Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-06 / 31. szám

tin. feSruI t 9. !Cl!LET-MA0YARO1W2A<S JÉG YZE1EK s Kétszáz jogász Nemrégiben adtuk hírül: a Szabolcs­gzatmár Megyei Tanács VB és a szegedi egyetem jogi kara együttműködési szerződést kötött Mindkét fél számára hasznosnak (gér­kező együttműködés kezdődött. Az egyetem az államigazgatás és igazságszolgáltatás gyakor­lati tapasztalatait kapja a megyétől előadások különféle tanácsi rendeletek, megyei felmé­rések. stb. formájában. Szabolcs-Szatmár a jo­gi pályán továbbtanulni kívánó fiatalok fel­készítéséhez kap segítséget. Munkahelyet biz­tosít szakmai gyakorlatokon részt vevő hall­gatóknak, a végzett jogászok elhelyezkedését a megye betöltetlen állásainak közzétételével segíti. És még sorolhatnánk az együttműködés részleteit... „Nagy figyelmet kell fordítani a törvé­nyek pontos végrehajtására, jogrendszerünk stabilitására. Egyszerűsíteni kell az ügyinté­zést, növelni a közszolgálat kulturáltságát. Az államigazgatási munka helyenként tapasztal­ható bürokratizmusa, nehézkessége hátrányo­san befolyásolja az állami szervek és az ál­lampolgárok kapcsolatát.” A párt XI. kongresszusának irányelveiben (található e három mondat. Egyszerű ügyin­tézés, kulturált közszolgálat — alapvető kö­vetelmények. Közéletünkben évek óta előtér­ben áll az államigazgatási munka korszerű­sítése. A négy évvel ezelőtt hozott tanácstör­vény sokat változtatott a tanácsok életén. munkáján. Hármas funkciójukhoz — a nép- képviseleti, önkormányzati és államigazgatá­si feladatok ellátásához — megfelelően kép­zett, jól felkészült szakemberekre van szük­ség. A tanácsi apparátus dolgozóira több hárul a néhány évvel ezelőttinél. Üj hatósági jog­köröket kaptak, szaporodnak a több községet irányitó tanácsok, sokasodnak a feladatok. Ám nem csupán a megnövekedett hatás­kör kíván gyorsabb, jobb munkát. „A törvé­nyek pontos végrehajtása”'* nem jelentheti a végrehajtó merevségét, betűhöz ragaszkodá­sát — egyszóval bürokratizmusát. Értelmezni, alkalmazni kell tudni az előírásokat. önálló döntésre képes, a jogszabály szel­lemét értő, érző ügyintézőkre van szükség a tanácsoknál. Ez pedig csak megfelelően fel­készült szakemberek alkalmazásával valósít­hatók meg. Szakember viszont kevés /an Szabolcs-Szatmárban. Egy felmérés szerint a megye tanácsainál és tanácsi intézményeinél körülbelül kétszáz olyan munkahely található, melynek — bár jogi végzettséget kíván a be­töltése —, szakképzetlen munkaerőt alkalmaz­tak. Ezért döntött úgy a megyei tanács végre­hajtó bizottsága, hogy a szegedi jogi karral együttműködve segíti a szakemberképzést az egyetemen —, hogy aztán a végzett jogászok közül minél többen válasszák munka- ás la­kóhelyükül Szabolcs-Szatmárt. *. GY. Ifjúsági vezetők A KISZ VIII. kongresszusán megrakott szénás szekérhez hasonlította a KISZ-vezetők helyzetét, munkáját az egyik felszólaló. Olyan szekér az — mondta —, amire csak raknak raknak, aztán egyszer csak felborul az egész... Négy esztendő telt e! azóta. A négy év alatt jónéhányszor reflektorfénybe került a KISZ-vezetők gondja, munkastílusa, megbe­csülése. A sok tapasztalat közül egyik sem mellőzhető, mert nem kis réteg problémái­ról van szó. Szabolcs-Szatmárban ötezer ifjú­sági vezetőt számlál az ifjúsági szövetség, öt­ezer fiatal, akik többségükben életük első komolyabb megbízatását teljesítik a kisebb vagy nagyobb közösségek irányításában. Űjat akarók, türelmetlenek, lelkesek. Kiválasztot­tak — sok sok azonos korú, azonos felkészült­ségű társuk közül. Élenjárók a munkában, a közéleti magatartásban, rátermettségben, sze­retik az ifjúsági munkát, népszerűek és pél­damutatók. szenvedéllyel és eredménnyel kép­viselik a párt politikáját. így hangzik a köve­telmény. A gyakorlatban valóban ezek a szempon­tok érvényesülnek? Nem egy negatív példa körültekintőbb kiválasztást igényel. Mert na- iponta találkozik az ember olyan vezetőkkel «kik csak azért kerültek vezetői tisztségre, mert nagyobb mozgási lehetőségük van a gyárban, és telefon is van az asztalukon. Ilyen esetben másodlagos az a tény, hogy ol- kalmas-e a feladatra, ő akarja-e, és egyáltalán 5t akarják-e a társai vezetőül? Esetenként döntőbb szempont, hogy a le­endő KISZ-vezető leleljen meg az iskola igaz­gatójának, az üzem vagy a vállalat igazgató­jának, mint annak a közösségnek, amelynek közvetlen vezetője lesz. Persze a követelmé­nyeknek megfelelő választásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a fiatalabb KISZ-vezetők világnézete, tudatossága, még kialakulóban van, és a vezetéshez szükséges ismereteket is i a vezetési gyakorlat során szerzik meg. Éppen ezért a kiválasztás fontosságával egyenrangú a tervszerű, tudatos, folyamatos vezetőképzés. Nem elég megválasztani az if- ! júsági vezetőket, törődni is kell velük, segíte- ! ni őket — hiszen ezen múlik milyen lesz a munkakedvük, közérzetük, Jónéhápy. ifjúsági | vezető panaszkodik, hogy a „beiktatás’r után, hogy semmi segítséget nem kapott á régiek- | tői, nap mint nap dönt anélkül, hogy ismer­né a dolgok előzményeit, zúdulnak rá a fel­adatok, rakják rá-rakják rá (mint arra a bi­zonyos szénás szekérre), aztán egyszer csak megáll, belefárad. A megyei statisztika is iga­zolja a kérdés fontosságát. Az alapszervezeti vezetők jelentős része — a titkárok 70 száza­léka, a vezetőségi tagok 90 százaléka — nem rendelkezik politikai iskolai végzettséggel. A KISZ Központi Bizottsága az elmúlt évben fontos útmutatót adott a vezetők, a ve­zetőképzés gondjainak megoldására. A felada­tok felelős valóra váltása nem csak az ötezer ifjúsági vezetőnek segít, de magasabb szintű munkát jelent majd az egész ifjúsági mozga­lomnak. ' • K, A. \ nyíregyházi lakásszövetkezet szervezésében épültek ezek a szép lakások a Krű® dy Gyula utca mellett. (Elek Emil (elvétele) Mintha ma szüretelték volna... Amíg elindul Angliába A színhely: Mátészalka, almaiárolő Hal van már a tavalyi al­ma? A MÉK 2-es számú má­tészalkai almatárolójában még bőven akad belőle. Az elmúlt őszön, főleg a kör­nyék termelőszövetkezetei­ből, aztán az ÁFÉSZ útján a háztáji gazdaságokból, 1400 vagon almát tároltak itt Ennek export csomagolása, belföldre történő szállítása most zajlik. Dolgozik a „mini” konzervüzem is és a melléktermékből, ipari al­mából, almahéjból, alma­csutkából a szeszfőzde ha­vonta 8 ezer hektoliter/fok szeszt állít elő. Kovács La­jos műszaki vezető mond­ja: Mulatja a mintavétel — Dolgozóinknak — az átlaglétszám 528 tő — most már télen is bőven van munkájuk. Naponta 6—8 vagon almát bocsátunk út­iára, exportra Angliába, Brazíliába, sokat belföldre. Az alma minősége jó. An­nák ellenére, hogy rossz volt az időjárás, későn volt a szüret, sok gonddal járt a betárolás, az alma kifogás­talan. A gáztárolóban pél­dául kétszáz vagon almát tartunk a HTJNGARO- FRUCT-nak, és az időközön­kénti mintavétel azt bizo­nyítja, hogy olyan a gyü­mölcs, mintha ma szüretel­ték volna. Az almacsomagolás, va­gonba rakás egy almatáro­lóban ma már nem számít újdonságnak. Merőben más és új téli foglalkoztatás a konzervgyártás. Á 11 millió forintos költséggel épült üzem 1974. júliusában kez­dett termelni és a „vizsga- időszak” gyakorlatilag még tart — A termelés, a minóség megfelelő — mondja a mű­szaki vezető. — A beren­dezések, de az üzem dolgo­zói is teljesítik a konzerv­ipari üzemmel szemben tá­masztott követelményeket. Napi ezer ötliteres üveg al- makonzerv készül. A nagy­kőrösi konzervgyárnak szál­lítjuk, ahol további feldolgo­zással vegyes befőttet készíte­nek belőle. A konzervüzemet úgy terveztük, hogy egész évben dolgozhasson. Nyáron majd csemegeuborka-kon- zervet készítünk. Az uborka­termelésre négy termelösz&í vetkezettel szerződünk, « szerződéskötés most van fo=i lyamatban. Jövedelmead munka asszonyoknak — Egyébként a konzerv özem legfőbb haszna nemi az, hogy konzerveket gyár­tunk, inkább az, hogy a tes» melőszövetkezetekben, ház» táji gazdaságokban meg­termelt almából egy gramm sem megy veszendőbe. Min­dent feldolgozunk. Másik előnye, hogy, az alma hámo­zása nem csak itt a tároló» bán, de néhány termelőszö­vetkezetben is jól jövedel­mező asszonymunka. A két műszakhoz naponta 120 má­zsa tisztított alma kell és ezt Ópályiban, Fábiánhá- zán tsz-tagok végzik. Az ipari, fogyasztásra alkalmat­lan alma így egy-két forint helyett 5,50 forintot ér, s akik hámozzák kilónként 1,00 forintot kapnak. Év elején — így van m mindenütt — az elmúlt év számadását végzik. Máté­szalkán is tartottak már né­hány értékelést Dési Huber István „A sorsod ellenére voltál mester/ és példakép. Hívő, igaz, okos -J a munkáló idő emel ma már,/ hiába omlik rád sir földje most/...” — e éhány sort a jóbarát Rad­nóti Miklós költeményéből idézzük, „Nem bírta hát.. című verséből, amely szinte sűrítve összegezi a magvar szocialista festészet legjelen­tősebb alkotóművészének Dési Huber Istvánnak sor­sát 4'etútját. Ma nyolcvan éve. 1895. február 6-án született. Nagv- enveden. ö is — mint a két világháború közötti magva* p-’Vtura zseni *e. De-kovits Gvüla — munkásból lett aut'vtMnktnVónt a hazai fes­tészet egvik Ipoo-nfetiocoV' iránvt adó pgvénlcége Volt kovárs-'nas. kifutó ni noér 7«iVn1t a Dunán, dolgozott a G”bacsí úton a sertésvágó- hídon. Az első világháborúban neewen hónanot töltött a fronton, ahonnan hetet* tüdő­JtJ} tO*>1 Puelünocí’f/s 7 Cf Cl *> ^hiooVA^t pc fp t-n-iV ?*'’■<? Ví+s*****c<;q1 a* s» gj7<pv fa w?vtye»Vv" gazd-sági vátíág elől 1094­ben Olaszországba ment. Mi­szorítást, rettenetét, amely rá és proletártársaifa ab­roncsként feszül De egy­szersmind megsejti azt az erőt is amely a munkásosz­tályban rejtezik, s amely ké­nes harccal, tanulással, mun kával összetörni a béklyót. „Egy munkássorból festő­vé fejlődő embernek — ír­ja — a mai társadalomban végig kell járnia a legkülön­bözőbb stílusokat fejlődése során, mert iskolázottság hí­ján csak úgy szívhatja fe' a művészet korszerű kifejezé­si eszközeit; nem veheti át az előtte éltek eredményeit mesterektől, mint valami kezdő polgári festő, hanem lano egyik kül­városában ezüstműves­ként kereste a kenyerét. Itá­liából hazatér­ve, feleségé­vel együtt be­kapcsolódott az illegális kom­munista párt munkájába. 1928-tól a Kép­zőművészek Uj Társaságának tagja lett és rendszeresen szerepelt an­nak kiállítá- sain. Közben dolgozik, küsz­ködik a léttel a megélhetésért, s közvetlen közelről érzi, érzékeli azt a A művész önarcképe állandó küzdelem közt, egyedül kell eljutnia hozzá­juk.” Mint a költő, József Attila a versben, úgy Dési Huber István is, a város peremének világát mutatta be festmé­nyein, grafikáin, Modelljei kétkeziek, az élet terhét ci- pelők, szénhordók, bányá­szok, hajókovácsok, guberá­lók, és a gondolkodó, az ol­vasó, a jövőjét tudatosan megszerkesztő munkás — önmaga. S a tér, ahol ezeK az emberek cselekszenek; gyárudvar, külváros, desz­kakerítésekkel ölelt világ. „Az ember végülis önmagán át fejezi ki az osztályt, amelyben gyökerei élnek — írja egyhelyütt —, s a népet, melynek osztálya egyik ré­sze.” Sajnálatosan rövid Idő, mindössze másfél évtized adatott meg neki, hogy mű­vészi elképzelését megvaló­sítsa Ám ebből is sokat el­vett a szanatórium, ahol be­teg tüdejét mind gyakrabban próbálták gyógyítani 1932-ig dolgozott a szakmájában, az­tán — orvosi utasításra — kénytelen volt megválni a számára mind megerőltetőbb fizikai munkáíóL 1934-ben feleségével és hu­szonegy társával a Vörös Segélyben való közreműködé­se miatt letartóztatták. Amúgy is gyönge egészsége fokról-fdkra összeroppant. 1935—36-ban az év nagyob­bik felét Budakeszin és Rá­koscsabán, szanatóriumban tölti. A betegségen túl az Európát fenyegető sötét ár­nyék, a fasizmus, az attól való rettegés gyöngíti. „S itt van ez a szép, új világ ... — írja kolozsvári barátjának —. ez a neovandalizmus, mely mint a dudva és a burján, úgy veri fel, lepi be életün­ket.” Utolsó alkotó korszakában főként tájképeket rajzol és fest, ezekbe sűríti azt a rendet és tisztaságot, amely után annyira vágyódott, ame­lyért küzdött. 1944. február 25-én hunyt el Budakeszin. „Nem bírta hát tovább a roncsolt szív, s tüdő.” 1958. március 15-én a Ma­gyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa posztumusz Kossuth-díjjal ismerte el munkásságát. Eszméit, szel­lemét pedig a magyar szo- cailista képzőművészet őrzi. Harangozó Mária Sesí'sés társadalmi munkával — A termelési terv telj®^ sítése mellett brigádjaink a kongresszusi eflszaba^Mrist versenyben, főleg a költség gek csökkentését, társadal­mi munkák végzését vál­lalták. Tíz szocialista bri­gádunk van és vállalásaikat szinte kivétel nélkül telje­sítették. Nagyrészt az ő ér­demük, hogy tavaly a költ­ségek több mint egymilliói forinttal csökkentek. A bri­gádok az üzemben, és a vá­rosért összesen 1360 társa­dalmi munkaórát végez­tek, amelynek 90 ezer fo­rint az értéke. Külön az óvodának végzett munka 5700 forint, amely a Zalka Mátés szocialista brigád ér­deme A Hámán Kató szoci­alista brigád tagjai kom­munista műszakon kere­sett pénzükből a szálkái ki­segítő iskola hátrányos hely­zetű tanulóinak 4800 forin­tot, a fábiánházi tanyai is­kola tanulóinak 1700 forin­tot, és egy egyedülálló, gon­dozott gyereknek 650 fo­rintot adtak. Az almatárolő kívülről most nem mutatja az ősszel megszokott mozgalmas éle­tet. De csak a kapun kel! belépni, hogy lássuk van bőven alma, tempós a saun« ka, pezsgő az élet ___ Seres Eraí 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom