Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-07 / 32. szám

mSLET-MAGYARORSZÄG 079. ffef>rol? ft © Újdonságok 4 Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban < fm. Ä gyulaház! Béke Termelőszövetkezet idén mintegy 200 holdon termel Desíere-burgonyát. Nagy gondos- Sággal készítik elő az igen jól termő fajta talaját. Egy holdra 350 40Ő mázsa érett istáilőtrágyat és min - egy 9 mázsa különböző műtrágyát szórnak ki. (Hammei József felvétele) S'satmár-Bereg termelőszövetkezeteiben ■ » ■■■ ’'Hl ' lr-.r,r' " ■ ......... .... .... A sertés és a juh Szatmár-Beregben hagyo­mányai volta.« a sértéste- öy ész tesnek és a juhászainak is. igaz, hogy ma mar e ha­gyományok szerint csak a háztáji gazdaságokban lehet és érdemes sertést tenyészteni —• juhászat még csak nagyüzem­ben van. Néhány termelő­szövetkezet —■ nem sok — foglalkozik baromíítehyész- téssel is, az eredmények ném fossZak, de Szatmár-Bereg állátéhyésztési szakemberéi a kisvárdai barómfiféldólgozö özein elkészülésére és bein­dulására Várnak. Nézzük a sértéstenyésztést Szátfftár-Béreg termelőszö­vetkezetéiben. Ismét dr. Tóth Józsefet, a területi tsz-szö- vetségek titkárát kértük még, hogy szíveskedjen tájékoztat­ni a jelenlegi helyzetről és a további lehetőségekről. Tények: Szatmár-Bereg­bén öt szakosított' sertéste­nyésztő és -hizlaló telep épült fél az elmúlt néhány évben. Ezek biztosították, hogy ne csökkenjen a sertés­tenyésztés és -hizlalás a táj­egységen, sőt, ma már fej­lődés is bizonyítható. AZ öt szakosított telepen összesen 2200 köcaférőheíy van, de 1974-ben csak három telep üzemelt. A csengeri Lenin Tsz szakosított sertéstenyész­tő télepe a súlyos mérleghiá­nyok miatt eddig nem Izo­méit Az idén 1975-ben azon­ban benépesítik és üzemel­tetik. Az 1974-ben üzemelő szat- már-beregi sertéstenyésztő telepek 17 ezer hízott sertést adtak át a népgazdaságnak, részben exportálási célokra. A három telep eredetileg évi 21600 hízó kibocsátására volt tervezve — és építve — azonban a tervezők által meghatározott kapacitásra képtelenek, mert minden ki­sebb és szűkebb mint jho- gyan a tervezők ígérték és meghatározták. Más 1 kérdés az — nem egy újságcikk fel­adata megállapítani —. ki a felelős és ki téríti meg a termelőszövetkezetek ren­geteg kárát. Egy-egy telep hízókibocsátó kapacitása átlagosan kétezerre! kisebb, mint ahogyan ígérték és ter­vezték. Vannak — természe­tesen — olyan okók ,s ame­lyekről a tsz-ek. vagy épben a telenek dolgozói tehetnek, vagv inkább tehettek. 1974- ben ugyanis már eszetlen sertésíenvésztő leien se volt veszteséges, de ez rtem a ter­vezők. hanem elsősorban a dolgozók és á szakemberek érdeme. Egv S2ám, amely jelzi az óriási , különbséget. A tele­pek 1674-bén 17 ezer hízott sertést adtak s 1975-ben én­nél tízezerrel több, 27 ezer várható, úgy, hogy a csengeri telep termelésé meg nincs számításba véve. A termelőszövetkezetek nem szakosított telepeken 1250 kocát tartanak- és 1974- béfui5 ezer sertést hizlaltak A háztáji' gaz­daságokban meghízlalt serté­sek száma ennél sokkal na­gyobb. nem számítva a saját fogyasztást, á saiat Vágások tízezreit, a tsz-tagok körül- .belül 25 éZér sértést hizlal­tak még a háztájiban, illet­ve : éhnvit a közösön keresz­tül értékesítették. Juh szinten sok van §zat­már-Beregben. Nedveséé« a tenyésztési, hizlalást '.ehető­ségek is. A három járásban — mátészalkai, fehérgyarma­ti, vásárósnáményl «— Össze­sen 48 termelőszövetkezet foglalkozik juhtenyésztéssel és hizlalással — nagyjából azonos létszámmal mindhá­rom járásban. A juhlétszám 1974 végén 80 ézér Volt, eb­ből 47 ezer anyajuh. 