Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-15 / 63. szám

»#*5. ml«?«« IS; Polgári védelem CT mellékletünk a polgári védelem megyei parancsnokságának tájékoztatója Az ön- és kölcsönös segélynyújtás alapjai (2.) RAFAfÍM Szövetkezet Ismeret, találékonyság Nem kampányfeladat a polgári védelem Sérültek elhelyezése. A sé­rültek kimentése és az élet­mentő elsősegélynyújtás után a további állapotrom- í lás elkerülése érdekében a sérültet fekve helyezzük el. jl (Földön, hordágyon, szük- iségeszközökön, sérülésének Jés állapotának megfelelően | félig ülő, ülő vagy felpolcolt ! végtagokkal). Eszméletlen sé­rültet szilárd oldalfekvésben kell elhelyezni. (A sérült ; jobb, vagy bal oldalán fek­szik, alsó lába nyújtott, fel­ső derékszögben behajlított helyzetben támaszt, így az arc félig lefelé néz, a lég- ,utak szabadok, a nyelv élő­ire csúszik, a nyál, esetleges : szennyeződés, hányadék ki­folyik, nincs aspiráció, lég- utakba jutás veszélye, fulla­dás). I A sérülés helye. A sérülés helyét megfelelően szabaddá ;jkell tenni (ruha, csizma, ci­pő kíméletes eltávolítása, !felhasítás a varrás mentén). A sebet meg kell óvni a to­vábbi szennyeződéstől, a seb környékét megtisztítjuk, ste­ril íedőkötéssel látjuk el. Többszörös és kombinált sé­rülésnél a súlyosság! sorren­det vesszük figyelembe. Az újraélesztés Ax újraélesztés feltétele, módszere légzés- és szivineg- jállás esetén. Ha a feltalálás pillanatában az ellátás, szál­lítás közben a sérült, vagy beteg légzése, szívműködése pjegszűnne; nincs mellkas­mozgás, nincs radiális (és carotis) pulzus, pupillák maximálisan tágak, a bőr, ajak, köröm szederjes, lilás, a klinikai halál állapotáról beszélünk, amely 1—5 per­cig tarthat. Ez alatt az Idő alatt a szervezet életfunkciói normalizálódhatnak (légzés, szívműködés, anyagcsere), maradandó károsodás még pines. Ezután a visszaállító- dás, regeneráció lehetőségei gyorsan megszűnnek, a ha­lál visszavonhatatlanná vá­lik — beáll a biológiai ha­lál. A légzés leállása esetén az elsősegélynyújtó feladata a légzés biztosítása mestersé­gesen. Oxigénizáció (légcse­re) biztosításának ma egyet­len (eredményes) elfogadott módja a szájból-szájba, vagy szájból-orrba való be- fúvásos lélegeztetés. A sérült háton fekszik (szilárd ala­pon), vállát kissé megemel­jük, alátámasztjuk (össze­hajtott takaró, kabát, kö­peny, stb.), a fejét hátrafe- szítiük (a légutak átjárható­ságának biztosítása céljá­ból). A légzésmegállással egy- ídőben, illetve azt követően a szívműködés is leáll, ezért a mesterséges lélegeztetéssel egyidejűleg szívmasszázst is tegzünk. I Az újraélesztést (resszusz- táeió, reanimáció) optimális esetben két fő, de adott esetben egy is képes végre­hajtani, A beavatkozást 4—5 behívással és 4—5 szívmasz- ázázzsal kezdjük, majd 3—4. illetve 2—8 ritmusban foly­tatjuk. A szívmasszázst a szegycsont alsó harmadéra helyezett, egymásra merőle­gesen álló kézzel végezzük a beteg bal oldalán, a törzs Magasságában térdelve. A mellkasra erő teli es nyomás’ gyakorolva, amely annak 5— 6 centiméter kitörését ered­ményezi. Két elsősegélynyűi- tó esetén egyik a szívmasz- nizil, másik a befúvásokat végzi a szívműködés és lég­zés megindulásáig, vagy a biológiai halál beálltáig. Mechanikai sérülések ellátása Vérzéscsillapitás. A szer­vezetben külső erőművi be­hatásra sérülés keletkezik. Ha a bőr folytonossága meg­szakad, sebzésről beszélünk. Sebzés esetén különböző vér­zés léphet fel: hajszáleres, vénás, ütőeres, belső vérzés. Az ön- és kölcsönös se­gélynyújtás során szükséges a vérzéscsillapítás ideigle­nes, vagy végleges biztosítá­sa. Belső vérzés gyanúja esetén mielőbbi orvosi, szak­orvosi segély biztosítása szükséges. Rendkívüli körülmények (árvíz, földrengés, háború, stb.) sérüléseit mindig kü­lönösen szennyezettnek kell tekinteni. A vérzéscsillapítás fedő­kötéssel, szorítókötés felhe­lyezésével, vagy kézzel az erek csontos alapra való leszorításával történhet. A szorítókötést mindig a sé­rüléstől centrálisán, tehát a sérülés és a szív között kell felhelyezni. A leszorítást leghatásosabban a hosszú csöves csontok felett lehet alkalmazni. A leszorítás ide­jét fel kell jegyezni és a le­szorítást hosszú szállítás ese­tén körülbelül 120 perc után meg kell oldani. A vérzések nagy része önmagától is, az erek izomzatúnak összeug- rásra a környező izmok nyo­mása, vagy vérrög képződé­se miatt megszűnik, csilla­podik. Az ellátástól azonban nem lehet eltekinteni, mert mozgatás, rázódás esetén a vérzés ismét megindulhat. \z elsősegélynyújtó feladatai A sérült ellátása során a segélynyújtó mindig a sérü­lései szemben helyezkedik el, a sérültet mindig fekvő, vagy ülő helyzetben látjuk el (összeesés, újabb sérülés keletkezésének elkerülése vé­gett); a sérült testrészt sza­baddá kell tenni; a seb kör­nyékét meg kell tisztítani, a sebre csak steril kötszer vagy szükség esetén tiszta, frissen mosott és vasalt (fe­hér, világos) vászon alkal­mazható ; törés, ficam vagy annak gyanúja esetén a test­részeket rögzíteni kell. A sé­rült testrészeket olyan hely­zetben kell rögzíteni, amely a sérült testrész számára a legkedvezőbb és a nyugodt, fájdalommentes szállítást biztosítja. A végtagokon a kötést mindig úgy helyezzük el, hogy az ujjak szabadon maradjanak (az ujjak álla­pota, szín, duzzanat a kö­tés szorosságának, a végtag keringésének indikátora is lehetővé teszi az ujjak kis- fokú mozgatását is). Rándulás, ficam, törés erő­sebb művi behatásra kelet­kezik. Rándulásról akkor be­szélünk, ha a különböző Ízü­letekben találkozó csontvé­gek károsan elmozdulnak, majd eredeti helyükre visz- szatérnek (eközben az ízü­letet rögzítő és körülvevő képletek megsérülhetnek), (izületi szalag, erek, izmok, stb.). Ficam keletkezése esetén a csontvégek rendellenes he­lyen rögzítődnek és ezt az állapotot megtartják (alak­változtatás, duzzanat, bevér­zés, mozgáskorlátozottság és fájdalom jellemzi). A fertőzés veszélye Törésről beszélünk, ha a csontok folytonossága meg­szakad külső eróművi hatás­ra. Nyílt törésről akkor be­szélünk, ha tört csontvégek nagyfokban elmozdulnak, sebzés keletkezik, a bőr foly­tonossága megszakad és ezen keresztül a tört végek mu­tatkoznak. Rándulás, törés, ficam esetén az elsősegély- nyújtó feladata a sérült test­rész nyugalomba helyezése, rögzítése, a seb ellátása, fáj­dalomcsillapítás. Töréseknél a rögzítés lé­nyege, hogy az alkalmazott rögzítöeszköz, sín, szükség­eszköz két szomszédos ízü­leten túlérjen. Nyílt törés esetén a vérzéscsillapítás és az általános sebellátás sza­bályait alkalmazzuk, de fi­gyelemmel kell lenni arra, hogy a fertőzés veszélye nyílt törés esetén igen nagy­fokú. Nem ok nélkül mondta a február végért lezajlott köz­gyűlési beszámolójában Sum Ferenc, a Rakamazi RAFA- FEM Szövetkezet elnöke, hogy mindannyian büszkék lehetnek az elért eredmé­nyekre. Az elért sikerek ön­magukért beszélnek. A szö­vetkezet az elmúlt évre 29 millió forint termelési érték elérését tervezte és 32 milliót teljesített. A nagyarányú túl. teljesítés a szocialista mun­kaversenynek a jobb anyag- biztosításnak az eredménye, amelyből mindenki kivette a részét. Az elmúlt években sokat fejlődött a RAFAFÉM. Négy évvel ezelőtt — 1971-ben — az éves termelési érték még a húszmillió forintot sem érte el. A következő évben már több, mint 23 millió volt, 1973-ban pedig megha­ladta a 25 milliót. E dinami­kus fejlődés alapját a szö­vetkezet lelkes, fegyelmezett tagsága, a termelésben és irányításban dolgozók aktív tevékenysége biztosította. A szövetkezet tagsága, az egyre nagyobb lelkesedéssel dolgozó 14 szocialista brigád, még az elmúlt év elején megtartott termelési tanács­kozáson vállalta, hogy a ter­vet december 20-ra teljesí­tik. A vállalkozás sikerrel zárult. A RAFAFÉM Szövet­kezet a tervet év vége előtt egy hónappal, december 1-re teljesítette. Az eredményhez tartozik természetesen a gaz. daságos termelés is. A tava­lyi ötmillió forinttal szemben az idén már hétmillión felüli nyereséggel zárták az évet. s a tagoknak egyhavi fizetés­nek megfelelő osztalékot tud­tak kifizetni. Annak ellené­re, hogy tavaly 12 százalékos bérfejlesztést is végrehaj­tottak. Az elmúlt évben jelentős munkát végeztek NSZK-ex­portra, állandó együttmű­ködés alakult ki a Ganz- MÁVAG-gal, ahova az ex­portmozdonyok ajtómozgató berendezéseit gyártják. Több évre szóló szerződésük van a Hajó- és Darugyárral. Most például olyan darukhoz ké­szítenek kapcsolószekrénye­ket. amelyek görögországi megrendelésre készülnek. A nemrégiben lezajlott termelési értekezleteken — ismét közös elhatározással — tizenöt százalékkal több ér­ték előállítását vállalták. Na­pirendre került a fokozott takarékosság, az. ésszerűbb gazdálkodás is. A termelés ilyen arányú növelését pél­dául létszámnövelés nélkül biztosítják. Az anyagtakaré­kosság területén is széles körű intézkedések történtek. A műszakiak például olyan szabási terveket készítenek, amelynek alkalmazása a leg­kevesebb hulladékkal jár. S ez vonatkozik úgy a faiparra, mint a vasipari munkára. Ugyanakkor kezdeményezé­sek, javaslatok felhasználá­sával módot találnak a hul­ladék hasznosítására is. S ahogy a munka- és üzemszervezést is állandó, folyamatos feladatnak tekin­tik, a polgári védelmi fel­adatok ellátása sem kam­pányfeladat a RAFAFÉM- ben. Hekman Ferenc sze­mélyzeti vezető, a polgári vé­delmi törzsparancsnok he­lyettese is elégedetten számol be a nem éppen minden problémától mentes munká­ról. Hozzá járul ehhez az el­nök — mint parancsnok — hosszan tartó betegsége és az is, hogy az eléggé kis gaz­dasági egységben nemcsak önvédelmi, hanem vegyvé­delmi alakulat is van. Az önvédelmi , alegység mellett, három éve, hogy megszervezték a vegyvédel­mi alegységet. TörZsparancs- noka kezdettől Harxányi Ist­ván főkönyvelő. Volt hivatá­sos katonatiszt, öt találták a legalkalmasabbnak erre a fontos posztra. Nem csalód­tak, kitűnően ellátja felada­tát. Tavaly például az összes oktatást ő vezette le, s köz­ben a beosztottakat is felké­szítette az oktatáshoz szük­séges ismeretekkel. Az idén már a szakasz- és rajpa­rancsnokok tartják meg az órákat. A hazafias kötelesség­érzet egyik szép példája, hogy az oktatásért felvehető óradijakat nem vették igény­be: társadalmi munkában végezték. A RAFAFÉM-ben sem kis gondot okoz a létszámválto­zással járó állománycserélő­dés. Bár ezen nem könnyű segíteni, az utánpótlást mégis igyekeznek úgy rendezni, olyanok közül kerüljenek ki. akikre tartósan számíthatnak. Csak elvétve osztanak be 'Dol­gán. védelembe éppencsalt végzett tanulókat, vagy behí­vás előtt álló fiatalokat. A nők a szövetkezeti összetétel­nek megfelelően kapna!: fel­adatokat. A jövőben a szövet­kezetnél növekszik a nők ará­nya , ennek megfelelően kell felkészülni a polgári véde­lemnek is a nők fokozottabb mérvű bevonására. A kiképzési, oktatási és to­vábbképzési feladatok ellátá­sában a szövetkezet messze­menő segítséget ad. Ha gép. kocsira van szükség — pél­dául olyan időpontban kellett Nyíregyházán lenni, amikor vonat még nem indult — nem kell érte a szomszédba men­ni. Járművekkel egyébként is „önellátó” a RAFAFÉM pol­gári védelme. Adott esetben a polgári védelemnek van át­engedve több öttonnás IFA. néhány nyitott, illetve zá"t ZSUK. Zetoros pótkocsi és autódaru. A polgári védelmi munka zavartalan végzésében külön is dicséretes munkát végez Nagy László asztalos műveze­tő, alegységparanesnok. Pirint Ferenc lakatos, alegységet!- rancsnok, Partizer l,ászló lakatos, alegységparancsnok, Filetót György alegységpa­rancsnok. A jó polgári mun­ka egyik feltétele, hogy ne csak a fogialkíizásokon. ha. nem a napi feladatok végzé­se -közben is .-tudatában le. gyenek az emberek annak, hogy adott esetben mit kell tenniük . Például a szerviz- üzemben dolgozó polgári vé­delmi beosztottaknak tudni kell, hogy adott esetben —- egy gépgyár mentesítésénél — milyen feladatok hárulnak rá. A szövetkezetben az ilyen iel- legű kiképzés ma már általa, nos jellegű. Éppen ezért a parancsnoki beosztásoknál döntő érv a szakmai jártas­ság is, mint például a már említett szakasz-, illetve raj. parancsnokok esetében is. A naprakész állomány-táb­lázat sem titok: a személyze­ti vezető látja el, akinek hi­vatalból is tudni kell a válto­zásokat. S természetesen azt is, hogy ki, mire alkalmas- kit, kivel lehet helyettesíteni. Ez is az egyik erőssége a RAFAFÉM polgári védelmé­nek. Tóth Árpád Szakszolgálat élén Három nap kellett a vég­zős diáknak, hogy döntsön, s 1957. augusztus 1-én mun­kába is állt Nyíregyházán, a tervezőiroda elődjénél, amely akkor az egyik építő válla­lat részlegeként működött. Nem nehezítette sok gond a szakmai munkát: Erdős András tervezői szakon vég­zett az egyetemen, s mint friss diplomás mérnök be­levetette magát a diákévek alatt megálmodott alkotó munkába. Ma is szívesen emlékezik vissza néhány szép munká­ra, köztük a Szabadság tér 8. számú épületre, amely annak idején méltán váltot­ta ki a szakemberek elisme­rését is: két szép, régi vá- -osképi szempontból is lé­nyeges épület közé újat, modernet tervezni — sok buktatót rejt magában. A másfél évtizeddel ezelőtt ké­szült épület’ a tér most ter­vezett új összképében- is megállja a helyét. De ugyan­így kedves emlék ezekből az évekből a nyíregyházi 2- es posta, s egy tucatnyi is­kola. kultúrotthon a falvak­ban. A beilleszkedés, a pálya­kezdés tehát sikerült, azóta nyíregyházi lokálpatrióta lett a Hajdúböszörményből in­dult fiatalemberből. Mégis munkahelyváltás követke­zett: mint sok más kezdő szakembert, őt is a lakás­gond szorította, s 1961-ben a városi tanács lakást aján­lott az akkori építési osztá­lyon munkát vállaló szak­embernek. Megpályázta, az­óta „bedolgozta magát” az építési igazgatás több szak­területére. Előbb az építési engedélyekkel foglalkozott, és éppen most tíz esztende­je lett a városrendezés a kö­zelebbi szakterülete; a vá­rosrendezési csoport vezető­je. Szívesen beszél erről a munkáról, hiszen éppen az Utóbbi évtizedben indult ro­hamos fejlődésnek a város, az ipar és a lakásépítkezés egyaránt. Helyet keresni, s több változatban ajánlani a lehetőségeket egy-egy új is­kolának — mint most a fém­ipari szakközépiskola — egy-egy gyárnak, vállalat­nak, szövetkezetnek — mint például ezekben a napok­ban a kárpitos szövetkezet­nek. De ez csak egy része a munkának, hiszen a város- rendezési terveknek érvényt szerezni, a tervezői elkép­zeléseknek a gyakorlati igé­nyekkel való összehangolá­sa érdekes és felelősségtel­jes feladat, a városrendezési csoporton is múlik, hogy milyen lesz egy évtized múl­va, vagy például kétezerben Nyíregyháza leendő új ar­ca. Rendkívül érdekes párhu­zam: az a tervező mérnök, aki most a városrendezés sok érdekes tervével, napi gya­korlatával foglalkozik, mun­kája mellett a műszaki mentő szakszolgálat parancs­noka, s ilyen minőségben az a feladata, hogy egy adott esetben ugyanezen a terü­leten a műszaki mentést és a közművek helyreállításá­nak munkáját irányítsa. Sokoldalú, szerteágazó ten­nivalók ezek — de Erdős András végigjárta a külön­böző fokozatokat polgáVi vé­delmi területen is: koráb­ban kiképzési felelős, törzs- parancsnok volt, mielőtt a szakszolgálati parancsnok­ságot átvette. A kiképzés azonban változatlanul ked­venc területe — végigkísér­te a fejlődés útját, s mint mondja, ma már sokkal könnyebb helyzetben van a parancsnok. Régen szinte minden egyes beosztottal külön is meg kellett beszél­ni mindent, maguk képez­ték ki az egész állományt. Most a parancsnok valóban a vezetés tennivalóira kon­centrálhat: a lépcsőzetes ki­képzés, a jobban szervezett alakulatok hatékonyabban végezhetik a munkát. Az elmúlt esztendő jó eredményeket jelentett Er­dős András polgári védel­mi munkaterületén is. A hozzá tartozó parancsnoki állomány jól kiképzett, s minden poszton arra alkal­mas ember áll — s ez meg­felelő biztonságérzetet ad a parancsnoknak is az elem­ző, tervező munkához. Szükség is van erre, hi­szen tavaly például megyei szintű módszertani gyakor­latot szerveztek területükön, s a tizenhárom vállalatot, szövetkezetét átfogó nyíregy­házi műszaki mentő szak- szolgálat jól vizsgázott. Gon­dos előkészítés után jól si­került minden mozzanat az alegységek bevonulásától azok leszereléséig. Közben bonyolult életmentési fel­adatokat is meg kellett ol­dani pince- és faláttöréssel, a közműhálózat vezeték- rendszerének helyreállítása, a mentesítés végrehajtása ugyancsak jó felkészülést kír vánt. A sikeres gyakorlat a pa­rancsnok számára is öröm, így volt ezzel Erdős András is, de most utólag hozzáte­szi: maga is dicsért, hiszen az alegységek állományából nagyon sokan a jártasság szintjére emelték tudásukat, s biztonságosan alkalmazni is tudják a tanultakat. S ha a városrendezés szak­területén dolgozó tervező' mérnök jól és egységesen tudja alkalmazni az építés és a városfejlesztés munká­ját a polgári védelem egy, szakágával — mindkét. terü­leten kamatoznak az isme­retek és válik egésszé egy' nagyon szép hivatás, . *•$ _z,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom