Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-16 / 64. szám

EBLSrF-KASYARORSZJÖf ín fű. thSrrius iff. KONGRESSZUSIG azbesztkombinát, ferroötvözetgyár közös létesítése, vegyipari együttműködés ’kiala­kítása stb.) Közös erővel építjük meg az orenburgi gázvezetéket, a 750 kilovoltos elektromos távvezetéket. Készt veszünk a tennelésszakosítás fejlesztésében, a koope­ráció bővítésében, műszaki és tudományos MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS Évi növekedési ütem (X) 1970 75 összesen Várható Tervezett 3.4—3.6 2,8-3 15—16 1970 1975 pénzjövedelmének 12 százalékát fordította lakásépítésre és megtakarításra. Az OTP adatai a?-t tanúsítják, hogy a takarékbetétek összege évente ti—9 milliárd forinttal nő, 1974-ben elérte a 71 milliárdot. A lakosság által igénybe vett hitelek forintösszege az 1970. évi 13 milliárdról 1974-ben 19 milli- árdra emelkedett. Ennek az összegnek meg­közelítően a felét fordították lakásépítésre és vásárlásra. A lakásépítés eredményei Állami és magánerőből a IV. ötéves terv végéig eLőreiáthatóan 430 ezer lakás épül, vagyis 30 ezerrel több a tervezettnél. A társadalompolitikai célkitűzéseknek meg­felelően kedvezőbbé vált a lakások szoba- szám szerinti összetétele és a lakások fel­szereltsége. Amint azt a Munkánk, Eredmé­nyeink című pártkiadványunk közli, 1970- ben az új lakások 46 százaléka egyszobás volt. 1974-ben ez az arány 36 százalékra redukálódott. Ugyanakkor a három és több szobás lakások aránya 11 százalékról 17 százalékra,’a vízvezetékkel ellátott lakásoké pedig 36 százalékról 45 százalékra emelke­dett. Gyorsan nő a háztartások villamos- energia- és gázfogyasztása. Négy év alatt mintegy 140 ezer otthont kapcsoltak be a távfűtésbe. A palackos gázt használó fo­gyasztók száma ma már meghaladja a más­fél milliót. haladással összefüggő közös feladatok meg­oldásában. Az integráció révén hosszabbta­von is biztosítottak az erőteljes gazdasági fejlődésünk lehetőségei. A szocialista or­szágok erőinek egyesítése, nemzetközi gaz­dasági kapcsolatainkban a stabilitás és a tervszerűség fokozódása, az együttműködés mindenoldalű fejlesztése a KGST-országok- kal, gazdasági fejlődésünk alapvető nemzet­közi feltétele volt és marad. • p- mimA rntTi-v-íaun * Jövedelmek: pénzben és természetben át két kongresszus közötti időszakban dolgozó néptjnk a párt vezetésével ázön fá­radozott, hogy emelkedjen jóléte, javulja- ■ nak életkörülményei. Áz előzetes számítá­sok szerint öt év alatt a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 25 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 16 szállókkal nő. A párt” és a kormány ismert intézkedései eredményeként a munkások és művezetők reálbérének növekedése az átlagosnál na­gyobb. így például az állami iparban fog­lalkoztatott munkások átlagos havi kerese­te 1970-ben nem sokkal haladta meg a 2200 forintot, 1974-ben ez az összeg.több mint 2800 forintot ért el. A termelőszövetkezeti tagok közösből származó havi jövedelme í 974-ben átlagosan 2540 forint volt, ehhez jött még a háztáji gazdaságból származó bevétel. A lakosság jövedelmében, életkorúimé nyernek javulásában mind nagyobb szere­pe van a társadalmi juttatásoknak. Míg 1970-ben 48,3 milliárd forintot fordítottak pénzbeni és természetbeni társadalmi jut­tatásokra, 1974-ben több mint 70 milliárd volt ez az összeg. A családi pótlékban ré­szesülő családokban jelenleg az > egy gyer­mekre jutó családi pótlék átlagos havi ősz szege meghaladja a 300 forintot, ami két sz 'vese az 1970. évinek. Növekedett a gyer- m°lv? mdozási és az anvasági segélv össze ge. A parlament téli ülésszakán elhangzott per;agyminiszteri expozé szerint a gyer­mekgondozási segély évi összege megköze­líti a 2,6 milliárd forintot. A legutóbbi években megtett intézkedések hatására mérséklődtek a különbségek az egyes csa­ládok, háztartások jövedelmei Közptt, csök­kent az alacsony jövedelműek aránya. 200 milliárdos k'ske- r is^edeimí forgalom A jövedelmekkel arányosan emelkedett a lakosság fogyasztásának színvonala, kor­szerűbbé víjlt annak összetétele. A kiske­reskedelem eladási forgalmáról szóló KSH- tájékoztató -szerint 1970-ben a lakosság 139 milliárd forintot költött el az üzletekben és az éttermekben. 1974-ben ez az összeg •megközelítette a 200 -milliárdot: Erőteljesen nőtt az élelmiszerek és a vegyes iparcikket: forgalma. Húsfélékből pejdául már 1974- ben több volt az egy főre jutó fogyasztás, mint amit az ötéves terv 1975-re tűzött ki célpl: egy főre számítva elérte az évi 68,7 kilograrnrpot. Ez 11 kilogrammal több, mint az 1970. évi egy főre jutó fogyasztás. Ve­gyes iparcikkekből, amelyek magukba fog- fájják a tartós fogyasztási cikkeket is, öt év alatt 47,6 milliárd forintról 74,2 müliárclra nőtt íz évi forgalom. A lakosság 1974-ben BERUHÁZÁSOK (milliárd Ft) 1970-75 összesen-Jelentősen fejlődött az elmúl tpegyév- ben hazánkban a közoktatás, a közművelő­dés,, mind nagyobb mértékbe«, ivälhattak közkinccsé a kultúra eredményei. Kezdjük a legkisebbeknél, az óvodás kordáknál, aniknek érdekében az állami erőfeszítése­ket a legnagyobb mértékben egészítette ki a már-már népmozgalommá vált társadal­mi összefogás. Ennek eredményeként az óvodába járó gyermekek száma négy év alatt több mint 100 ezerrel nőtt. Tanultabb lett népünk Érdekes képet ad a Munkánk, Eredmé­nyeink című pártkiadvány a lakosság isko- lázottsági színvonalának emelkedéséről. Eszerint az utóbbi években az általános is­kola 8 osztályát elvégzettek száma kétmil­lió 690 ezerről kétmillió 900 ezerre^ a kö­zépiskolát végzetteké 779 ezerről 900 ezerre, a felsőfokú képzettséggel rendelkezőké pe­dig 295 ezerről 336 ezerre növekedett. A fizikai dolgozók szakképzettségében is je­lentős a javulás. A szakmunkások aránya 32 százalékról 37 százalékra emelkedett, a szakképzetlen dolgozóké pedig 49 százalék­ról 34 százalékra csökkent. A betanított nunkások aránya 29 százalékot képvisel. \z elmúlt időszakban megszervezeti rpua- cástovábbképzésbe ebben a tanévben mar :öbb mint 150 ezer munkás kapcsolódott be. Az általános iskolát befejező fiatalok­nak 83,7 százaléka tanult tovább 1970-ben, jelenleg a továbbtanulók aránya megha­ladja a 90 százalékot. Szakmai végzettséget A IV. ötéves terv időszakában 430 ezer 900 millió forintos költséggel létesült üzemcsarnoka. nyújtó középfokú iskolában folytatja tanul­mányait a tanulók 73,5 százaléka. A felső- oktatásban a hallgatók száma 53 ezerről 63 ezerre nőtt a nappali tagozatokon. Az esti és levelező tagozatokon tanulóké pedig 25 ezerről mintegy 40 ezerre emelkedett, A dolgozók általános iskolájában mintegy 50 ezren, a gimnáziumok és szakközépiskolák esti-levelező tagozatán 165 ezren tanulnak ebben a tanévben. Az előbbi több mint két­szerese, az utóbbi pedig több mint másfél- szerese a négy évvel ezelőttinek. Az MSZMP Központi Bizottságának múlt év márciusában a közművelődés fej­lesztéséről hozott határozata megállapítot­ta: „A műveltségi színvonal emelkedésében, a szervezett iskolai oktatás alapvető szere­pe mellett jelentős része volt a népműve­lésnek, a művelődésben dolgozók munká­jának. Ä továbbtanulás, a rendszeres mű­velődés széles körökben az életforma szer­ves részévé vált. A lakosság 25 százaléka rendszeresen olvas, a könyvtárak 2,3 millió olvasót tartattak nyilván. A múzeumoknak évente több mint 8 mjllip látogatója van. Az öntevékeny művészeti mozgalmakban több mint 200 000 fő vesz részt. Növekszik az ismeretszerző, tudományos-búvárkodó mozgalmak hatóköre, a különféle szakkö­rök, klubok tevékenysége az utóbbi évek­ben megélénkült”. Mindezt további- tények­kel is érdemes kiegészíteni. Könyvek és olvasók Hazánkban 1974. végén közel 10 ezer tanácsi, illetve szakszervezeti önálló és fi­ókkönyvtár működött. Ezek könyvállomá­nya 4 év alatt csaknem 5 millió példánnyal gyarapodott és az összes könyvtári könyvek száma jelenleg megközelíti a 30 milliót. 1974-ben a könyvtárakból több mint 57 millió kötétet kölcsönöztek ki az olvasók. A tanácsi és a különböző társadalmi szervek összesen 2850 művelődési otthont tartanak fenn az országban. Az amatőr, művészeti csoportok száma közel 10 ezer, előadásaikon 1974-ben több mint 3 milliós közönség vett részt. A 6000 szakkörnek mintegy 175 ezer tagja van. A magyar könyvkiadás fejlődését be­mutató statisztikai közleményben olvasha­tó: hazánkban 1970-ben összesen 28138 ki­adványt jelentettek meg 85,5 milliónyi pél­dányban. Ebből 47 millió példány könyv, ezen belül közel 11 millió szépirodalmi könyv volt. A múlt esztendőben 32 741 kiad­vány jelent meg több mint száz millió pél­dányban, melyben 68,8 millió könyv, közte 15 niitliq szépirodalmi könyv volt. A könyv- forgalom értéke négy év alatt országosan egymilliárdról 1,6 milliárd forintra, a fa­lusi lakosság könyvvásárlásának értéke pedig több mint kétszeresére nőtt. A lakosság, tájékoztatásában, művelő­désében, szórakoztatásában döntő feladat lakás épül hazánkban. Képünkön: a negyedik budapesti házgyár egyik A LAKOSSÁG JÖVEDELMEI Egy főre jutó növekedés (XI OKU. + Folyamatos acéiőntőrBÖ •íAcöH ermel és növelése oiígénes intenzifikálással 1*0*: ^ — -----------­~~7?V skSajószent péter ___ • aS/eri »okoládégyár Debrecen) / f f-T ______Íj a KOtflllérugy<7] isiiben • befejeiödó * meggyorsítandó « kezdődő «? kezdésre elokesMeil nagyberubá/ások ............ ■ -reáljövedelem­25 } Keresetek (Ft) Állami ipar * Tsz-fegok 2803 közösből .származó jövedelme 2540 >2128 á iV»*ÍYi 1970 1974 197a 1974 hárul a sajtóra és az elektronikus hírközlő intézményekre. Az említett statisztika sze­rint négy év alatt a napilapok, hetilapok, folyóiratok és egyéb sajtótermékek együttes példányszáma mintegy 100 millió példány­nyal nőtt, és 1974-ben már meghaladta az 1,2 milliárdot. A lakosság a múlt esztendő­ben közel 1,8 milliárd forintot költött saj­tótermékekre. 1974-ben a párt1 központi lap­ja, a Népszabadság átlagosan naponta há­romnegyedmillió példányban, a megyei la­pok pedig 955 ezer példányban jelentek meg. A Társadalmi Szemle havi példány- száma meghaladja a 40 ezret, a Pár télét című folyóiraté eléri a 130 ezret. A Buda­pesten kiadott havi és más időszakos iro­dalmi folyóiratok, lapok alkalmankénti példányszáma tavaly 365 ezer volt. A rá­dió-előfizetők száma meghaladja a két és fél milliót, de az üzemben lévő rádiókészü­lékek száma 4 millió körül van, minthogy nagyon sok család két vagy több készülé­ket is tart. Az MKT Tömegkommunikációs Központjának megállapítása szerint a la­kosság háromnegyed része hallgat rendsze­resen rádiót és kétharmada néz televíziót. Négy év alatt a televízió műsorideje több mint 15 százalékkal nőtt, az elmúlt idő­szakban megkezdődött a If. program adása és a színes műsorok sugárzása. ★ Fejlődésünk sok tényét sorolhatnánk meg fel, amelyek mind-mind azt bizonyít­ják, hogy pártunk Központi Bizottsága emelt fővel jelentheti a XI. kongresszus­nak: végrehajtottuk a X. kongresszus hatá­rozatait. Azokat a célokat, amelyeket négy evvel ezelőtt kitűztünk elértük, társadalmi életünkben terveink megvalósultak, vagy a megvalósulás útján haladnak. Hazánk gazdaságának fejlődése egészséges, népgaz­daságunk erőforrásainak, tartalékainak mozgósítása rendben halad. Támaszkodva a szocialista országok közösségére, mindenek­előtt a Szovjetunió testvéri segítségére, dol­gozó népünk a fejlelt szocialista társadal­mat építi, és a legteljesebb egységben azt igényli, hogy a párt töretlenül folytassa az immár két évtizede bevált, helyes politikai irányvonalát. f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom