Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-08 / 33. szám
RBLÉT-MAGYARORSZAö 1975. feSruWr í. 2 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1974* éri téri? teljesítéséről9 a népgazdaság fejlődéséről A népgazdaság 1974-ben a XV. ötéves terv és az 1974 év? terv gazdaságpolitikai céljaival összhangban fejlődött. Az éves tervben előirányzott feladatokat a legtöbb területen teljesítették, illetve túlteljesítették. A kedvező gazdasági eredményekhez hozzájárult az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny. A termelés, a felhasználás, a lakosság jövedelme és fogyasztása a tervezettnél és az előző évinél nagyobb mértékben emelkedett. A tervezett bér- és szociálpolitikai intézkedések megvalósultak. Javult az élőmunka hatékonysága, ugyanakkor a termelőberendezések kihasználása nem mindenütt volt kielégítő, a tőkés világpiaci áremelkedések a termelés anyagi ráfordításaira kedvezőtlenül hatottak. A termelés szerkezete az ötéves tervben meghatározott Irányzatoknak megfelelően változott. Hathatósan segítették ezt a központi fejlesztési programok is. Egyes termékekből azonban a szükségleteket meghaladóan nőtt a termelés és az import, így a készletnövekedés az indokoltnál és a tervezettnél nagyobb volt. Külkereskedelmünk a szocialista országokkal alapvetően az államközi egyezményeknek megfelelően alakult. A tőkés világpiacon az infláció és áraránymódosulás következtében az általunk importált termékek árai nagyobb mértékben emelkedtek, mint exportált termékeinké. Az ebből adódó cserearányromlás jelentős népgazdasági veszteséget okozott és a tervezettnél nagyobb mértékű passzívumot eredményezett a tőkés külkereskedelmi forgalmunkban. Az állami költségvetés hiánya nagyobb volt a tervezettnél. ami elsősorban a belföldi árszínvonal védelméhez nyújtott terven felüli támogatásokkal függött össze. AZ 1974. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV Fö MUTATÓINAK TELJESÍTÉSE terv az 1973. év tény százalékál n Nemzeti jövedelem 105 107 Ipari termelés 105,5—106 108,2 EJgy foglalkoztatottra jutó ipari termelés 105,0—105,5 107,5 Építőipari termelés 104 105 Mezőgazdasági termékek termelése 102,0—102,5 103,7 Áruszállítás 103 —104 106,5 Behozatal (folyó devizaárakon) 111,9 136,8 Kivitel (folyó devizaárakon) 107,5 111,6 Egy munkásra és alkalmazottra jutó reálbér 103,7 105,5 ®gy lakosra jutó reáljövedelem -w >. *r 105 —105,5 „ 196,6 A lakosság összes fogyasztása 105,2—105,6 106,9 Fogyasztói árindex 102 101,9 Kiskereskedelmi forgalom (összehasonlítható árakon) A szocialista szektor beruházásai (folyó árakon) milliárd Ft 117 —118,5 120 takásépítés ezer lakás 85,4 88 A jelentés egyes adatai előzetesek, a további részletes feldolgozás során némileg még változhatnak. Ezek azonban a közölt megállapításokat, nagyságrendeket számottevően nem vftódosítják. Nemzeti jövedelem Az éves terv a nemzeti jövedelem 5 százalékos növekedését írta elő. A tényleges növekedés ennél nagyobb volt, 7 százalék, ami túlnyomórészben a termelékenység emelkedéséből adódott, összege megközelítette a 380 milliárd forintot, ez egy lakosra számítva 36 000 forintnak felel meg. A nemzeti jövedelem 44 százalékát az iparban, 11 százalékát az építőiparban, 16 százalékát a mezőgazdaságban termelték meg. Több mint 98 százaléka a szocialista szektorból származott A belföldi felhasználás — a fogyasztás és felhalmozás együtt — a tervezettnél és a hazai termelésnél nagyobb mértékben nőtt. Az összes fogyasztás 7 százalékkal, a felhalmozáson belül a népgazdaság összes beruházása 8 százalékkal emelkedett. A készletnövekedés jóval nagyobb volt, mint a korábbi években. A belföldi felhasználáson belül a fogyasztás és felhalmozás aránya, összehasonlító árakon számolva, a tervnek megfelelő volt: 75, ill. 25 százalék. A nazai termelést meghaladó belföldi felhasználás kielégítésére külföldi forrásokat vettünk igénybe. ipar A szocialista ipar termelése — az előirányzott 5.5—6,0 százalékkal szemben — 8,2 százalékkal nőtt. Az állami ipar 8,1 százalékos és a szövetkezeti ipar 9,5 százalékos termelés- növekedése is meghaladta az előirányzatot. A vidék részesedése az ipari termelésből 1974-ben tovább nőtt. Az ipar értékesítése 8,7 százalékkal volt több, mint 1973-ban. Ez jelentős részben a fogyasztási és beruházási szükségletek emelkedésével, valamint az élénk külföldi kereslettel függött össze. 1974-ben a szocialista ipar átlagos állományi létszáma 1 754 400 fő volt, az előző évhez képest a növekedés 0,9 százalék. A termelésnövekedés fő forrása a munkatermelékenység emelkedése volt. Ebből származott a termelés növekedésének 89 százaléka. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 7,2 százalékkal múlta felül az 1973. évit és nagyobb niériékben nőtt, mint a korábbi években. Az ipari beruházások révén bővült és korszerűsödött az ipari kapacitás, fokozódott a gépesítés. 1974-ben a vülatnos- energia-kapacitás 530 mw-tal nőtt: 100 mw az „Inotai november 7” gázturbinás csűcserőmű első gépegységének üzembe helyezéséből, 430 mw a Duna menti hőerőmű bővítéséből származott. A síküvegtermelő kapacitást az Orosházi Sík Üveggyár üzembe helyezése évi 9.5 millió négyzetméterrel növelte. Üzembe helyezték a Hódmezővásárhelyi Padlóburkoló Gyárat. A főváros tejellátását javítja ’ a Budapesti Tejipari Vállalat 480 000 liter tej feldolgozására alkalmas új üzeme. Jelentős beruházások valósultak meg a kohászatban, a kőolaj- í',mjá ijar'óa«a valamint £ vegyipar más ágaiba* Folytatódott a rekonstrukció néhány könnyűipari ágazatban. A tervezett ütemnél gyorsabban haladt a Hejőcsabai Cementgyár beruházása. Néhány nagyberuházásnál azonban elmaradás volt a tervezett ütemhez képest. A főbb ipari ágazatok közül legnagyobb mértékben a gépipar növelte termelését. Az ipari átlagot meghaladóan, illetve ennek megfelelően nőtt a villamosenergia-ipar, a kohászat és vegyipar termelése is. A termelésnövekedés a könnyűipar, a bányászat és az élelmiszeripar kivételével nagyobb volt" az előirányzottnál. A könnyűiparban a növekedés megegyezett a tervvel, a bányászatban csaknem elérte azt, az élelmiszer- iparban jelentősebb elmaradás volt. A SZOCIALISTA IPAR TERMELÉSE 1974-BEN terv tény ez 1973. év százalékában Bányászat 102 101,9 Villamosenergia-ipar 107,58 108,2 Kohászat 105,3 109,4 Gépipar 105,7 111,8 Építőanyag-ipa106 107,7 Vegyipar 106,7 109,4 Könnyűipar 106,4 106,4 Egyéb ipar 106,1 107,7 Élelmiszeripar 107,2 105 Szocialista ipar összesen: 105,5—106 108,2 A termékszerkezet a központi fejlesztési programok, a -ekonstrukciók és a vállalati kezdeményezések hatására több területen kedvezően változott. Számos űj gyártmány termelését kezdték meg. bővült a választék. A vállalati kezde- ménvezés azonban nem mindenütt volt kielégítő. Az energiaellátás az év folyamán zavartalan volt amiben a folyamatos szénellátás mellett legnagyobb szerepe a földgáztermelésnek, valamint a kőolaj-, a fűtő- és gázolajimport növelésének volt. Az anyagok és félkésztermékek, köztük elsősorban a vaskohászati és alumíniumipari termékek, egyes műanyagok és gvógvszerinari termékek, a szintetikus alapú vegvi szálak. a síküveg stb. termelése nőtt. Néhány vegvinari alarsan.yagból az év első felében, egyes vaskohászati termékekből a későbbiekben is átmenetileg hiány volt A beruházási javak termelése a. beruházási szükségletekkel és az exporttal összefüggésben számottevően emelkedett. Jelentősen növelte az ipar a fogyasztási cikkek termelését is. Ezen belül kiemelkedő volt egyes gépipari fogyasztási cikkek (pl. televízió, mosógép, centrifuga, hűtőszekrény, porszívó, villamos- és gáztűzhelyek) továbbá a bútorok, a kötöttáruk termelésnövekedése. Az élelmiszeripari termékek közül igen nagymértékben emelkedett többek között a fogyasztói tej, az üdítőital, a csontos nyershús, a vágott ha.. m. V. ír nasi.lOatryg.: ; wms. -«o romfi, az étolaj es a sor- tabmdésa. , £ ariastm NÉHÁNY FONTOSABB IPARCIKK TERMELÉSE . . az 1974 évi. az 1974. év termelés az 1973. év mennyisége százalékában Villamos energia, milliárd kwó 18,9 107,4 Szén millió tonna 25,8 96,2 Kőolaj millió tonna 2 100,4 Földgáz milliárd köbméter 5,1 105,8 Benzin millió tonna 1,3 v 105,6 Fűtőolaj millió tonna 3,0 104,4 Gázolaj millió tonna 3,1 110,7 Acél millió tonna 3.5 104 Hengerelt acél millió tonna 2,-í 104,9 Bauxit millió tonna 2,8 105,8 Timföld ezer tonna 693 105,8 Alumínium félgyártmány, ezer tonna 135,4 120,6 Tégla millió darab 1826,5 88,6 Cement millió tonna 3,4 '.00,9 Húzott síküveg millió négyzetméter 9,9 124,8 Kénsav ezer tonna 657,4 101,5 Műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna 589.7 99,3 Műanyagok ezer tonna 115,6 103,4 Szintetikus alapú vegyi szálak ezer torma 11,5 120,6 Vasúti személykocsi darab 265 133 Autóbusz darab 9039 .16,2 Tehergépkocsi darab 2636 93,3 Számítástechnikai berendezéseik folyó, árakon milliárd Ft 1,9 184,8 Televízió ezer darab 395 111,8 Hűtőszekrény ezer darab 416,7 112,3 Mosógép ezer darab 146,4 107,1 Centrifuga ezer darab 162,1 114,3 Porszívó ezer darab 104,2 129,1 Pamutszövet, millió négyzetméter 354,8 102,5 Kötöttáru ezer tonna 18,4 115.1 Cipő millió pár 41 99,6 Fogyasztói tej millió liter 844,7 113,2 Csontos nyershús ezer tonna 479,6 121,3 üdítő ital millió liter 107,1 123.8 Vágott baromfi ezer tonna 123.1 115.5 Étolaj ezer tonna 26.4 116.5 Sör millió hektoliter 6,3 110,6 « Építőipar Az országos építési tevékenység a tervezett 4 százaléknál nagyobb mértékben, 5 százalékkal nőtt. Ezen belül a kivitelező építőipar — az állami építőipari vállalatok, az építőipari szövetkezetek és az építőipari közö6 vállalkozások együtt — 6,3 százalékkal növelték termelésüket. A visz- szautasított építési igények és a befejezetlen építkezése, zárna emelkedett. A kivitelező építőiparban az összes foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 362 100 fő volt, 0,6 százalékkal több, mint 1973-ban. Az építőipari munkások száma lényegében nem változott, így a termelésnövekedés teljes egészében az egy építőipari munkásra jutó termelés 6,5 százalékos emelkedéséből adódott. Nőtt az építőipar állóeszköz-állománya és gépelíátottsáSjt, tovább úaáaüt a korszerű paneles és Vön,riyűszerke7a(ay építésmódok alkalmazása. Üzembe helyezték a budapesti V., számú házgyárat. A rendelkezésre álló eszközöket azon! an egyes vállalatoknál nem megfelelően használták fel, a ki b- telezési idő több esetben meghaladta a tervezettet. 1974-ben 88 000 lakás épült, a tervezettnél 2609-zal tö >b, A kivitelező építőipar 49 200 lakást épített, az előirányj ít- nál 1400-zal kevesebbet. A házilagos szervezetek, a magánépítőipar és a lakosság saját kivitelezésében 38 800 lakás készült el, ami 4000-rel meghaladta a tervet Mezőgazdaság, erdőgazdálkodást vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése — az előirár yzott 2—2,5 százalékkal szemben — 3,7 százalékkal nőtt. A növénytermelésben a terv a kiemelkedő 1973-hoz kép :st kismértékű visszaeséssel számolt. Ténylegesen a növénytermelés — a kedvezőtlen időjárás ellenére — azonos volt az előző évivel. A vetésterület szerkezetében nem történt jelt n- tős változás. 3,2 millió hektáron, a vetésterület 67 százalékán, 1974-ben. is gabonát — búzát, rozsot, rizst, árpát, zabot és kukoricát —» termeltek. A búza vetésterülete 1,3 millió, hektár, a kukori áé 1,5 millió hektár volt. A cukorrépa vetésterülete az 1973. ívi 92 000 hektárról 98 000 hektárra nőtt, kisebb mértékben a tervben számítottnál. A burgonya vetésterülete 103 000 hek .ár volt. 2000 hektárral nagyobb az előző évinél. A gabona, főleg a búzatermés — a magasabb termését a- gokból adódóan — tovább emelkedett. Zöldségből 1,9 millió tonna termett, valamivel több, mint 1973-ban, a gyümölcstermés 1,5 millió tonna volt. Annyi, mint az előző évben. A kid- vezőtlen időjárás az őszi érésű növényeiknél károkat okozott. A mezőgazdasági dolgozók helytállása és a társadalmi öss: e- fogás csökkentette a veszteségeket. A szőlőtermés mennyis? ga kisebb, minősége rosszabb volt az 1973. évinél. A cukorrá oa mennyisége növekedett, cukortartalma azonban kevesebb volt az előző évinél. NÉHÁNY FŐBB MEZŐGAZDASÁGI TERMÉK TERMÉSMENNYISÉGE ÉS TERMÉSÁTLAGA termésmennyiség termésátlag millió tonna q/hektár 1973 1974 1973 1974 Búza- 4,S 34,8 37,5 Kukorica fe •' í V.: Z 5.9' í •"..'6,2 .... .tőd 40,5 . 42 5 Cukorrépa '-íV.--1 :vf2,ff.vej £*,6 isa . 297,9 n 362 3 Burgonya 1,2 1,4 109,4 . 125.9 Szőlő 1 0,7 46,8 31,6 A főbb növények termésmennyisége kielégíti a hajai szükségleteket, egyesekből, pl. búzából exportra is jutott. A cukorrépatermésből a belföldi cukorszükséglet nem elégíthető ki teljesen. Az állattenyésztés termelése a tervezettnél nagyobb mén- fékben, 8 százalékkal nőtt. A sertésállomány az év végén f.3 millió darab volt, 3,5 százalékkal több az előző év véginél. Folytatódott a szarvasmarha-tenyésztési program végrehajtása, a tej- és hűsirányú szakosodás. A szarvasmarha-állomány az év végén 2 millió darab, a tehénállomány 797 ezer darab volt. Az egy évvel korábbihoz képest a szarvasmarhi- állomány 4,5 százalékkal, a tehénállomány 1,4 százalékkal nőtt. A FONTOSABB ÁLLATI TERMÉKEK TERMELÉSE a termelés az 1974. év mennyisége 1973 1974 az 1973. év százalékábav Tejtermelés, millió liter 1808 2030 107 Tojástermelés, millió darab Vágóállat-termelés 3285 3400 104 1000 t 1549 1783 115 A mezőgazdaságban a munka termelékenysége a termelésnél nagyobb ütemben emelkedett. Az aktív tsz-tagok száma egy év alatt 3 százalékkal csökkent, a tsz-alkalmazottak száma lényegében nem változott. Az állami gazdaságokban a foglalkoztatottak száma 1,6 százalékkal kevesebb volt, mint 1973-ban. A traktorállómány nagyobb teljesítményű gépek özembe állításával korszerűsödött, az év végén a kapacitás 3,4 millió lóerő volt, 1,5 százalékkal több az egy évvel azelőttin »L Emelkedett és összetételében javult a szállítóeszközök állománya is. Az év folyamán a mezőgazdasági üzemek számos munkagépet vásároltak, többek között 1800 arató-cséplőgénet, ugyanannyi kukorica-betakarító gépet, 540 cukorrépa-betaka- rftó gépet, 9173 pótkocsit. A mezőgazdasági munkák gépesítésének feltételei kedvezőbbek voltak, mint 1973-ban. A gépek egy részének jobb kihasználását azonban akadálvozta a rendkívül rsaoadékss őszi időjárás. A műtrágya-felhasználás 12 százalékkal nőit és fgy egy hektár szántó-, kert-, szőlő-, gyümölcsös területre — hatóanyagban — 245 kg műtrágya jutott. Tovább terjedtek a magasabb technológiájú, hatékony, iparszerű termelési rendszerek. Nőtt az erdőgazdálkodás termelése is. Az év folyamán 25 000 hektár területet erdősítettek. Az erdőterület 1 536 010 hektár volt, az ország területének 17 százaléka, 1974-ben 3,7 millió köbméter fát termeltek ki, csaknem azonos mennyiséget, mint az előző évben. A közüzemű vízművek mintegy 620 millió köbméter vizet termeltek, a növekedés az előző évhez képest 6 százalék. A növekedést a vízművek kapacitásbővülése, az új vízművek üzembe helyezése tette lehetővé. Az öntözött terület az előző évivel lényegében azonos, 308 ezer hektár volt, Folytatódott az árvízvédelmi vonalai" korszerűsítése és a vízszennyeződés megakadályozása. (Folytatás a 3. oldalon}
