Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-27 / 73. szám
4 IWSTttTlpcfiiírSfcr IQY TÖRTÉNT AZ ELSŐ FÖLD MOSZKVA, 1945. ÁPRILIS 4. A MOSZKVAI RÁDIÓ HÍRM AGYARÄZ0 JA LEGUTÓBB RÉSZLETESEN BESZÁMOLT A MAGYARORSZÁGI FÖLDOSZTÁSRÓL. A FÖLDREFORM MEG VALÓSIT ASÄNAK NAGY MUNKÁJA AZ EGÉSZ ORSZÁGBAN FOLYAMATBAN VAN. A HÍR- MAGYARÁZÓ KÜLÖN MEGEMLÉKEZIK A SZABOLCSI FÖLDOSZTÁSRÓL ÉS KIHANGSÜLYOZZA, HOGY TISZANAG YFALU- BAN KEZDTÉK MEG ELSŐNEK A MAGYARORSZÁGI FÖLDOSZTÁST. Tiszanagyfalu, 1945. március 27. A PUSZTASZERIT KÉT NAPPAL MEGELŐZŐ TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ TISZ AN AGYFALUI FÖLDOSZTÁSRÓL RÁKOS SÁNDOR KOSSUTH-DlJAS KÖLTŐ ÉS MŰFORDÍTÓ, A NYÍREGYHÁZA MELLETTI KÄLMÄNHÄZA SZÜLÖTTE, LAPUNK ELŐDJE, A MAGYAR NÉP ELSŐ RIPORTERE SZÁMOLT BE MEG- INDITÓAN SZÉP IRÄSBAN. EZT AZ ÍRÁST — AMELY MA MAR DOKUMENTÁCIÓS ÉRTÉKŰ —, KÖZÖLJÜK AZ ALÁBBIAKBAN. UGYANCSAK KÖZZÉTESSZÜK AZ EGYKORI NYÍREGYHÁZI ÚJSÁGÍRÓ LEVELÉT, AMELYET A FÖLDREFORM RENDELET UTÁN SZÜLŐFALUJA NÉPÉHEZ IRT A LAP HASÁBJAIN. A kövesúton tábla: Ti- szanagyfalu. Mindkét oldalon házsor kezdődik és tart olyan hosszan, ameddig csak a szem ellát. Várom, hogy valamerre elágazzék a falu, de úgy látszik, hogy ez az egyetlen út, amely mellé az összes házak épültek. Az autó hirtelen megállt. Itt a községháza. Taszanagyfalunak 3100 lakosa van s a lakosság legnagyobb része nincstelen. A község határa 4650 hold, — ebből 3200 hold nagybirtok volt. Bekény Gyula,- Farkas Géza, Nagy Lajos elmenekült földesurak kiskirálykodtak a te- levény Tisza, menti földön, amely -talán azért hozott nekik olyan jó termést, mert éhes zselléreik köny- nye puhította a barázdákat. Megszólítok egy bizottsági tagot. Kulcsár József, 33 éves földmunkás. Nős. Feleségével együtt nagy- és kisbirtokon dolgozott mint napszámos, — nyáron, mint szerződött arató. Soha egy talpalatnyi saját földje nem volt. — Világéletemben mindig a máséban dolgoztam. A magamét nagyon meg fogom tudni majd becsülni. A bizottság minden jogosult ügyét úgy kezeli, mintha a sajátjáról lenne szó. Hiszen mi is éppen olyan szegény emberek vagyunk. Közben mindenki a térkép fölé hajol, mert most határozzák el, hogy melyik birtok kerül legelőször felosztásra. Körülnézek a jelenlévőkön. Csupa elnyűtt, megtört, idő előtt őszülő, rongyos ember. Pedig, mint valakitől megtudom, most az ünneplő ruhájuk van rajtuk. De a szeme mind- egviknek különös fényben csillog. A kezük remegésén, ahogy a térképet megbökik, a hangjukon, amint félhalkan és megfontolva elejtenek egv-egy mondatot. a hallgatásukon, a nézésükön, a tartásukon, az egész szobán érződik, hogy itt valami nagy és felejthetetlen dolog történik. A jelenlévő Saiben főkapitány megjegyzi: — A mai nappal Tisza- nagyfalu bevonult a magvar történelembe. Ugv döntenek, hogy Kék László nvilas körzőt vezető, népellenes bűnös földje kerül először felosztásra. MUNKÁCSI MIHÁLY, LA70R MIHÁLY ÉS BOT* YOGI Avnnós részestl»*TYtr ebbOl A F«' EZER ÉVE ŐK AZ FL«ö PAiM«7-rnif AKIKET A VíPAKAFtT VISSZAHELYEZ ABA TISZANAGYFA- LÜI FÖLDIGÉNYLŐ BIZOTTSÁG SAJBEN ANDRÄS RENDŐRFŐKAPITÁNY ÉS PINTÉR ANDRÁS, A NYÍREGYHÁZI KOMMUNISTA PÄRT VEZETŐJE, FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTERI MEGBÍZOTT JELENLÉTÉBEN OSZTOTTA KI A FÖLDET HÁROM JOGOSULTNAK: MUNKÁCSI MIHÁLY, LAZOR MIHÁLY, BODROGI ANDRÁS SOKGYERMEKES NINCSTELENEKNEK. BA AZ ŰRI BIRTOKBA, AMELY JOG SZERINT ŐKET ILLETI, MÉGIS TÍZ SZAZADON KERESZTÜL MASOK SZIPO- LYOZTÄK HASZNÁT, MÍG NEKIK CSAK MEGSZAKADNI ÉS ÉHENHALNI LEHETETT ABBAN A MAGYARORSZÁGBAN, AMELYBŐL EGY RÖG SEM VOLT AZ ÖVÉK. Kimegyünk a határba; a nyilas körzetvezető földjére. Útközben megtudom, hogy Munkácsi Mihály 1898-ban született, nyolc gyermeke van. Egy fia önként jelentkezett katonának az új, demokratikus magyar hadseregbe. Kilenc kilométerre járt dolgozni, a paszabcsúcsi határba s ha nem ért oda hajnalban, mire a nap felkelt, elkergették és mást fogadtak helyébe. Nine* a világon semmiféle vagyona. Lazor Mihály 1900-ban született, kilenc gyermeke van. Az ő fia is önként jelentkezett katonának. Ő a tiszanagyfalul határban robotolt. Teljesen nincstelen. — Bodrogi Andrásnak hét élő gyermeke van. Az ,ő fia ugyancsak önként jelentkezett az új hadseregbe. Megérkeztünk a tetthelyre. Jobbra az örszág- úttől van a felosztandó föld. Történetírók, kései birtokos voltukhoz már rég hozzászokott parasztunokák és a mindent szá- monkérő utókor kedvéért egészen pontosan szeretném lejegyezni, hogy ezután mi történt. Tehát március 27-én. kedden fél 2 és 2 között vagyunk. Itt állunk Kék László földje sarkánál, Sajben András rendőrfőkapitány, a neves népi író, aki mint földmunkás maga is sokat kínlódott ebben a határban, Pintér András, a nyíregyházi Magyar Kommunista Párt vezetője, a Földművelésügyi Minisztérium kiküldöttje, Jármi Kálmán, a tiszanagyfalul / Kommunista Párt titkára és egy csomó rongyos, de lobogószémű ember: a földigénylő bizottság tagjai és azok a nincstelenek, akiket földhöz fognak juttatni. Megkezdik a földmérést. Munkács! Mihály, Lazor Mihály és Bodrogi András 12—12 magyar hód földet kap. A földmérők útjába la- pályos részen meggyűlt víz áll, amely sok helyütt térden is felül ér. Gondolkozás nélkül belegázolnak. A bizottság utánuk kiált: — A vizet kerüljétek ki! Kis hiba nem számit. Az megvolt, amikor pénzért vettük a földet, akkor is. — De ők visszakiáltják: — Ezer esztendőben egyszer esik ilyesmi, hát akkor már legyünk pontosak! És gázolják tovább a vizet rendületlenül. Pedig úgyis mégegyszer felméretik majd mérnökkel, aki az első durva mérés esetleges hibáit ki fogja igazítani. A három új földesgazda ktpirosodott füllel és Izgatottan topog a mezsgyén. Néha egymásra néznek, azután végighordozzák szemüket a határon, a földjükön. Fogadni mernék, hogy még egyikük sem hiszi el egészen, hogy ami történik, az valóság s nemcsak álmodják ezt a gyönyörű szép délutánt. A föld ki van mérve. Nyilhúzással döntik el, hogy melyik tag melyiké legyen. Azután megint a föld sarkánál gyülekezünk. Mindenki az elérzé- kenyüléssel küzd. Sajben főkapitány magához inti a három földhözjuttatottat és emelt hangon mondja: — Munkácsi Mihály, Lazor Mihály, Bodrogi András, tnost már tiétek a föld ..! Felcsukló zokogás szakítja félbe a rendőrfőkapitány szavait. A három elhasznált, agyonkínzott ember leborul a földre és úgy csókolja, zokogva. Most már minden jelenlévő sír. A történelem, mely ezekre a pillanatokra otthagyta a frontokat és Ti- szanagyfalü fölé szállt, itt suhogtatja szárnyait a fejünk felett... Azután Sajben főkapitány újra megszólal: — Az ezeréves per eldőlt. A legfelsőbb fórum, maga a nép mondta ki az ítéletet. A föld elosztását minden náció, minden kormány és minden vasalt- nadrágos úrle.uber ígérte, mihelyt valamit akart a néptől. Azonban eleve úgy Intézték a dolgot,, hogy úgyse legyen belőle semmi. Hiszen a felsőház tele volt nagybirtokosokkal. akiknek érdeke volt elgáncsolni a földreformot. — HIRDESSÉTEK, MERT KÖTELESSÉGETEK HIRDETNI, HOGY A MAGYAR KORMÁNY, MELYET FELSZABADULÁSUNK IJTAN A NÉP AKARATA VÁLASZTOTT, SZÍVVEL ÉS MEGÉRTÉSSEL KEZEL? AZ ÜGYEKET. NEM ÜRES FOGASOKK AI., MINT ELŐDEI. AZONBAN, HOGY EZ A KORMÁNY ÁLDÁSOS MUNKÁJÁT KI TUDJA FEJTENI, AZ ELSŐSORBAN A FELSZABADÍTÓ VÖRÖS- HADSEREGNEK KÖSZÖNHETŐ. _____ (Hatalmas éljenzés, » jelenlévők kalaplevéve éltetik Sztálin marsallt.) Becsüljétek meg azt a szabadságot, ami a birtokotokba jutott és háláljátok meg a kormánynak és a Vöröshadseregnek azzal, hogy fáradhatatlanul dolgoztok a termelés fokozása, minden talpalatnyi föld bevetése érdekében. Pintér András, a Föld- művelődésügyi Minisztérium megbízottjaként a következőket mondotta: — Olyan történelmi pillanatnak voltatok most a tanúi, amelynek jelentőségét ma még felmérni sera lehet. Ne kedvetlenítsen el benneteket az, hogy ütegállásokat, kilőtt tankokat és rombadőlt házakat találtok újonnan kapott földjeiteken. A NAGY HONFOGLALÓK SORSA AZ, HOGY A SEMMIBŐL KELL HAZAT ÉPÍTENIÜK. AKARNI KELL ÉS A ROMOKON ÉLET FAKAD, SOKKAL SZEBB, EMBERIBB ÉS SZOCIÁLISABB ÉLET, MINT AZ ELŐZŐ VOLT. NEM LESZ TÖBBÉ KISZOLGÁLTATOTT ZSELLÉR. AKIT KÉNYE KEDVE SZERINT KÍNOZHAT A FÖLDESURA. De éppen azért, mivel ea a földosztás, — nyugodtan elmondhatjuk — a magyar történelem legfontosabb ténye, nagyon komolyan kell venni és nagyon becsülete-; sen kell hozzányúlni. LEGYETEK TÁRGYILAGOSAK ÉS IGAZSÁGOSAK. NE A PROTEKCIÓ, HANEM A JÓZAN BELÁTÁS ÉRVÉNYESÜLJÖN. Ahogy a határból visszafelé tartunk, talpunk alatt a porból mély hang kotróul. A föld szava az, mely- lyel hűséget fogad fiának^ a magyar parasztnak, aki ezer év után végre örök birtokába vette az éj honfoglalással. Levél szülőfalumba-----------------------------------------■■■■ ■■ .......— • S zülőfalum lakói! Ide»-' tova négy hónapja is elmúlik, hogy odahagytam a fecskefalu tanyai házat, amely hosszú időre második otthonommá vált, míg első, igazi otthonom elreteszelt kapuval, leeresztett zsalukkal hallgatott hollétemről. A háború és egy háborúnál Is sötétebb gyűlölet üldözött közétek, visz- sza oda, ahol születtem, az isten háta mögötti falu távolába, ahová nem hallatszott el Hitler és Szálas! veszett kopóinak csaholása. Mellettetek és veletek éltem, együtt hallgattuk a Hangya Szövetkezet kimerült telepű, recsegő rádióján a kormányzó békeszózatát és a hatalomra jutott zöldingű terror első, bosz- szútól rekedt ordítozását. Ti akkor zavarban voltatok, mert megszoktátok, hogy ami felülről jön, annak akár jó, akár rossz, vakon és a beidomítottság meggondolás nélküli kényszerével engedelmeskedni kell. Azután mégis nekem lett igazam, a nyilas „hősök” eszeveszetten menekültek és velük együtt elszaladtak községi elöljáróitok is. Csalódottan maradtatok magatokra és hálásan néztetek rám. amiért nem velük, hanem veletek tartottam, ami természetes is Volt, hiszen én arra vártam, ami elöl Ők menekültek. Együtt forgattuk, hol a tollát, hol a lapátot, mikor melyikre volt szükség, s az elsőnél én voltam nektek, a másodiknál ti voltatok nekem segítségemre. így lassan a szükség eeészen összeszoktatott bennünket, gyerekkorom játszótársaimból komoly munkatársaimmá avatva benneteket, s amikor be kellett jönnöm a városba, nekem is — s hiszem — nektek is, fájdalmas volt a válás. Azóta még sokkal inkább, mint azelőtt, úgy érzem, hogy a ti küldöttetek vagyok, hogy benneteket is képvisellek, ha beszélek. Szülőföldem lakói 1 Ma. gyár parasztok! Három hónapja, hogy elhagytalak benneteket, de tekinteteteket most is magamon érzem. Tudom, számon tartja tok minden szavamat, s kíváncsian figyelitek, mi valósul meg mindabból, amit az új világ ígéreteként elétek festettem. Parasztok, végre tiétek a föld! A napokban, amikor hazamentem, szobámban találtam egy közületek való zsellérembert. Azért jött, hogy segítségemet kérje egy neki igen fontos dologban. I>e láttam, hogy még valami más is kikívánkozik be. lőle. Végre erőt vett magán és elém rukkolt vele. Ezt mondta: — Hat gyermekem van, a feleségemmel agyondolgoz, tűk magunkat, mégis mindig a más kapearongya voltunk. A nyáron kijött az- uraság. akihez napszámba jártunk. Be volt gyullva, csak úgy reszketett a szá- jaszéle. Hogy jaj, jönnek az oroszok, már itt vannak Debrecen alatt! — Csak reszkess — gondoltuk magunkban — reszkess addig, amíg meg nem bolondulsz, Te félsz az oroszoktól, mer® elveszik a földet, de nekünk a nagyobb darab ke- nyeret hozzák. Tessék elhinni, engem nem lep meg a földosztás, mert én sokadmagammal számítottam rá. A szegénység várta és kő. vetelte ezt az új élettől, amire az oroszok szabadítottak fel bennünket. Azóta már a szerkesztőségben is felkeresett egy falutokbeli. Kételyei voltak, hogy nem a menekülésből most hazaszállingózók fogják-e csinálni a földosztást, — Mert akkor éppen úgy, kicsúszik most is a kezünkből a föld, mint ezer év óta mindig. Megnyugtattam. Boldog, ság suhant át az arcán és megragadta a karomat. — Uram. a földet csak a paraszt tudja igazán becsülni, a nincstelen, aki tíz körmével is felkanarja, csak az övé lesvén. Eleget voltunk mi már mások kutyái, végre urak szeretnénk lenni a saját portánkon. Htggve el. ki se tnénm mondani. m>t érzek, ha arra gondolok. hogv vésre nem áll mavl hátam me- gett az uraság isn-iejg. Ho<*v senki se beszél h"1e, amikor a magam tagján túrom a rögöt. lev szóltak azok. akik közületek fe'korestek. Tu» dom. hogv ti Is fgv gondolkoztak vatameonvien. Szülőfalum lókéit Ha ki-' mentek a ho+óo*>a. most már a coíóf Jvr+ok^+okors jártak. TrtVőoom, ttomr a £nt rí cif p -nva r.1 p-vz-ig** ő” "főn végre v-főVan a f'-v-v ff»«, rendről Z«, eredményesen műveljétek.