1974- ben 50 ezer bárány került Szatmár-Bereg termelőszö­vetkezeteiből exportra, ösz- szesen 15 ezer mázsa súly­ban, nagyobbrészt pecsenye- bárányként. Emelkedést a gyapjú ára iá. 1974-ben átlagosan ÍS forintot fizettek egy kiló gyapjúért Szatmár-Béreg juhtényésztő termelőszövet­kezeted összesen 30Ó ezer kiló gyapjút adtak el. Köny- nyű kiszámítani, mennyit kaptak -ttZ'SO' .eaejfc^to.^ao^t. juhért es á 300 e£tf f "S£il4 gyapjúéit. ' ----­— Szatmár-Beregbert na­gyok a juhtenyésztés fejlesz­tésének lehetőségei — mon­dotta dr. Tóth József. — Gyep, legelő, etetési terület Bőven Vén. Nagyobb baj az, hogy kévés a juhtenyésztésre vállalkozó munkás, még na­gyobb báj, hogy álig Váh jól képzett juhászati S3ákembér, ideértve á Szakmunkásokat is, Pedig a juhtenyésztés jö­vedelmező. összefoglalva a szátmár- béregi állattenyésztés jelén-'' légi helyzétét azt mondhat­juk, hogy a fejlődés dinami­kus, a korszerűsítés is kielé­gítő. Nem Véletlen, hogy 1974-ben a legtöbb termelő­szövetkezetben a dinamiku­sán féilődő állattenyésztés ellensúlyozta a növénvter- mésZtés súlyos Veszteségéit. Szén drei -.TA-m-'i’ 4 könyihónap könyvei, László Ferenc—Nagy Gyula: A MEZÖGAZDASAGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK KORSZERŰ VEZETESÉ Felleg János s MEZÖGAZDASAGI MUNKASZÉK VEZE8 Általános rész Udvari Lászlót MÉZÖGAZDASAGJ MUNKASZERVEZÉS Részletes rész Petrasovits, Imre- » Blúogh Jánost^ • NOVENVTERMESZTE»' Es VIZGAZniLEOMS 2. átdolgozott kiadás KERTBARÁTOKNAK Szerkésztetté; Lelkes Lajos Klácz György? KERTMESTERSEG 2, javított kiadás Tóth Imre? LOMBHULLATÖ DÍSZFÁIÉ, DÍSZCSERJÉK A KERTBEN Jeszenszky Árpád? OLTÁS, SZEMZE8, DUGVÁNYOZÁS 6c átdolgozott kiadás KERTESZEK UJ KÉZIKÖNYVÉ 3. javított kiadás Szerkesztette: Katona Józséf Kopcsó István: az Élelmiszer­ei ARKETiN G NÉHÁNY KÉRDÉSÉ Kunszabó Ferenci ELNÖKTIPUSOK A HOMOKHÁTSÁG! TERMELŐ­SZÖVETKEZETEKBEN Szederkényi Henrik: AZ ÉLŐMUNKA TERMELJE- KENYSEGENEK MERESE A MEZÖGAZDASAGBAN Wöveük a cukorrépavetés területét Vass Bertalan, a Szatmár- beregi Termelőszövetkeze­tek Terület} Szövetségének növénytermesztési szakér­tője az 1975. évi cukorrépa­termesztésről a következőket mondta: — Szabol cs-Szatmáf me­gye termelőszövetkezeteinek, a megyén bélül a szatmár-* beregi tájegység közösgaz- daságainák heve van a Cu­korrépa-termesztésben. A megye mezőgazdasága átla­gosan Is 50 százalékkal na­gyobb területen termel cu­korrépát. mint az országos átlag. (Igaz. a terméshoza­mok néhol nagyobb aki. Szat­már-Bereg termelőszövetke­zetei viszont a meevén belül további 40 százalékkal na­gyobb terű toten termeltek cukorrépát ed's is. mint a megve áttoea az öss^s szán­tóhoz viszonyítva. Éz nem VÁlnUnu. Sza^ötosban. azön Wftlm <toótmán-!Órt»*ééfhén íok- Vat több áz 4' 3 m'mkaérő. m'Ot áz nnázánt^án átl-'aoean. Táv a mVni-réna á Szó szo­ros értelmében munkaadó, jó keresetet biztosító növény. Részben ezért, de méginkább azért, mert tájegységünkön minden termelőszövetkezet tagsága és vezetősége megér­té tte a népgazdasági szükség­letet, 1975-ben 500 hektárral, 25 százalékkal növeljük á cu­korrépa termőterületét. Ezt termelőszövetkezeteink máris vállalták. Ezzel együtt azt is, hogy a cukorrépa hek­táronkénti terméshozamát a tájegység átlagában 40Ö má­zsa fölé émellk. sőt 15—20 termelőszövetkezet vállalko­zik a hektáronkénti 500 má­zsa termés biztosítására. Eh­hez jó talajművelés, műtrá­gya, vegyszerek, időbeni gon­dos vetés. Optimális növény­ápolás és a tavalyinál jobb betakarítási feltételek szük­ségesek. Egyébként nem oko­zott problémát tájegységünk termelőszövetkezeteiben a cukorrépa termőterületének növelése. Csak a legtöbbe' váltoló közöseazdasáeokat említem: csahold Erdőhát. fehéravarmati Győzhetetlen Brigád, esengeri Lenin, nagy­dobos! Petőfi, ópalyi Kos­suth, ökörltófülpősi Sza­mos menti, tyukodi Kossuth, csaroda-tákósi Üj Élet, tar- pai Esze Tamás, vásárosna- ményi Vörös Csillag és Kos­suth termelőszövetkezetek Ezek 50—100 százalékkal nö­velik a cukorrépa termőte rületét úgy, hogy a termesz­tés technológiáját is kórsZe rűsítik, elsősorban gépsorok vásárlásával. Ez tehát a helyzet 1975 elején a „cukorrépafronton” Szatmár-Beregben. Befeje­zésül annyit még, hogy az 1974. évi cukorrépatermés mintegy 40 százaléka a föl­deken érte meg az új eszten­dőt, de mind felszedve, ku­pacokban. Nem á felszedő« ami az emberekén múlott hanem a szállítás, ami az időjáráson múlott — Volt a legnehezebb. Késiek a szaf- már-beresl terme1'szövet­kezeti kollektívák 1975-ben többet to-melni cukorrépából, mint eddig bármik««. KERTBARÁTOK TANÁCSADÓJA A gynmolcssovéiiyek A vízszintes vagy ahhoz közelálló karú sövényen 4, fefdekárú sövényen 3, áge­meletet alakítsunk ki. A megfelelő szélesség elérése végett rendszeresen ^idősebb (2—3 éves) gallyakat is visz- sza kell metszeni. Úgyneve­zett könyököltető metszési elvet alkalmazunk, amikor egy megfelelő szögállású vesszőre vágjuk vissza a szé­lesítő gallyakat. A karokon fejlődő Oldal­vesszők lekötözés nélkül is vízszintesre nevelhetők, ha a zöldválogatással a hajtá­sokat 1Ő—-15 cm hosszúsá­gukban levélkoszorúra vág­juk vissza- Ezáltal az eddig gyengén Vagy egyáltalán nem fejlődő oldalhajtások, vagy rügyek erőteljesen nő­nek és a növekedés Iránya a vízszinteshez közeli lesz. Termőre fordulásig a zöldvá- lógatási munkákat rendsze­resen végezzük el. A karokon áz elágazás a tengelytől szá­mított 15—2Ö cm-nél ne le­gyén közelebb, mért áz itt fejlődő oldalkarok konkurens vezérekké válhatnak. Az oldalkarok csűcsrügyét addig ne metsszük le, míg a hajtásnövekédés nem Csök­ken nagyobb mértékben. Amikor ez bekövetkezik (6—■ 8 éves korbán) akkor á ka­rok csúcsát visszametszhet­jük a hajtásnövekedés foko­zása céljából* Viszont fiatal korban a karok megfelelő növekedése érdekében a csúcs melletti hajtásokat minden esetben tőből távo- lítjuk elv 8 éves kortól áz alsó ág« emeleten a termésmennyiség és minőség csökkenni kézd. Ez elsősorban az alsó oldal­karok elöregedése és felko- paszodása miatt következik be. Ettől az időponttól kezd­ve részleges ifjításra van szükség. Az ifjítást áz álsó ágemeleten kezdjük és a kö­vetkező években egy-egy ág­emelettel feljebb mehetünk. .Az ágemeletet úgy ifjíthat- juk, hogy a karokon fejlő­dött oldalkarok egy részét visszavágjuk. A Visszavágás csonkra történjék, mélynek hosszúsága néhány cm le­gyen, de ügyeljünk arra, hogy legalább egy fejlett rüggyel rendelkezzen* Nyár elején egy-egy met« szésfelületen, csak egy meg­felelő helyzetű hajtást hagy­junk meg, a többit tőből tá­volítsuk eL Ezzel az ifjítás? eljárással a sövényt 4—5 év alatt teljesen megifjíthat- juk, űj termőalapokkal lát­hatjuk el. ,Az ifjítást, csak a termőrészek újabb elörege­dése után kell megismételni: Az állandó metszés alatt lé*' vő fák rendszeresen terem­nek, egyöntetű termést arto nak. taáatey Pere*® Az alma tárolási betegségei ' t, '»yf! .írí&fi; Sok tsázikért-túlajdono® tárói kisebb, nagyobb meny- nyiségú álmát családi fo­gyasztásra, vágy piaci érté­kesítésre. Á tárolt álmát sók kórokozó támadhatja még, teheti tönkre. Gyakori betegség a fekete rothadás vágy moníliás főt- hádás, kórokozója a Mónili- ftiá fructigeiia, 'úgyáúaz a gomba, amely á szabadföldi . monillás betegséget is élő­idézi. A fán levő álma pe- nászpárnás rothadásától az különbözteti még, hogy az egész gyümölcs felülete egy­ségesén megfeketedik, anél­kül, hogy az alma alakjában, nagyságában nagyobb válto­zás történne. A penészpár­nák nem verődnek a félülét- re. (Legtöbbször már fertő­zött gyümölcsöt Viszünk a tárolóhelyre, így ne csodál­kozzunk a kórokozó gyors megjelenésén!) A keserű rothadás kóroko­zója á Glóéospóriúm íructi- génum. A gyümölcsön állan­dóan terjedő foltok jelennek meg, amelyek aztán nedve­sén rothadnak, az álma ösz- szézsugorödik, ráncos lesz. Később rózsaszínű pénészte- lepék láthatók. AZ ’ egész gyümölcs, tehát ki épnek látszó rész is keserű, fo­gyasztásra alkalmatlan lesz. Magházróthadáskor áz egészségesnek látszó gyümöl­csöt felvágva ázt tapasztal­juk, hogy a magház környé­kén a belső rész elrothad. A rothadás állandóan terjed a héj felé. A kórokozó legtöbb­ször a Fusarium avenaceum de más Fusáriuhí-fájok is lehetnek. A gyümölcs már kinn a fán fertőződik, ahol a gomba a csészén hatol be a magházba, és onnan, mint centrumból kiindulva, rot­hasztja a gyümölcs húsát. A zöldpenészes rothadást az (jcsetpenész a Penic lKum crustaceum idézi elő. Előbb világosbarna, lágyuló folt jelenik meg az alma felüle­tén majd tömött, zöld színű penészgyep lepi el a beteg részt. A rothadás á húsba Is behatol, és az egész gyümölcs penész slagot áraszt. A jonatán alma kelle­metlen betegsége a* dgyseS vezett „jonatánfoltosság16 A gyümölcs héján kb 5 mm átmérőjű, Csák a felületre korlátozódó, világos, vagy sötétbarna foltok jelennék meg. A tároló levegőjének felmelegedése, á féndsjteres szellőzés hi ányá következté­ben káros fiziológiai folya­matok indulhatnak ttlég, amelyek ezt a foltosságot előidézhetik. (A résztétkér- dések kutatása még má !« folyik!) Mindenesetre a „jo- rtatánfoltosság” a ízén, öt­fős, tetszetős álmák értékét nagymértékben leronthatja. A tárolási körülményé# nagymértékben befolyásol­ják az említett betegségek elhatalmasodását. Ami a gombás eredetű tárolási rot­hadásokat illeti, a magas hőmérséklet (18 C fok) elő­segíti pusztító hatásuk ki­bontakozását. A levegő oá- fatártalmá is fontos tényező* Ha száraz a levegő, a gyü­mölcs fonnyad, fogékonyabb lesz a kórokozók iránt, ha viszont nágvon nedvéi, ak­kor a gombák növekedése és soőrákéozésé gvörsul még. A tárolási hétéésegék jelentő­ségé rendkívül natív. Több esetben a tárolt alma 2Ö—25%-át frtéM annál ló­val többet) veszíthetjük éL A tárolási betegségek meg­előzése érdekében a he1 to sé­get és felszeretését tizembe helvezés előtt 2%-os formalin- oldattál szinte lemorárséé« riton, Vágy éév-égv lég'-oh- méterré számítva 8 g. kén elégetésével fertőtto-rfi0k ^ tárolás előtt Szigorú váloga­tást kell végeznünk! Ilvert- kör n°m csak azokat a mrfl* mölc'öket választink külön, ametoek már mutattok vft'a- melvík fertőző befeSség tü­neteit, hanem a sérültekét is! Állandóan étlénőrfzni kétt a hőmérsékletet és ’m-be, kell lénni. ha az 3—8 C tok tőié emelkedik. vagv ha fa mm ont alá sOlk'ed. A ’ég- nMvé'ség mérsékelt (8(toe> 85%) légyen. S-tob* r--hfc adinOVfiT* • mg. főiakóte 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom