Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-26 / 72. szám

WPS. március 2«. «8LBT-MÄSTÄÄORSZÄe —KffÄTgSZÄLKX? l«®fct,-®RE0? J Közéleti felelősséggel Tanácstagi beszámolók Munkások /S t-hatszáz fős nagyüzemek létesültek Má- ^ tészalkán az elmúlt négy esztendőben, 8 továbbiak építése, a meglévők rekonstrukci­ója várható, az iparban dolgozók száma hat­van százalékkal növekedett és megközelíti a hatezer főt. Mellékletünk harmadik oldalán közöljük azt a beszélgetést, amelyben a városi pártbizottság első titkára többek között erről is szól a pártértekezlet értékelése alapján. Ez is jelzik hogy az iparfejlesztés, az Itt dolgozó munkások számának növekedése ma rendkívül fontos Mátészalkán: viszonylag rö­vid idő alatt megváltozott a város társadalmi struktúrája, s a munkásság a lakosság leg­jelentősebb részévé vált, amely alapvetően befolyásolja a város életét. De nemcsak a munkásság létszáma nőtt, hanem javult minő­ségi' összetétele is, több a szakmunkás, so­kan érettségit után szereznek szakmunkas-bi- zonyítványt. A munkások szakmai képzettsé­gének növekedésével emelkedett politikai kép­zettségük, műveltségük is, s ez nagymérték­ben növelte a munkások tekintélyét és befo­lyását. • Szervezett folyamat ez, hiszen a tizedik pártkongresszus és az előző városi pártérte­kezlet határozatainak következetes megvaló­sítása járult hozzá alapvetően ezekhez az ered­ményekhez. Fontos, hogy megfelelően javult a munkások élet- és munkakörülménye, olyan korszerű, új üzemeket avathattunk az elmúlt években, mint a Szatmár Bútorgyár, amely­nek átadásáról éppen mostani mellékletünk­ben közlünk képösszeállítást. Az ilyen, az üzemekben lényegesen más, jobb a munka- körülmény, a szociális ellátás, mint a hajdani íoldozással fejlesztett kisüzemekben. A z elmúlt négy esztendőben a munkások számbeli és minőségi erősödésével ®gyütt növekedett részvételük a város politikai és társadalmi irányításában. A városi pártbi­zottságban minden ötödik pártbizottsági tag munkás, a város tanácsában pedig minden ne­gyedik tanácstag a munkások sorából Kerül ki. A városi népfrontbizottságban és a városi KISZ-bizottságban minden harmadik-negye­dik választott testületi tag munkás. Mindez jelzi, hogy nemcsak a gyárkapun belül, ha­nem azon kívül is részt kérnek a munkából, a városfejlesztés ezernyi tennivalójából. Akik rendszeresen szót kémek ezeken a tanácskozásokon, többnyire az üzemi közélet­ben tették meg az első lépéseket: a párttag­gyűléseken és a termelési tanácskozásokon mind több munkás hallatja szavát, s nemcsak egyéni, vagy szűkebben értelmezett brigád­ügyekben, hanem a gyár, üzem kollektíváját érintő jelentős kérdésekben is. Jól segítették a munkások közéleti tájékozódását, közéleti részvételét a munkásfórumok. Ezeken is so­kan mondtak véleményt, tettek észrevételt a munkahely életével, az üzem fejlesztésével és várospolitikai kérdésekkel kapcsolatban Is. Ezek azonban — bármilyen jók is az eredmé-' nyék — még csak a kezdetet jelentik, s a jó tapasztalatokat, kezdeményezéseket támogat­ni. a kezdeményező munkásokat bátorítani, bíztatni kell. Sokat segít ebben az egyenletesen fejlődő szocialista brigádmozgalom, amelyben már négyezren vesznek részt városunkban. Ezt a .szervezett erőt is segítségül kell hívni annak érdekében, hogy a munkássá válás még job­ban, erőteljesebben bontakozzék ki. Tenniva­lóink vannak a munkások általános, szakmai és politikai képzésének, továbbképzésének fo­kozásában. a szakmunkásképzés szélesítésében. Nem mondhatunk le arról sem, hpgy rendszeresen tovább javítsuk a munkások élet- és munkakörülményeit, szociális és egész­ségügyi ellátását, fordítsunk kellő gondot az anyagi és erkölcsi megbecsülésre. Sok, eddig még kihasználatlan lehetőség rejlik a tájé- "koztatásban, hogy minél szélesebb körben is­mertek legyenek az üzemek, a város eredmé­nyei, s ezekhez a munkásfórumok pártnapok, politikai vitakörök — és más, jól bevált for­mák — eredményesen járulhatnak hozzá. M indezek állandó feladatot jelentenek, és különösen fontos, hogy alkotó legyen ®z az eszmecsere: a tájékoztatás, információ után felvetett javaslatokat, véleményeket fel­tétlenül figyelembe kell venni a város politi­kai társadalmi, gazdasági és kulturális életé­nek irányításánál. A munkások részvétele a város életében csak ezzel együtt lehet teljes. A KÖZÜGYEK IRÁNT ÉRZETT FELE­LŐSSÉG egyik jelentős megnyilvánulása, hogy tanácstagjaink 96 százaléka a múlt év végén is eleget tett beszámolási kötelezettségének. A megtartott tanácstagi beszámolókon 1580-an vettek részt, s 194-en mondtak véleményt. A szocialista demokrácia gyakorlati megvalósí­tásának egyik jelentős eseménye ez, ahol a „megbízott” beszámol megbízatásáról. De több is ennél! A tanács és a lakosság közötti eszmecsere, politikai párbeszéd, a nyílt várospolitika meg­valósítása. Elősegíti azt, hogy a lakosság részt vehessen a tanácsi feladatok meghatározásá­ban, végrehajtásában és ellenőrzésében. A be­számolókon a tanácstagok a saját tevékenysé­gük mellett számot adtak a tanács tevékeny­ségéről, a választópolgárok korábbi javaslatai megvalósításáról. Elmondták, hogy tavaly a tervezett ütem­ben tovább iparosodott a város. Elkészült és megkezdte termelését az új bútorgyár. Meg­kezdődött az új kötszövő üzem építése. A gyár iparitanuló-képzéséhez elkészült az új tanműhely, megkezdődött a tanulók képzése. Megindult a termelés a MOM új nagycsarno­kaiban is. A Jármi úton épül a húskombinát, a tejporgyár és új sörtöltő üzem. A tervezett mértékben történt a vízmű építése, elkészült 20 kilométer szennyvízcsatorna-hálózat. Jól haladnak a Bajcsy-Zsilinszky utca rekonst­rukciós munkái. Utat építettünk a Szovjet hő­sök, a Gyár, Munkácsy, az Ecsedi utcákban, a Munkácsy közben, útfelújítást végeztünk a Tpmpa Mihály és a Ságvári Endre utcákban. Járdát építettünk a Vásártéren, a Hajdú, a Bajcsy-Zsilinszky, a Váci Mihály és a József Attila utcákban. JAVULT A VÁROS ÉLELMISZER- ÉS IPARCIKKELLÁTÁSA. Különösen kedvező a tőkehús- és töltelékáru-ellátás javulása. Ered­ményesebb a lakossági szolgáltatás is. A vá­rosban újra üzemel a Fehérgyarmati Ruházati Szövetkezet női szabó részlege. 1974-ben megkezdődött a Bajcsy-Zsilinsz­ky utcában a Patyolat új felvevő boltjának, az új GELKA szervizműhelyének > és üzleté­nek;-az újítói és férfi fodrászatnak az építke­zése. Felépült és megkezdte üzemelését az 50 személyes Ecsedi úti és átadás előtt áll a Ke­leti lakótelepi 120 személyes óvoda. Korszerű­sítettük a 2-es számú általános iskolát. Befejeződött a 200 személyes kollégium építése. Épül a nyolc tantermes gépészeti szak- középiskola, megkezdtük az újtelepi általános iskola építésének előkészületi munkálatait. Beszámoltak a tanácstagok a választópol­gárok korábbi javaslatainak intézéséről is Az eredmények mellett őszintén szóltak arról is, hogy — a város pénzügyi keretei miatt — a javaslatok fele nem valósulhatott meg. Csak egy párat ezekből: autóalkatrész­szaküzlet létesítése, ABC-áruház építése az Újtelepen. Az áruház a Felszabadulási lakóte­lepen — régi nevén Rácz-kert — 1975-ben épül meg. Uj MÁV-állomás építése, a kórház szülészeti és gyermekosztály fejlesztése. E célra 1975-ben 9 millió forintot kaptunk, így a bővítés ez évben megoldódik. A köztemető­höz rendszeres autóbuszjáratot a Volán Válla­lat autóbuszhiány miatt nem tudott indítani. Több utcában kérték a választópolgárok utak, járdák és csapadékvíz-csatornák építését. Sür­gették a közvilágítási lámpahelyek bővítését, újabb utcákban az intézményes szemétszállí­tás bevezetését. Felméréseink szerint a beérkezett javasla­tok megvalósítása összesen 39,5 millió forintot igényelt volna. Sajnos pénzügyi lehetőségeink ezekre nem voltak meg. A közelmúltban lezajlott beszámolókon a résztvevők nyíltan és őszintén elmondták vé­leményüket eredményeinkről, de így szóltak problémáinkról, gondjainkról is. A FELSZÖLALÖK 112 ÚJABB KÖZÉR­DEKŰ JAVASLATOT TETTEK. Kérték töb­bek között 15 utcában a közvilágítás korsze­rűsítését. A város anyagi lehetőségeit ismerve valamennyit i kielégíteni ez évben nem tudjuk. A felmérések szerint a villanyégők pótlása, il­letve korszerűsítése mintegy 2 millió forintot igényel. Ennek ellenére — együttműködve a TITÁSZ Vállalattal — a legszükségesebb igé­nyeket igyekszünk kielégíteni. Huszonkét felszólaló tett javaslatot egyes földutak feltöltésére, gyaluzására. A javaslatok megvalósítását a végrehajtó bizottság különö­sen fontosnak és indokoltnak tartja. Felkéré­sére a tanács műszaki és kommunális bizott­sága az igényeket szakemberek bevonásával a helyszínen vizsgálja meg. Megvalósításukra ennek ismeretében remélhetőleg még ez évben sor kerül. A Mónus Illés utca választópolgárai, de mások is, sürgették az utca felszíni csapadék­vizének elvezetését. A vb műszaki osztályá­nak felmérései szerint — megfelelő befogadó csapadékcsatorna hiányában — az említett probléma végleges megoldása másfél millió forintot igényelne. Ez az összeg nem áll ren­delkezésünkre. A valóban súlyos és ma már a közlekedés biztonságát is veszélyeztető hely­zeten egyelőre ideiglenes megoldással (útszint- emeléssel, elszikkasztó árok építésével) segí­tünk. Az újtelep lakosságának egy része az or­vosi rendelés helyben történő megoldását ja­vasolta. A jogos és indokolt kérelmet az új­telepi orvosi rendelő elhelyezési problémái miatt megoldani ez évben nem tudjuk. Az Új­telepen jelenleg csak egy orvos rendeléséhez alkalmas helyiség áll a betegek rendelkezésé­re. Az orvosok leterheltségének arányos elosz­tása és így a gyógyító-megelőző munka haté­konyságának biztosítása — és ez a betegek ér­deke is — céljából a betegellátás csak köz­ponti orvosi rendelőben oldható meg. A Jármi út, az Újtelep és más területen élő választóbolgárok is sürgették a meglévő építési tilalmak feloldását, illetve enyhítését. A felvetett javaslatokat megvizsgáljuk. Készül Mátészalka város új városrendezési terve, melynek jóváhagyására előreláthatólag ez év első felében még sor kerül. A jóváhagyás so­rán a tanács különös gonddal vizsgálja majd a javaslatok megvalósításának lehetőségét. Több tanácstagi beszámolón kifogásolták a választók a Kéményseprő Vállalat munkáját. Hiányosságként vetették fel, hogy a seprések elmaradnak. A javaslatokkal egyetértve a vég­rehajtó bizottság a hiányosságok megszünteté­se- iránt intézkedett. A választópolgárok ja­vaslatára megoldódott a gázszállítás, egyes utcák kátyúzása, felújítása. AZ ELHANGZOTT JAVASLATOK FEL­DOLGOZÁSA, összegzése a városi tanács vég­rehajtó bizottságánál és annak szakigazgatási szerveinél megkezdődött. A javasla­tok megvalósítása elsősorban pénzügyi lehető­ségeinktől függ. De attól is, hogy a választó- kerület tanácstagjának, a városi tanácsnak és a népfront aktivistáinak hogyan sikerül moz­gósítani az utca lakóit, az üzemek dolgozóit, a szocialista brigádokat. Közéleti felelősséggel végzett munkánk és a társadalmi összefogás biztosíték ahhoz, hogy lakosságunk ésszerű és megvalósítható javas­latai — mindannyiunk javára — teljesülje­nek is» V. M. Gyermekek boldogsága V annak olyan felemelő pillanatok, elgo»a dolásra késztető gondolatok egy-egy pártfórumon, amelyekre — a nagy, átfogó té­mák mellett — külön is feltétlen oda kell fi­gyelni. Ez történt a mátészalkai városi pártér­tekezleten is. Felállt, s szót kért egy fiatal munkásasszony, Balogh Istvánné, a Nyírségi Nyomda mátészalkai üzemének kéziszedőjei, Egyszerűségével, közvetlenségével, szívből jö­vő szavaival olyan légkört teremtett, hogy pillanatokra csend lett, s mindenki nagy fi- , gyelemmel hallgatta-itta szavait. Kéréssel fordult e fórumhoz. Kérte, főt gadják el javaslatát, legyen belőle mozgatón^ épüljön be vállalási pontként a szocialista bri­gádok feladataiba. így fogalmazott: „336 gyermek élhetne még boldogabban.” Egy pillanatra a küldötted felkapták a fejüket, hirtelen nem tudták mi­ről van szó, mit kell tenniök azért, hogy eny- nyi gyerek még boldogabban éljen. És Ba- loghné folytatta: „Nem tudom, hogy szám szerint hány állami gondozott gyermek él Má­tészalkán. Annyit viszont, mint anya tudok^ hogy kicsi szívük szeretetre, gondoskodásra vágyik. Nemcsak állami gondozott, de hason­ló sorsú gyermekek is sokan vannak-élnete Mátészalkán. Gondolok azokra a gyerekekre akik nem a szülői szeretet hiányát érzik, ha­nem a szűkösebb anyagiakból adódó ruházko­dást és étkezést, kosztolódást érzik.” Olyan súlyosan, szívbemarkolóan cseng­tek szavai, hogy szinte a lélegzést is hallani lehetett a teremben. S ekkor úgy tűnt, mint aki elveszítette 3 beszéd fonalát Kérve fordult a pártértekez­lethez: „Ne járjanak ők sem kopottabb ruhá­ban, érezzenek ők is annyi szeretetet, mint azok, akik ketten esetleg hárman vannaíg testvérek. 336 gyermeket tehetünk boldogab­bá, segíthetünk elő nagy gondjukban — 4 szakma kiválasztásában és megszerzésében.” És ekkor szerényen, halkan elmondta a Zalka Máté aranyplakettes szocialista brigád példáját, amelynek ő is tagja, ök egy tíz­gyermekes család kislányát segítik életűtjáni „A brigádunk minden tagja gyermekeként szereti, segiti tanulásában, ruházkodásában és a szakma megszerzésében. Ez idő alatt mindig gondoskodunk arról, hogy mindig szép ruhá- bap járjon, s ne legyen félénk, kisebbségi érzése iíé legyen. Legnagyobb boldogság szá­munkra, amikor bejön hozzánk...” „Ezen a fórumon egy ilyen kéréssel, ja­vaslattal fordulok az elvtársakhoz! Mindössze egyetlen pontról van szó és 336 gyerek lesas még boldogabb, vidámabb Mátészalkán.” Felzúgott a taps. Elfogadta a pártértekez­let a javaslatát Baloghnénak. így indul most útjára egy mozgalom. Nehéz lenne megfogal­mazni. S, hogy miért pontosan 336 gyerek boldogságáért szólt ez a munkásasszony? Azért, mert Mátészalka üzemeiben, vállalatai­nál, Intézményeiben ennyi szocialista vagy e rangért munkálkodó brigád él-dolgozik. S ha csak minden brigád egy-egy gyermeket pat­ronál, vesz gondjaiba, akkor valóban ennyi gyermek életét teszi szebbé, formálja, segít­heti életútján, s indíthatja el a munkássá ne­velésben. Háromszázharminchat gyermek boldogsá­gáról van szó. Nagy szívvel-szeretettel szavaz­tak a javaslatra a pártértekezlet résztvevői.' Mozgalommá azonban csak úgy válik, ha lesz­nek ihietői, akai’ói, s az arra illetékes párt-J allami, gazdasági szervek vezetői minden® megtesznek azért, hogy most már e párthatá­rozattá emelkedett mozgalom életjogot nyer­jen, megvalósuljon. Szép, nemes mozgalom bontakozik Máté­szalka városban. Bízunk sikerében, s abbanj hogy országszerte akadnak követői. Farkas Kálmánt A Magyar Optikai VlŰrrk mátészalkai gyára rövid Idő alatt hétszáz fős nagűzemmé fejlődőit, ma már a város egyik büszkesége. Felvételűnket a gyár nagycsarnokában készítette Hammel József

Next

/
Oldalképek
Tartalom