Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-20 / 67. szám

XXXTI ÉVFOLYAM. 67. SZÁM ARA: 80 FILLER 1975. MÁRCIUS 20, CSÜTÖRTÖK Folytatja munkáját a pártkongresszus Szerdán reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanács­kozását a több mint háromnegyed millió, ma­gyar kommunista legmagasabb fóruma, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresz- szusa. A teremben elfoglalták helyüket a kül­döttek és a meghívottak, az ügyrendnek meg­felelően folytatódott az együttes vita az MSZMP Központi Bizottságának beszámolója, illetve az MSZMP Központi Ellenőrző Bizott­sága jelentése felett. A szerdai tanácskozást Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kong­resszus soros elnöke nyitotta meg. Bejelen­tette, hogy a kongresszushoz számos üd/özlő távirat és levél érkezett az ország legkülön­bözőbb részeiből. ' — Gyárak, üzemek, vállalatok, intézmé­nyek, termelőszövetkezetek kommunistái és párton kívüli dolgozói köszöntik tanácskozá­sunk részvevőit. Az üdvözletek tanúsítják, hogy az egész ország nagy figyelemmel kí­séri munkánkat. Sok dolgozó kollektíva tu­datja a kongresszus részvevőivel elhatározá­sát: tovább folytatják a kongresszusi rnunka- versenyt, hogy méltó módon ünnepeljék ha­Hémefh Károly: zánk felszabadulásának 30. évfordulóját, és részt vállaljanak a kongresszuson kitűzött cé­lok teljesítéséből. Távirat érkezett a többi közt a Csepel Vas- és Fémművek, a Mecseki Szén­bányák dolgozóitól, a Testvériség földgázveze­ték szovjet és magyar építőitől. Üdvözletei küldtek a Diósgyőri Gépgyár ifjú kommims- tái, a Szerszámgépipari Művek kőbányai gyárának 15-szörös szocialista lakatosbrigúdja, a ceglédi Lenin Tsz tagsága. Elvtársi üdvöz­letét küldte a kongresszus minden részvevő­jének a Fővárosi Műszerkészítő Vállalat Le­nin nevét viselő szocialista brigádja. A brigád elküldte zászlaját a kongresszusnak jelképül, hogy a magyar kommunisták a lenini utat járják. Azt kívánják az elvtársak, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt szilárdan ás biz­tosan vezesse népünket a fejlett szocializmus útján. Fehér Lajos bejelentette, hogy a kong­resszushoz kedd estig több mint 600 köszöntő levél és távirat érkezett. Köszönetét mondott a kollektívák jókívánságaiért. A szerdai nap első felszólalója Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára volt Következetesen meg kell valósítani a párt gazdaságpolitikáját — A Központi Bizottság arról adhatott számot a kong­resszusnak, az ország népé­nek, hogy a X. kongresszus határozataiban megjelölt gazdaságpolitikai céloknak megfelelően dolgoztunk, azo­kat elértük, sőt több vonatko­zásban túlteljesítettük. Nép­gazdaságunk egészében és fő arányaiban tervszerűen fejlő­dött. A termelés és a nem­zeti jövedelem a tervezett ütemben nő, gyorsabban, mint a megelőző időszakban. A IV. ötéves tervben kitűzött célok és a tényleges gazdasá­gi, folyamatok között az össz­hang jobb, mint a korábbi ötéves tervek időszakában volt. A nemzeti jövedelem növekedését az életszínvonal rendszeres fejlődése kíséri. A termelés növekedése a korábbinál tervszerűbb és mentes a nagymértékű inga­dozásoktól. A társadalmi munka termelékenységének évi átlagos növekedése a har­madik ötéves terv időszaká­ban 5,3 százalék volt, az 1971—1974-es években ped'g 6,2 százalékot ért el. Előbb­re haladt a népgazdaság szer­kezetének átalakítása, javult a termékek minősége és vá lasztéka. Bővült részvéte’ünk a nemzetközi munkamegosz­tásban, fejlődtek, erősödtek kapcsolataink a Szovjetunió­val, a testvéri szocialista or­szágokkal. Aktív részesei va­gyunk a szocialista gazdasági integráció megvalósításá­nak. Tovább javítjuk gazdálkodásunkat Amikor azonban az elis­merésre méltó eredmények­ről szólunk, tegyük hozzá, hogy a fejlődés, a növekvő igények többet követelnek tőlünk. Többek között azt, hogy híven pártunk eddigi gyakorlatához, helyzetünket konkrétan elemezve, erősítsük meg mindazt, ami jó, előre­mutató, és szüntessük meg mindazt, ami fékezi előreha­ladásunkat. Nem kerülheti el figyel­münket, hogy a központi irá­nyítás szándékai nem minden szinten és nem mindenben érvényesülnek következete­sen. Helyenként nem elég ha­tékony a terv végrehajtásá­nak ellenőrzése: nem mindig gazdálkodunk jól anyagi és szellemi erőinkkel. Mindezek a helyes f gazdaságpolitikai feladatok gyakorlati végre­hajtásában mutatkozó Követ­kezetlenségekre, irányító és ellenőrző munkánk hiányos­ságaira, esetenként a fegye­lem lazulására, illetve ezek Biszku Béla, az MSZMP K B titkára, L. I. Brezsnycv, az SZKP KB főtitkára és Kádár János, az MSZMP KB első titkára az elnökségben, (Kelet-Magyaror- szág telefoto) felszámolásának szükségessé­gére irányítják figyelmün­ket. Gazdasági munkánk gyen­geségeinek megszüntetése a nemzetközi gazdasági háttér számunkra kedvezőtlen vál­tozása miatt is sürgető fel­adat. Ez sok tekintetben nem­csak gazdaságunk fejlesztésé, ben, hanem gazdaságirányí­tásunk számára is újabb fel­adatokat 'jelent, de nem igényli . gazdaságpolitikánk megváltoztatását. Pártunk gazdaságpolitikájának fő el­vei kiállták a gyakorlat pró­báját és a jövőben is vezér­fonalul szolgálnak. Arra van szükség, hogy társadalmi és gazdasági éle­tünk minden területén, a ter­vezésben is, a végrehajtásban is következetesebben érvé­nyesüljenek gazdaságpoliti­kánk fő elvei és céljai: a szó- , cialista termelési viszonyok | folyamatos fejlesztése, a nép- J gazdaság tervszerű, arányos fejlődése, a termelőerők ál­landó bővítése, a gazdasági ha­tékonyság, a tudomány és a technika eredményeinek hasznosítása, a társadalmi munka termelékenységének gyorsabb ütemű növelése, az elosztási viszonyok olyan fejlesztése, hogy egyre követ­kezetesebben valósuljon meg a munka szerinti elosztás szo­cialista elve, az anyagi és er­kölcsi ösztönzés együttes ér­vényesítése, a nemzeti jöve­delem növekedésével össz­hangban a lakosság életszín­vonalának rendszeres emelé­se és életkörülményeinek ja­vítása, a nemzetközi munka- megosztásban, különösen pe­dig a KGST keretében a szo­cialista gazdasági integráció­ban való részvételünk állan­dó bővítése és elmélyítése. Arra kell törekednünk, hogy adottságainkat figyelembe véve, gazdaságpolitikánkban is jól kapcsolódjanak a tar­tós és változó elemek. Hiszen a folytatás sohasem egyszerű ismétlés, a fő vonal változat­lansága nem jelent megme­revedést. Gazdaságpolitikánk és gya- . korlatunk központi kérdése, a társadalmi termelés haté­konyságának növelése, a ter­melés, a gazdálkodás min­den területén. Ahogy arra Kádár elvtáis, a Központi Bizottság beszá­molójában rámutatott, a gaz­dasági hatékonyság növelé­sének alapvető feltétele a termelési szerkezet korszerű­sítésének gyorsítása. A ver­senyképes, gazdaságos ter­mékek részarányának növe­lése megköveteli az intenzí­vebb nemzetközi gazdasági együttműködést, az abban rejlő lehetőségek jó kihasz­nálását. Ennek fő útja, hogy a szocialista integráció kere­tében fokozzuk a szakos adást, a kooperációban gyártott kor­szerű termékek, részegysé­gek és alkatrészek kölcsönös szállításának részarányát. E téren már olyan jó példákra hivatkozhatunk, mint •» Zsi- guli-programban való rész­vételünk vagy a leninvárósi olefinmű és a Szovjetunióban levő kalusi Vegyipari és Ko­hászati Kombinát között megvalósuló vegyipari együtt­működés. Folytatni kell a gazdaság­talan, korszerűtlen termékek termelésének megszüntetését. Ez esetenként együtt jsi a dolgozók bizonyos mértékű, üzemen belüli és üzemek kö­zötti átcsoportosításával. Ezt nagy körültekintéssel, az em­berekről váló gondoskodás­sal kell megoldani. Gazdasági fejlődésünk kulcskérdése a termelékenység növelése Az elmúlt években mind a Központi Bizottság, mind a dolgozók részéről jogos kriti­ka érte gazdasági vezetésün­ket, mert nem fordított kellő figyelmet nagyüzemeink egy részében a termelési szerke­zet korszerűsítésére, a ter­melési feltételek javítására. E téren, ha még nem is a kívánt mértékben, előbbre jutottunk. Nagyra értékeljük a Szovjetunió segítségét, amelyet több gépipari nagy­üzemünk, köztük a Magyar Hajó. és Darugyár és a Ganz. MÄVAG termékszerkezeté­nek átalakításához, technikai rekonstrukciójához nyújt. A központi tervező, irányí­tó szervek folyamatosan gon­doskodjanak róla, hogy az 50 kijelölt nagyvállalat, amely a szocialista ipar ter­melésének felét, exportjának pedig közel 60 százalékát ad­ja, ahol munkásosztályunk derékhadának nagy része dolgozik, folyamatosan meg­kapja az indokolt támogatást. A munka termelékenyéé, gének növelése az intenzív gazdasági fejlődés egyik kulcskérdése. Bár az utóbbi években e téren is felgyorsult a fejlődés, még mindig je­lentékenyen elmaradunk .a nemzetközi élvonaltól. Az el. maradás döntő oka a munka- és üzemszervezés viszonylag alacsony színvonala. A ter­melékenység emelésének el­engedhetetlen feltétele, ho y megszüntessük az élő mu - kával való pazarlást. Nin s minden rendben a munkaer 7- gazdálkodásban, a munkak ő kihasználásában, és a mua­(Folytatás a 3. oldalon) fi szocialista országok kommunista pártjai vezetőinek találkozója Március 18-án baráti találkozót tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt XI, kongresz- szusán részt vevő Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, Todor Zsivkov, a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, dr. Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára, Erich Honecker, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának első titkára. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az or­szágaikban folyó szocialista és kommunista épí­tőmunka helyzetéről, megvitatták a hitleri fasizmus szétzúzásának 30. évfordulójával kapcsolatos kérdéseket, megvizsgálták a nem­zetközi kommunista mozgalom időszerű prob­lémáit. A véleménycsere során különös figyel­met fordítottak a békéért és a nemzetközi biz­tonságért folytatott harc feladataira, az euró­pai enyhülési folyamat fejlesztésére és elmélyí­tésére. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták az európai államok értekezlete mielőbbi befeje­zésének és zárószakasza légmagasabb szinten történő megtartásának fontosságát. A találkozó őszinte, szívélyes légkörben, valamennyi megvitatott kérdésben megnyil­vánuló teljes egyetértésben zajlott le. (MTX>

Next

/
Oldalképek
Tartalom