama. A közös te­hénállomány 1970 óta 40 százalékkal gyarapodott úgy, hogy a háztáji állomány sem csökkent. Az állattenyész­tés fejlődését és korszerűsé­gét biztosítja Szatmár-Be- regben a megépült 13 szako­sított tehenészeti és a négy szakosított sertéstelep. Meg­épült 21 terményszárító üzem is, 1975-ben a térség 12 termelőszövetkezete 11 nagy teljesítményű, korszerű gépsorral vesz részt növény- termesztési rendszerekben. A negyedik ötéves terv eddigi időszakában a szat­már-beregi tsz-ekben 70 százalékkal növekedett a termelési érték, 18 százalék­kal a bruttó jövedelem, 45 százalékkal a tiszta vagyon. Az egy tsz-tagra jutó, kö­zösből származó átlagos jö­vedelem megközelíti a ha­Rzendreí József vi kétezer forintot A ter­melőszövetkezetek száma —■ egyesülések következtében — 1970 óta kilencvenről hatvanhétre esőkként. Az 1975. évi feladatok között kiemelten szólt a beszámoló a cukorrépa, a zöldségfélék és a napraforgó termelésé­nek fokozásáról. Erre is adottak a lehetőségek Szat- már-Beregben. Szatmár-Beregben meg­határozó és nagy jelentőségű a szarvasmarha-tenyésztés. Várható, hogy a háztáji ál­lomány csökkenni fog, ezt a nagyüzemekben kell pótolni, ami a közös tehénlétszám 20—25 százalékos növelését teszi szükségessé 1980-ig. A növénytermesztésben 1980-ig általánossá kell ten­ni a vegyszeres gyomirtást. Mindezek feltételei annak, hogy a szatmár-beregi ter­melőszövetkezeték bruttó jövedelme 1980-ig 15—20 százalékkal növekedjék, g hogy ebből a fejlesztésre fordított rész elérje a sze­mélyes jövedelem 33—35 százalékát. Nagy gondot kell fordítani minden tsz- ben a biztonsági alap kép­zésére és fejlesztésére Is. Forgácslap Seregből A vásárosnamény! fa­forgácslap gyárban az üzem termelé­se óta ebben az év­ben érték el a legjobb ered­ményt. Biztató, hogy az évi 25 ezer köbméter forgácslap termelési tervüket teljesítik, illetve a XI. pártkongresszus es hazánk felszabadulására indított munkavarsenyben még 500 köbméterrel túltel­jesítik. A minőség szempont­jából is magas mércét állí­tottak: 81 százalékban sze­retnének első osztályú ter­méket előállítani. A vállala­tukhoz tartozó íagyapot- üzem munkásai 6 százalékos túlteljesítést vállaltak, ami 45 ezer torma pluszfagyapo- tot jelent. A négy többször kitünte­tett szocialista brigád mellett 11 munkabrigád alakult, amelyek célul tűzték ki a szocialista brigád cím elnye­rését. Buzdor Pálné laboráns» szocialista brigád tag hat éve dolgozik az üzemben» nemrég faipari szakmun­kásvizsgát tett jeles eredy mennyek s nyugdijakat havi 80 forint­tal, a hozzátartozói nyugel­látásokat havi 60 forinttal, legfeljebb 1600 forintra kell növelni. A nyugdijak legkisebb összege 1975. július 1-től át­lagosan havi mintegy 100 forinttal növekszik. Valamennyi nyugellátásnál július 1-től egyaránt havi 1500 forint lesz az az összeg­határ, ameddig a nyugdíj- házastársi pótlékkal kiegé­szíthető. Egyidejűleg a há­zastársi pótlék összege is emelkedik, mintegy 100 fo­rinttal. A nyugdíjak emelésének tételes és pontos szabályait a Magyar Közlöny április hó közepén ismerteti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom