Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-04 / 29. szám
Wm. WSfqlr t Vizsgáznak az előadók •• r«'iiní(í*<ís- B Wk gyorsabban Jelentős fordulópont] áhos érkezett a tanácsi továbbképzési munka Szabolcs- Szatmár megyében. Február 4-én, kedden a Szabolcs- Szatmár Megyei Tanács sóstói továbbképző intézetében vizsgázik az ügyintézők első csoportja. Ezzel egy 1973 novemberében kezdődött tanfolyam végére tesznek pontot az előadók és a hallgatók. S a jól sikerült vizsgának bizonyára nemcsak az ügyintézők örülnek maid, hanem az ügyfelek is. Mert aki a Minisztertanács Tanácsi Hivatala és a Tanácsakadémia munkatársaiból álló bizottság előtt sikeresen szerepel, az univerzális a tanácsi munkában. A sokoldalúan kiképzett előadókhoz a jövőben még nagyobb bizalommal fordulhat a lakosság. Ideális környezetben tan r1!<í1ro1r” r>">i Zeke Árpádtól, a továbbképző intézet vezetőjétől a tanfolyam és a vizsga lényegéről érdeklődünk. Sokoldalú kép zes — Általános államigazgatásból és „az egységes községi szakvizsga” című tárgyból vizsgáznak a hallgatók. Az említett két kötetes könyvből most először vizsgáznak a tanácsi dolgozók. S a bonyolult tanácsi munka minden ágát-bogát tudniuk kell. A pénzügyi előadó ért ma’d például a lakáséoítéshez, a r"'nőügyhöz és fordítva. lev a tanácsok könnyebben elvégzik majd a kamnánvszerű munkát, a dolgozók átcsoportosítására is lehetőséY ovílik. Nváron néldául sok az éoítési előadó munVáía. s hogv gyorsabban menien az Bgvintezé« beoszthat'ék mellé segíteni a szoc’ "Moolj+i'Vri-' előadót. mert már ő is ért’ az énf’ási ügyek intézésének [én vécét. A lakosság miként veszi majd Juhász Zoltánná Tiszabecsen igazgm előadó. Tőle ezeket halijuk: Br 7ön a lányáról... — Tiszabecsnek 1970-től Milotával közös a tanácsa. A tanfolyam utolsó napjaiban úgy érzem, hogy többet tudok a társközségek belső gondjairól, mélyebbre látok a tanácsi munkában. Uj nekem itt, de könnyen megtanultam a népességnyilvántartást. A gyámügyek új rendelkezéseivel is itt ismerkedtem meg. Már tudok felvilágosítást adni a láthatási engedélyről. Ha például egy elvált apa tőlem érdeklődik: hogyan, miként látogathatja gyermekét, akkor nem küldöm be a járási hivat-lhoz. mert tudom, hogv újabban ezt az ügyet is a helyi tanácsok intézik. Csernóczki László, az újfehértói tanács műszaki csoportjának megbízott vezetője: — öt éve dolgozom a ta nácsnál, azelőtt építésztechnikus voltam Szükségesnek tartom a tanfolyamot a régebbi tanácsi dolgozóknak is. mert a rendeletek, s új jogszabályok halmazát csak itt tudjuk igazán elsajátítani Ujfehértóhoz tanyák is tartoznak. Előfordulhat, hogy bejön a tanyáról egy idős bácsi és nem találja a helyén az illetékes előadót, m-'d hozzám jön és ezt mondja „Szeretném, ha az adómat eltörölnék”. Ismereteim birtokában erre én felvilágosítom. hoav csak akkor kérhe ti írásban az adó eltörlésé* ha az a létfenntartását ve- szélvezt°ti. fizetőképes hozzátartozója nincs, kevés nyugdíjat kap, stb. A kérvényt postán is beküldheti. Fontos ezt mondanom, mert az ügyfél nem szeret járkálni, az ügyfél soha nem ér rá. Szakszerűen, emberségesen A Vásárosnaményi Nagyközségi Tanácsnak két dolgozója is bejött a társalgóba. Groholy Jánosné igazgatási főelőadó, egyben a szociálpolitikai ügyek intézője. — Pontosan megismertem a helyi tanácsok hatáskörét. Tudom, hogy első fokon mi mindent kell tennünk az ügyfelekért. Ha mondjuk eev jándi lakos nálam érdeklődik az építési engedélyek felől, akkor nem várakoztatom meg, máris válaszolok: kell hozzá egy 90 naposnál nem régibb telekkönyvi szemle, egy műszaki tervrajz három példányban... Jól megtanultam az új családjogi törvényt, így könnyebb lesz a szerv álifi kai munkám. Vezse Istvánná a beregiek pénzügyi főelőadója. Azt mondja, hogy a közlönyök, rendeletek otthoni olvasásánál sokkal többet ér a tanfolyam; mert itt az előadások gyakorlatiak. Dolgozatokat is írniuk kell, amelyek többnyin ígv kezdődnek: „Bejött hozzám X Y ügyfél és...” És az ügyét a dolgozatban el kell intézni — szakszerűen, emberségesen. Náhrádi Lajos Nyíregyháma hullámhosszán Munkásarcok Szatmáritól A februári programból Az év második hónapjában is több, figyelmet felkeltő, érdekess, színes riporttal, összeállítással jelentkezik a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójának munkatársai — szerkesztők, riporterek — Nyíregyháza és a Fetőíi-adó hullámhosszán. Február 6-án a Petőö rádióban 12 óra 43 perckor Munkásarcok Szatmárból címmel hallhatunk műsort a stúdió munkatársainak ösz- szeállításában. Rózsavölgyi Erzsébet és Antal György rí-, porterek mikrofonjaikkal az egyre gyorsabb ütemben iparosodó szatmári településeket keresték fel, hogy olyan interjúalanyokat szólaltassanak meg, akik korábban, egy évtizede még a mezőgazdaságban dolgoztak. Valameny- nyien ipari munkások. Ott jártak, ahol néhány esztendővel ezelőtt az „ipart” csalt néhány gépállomás jelentette. Vannak már gyáregységek, üzemek Mátészalkán, Fehérgyarmaton, Vásáros- naményban. Fiatalok ezek az üzemek és a munkások is, akikkel a riportok készültek. A műsor szerkesztője Szilágyi Szabolcs. Aktuális, napirenden levő kérdéssel foglalkozik Szilágyi Szabolcs műsora, a nyíregyházi stúdió február 11-i Ipari híradó című programjában. A riperternek az apropót a közelmúlt országgyűlésének egyik interpellációja adta. Dr. Bognár Rezső képviselő a Tisztelt Házban a mákról szólt, amely hazánkban élelmiszer s hatóanyaga fontos gyógyszer. A képviselő a termesztés nehézségeit mondta el képviselőtársainak. A rádió kerek- asztal-beszélgetést szervezett. Résztvevői a képviselő mellett hajdú-bihari és sza- bolcs-szatmári mezőgazdasági üzemek vezetői és a ti- szavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár szakemberei. Az adásban együtt keresik — remélhetőleg sikerrel — a megoldást, az előrehaladás útját. Február 19-én a nyíregyházi stúdió ifjúsági műsorában Antal György ifjúmunkások és katonafiatalok klubjáról készült műsorát hallhatjuk. A riporter ezt mondja műsoráról: „Nyitott kapuk vannak a fegyveres erők nyíregyházi klubjában, ahol régóta találkoznak a katona- és munkásfiatalok, hogy együtt szórakozzanak. A „kintiek” a katonaélettel ismerkedhetnek, a katonafiatalok pedig betekinthetnek az üzemi életbe. A műsor segítségével remélem, hogy tágabbra nyitjuk a katona- fiatalok és az ifjúmunkások klubjának kapuit”. <kz) A KÉPERNYŐ ELffrr A szakmunkásképzés jubileumára Iskola múzeum Nyíregyházán A szakmunkásképzés negyedszázados évfordulójának megünneplésére ebben a tanévben szakmai és kulturális rendezvények sorozatával készül a 110-es ipari szakmunkásképző intézet. Több olyan találkozó rendezését tervezik, amelyre a megye különböző üzemeiből, nagy tapasztalattal rendelkező munkásokat, munkásból lett vezetőket hívnak meg; elevenítsék fel a kezdeteket, bészéljenek a szakmunkásképzés első éveiről. A jubileumi évfordulóra a tanulók az iskola történetét megörökítő albumokat készítenek, illetve részt vesznek az Alkotó ifjúság elnevezésű pályázaton. Ebbe a pályázatba a fiatal pedagógusok is bekapcsolódnak. Az amatőr „művészek” munkáit, rajzokat, festményeket, iparművészeti tárgyakat, ipari modelleket és maketteket kiállításon mutatják be. Ezen a kiállításon láthatják először az érdeklődők azokat a dokumentum értékű tárgyakat is, amelyekből egy leendő iskolamúzeum anyagát válogatják majd össze. Minden olyan tárgy gyűjtését megkezdték, amely a szakmunkásképzés múltjáról, s a nyíregyházi intézet történetéről vall. Korabeli versenymozgalmakban való részvételről szólnak a levelek, a versenykiírások, oklevelek. őriznek például egy százéves oklevelet, amely az iskolaműzeum egyik legértékesebb darabja lesz. Újságcikk-kivágásokat gyűjtenek össze az elmúlt és a régmúlt időkből, sok ilyen megőrzött híradásról tudnak, csak fel kell kutatni. Ezek kerülnek majd a házimúzeum vitrinjeibe, emblémák, egyensapkák, régi egyenruhák, inasgombok társaságában. Ilyen és hasonló, felajánlott tárgyakból rendezik be a szakmunkástanulók iskolamúzeumát. A már eddig meglévő darabokat február 10 —20 között a pályázattal együtt a kiállításon láthatják az érdeklődők, de szívesen fogadják a további felajánlásokat is, olyan dokumentumokat, amelyek a szakmunkásképzés egy-egy eseményét, emlékét közvetítik a ma és a jövő fiataljainak. íbe) Órát rabolt az éjszakai verekedő A rablás a legsúlyosabb fosztogató bűncselekmények közé tartozik, ezért a törvény szigorú büntetést helyez kilátásba annak, aki ilyesmire szánja el magát. Balogh István 20 éves vásárosnaményi lakos segédmunkás ettől nem ijedt meg. [gaz csak később tudta meg, hogy mit jelent a törvény j szigorával találkozni. Balogh a budapesti munkahelyéről 1974. év december hó 13-án érkezett Vásá- rosnaményba. A távoli munkahelyen kapott keresetének agy részét nem aka- ta haza vinni, ®zert elment a vasa- rosnaményi Csipke étterembe italozni a munkatársaival együtt. Az italozás után éjfél felé Indultak haza. majd útközben a Kraszna és a Ti- sza-híd közötti útszakaszon Baloghék verekedést kezdeményeztek Pollák János sértett és társaságával A verekedés miatt Pollák János sértett igyekezett elmenekülni a helyszínről, de Balogh utánafutott, felbuktatta őt, rá térdelt a sértett karjára, s azt mondta: „Adjál pénzt, mert megöllek”. A sértett jajgatott, mondta, hogy nincs pénze, csak órája, majd Balogh lecsatolta a sértett karóráját és elvitte. Az így szerzett órát Balogh másnap egy pusztadobos! rokonának elajándékozta és az ajándékozás örömére néhány üveg sört elfogyasztottak. Az öröm nem sokáig tartott, mert Balogn István két nap múlva a rendőrség letartóztatta, és az elrabolt óra is visszakerült a tulajdonosához. Az ügyben a vásárosnaményi járásbíróság a napokban hirdetett ítéletet, s ezért a cselekményért Dr. Dzvonyár József járásbíró tanácsa Balogh Istvánnal szemben 2 év és 6 hónapi szabadságvesztést szabott ki, mellékbüntetésként pedig 3 évre a közügyek gyakorlásától eltiltotta. Az Ítélet jogerős. Dr. Koplányi Mihály járási vezető ügyész Az elmúlt műsorhét legrangosabb produkciója kétségkívül a „Szörnyeteg” c. tévéjáték volt, melyet Híntsch György adaptált és rendezett mag képernyőre Németh László azonos című drámájából. Bár a „Szörnyeteg” nem tartozik a nagy író legjobb drámái közé, gazdag gondolatisága, magas rendű erkölcsi, etikai színvonala ezt a belőle készített tévéjátékot is mindenképpen megkülön» bözteti az átlagosoktól. A „Szörnyeteg” kapcsolat- dráma, a környezeténél intel- lektualitásban és emberségben is különb Sárkány történészprofesszor és a kisszerű önzők, karrieristák, porosán tudomáyoskodók s általában az emberi kapcsolatokat komolyan nem vevők ütközésének a drámája. A professzor szerelmének története itt csak keret és ürügy, a fiaskó oka nem a 30 év korkülönbség volt, hanem a kétféle élf»- felfogás különbözősége. Ugyanakkor az is kitetszett, hogy Sárkány nem mindenben szabhatott jogosan olyan követelményeiket az egész emberi világ elé, mint önmaga számára tette. A dráma lényegét — a professzort idézve — Márta fogalmazta meg: „... korunk egyik betegsége az emberi kapcsolatok sorvadása... ettől azok szenvednek legjobban, akikben nem sorvadnak el ezek a korok. Akikben megvan a természetes igény a barátságra, a szerelemre. De nincs aki elviselje.” így vált Sárkány „szörnyeteggé” a környezete szemében, s így maradt a szerelmi, tanítványi és egyéb kapcsolatok elsorvadása miatt magára. Németh László írói erejét bizonyítja, hogy mégsem őt vélhettük szörnyetegnek. Biztosan nemcsak a tényközlés szándéka vezette a szerkesztőket, amikor elindították a Munkásklub című, már az első adásban is sok későbbi lehetőséget sejtető sorozatot. A szabad idejüket a művelődés szempontjából is hasznosan töltő munkásokkal folytatott beszélgetések közlésével az is valószínű szándékuk hogy jó példákat, ötleteket tegyenek közkincs- csé S hogy mindezzel hasonló módon való időtöltésre serkentsék azokat, akikben van kedv és hajlam, s van idejük is hozzá. Z Ugyanis nem olyan szívderítő sem általában a szabad idő, sem ennek megszervezése dolgában a helyzet, de ugyancsak nem olyan melengető az összkép sem. mint amilyennek a műsorfüzetbeli kis előzetes szerzője véli, írván: „A munkások többsége ma már színházakba, művelődési otthonokba, könyvtárakba, sportpályákra, hangversenyekre jár, utazik, gyűjt, kénzőművészetnek hódol, emlékekkel, taoasztala- tokkal tér haza külföldi munkahelyéről, szenvedélyes kocsi raiongó — tehát szabad idejének eltöltésével is egyre inkább közeledik az értelmiséghez”. Nem vonom kétségbe e megállanítesoak a jó szándékát, a realitását annál inkább. Sajnos, a többség még nem ilven célokra fordít’a a kenvérkereső fő- foglalkozás után megmaradó idejét. Nem jó szebbnek látni a helyzetet a valóságosnál. (Gondoljunk az általános iskolát el nem végzettek Igen nagy arányára, az ingázók tömegeire, a művelődési otthonok ezzel kapcsolatos panaszaira, stb.) Az előbb idézett megállaoítás inkább a jövő, mintsem a jelen képe. Ezért van értelme, feladata a Munkásklub adásainak. Azonban jó lenne, ha a következőkben egy-egy adását A tévéjáték hitelesen jelenítette meg a 30-as évek középosztálybeli humán értelmiségének polgári világát, teremtette meg ezek bizonyos köreinek szellemi atmoszféráját. Nem tudhattuk meg ugyan ebből sem — amit Pándi Pál a dráma 1966-0» színházi bemutatója alkalmával már szóvá tett —, hogy Sárkány gondolatainak, erkölcsi és emberi tartásának mi a pontosabban körvonalazott igazságtartalma, de ez nem a tévéjáték alkotóinak hibája, hanem éppen a dráma egyik fogyatékossága. A forgatókönyvíró Híntsch György némileg rövidített a jelenetezésen, ám szerintünk még bátrabban tehette volna, mert a tévéjáték így is hosszúra nyúlt kissé. (Viszont a komp jelenet hozzá- írását célszerűnek véljük.) A nagy szerepet, a profess- szorét Mensáros László lenyűgözően oldotta meg. Egyszerre volt a környezetet nyomasztó „szörnyeteg” és mindenkitől különb ember. A szerep és az intellektuális színészi alkat kivételesen szerencsés találkozása volt ez. Vörös Eszter Már.ája kevésbé árnyaltan is szárnyalni volt képes a professzorral, finom női érzékenységgel követni. érteni tudta, sőt meg is tudta őt érteni. Tetszett még Tomanek Nándor mint Bo- ronkay, s Szacsvay László Károlyházija. Mécs Károly Hidvéghyt talán túlságosan negatívra karikírozta, Ven- czel Vera Éváia kissé jellegtelen volt. Híntsch György rendezése maradéktalanul aa írói mondanivaló szolgálatában állt, s Czabarka György operatőri munkája jó segítségére volt ebben. MerKorsilty Pál MELLETT gazdaságosabba« szerkesztenék, ha kevesebb mindenről szólnának, mert ez az első műsor sokat markolt, eléggé szétszórta a hallgató figyelmét. Azt is meg kellene gondolni, hogy jobb időpontot adjanak ennek a sorozatnak, mert az esti fél 6 még télen is korainak tűnik. Felszabadulásunk Jubileuma természetszerűleg gyarapítja a dokumentumműsorok számát. Az eddig elhangzottakhoz kapcsolódik, az irtott elkerülhetetlen fedésekkel Időben, témában folytatása az előzőeknek A gvőzelem felé főcímet viselő háromrészes sorozat. Ennek első adása. a Válaszúton a tizenkettedik órában, azt mutatta be: Horthyék — a rájuk jellemző gyalázatos önzéssel — hogvan látszották el az utolsó lehetőségét annak, hogv az ország. a nép elkerülje a katasztrófát. A látvány helvett az események megszólaltatott résztvevőinek visszaemlékezései és a történészek ezekhez fűzött kommentárig! tették hitelessé, érdekfeszftő- vé ezt a dokumentumműsort Az elmúlt három évtized során sokszor felidézett terveket eseménveket szede+i úir» számba ez' az összeáltí+áa, mégsem volt unalmas, mert az eseménveket több eldalról mutatta be. Különböző vetélkedő^ földi kérdése is foglalkozik a fels-ai'ediiiássnl. a közvetlen megelőző eseményekkel, az üllőstül etess»! .Tő lenne. ha a közműveteké« munkásai a rádióműsort fl- gvelve megszerveznék, hogy minél tabs szontatteta brited közösen hallgassa meg A wőze’em felé cfmű sorozat következő ká+ adását, s be- <;7él»o«°o róla. A műl+ról szerzett halves nemesük a fá-w: +nte-+ te-q. —a-.itták hanem a tela— ese- m4nveiben is stegít-n-v zodni. Sereg! István 9
