Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-28 / 74. szám

8W3, március RELET-MAOYARORSZÄC — KISVÄRDAI MELLÉKtWF mm KISVÁR DAI Gazdag évek K ísvárda ezeréves történetének legje- jelentősobb eseményére került sor harminc évvel ezelőtt. A város és rnyéke az elsők között szabadult fel a fá­zta elnyom is alól. 1914. őszén — a tiszai celés nehéz harcát követően — városunk- n is százak és ezrek üdvözölték a felszaba- ;óként, igaz barátként érkezett szovjet har- sokat, akik sokszor a legdrágábbat, éle­tet sem kímélve teljesítették internacio- ’ista kötelességüket, hozták el a régen ajtott szabadságot, adták meg a lehető­jét egy emberibb élet kibontakoztatásához. A II. világháború Kis vajdát is óriási tszt-seggel sújtotta. Nemcsak jelentős ér­tek mentek tönkre, hanem a fasizmus — faj üldözés során — a település 3800 polgá- t pusztította el. Sokan odamaradtak a onton is. Alig akadt család a városban, :ol ne gyászoltak volna valakit. Az új élet ilyen körülmények között In- ilt el a településen. Mire kitavaszodott, 8 oikorra egész hazánk felszabadult az elnyo- ás alól, Kisvárdán már végezték a munkát kis üzemekben, dolgoztak a földeken, ki- dtottak az üzletek. Harminc év tolt el Kísvárda első igazi vasza óta, s ez a 30 esztendő olyan fejlődést izott, amelyre nem találunk példát szűkebb áriánk történetében. Városunk lakossága is ni tudott a szabadsággal, ezt bizonyítják ok a szép eredmények, amelyeket a terme­dben, a városfejlesztésben és az emberek diHovk formálásában elértünk. Kísvárda ia Felső Szabolcs legjelentősebb központja: így forgalmú nemzetközi út mentén, ha­nk legkeletibb városaként teljesíti azokat a ládátokat, amelyeket a hazánkba érkező így országunktól búcsúzó turistákkal szem- jn el kell látnia; megfelel azoknak a köve- Iményrknek, amelyeket a vonzáskörzetébe rtozó települések lakói érdekében el kell tnia. I-, '■‘bruárban összegezte az elmúlt négy i év legfontosabb eredményeit a vá­rosi pártértekezlet. Ezek az ered- lények nem csupán négy év alatt születtek, ingukban foglalják azokat a vívmányokat , amelyeket Kísvárda munkásai, dolgozó nrasztjai a 30 év során elértek. Néhány pél- a a legjellemzőbbekről: Az utóbbi négy évben a városban fog- r’koztatottak száma 7647 főre emelkedett. .z ipari termelés fejlődésének évi üteme S —18 százalékos. A korábban meglévő ioar a öllé négy év alatt olyan üzemek kerültek tudásra, mint a villamosszigetelő és mű- nyagg-^r. a molominari vállalat, a kenvér- ;yár, a Vulkán disamatic üzeme, a szeszipari ullalat új palackozó üzeme. Valaha csak a r -.lkán jelentette a városban az ipart, elég zerény termeléssel. Az utóbbi négy évben 00 millióról évi 965 millióra emelkedett a 'áros iparának termelése. Csupán 1974-ben íz itt lévő üzemek és ipari szövetkezetek 360 nillió forint értékű terméket exportáltak, íem mák épületekben, gépekben korszerű­idéit. bővült a város ipara, huszonhárom ;zázalékkal emcVmdett a szak- és betanított nunkások száma is. Sikerese" teljesíti fel- idntát a helybeli Rákóczi Tennelőszövetke- tet: az évenkénti tervezett 3—4 százalékos írbovótel-növekedés helyett 20—25 százalé­kos növekedést értek el. A beruházott gépek 5-f'ke itt már meghaladja a 10 millió forin- lot. S zámokban nehéz kifejezni, de értékes eredményeket tud felmutatni a vá­ros az emberek művelődésében, a [••v- ktatásban. a közgondolkodás formálásá­ban. Javult az óvodás korú gyermekek ellá­tása: ielenleg hét óvodában fiit gvermek ok­tatását és nevelését végzik sikerrel. A város két középiskolájában csaknem másfél ezer diák tanul. Igaz, ma még szűkös körülmé­nyek között, de 780 tanulót oktatnak a kü­lönbőz" szakmák elsajátítására a város szak- munM-kőpző intézeteiben. Aztán tovább: az 1970 ben meglévő 31 ezerrel szemben jelen­leg 42 ezernél is több kötet van a város’ [.-r,névtárban. Az évenként megrendezendő 120 ismeretterjesztő előadáson csaknem öt­ezer munkás vesz részt. Az utóbbi két évben a kisvárdei napok rendezvényeit 25 ezren tekintetté1- meg. Uj énületbe költözött a ze- neisko’o, újjászervezték a pedagógus ének­kart Az új kórház közelgő átadása is jelz’ hogv az egészségügy terén is óriási lépés1 tett neg városunk. S zép sikerekkel köszönthetik városunk lakói hazánk felszabadulásának 30 évfordulóját Méltán ünnepelhetnek munkásaink. dolgozó parasztjaink, aki1' nemcsak ígérték, hanem teljesítették is a j bt munkát a párt Xt. kong-essz isára. Har min" év munkájának gyümölcse újabb erő forrást jelent azoknak a feladatoknak az el­ásó ÜJ KŐRHAZ AZ ÉV VÉGÉRE. Meg yénk egyik legjelentősebb egészségügyi beruházását Kisvárdán valósítják meg. Itt épül közel 200 milliós beruházásból egy új 332 ágyas kórház, amely a város, valamint a környező községek kór­házi ellátását biztosítja. Az új létesítm ény átadását a jövő év áprilisával szem­ben egy közelmúltban született szociális szerződés alapján, amely a Szabolcs me­gyei Állami Építőipari Vállalat, a MEDICOR és az üzemeltető kórház között jött létre, biztosítja, hogy ez év végére átadják. (Elek Emil felv.) Egy óra, egy évért Milliók összefogással A városi pártbizottság és a városi tanács vezetői értékelték az 1974-ben végzett tár­sadalmi munkát. Az erről készült tájékoztató jelentést a legutóbbi ülésén tárgyalta meg a Kisvárdai Városi Tanács. Határozatában megállapította, hogy a társadalmi munka szervezésében olyan lényeges előrehaladás történt, amely nagymértékben elősegítette a tanács előtt álló feladatok megoldását. Az áldozatos munkáért köszönetét mond mind­azoknak, akik részt vettek a közös célok megvalósításában. Annak, ellené re, hogy a jóváhagyott in-v tézkedési tervben megjelölt feladatok egy ré­sze különböző akadályok miatt nem valósul-. hatott meg, a város szépítése, gazdagodása* mindennapi életünk kulturáltabbá tétele ér­dekében 1974-ben végzett társadalmi munka értéke mégis 12 millió 825 ezer forint volt, 1 millió 206 'ezer forinttal több, mint az azt megelőző esztendőben. így az egy lakosra ju­tó társadalmi munka értéke megközelítette az 1000 forintot. Csaknem másfél millió forint értékű mun­ka készült el a lovasiskoia további bővíté­sénél. Megtörtént a KSE labdarúgópályájá­nak felújítása, gveotéglázása, az egyesület klubjának átalakítása, a várfürdő területén egy szökőkút felállítása, a kézilabda- és teniszpálya kialakítása a vár területén. Ezen felül a Császy László Gimnáziumban egy KISZ-klub, a Kodály Zoltán utcában egy ját­szótér készült el. Szép kézilabda- és labdarú­gópályát adtak át a Császy László Gimnázi­umban, és megkezdődött a szakmunkásképző intézet és a Bessenyei György Gimnázium ré­szére a különböző labdajátékokra alkalmas pályák kialakítása. Városunk felszabadulásának 30. évfordu­lója tiszteletére „Kisvárda város minden fel- szabadulási évéért 1 órát” mozgalom meg­hirdetésére a város dolgozói több mint egy­millió forint értékű társadalmi munkával válaszoltak. Egyéb, egyenként talán kisebb értékű közhasznú létesítmények, célok meg­valósítása érdekében összesen 3 millió forint értékű munkát vállaltak és teljesítettek üze­meink és a lakosság. Kommunista szombato­kat szerveztek Vietnamért, Chiléért, a ta­nyai iskolákért, bölcsődék, óvodák építéséért. Vállalataink, szövetkezeteink dolgozói és a szakmunkásképző intézet tanulói 348 ezer 853 forintot fizettek be a különböző szám­lákra. A város óvodáinak bővítésére a múlt évben 1 670 696 forintot fizettek be a gazda­sági, és társadalmi szervek, ez az összeg az épülő 109 személyes óvoda építési költségéi­nek 50 százalékát fedezi. Az elmúlt esztendőben meghirdetett tár­sadalmi munkaverseny-mozgalomban az Ön­tödei Vállalat gyáregysége érte el a legjobb eredményt, az elvégzett 1 millió 321 ezer fo­rint értékű munkával. Ennél mindössze 13 ezer forinttal kevesebb a Kelet-magyaror­szági Vízügyi Építő Vállalat építésvezetősége álta! teljesített munka értéke. A Császy Lász­ló Gimnázium társadalmi munkájának az ér­téke is megközelítette az 1 millió 300 ezer fo­rintot. Ugyancsak nagy összegű, egyenként is több százezer forint értékű társadalmi mun­kát végzett a városi tanács vb kertészeti és köztisztasági költségvetési üzeme, az építő- és szerelőipari szövetkezet, a szakmunkás- képző intézet és a villamosszigetelő és mű­anyaggyár. Az erre az esztendőre tervezett felada­tokhoz ismét kéri a tanács a lakosság, az üzemek dolgozóinak, a város fiataljainak ak­tív segítségét, anyagi támogatását és társa­dalmi munkáját. A közös összefogással meg­valósuló létesítmények sorában szerepel töb­bi között a vár környékének parkosítása, a vár déli részén kisajátított területen egy csó­nakázótó kialakítása, várbástyák építése, a lovaspálya további bővítése, újabb iskolai sportpályák, óvodai játszóterek, parkok léte­sítése, és meghirdették erre az esztendőre a „3 napot Kisvárdáért” elnevezésű mozgalmat. végzéséhez, amelyeket a termelésben, a köz- művelődéshnn a mée nagvobb léptű városi Ssod-sban szabnak ránk a holnapok. A társadalmi rminVa fontos eseményei voltak a kommunista szombatok, mely bő! a Vulkán dolgozói is kivették részüket Hozzászólás T KISVÁRDA ÉLETÉBEN több évet értéé kelő és a feladatokat több évre kijelölő fon­tos esemény volt a városi pártértekezlet. Vá­rosunk kommunistáinak képviseletében ültek össze a választott küldöttek, hogy számot vessenek a végzett munkával, összegezzék as eredményeket és feltárják a meglévő hiá­nyosságokat. A pártbizottság beszámolója, a városi első titkár szóbeli kiegészítője átfogta Kisvárda gazdasági, társadalmi és politikai életének minden lényeges kérdését —, így . méltán mondhatjuk, hogy Kisvárda kommu­nistái az egész lakosság ügyeiről tanácskoz­tak. Ezt a megállapítást támasztja alá, hogy a pártértekezlet vitájában résztvevők egy­szerre szóltak a várospolitikáról és a terme­lés eredményeiről, gondjairól; Kisvárda ellá­tásának javításáról éppúgy, mint a közokta­tás, a közművelődés néhány rendkívül fontos időszerű kérdéséről. A városi pártbizottságon gondosan be-1 fűzték a felszólalásokról készült jegyzőköny­veket; azzal a szándékkal, hogy nem csupán megőrzik, mint fontos dokumentumot, ha­nem azért, hogy mielőbb intézkedjenek a fel­vetett gondok megoldásáért, a javaslatok megvalósításáért. PÉLDAKÉNT FELHOZHATJUK Rózsák Sándor, az Öntödei Vállalat dolgozója egyik, igen sok munkást érintő felvetését. Amikor szót kapott, örömmel mondta el, hogy javul-* tak a munkakörülmények ebben a fontos ne­hézipari üzemben, korszerű üzemcsarnok épült, és a nehéz fizikai munkát is gépesítés­sel igyekeznek könnyíteni. Javultak a kere­setek is, de a teljes igazsághoz tartozik, hogy ; a kisvárdai „Vulkán” munkásainak keresete j még nem éri el az Öntödei Vállalat átlagos | szintjét. Ebben kért segítséget, miközben felé / vetette az egyik legnagyobb helyi gondot; £ amin elsősorban a kisvárdai üzem vezetőig J munkásai tudnak leghamarabb változtatná* ? Egy év alatt ugyanis 1,3 százalékkal emelke-, dett a selejt az üzemben, ami egymillió fo-> f rint hátrányt jelent. Nagyobb figyelemmel, at? munka jobb megszervezésével, az eddigiek—. nél is jobb ösztönzőkkel kell elérni, hogy; kevesebb legyen a selejt és eredményesebb a termelés. A munkások nevében tette szó­vá Rózsák Sándor, hogy fordítson nagyobb gondot a jövőben a város a vasúton túli munkáslakta körzet jobb kereskedelmi ellá­tására. ’ > Kisvárdán is égető gond a lakáshiányii Igaz, ennek anyagi akadályozói is vannak, > de ez a város sem kivétel az építőipari ka- \ paritás hiánya alól. Ezért is hallgatták nagy } figyelemmel a pártértekezlet résztvevői Bar- ' kóczi Istvánnak, az építőipari ktsz párttit-' ? kárának szavait, aki a szövetkezet kollektiv > vája nevében ígérte, hogy a negyedik ötévé* tervre vállalt 250 lakást hiánytalanul meg­építik. Kiss Bálintné, a Császy Gimnázium párté titkár asszonya azt tette szóvá, hogy lénye­gesen megnőttek a követelmények a felnövői ifjúság oktatásában, nevelésében. Erre Kis­várdán fel kell készülni a pedagógusoknak^ de nem csak szakmailag hanem emberileg isi NÉGY ÉV ALATT 110 KISZ-füatalt vettek! fel a pártba Kisvárdán,. Okkal fejezte ki örömét efelett Lakatos Sándor, a városi KISZ-bizottság megbízott titkára, aki elé mondta azt is, hogy a KISZ egyre jobb ne-* velő iskolája a város fiataljainak. Tizenhét helyen működik ma már ifjúsági szocialista brigád, a kommunista műszak résztvevőinek: túlnyomó többségét a fiatalok adják, akik aa első hívó szóra vesznek részt a város építésé szépítés feladatainak megoldásában. A meé ' gyében elsőként itt létesült olyan munkásé klub, amely túlnyomórészt a városbeli üzeé • mek fiataljait fogja össze, ad nekik tartaH- mas, gazdag programot. Kardos Gézáné, az általános iskolai gondé nokság képviselője — aki többek között szóvá tette, hogy igen alacsony a konyhai dolgozók átlagos munkabére. Sürgette a gyéré mekintézmény-hálózat fejlesztését, s azt,1 hogy a jövőben még többet tegyenek a hát-] rányos helyzetű családok iskolás gyermek keiért. Gáspár Istvánná országgyűlési képviselő a nők foglalkoztatásának kérdéseit feszegette^ miközben elmondta, hogy csaknem tízezer női munkaerő található a város vonzásköré zetében. Ezért is örvendetes, a mostani iparé fejlesztés, amelynek eredményeként egyrs több asszony és lány talál munkaalkalmai közel a családhoz, az otthonhoz. Nagy figyelem kísérte Szabó Ferenc^ a városi tanács elnökének a felszólalását, aki elmondta többek között, hogy az állami la! ;é sok 70 százalékát az utóbbi években fizikai munkások kapták, s hogy ezen belül ötvea százalékos arányt képviselnek a fiatal házáé sok. A tervidőszak végére több mint 4 és féí ezer ember költözhet új lakásba Kisvárdán. FELHOZHATNÁNK PÉLDAKÉNT meg Károly József né, Krámos Lászlóné, Sárosi Zoltán, Hegedűs Ferenc, Fésűs Bertalan ég Kizmann Pál javaslatait is, akik nemcsald szűkebb munkahelyük legfontosabb kérdéé seit, hanem az egész várost érintő problémáé kát tárták a pártértekezlet elé. Most a vési 1 rehajtáson a soc| s-r—----------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom