Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-22 / 69. szám

?§fS. március 25.' ReLET-roXÍ??XS0R«8A»l A programnyilatkozat szerkesztő bizottságának jelentése A kongresszus nemzetközi visszhangja Szemelvények a világsajtóból , Ezt követően Öttári Miklós, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára az MSZMP programnyilatkozata szer­kesztő bizottságának elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. Tisztelt kongresszus! Központi Bizottságunk egy évvel ezelőtt határozta el, hogy elkészíti és a párt XI. kongresszusa elé terjeszti a párt új programnyilatkozatát. A tervezet elkészült és most itt fekszik a kongresszus asz­talán. A vita egyértelműen azt bizonyítja, hogy az elő­készítő munka megfelelő volt, a kongresszus tud dönteni ebbén a fontos kérdésben is. A kongresszus által meg­választott szerkesztő bizottság elvégezte munkáját. Figyel­mesen meghallgattuk a fel­szólalásokat és örömmel álla­píthattuk meg, hogy a kül­dött elvtársak teljes mér­tékben egyetértenek a terve­zettel. Biztos vagyok abban, hogy ez az egyetértés nem formá­lis, hiszen az előttünk fekvő tervezet alapos, színvonalas vitákban születtek meg. A vitára felkért valamennyi párt. és társadalmi szerv gondosan tanulmányozta a tervezetet és az ügyhöz mél­tó felelősséggel tette meg javaslatait, észrevételeit. Itt, a kongresszus fórumán is sze­retném megköszönni lelkiis­meretes munkájukat. Az elő­zetes vitában több, mint ezer észrevétel és javaslat hang­zott el, amelyek többségét a jelenlegi szöveg már figye­lembe veszi Ezek az észrevé­telek jelentős mértékben ja­vították és gazdagították a tervezetet, s így a kongresz- szus elé már olyan javaslat kerülhetett, amely híven fe­jezi ki pártunk politikáiét, s amennyire ez ma lehetsé­ges, pontosan fogalmazza meg a fejlett szocialista tár­sadalom építésének legfonto­sabb feladatait. Bár a felszólaló elvtársak valamennyien egyetértettek a tervezettel, a" szerkesztő bi­zottság mégegyszer gondosan megvizsgálta a beterjesztett szövegét, és néhány olyan — főleg stiláris jellegű — vál­toztatást hajtott végre, amely a politikai mondanivalót még részleteiben sem mondósítja. Ezért úgy gondolom, a tisztelt kongresszus egyetért azzal, hogy ezeket a módosí­tásokat most nem ismerte­tem. Engedjék meg, hogy né­hány rövid megjegyzést fűz­zek a programnyilatkozattal foglalkozó vitához. Szalóki Józsefné elvtársnő arról beszélt, hogv a mai fi­atalok számára már 1948. éyi programnyilatkozat is törté­nelem. s hozzátette, hogy a mai fiatal nemzedék számá­ra a most elfogadásra kerülő programnyilatkozat ad törté. nelmi jelentőségű feladató, kát. Mi kommunisták általá. ban nem szívesen használunk nagy szavakat, többre be­csüljük az egyszerű, hétköz­napi tetteket. Most azonban azt hiszem, igaza van Szaló- kiné elvtársnőnek. A fejlett szocialista társadalom megte­remtése hazánkban a mai élő nemzedékek nagy törté­nelmi feladata. Olyan ember­formáló és embert próbáló feladat ez, amelynek megol­dása közben kiderül, ki az aki méltó a kommunista név. re, ki az, aki nemcsak sza­vakkal, hanem tettekkel is képes építeni az országot, szolgálni a népet. Joggal beszélhetünk törté­nelmi jelentőségű feladatok­ról, de hozzá szeretném ten­ni, hogy a programhyilatko- zat elfogadásával nem nyi­tunk új korszakot a szocia­lizmus építésének történeté­ben. Az új programnyilatko­zat elfogadását éppen az te­szi lehetővé, hogy a szocia­lizmus alapjainak lerakása és megszilárdítása után már megkezdtük ezt a munkát, már rá-«* vagyunk a jó úton, látjuk a célt, s fő vonásai­ban azt is tudjuk, hogyan ér­hetjük azt eL Ezután az előadó arról be­szélt, hogy a fejlett szociális, ta társadalom nemcsak az utókornak, hanem már a mi nemzedékünknek is épül. Majd így folytatta: A felszólaló elvtársak be­széltek arról is, hogy a prog­ramnyilatkozatban megfogal. mázott feladatok reálisak. Én is biztos vagyok abban, hogy ez így van. Mi teszi reálissá, elérhetővé céljainkat? Nem­csak gazdasági lehetőségeink pontos felmérése — bár két­ségtelen, hogy erre is szük­ség van. Céljainkat minde­nekelőtt az teszi reálissá hogy kongresszusunkon távlati céljainkat illetően is megmu­tatkozott pártunk egysége. Ezt az egységet ápolni, fej­leszteni, naponta újraterem­teni állandó kötelességünk. *§^a.legfqp|Qíabb feltétele anriák, hogy még tudjuk győzni programunk tevékeny­ségéről egész népünket. Ez a mi programunk végrehajtó, sának aranynál is értékesebb fejezete: A fejlett szocialista társa­dalom építése ma az MSZMP programja. Holnap, a közeli jövőben, minden bizonnyal egész népünk programja lesz. A fejlett szocialista társada­lom építése azonban nem­csak magyar ügy, a fejlett szocialista társadalom nemcsak Magyarországon épül. Joggal hangsúlyozta Brezsnyev elv­társ kongresszusunkon a testvérpártok kollektív erő­feszítéseinek, közös tapaszta­latainak jelentőségét. Az előadó a programnyi latkozat elkészítésének külső körülményeiről beszélt, majd beszédét így fejezte be. Természeteden programot akkor is készítenénk, na az utóbbi években nem mélyült volna el a kapitalizmus álta­lános válsága. A mai helyzet­ben azonban programnyilat­kozatunknak fontos szerepe lehet a kapitalizmus és a szo­cializmus között folyó ideoló­giai harcban is. Programnyi­latkozatunk egyike azoknak a válaszoknak, amelyeket a szocialista világ ad korunk nagy kérdéseire. További vá. laszunk az lesz, hogy nem­csak megtervezzük, hanem el is végezzük a fejlett szocialis­ta társadalom felépítésének hatalmas munkáját. E gondolatok jegyében ké­rem a tisztelt kongresszust, hogy a szerkesztő bizottság jelentését vegye tudomásul, és a bizottság nevében is ja­vaslom, hogy a Központi Bi­zottság által beterjesztett programnyilatkozatot fogadja el. Kállai Gyula a kongresz- szus küldötteinek nevében megköszönte a két szerkesztő bizottság elnökének és tag­jainak munkáját; ezzel a Központi .Bizottság és a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság be­számolói fölötti együttes vita véget ért. Az elnök bejelen­tette, hoggy Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke nem kíván élni a vá­laszadás jogával, majd fel­kérte Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkárát a vítazáró megtartására. (Kádár János beszédét la­punk vasárnapi számában közöljük.) Kádár János hosszan tartó, nagy tapssal fogadott vitazárója után az elnöklő Kállai Gyula bejelentette, hogy a határozathozatal kö­vetkezik Először a Központi Bizott­ság beszámolója fölött szava­zott a kongresszus. Az elnök megállapította: a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa a Központi Bi­zottság beszámolóját, és Ká­dár ejvtárs vitazáróját-egy­hangúlag el fogaitk^zujáp az MSZMP programnyilatkoza­táról határozott a kongresz_ szus: az MSZMP beterjesztett programnyilatkozatát a mó­dosításokkal — amelyeket Óvári Miklós terjesztett elő — egyhangúlag elfogadta. Ezt követően a szervezeti sza­bályzat módosításáról szavaz­tak a küldöttek, s azt egyhan­gúlag elfogadták. Ezután a határozati javas­latról szavaztatott az elnöklő Kállai Gyula a kongresszusba határozati javaslatot — a Győ­ri Imre által beterjesztett módosításokkal — egyhangú­lag elfogadta. Végül ugyan­csak egyhangúlag fogadta el a kongresszus a Központi El­lenőrző Bizottság jelentését. Ezzel a kongresszus befe­jezte pénteki ülését, szomba­ton reggel 9 órakor zárt ülés­sel folytatja munkáját. A világsajtót változatlanul foglalkoztatja az MSZMP XI. kongresszusa. Valamennyi szovjet központi lap folya­matosan részletesen beszá­mol a tanácskozásróL A Pravda különtudósítól hangsúlyozzák: a kongresz- szus a párt és a nép erősödő egysége jegyében végzi mun­káját. Az ország minden ré» széből tömegével érkeznek levelek és táviratok, ezekben dolgozók és kisebb-nagyobb közösségek ismertetik javas­lataikat, kéréseiket és támo­gatásukról biztosítják a párt programját. A magyar társa­dalom kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy orszá­gának a szocializmus építésé­ben elért sikerei csakis a Szovjetunióval, más testvéri országokkal erősödő egység és a velük való összefogás eredményeként jöhettek létre — írják a Pravda különtudó- sítói. A lengyel lapok első olda­lon közölték a PAP tudósítói­nak Budapestről keltezett beszámolóit az MSZMP kong­resszusáról. A többi között megállapítják: „Tárgyszerű, felelősségteljes vita folyik az ország létfontosságú problé­máiról... a kongresszusi emel­vényről teljes nyíltsággal megbélyegzik a hanyagságot, az opportunizmust, a köteles­ségteljesítés alóli kibújást.” A Trybuna Ludu „A párttag­ság rangja” című cikkében a többi között hangsúlyozza: az MSZMP kongresszusán meg­elégedéssel hangoztatták, hogy növekszik a termelésben közvetlenül részt vevő párt­tagok aránya, erősödik a párt munkásgerince. Bulgáriában is élénk vissz­hangra talált pártunk legfőbb fórumának tanácskozása. Az Otecsesztven Front kiemeli a küldöttek aktivitását, a kong­resszusi teremben uralkodó derűlátó légkört. A Neues Deutschland tudó­sítói a lap első oldalán „Al­kotó vita az MSZMP párt- kongresszusán” cím alatt fog­lalja össze a tanácskozás ese­ményeit. Idézi a lap a többi között Nemes Dezsőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának a maoizmus bírála­tával kapcsolatban tett kije­lentését : aki szovjetellenessé válik, az az imperialisták já­tékszere lesz. A pozsonyi Pravda, Szlo­vákia Kommunista Pártjá­nak lapja továbbra is nagy figyelmet szentel az MSZMP XI. kongresszusának. Pén­teki számának első oldalán „Egységes álláspont, közös cselekvés” címmel indítja ki­küldött tudósítódnak cikkét a kongresszus csütörtöki mun­kanapjáról. A tudósítók rész­letesen idéznek Nemes Dezső és Pullai Árpád felszólalásá­ból, valamint ismertetik Tö­rök Ildikó munkásnő felszó­lalását. Az SzlKP sajtószer­ve tudósít arról a fogadásról is, amelyen Kádár János kö­szönetét mondott a munkás- mozgalom veteránjainak a forradalom és a szocializmus győzelméért kifejtett sok évi munkásságukért. A L’ Humanité tudósítója Budapestről küldött beszá­molójában hangsúlyozza: a felszólalások nyomán az az általános benyomás bontako­zik ki, hogy a kongresszus megerősíti a gazdaságpolitika eddigi vonalát. A tudósító ez­zel kapcsolatban idézi Né­meth Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának idevágó kijelentését. A tudósító idéz Gáspár Sándor, Pullai Árpád és Ne­mes Dezső felszólalásaiból. A tudósító beszárhol René Piquet-nek, az FKP küldött­sége vezetőjének felszólalásé, ról, s kiemeli azt a megálla­pítását, hogy akkor, amikor a kapitalista rendszer súlyos válságon megy át, a szocialis­ta országok dolgozói bizton­ságban élnek s bizalommal tekintenek a jövő elé. Az Unité, az OKP lapja pénteken is terjedelmes be­számolót közöl az MSZMP kongresszusáról. Kiemeli, hogy a vita a negyedik na­pon különösen az üzemi de­mokrácia kérdéseire összpon­tosult, s elsősorban a mun­kásküldöttek felszólalásaiban. A jugoszláv sajtó továbbra is megkülönbözteti figyelmet szentel az MSZMP XI. kongresszusának, elismerés­sel ír a széles körű vitáról és a jó légkörről. < A Borba pénteki számá­ban, R. Brajovics, a lap különtudósítója a szocialista országok pártvezetőinek bu­dapesti találkozójáról ki­adott közleményt elemezve megállapítja: „Az a mondat, amely szerint „különös fi­gyelmet fordítottak a béké­ért és a nemzetközi bizton­ságért folytatott harc fel­adataira, az európai eny­hülési folyamat fejlesztésé­re és elmélyítésére” nyil­vánvalóan azt a gondolatot juttatja kifejezésre, hogy az európai szocialista közösség országai egyeztetett tevé­kenységük első helyére az enyhülést és az európai biz­tonsági konferenciát helye­zik. Ez volt egyébként a fő motívuma Leonyid Brezs­nyev felszólalásának is. Az újvidéki rádió csőtől tök esti adásában tudósító­jának jelentése alapján szá­molt be a kongresszus ne­gyedik napjáról. A tudósító kiemelte, hogy a tanácsko­zás eddigi menetéből két alapvető megállapítást le­het levonni. „A béke, a szocializmus^ a haladásért folytatott harc legfőbb bástyája a Szov­jetunió — mondotta Focik Jenő magyar miniszterel­nök” — ezzel a háromhasá­bos címmel számolt be csü­törtökön a Granma as MSZMP kongresszusáról. Gustavo Ulacia, a Gramr.w Budapestre küldött rovatr vezetője azt emeli ki tudó­sításában, hogy a felszóla­lók egytől egyig megerősítet­ték a párt eddigi irányvona­lát. Majd arról ír hogy * kongresszushoz érkezett le­velek, táviratok százai tu­datják: a magyar dolgozók kiemelkedő munkasikerek­kel köszöntik a kongresz- szust, az ország felszabadu­lásának közelgő évforduló­ját. A Novoje Vremja cím® moszkvai külpolitikai hetilap pénteken megjelent legfris­sebb száma vezércikkébe® egyebek közt megállapítja: Az MSZMP kongresszusa gazda módjára elemezte az ország által megtett útat éa teljes joggal jelenthette ki, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt a társadalom ve. zető ereje, amely alkotó mó­don alkalmazza a marxizmus —leninizmus nemzetközi je­lentőségű tételeit a magyaror-' szági viszonyok között. Az , ipar sikeres és rohamos fej­lődése, a szocialista falu fel-, virágzása, az egész lakosság anyagi jólétének szüntelen' növekedése, a tudományos.' műszaki vívmányok és a kul­túra eredményei meggyőzően bizonyítják ezt A kongresszus a Novoj® Vremja szerint bátran a jö­vőbe tekintett, és a követke­ző 15—20 évre programnyi­latkozatban határozta meg a feladatot — a fejlett szocia­lista társadalom megteremték sét. A Novoje Vremja végezem tül megállapítja, hogy a ma. gyár kommunisták mind & kongresszus előkészületei idején, mind pedig magán ai fórumon hangsúlyozták, hogy pártjuk és az egész magyar nép megkülönböztetett jelen­tőséget tulajdonít a Szovjet­unióhoz fűződő kapcsolatok fejlesztésének, Vetik a borsót a nyírbogdányi Kossuth Tsz-ben. Gombkötő Sándor traktoros és *. két munkagépkezeiő naponta 20-—2S hold vetéssel végek Az ajaki Budakalász Termelőszövetkezet gyümölcsösében Kosztyu József irakié* ros elkezdte az első tavaszi permetezést* Konaresszusi műszak a földeken

Next

/
Oldalképek
Tartalom