Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-22 / 45. szám

4 freT.ET-MAGVARORSZÄff im. febru'lr Ä Szülők fátuma: GYERMEKEKNEK O CVERMEKEKNEK • GYERMEKEKNEK A nevelés nem magánügy Demográfiai mutatóink szerint hazánk népessé­gének több mint 5 százaléka — körülbelül 600 ezer gye­rek — a serdülőkorúak kategóriájába tartozik. Betöltöt­ték 14- évüket, innen vannak viszont a 18 éves koron, tehát a nagykorúságon. Mondhatnánk úgy is tinédzse­rek, tizenévesek. Telve a kamaszkor problémáival, a felnőtté érés korszakában élve, egyrészük már szakmát tanul s 17 éves korában megkedheti a munkáséletet. Másik, nagy részük még diák. A biológiai akceleráció meggyorsult. A felnőtté váláshoz vezető társadalmi út azonban, e korosztály számára nem követte, tulajdonképpen nem is követ­hette ezt a tempót. Éppen az ismeretek roppant mérvű gyarapodása, a tanulási időszak megnyúlása eredmé­nyezi, hogy a 16—17 éves fiú, lány a családban, de 3 társadalomban is, tulajdonképpen gyermek, amig isko­lapadot koptat. Hiába van a zsebében már a személyi igazolvány, rászorul — a család, az iskola, a társadalom megkülönböztetett gondoskodására. Társadalmi rendszerünk egyik legszebb „fegyver­ténye”, hogy a felnőtté yálók korosztálya roppant szé­les skálájú törődést és gondoskodást élvez. Kezdjük mindjárt a pályaválasztással, amely évek óta a közös családi és társadalmi együttműködés folyamatában tel­jesedik ki. Az általános iskolák nyolcadik osztályát „ta­posó” diák elképzelései javarészt kiforratlanok. Tehet­ségét, hajlandóságait gonddal kell elemezni, egész sor esetben a képességek pályaalkalmassági vizsgálata siet a szülő és az iskola segítségére. Az állam súlyos száz­ezreket fordít arra, hogy megyei tanácsadó szolgálato­kon pedagógus, orvos, pszichológus segítse a reális, egészségileg is megfelelő foglalkozás kiválasztását, s a döntés lehetőleg a népgazdasági, társadalmi igények­kel is „szinkronban” legyen. A felnőtté váló fiataloknak semmiféle elhelyezkedési, foglalkozási bizonytalanság­gal nem kell megküzdeniük, gyakorlatilag egymásra épül a tanulmányi lépcsők sora a munkalehetőségek bőséges választékával. A nevelés folyamata korunkban bonyolultabbá lett, család és társadalom együttes munkáját feltételezi; azt, hogy a serdülők nemzedéke kellő erkölcsi, érzelmi tar­tást, okos ismeretanyagot kapjon, nevelést, mint leen­dő anya és apa, leküzdve az áldatlan külső hatásokat, S azt az álszemérmességet is, ami ennek a folyamatnak a kibontakozását korábban gátolta. Szinte minden tár­sadalmi és tömegszervezet együttes, iskolai nevelőtes­tületekhez é$ szülői közösségekhez kötődő munkája ér­lelődik napjainkban: az iskolában elkezdődik és két év alatt általánossá lesz a családi életre nevelés. KISZ, Vöröskereszt, népfront; orvosok és pedagógusok adják az Ismeretanyagot, szervezett órakeretben is, de is szü­lők ..oktatását” is magukra vállalva Igen nagV' hord­erejű nevelési kérdésről, megoldásáról van SZÓ': egy­aránt érinti a szakmunkásképzést, a középiskolákat, sőt „alapfokban” az általános iskolák felső tagozatát is. Ha törvények, kezdeményezések láncolatát vizsgál­juk csupán az utóbbi évek történéseit elemezve, az em­lítetteken kívül is egész sor fontos, magas szintű dön­tés jelezné: az ifjúság, abban is a tizenévesek korosz­tálya felnőtté válásának útja — ennek az útnak gondos megtervezése — olyan társadalmi ügy. amelyre meg­különböztetetten sok energiát és anyagiakat fordít a társadalom. Az anyagiak sorában az ösztöndíjrendszer; középiskolás ma már éppúgy kaphat ösztöndíjat, mint a főiskolás: a szakmunkásképzésben az a megkülönböz­tetett figyelem, amely a jövendő ifjú munkásgeneráció­nak jobb tanműhelyeket, korszerűbb kollégiumokat, modem tananyagot és számtalan egészségügyi, tanul­mányi. szociális kedvezményt nyújt. A példák sorát még kötetekre menően lehetne sorolni. Az elvi alap az, hogy a serdülő ifjúság gondja, éle­te wr közös gondunk, életének és holnapjának formálása korántsem csak egyedi, családi teendő. Nem magánügy a nevelés és nem magánügy a családban biztosított anyagi helyzet. A nevelés és emberformálás mindenfaj­ta terhe megosztható és megosztandó — és minden moz­zanata közös tevékenykedést igényel. így formálódik napról napra az a nemzedék, amely holnap kereső kor­ba lép s amelynek emberi tartását, későbbi munkás éveinek alapjait a család és a társadalom alakítatta, teremtette meg. 1 V. M. * O-TElOEM EREft-Kft— TElOE-R PEÁKtfES i —■ -----­TITKOSÍRÁS- E titkosírás kulcsa: kiejtett betű. Vajor, mit jelent ez? Aki rájör a titok nyitjára, az előtt két szó válik világossá. Mi ez a két szó? fai stnjjj juuazs jfns^jfapi » VnipzSuEi, i>jess$aa • :8{}pCu jjojh V) 's^ea ‘oopteajujojv TÖRD A FEIEDI Vízszintes: 1. Kirakodták. 6. Római 6. 7. Időegység (—’). 8. Egymást követő betűk a magyar abc- ben. 9. összevissza sír! 1. Kék betűi keverve. 12 Leve­gőmozgás. 14. TVKN. 16. Meg­fejtendő. 18. Személyes név­más. 20. Ragadozó soklábú rovar. 21. Időhatározó. 22.... muri (Móricz Zsigmond). 24. Talpon van. 25. Tűzhányó termeli. 27. Közel-keleti ál­lam. 28. Pozitív elektród. 29. Megfejtendő. Függőleges: 1. Ifjúsági szervezet 2. Megfejtendő. 3. Menyasszony. 4. Kicsinyítő képző. 5. Máz. 6. Megfejtendő. 10. Hajómene­dék. 11. Női név, |3. Csen. 14, Tehergépkocsi rövidítése. 15. Deli. 17. Függ. 19. Perzsia. 21. MLAN. 23. Kotyoló. 24. Ke­reskednek vele. 26. Ajándé­koz. 27. Római 499. Megfejtendő: Európai folyamok: vízszin­tes 16, 29, függ. 2, 6, Múlt heti megfejtés: FAR­SANGI MASK ÚRÁZÁS. Könyvjutalom: Palád} Sán­dor Tarpa, Bocskay Gyula Nagyhalász, Seregi Ildikó és Hegyi Ildikó Nyíregyháza, Márton Pálma Mánd, Hor­váth Attila Fehérgyarmat Bábjáték a családban A gyermekek óvodai fog­lalkoztatásában mind na­gyobb szerepet kap a bábu. Akár úgy, hogy nézői egy bábelőadásnak, akár, úgy, hogy ők maguk a játékosok. Mindkét találkozási mód a bábuval óriási hatással van a gyermekekre. A bábut élőnek tekintik, az előadott cselekménybe aktívan be­kapcsolódnak. Biztatják, se­gítik a gyengébbet, a jót, az erős és rossz ellen. Hisz­nek a bábának. Csak egy példát említenék. Ismerős óvónő mesélte, hogy egy kis­lányt, aki először ment óvo­dába, semmi módon nem lehetett elválasztani az édes­anyjától, még az anyuka pi­tyergő nógatására sem. Végül is az óvó néni kezére húzott mackó „kérlelésére” aztán mégiscsak elfoglalta helyét a közösségben. Ebből a példából is látható, hogy a bábjáték pedagógiai jelen­tősége igen nagy. Használjuk ki a magunk családi körében is ezt a pedagógiai lehetőséget. A bábu rábírhatja a gyereket a fogmosásra, az általa nem kedvelt tápláló étel elfo­gyasztására. Bármilyen té­mát keressünk is, az igazi öröm a gyerekek számára, amikor olyan előadást lát­nak, ahol a játékosokat el­takarja a paraván. Amikor csak a bábu van jelen a maga homogén, azonos anyagú környezetében, ki­zárólagos dramaturgiai le­hetőségeivel. Két ajtó között kifeszített pokróc fölött végtelen nagyságú mesevi­lág tárulkozhat ki. A min­denkori helyszínt elég, ha kevés és egvszerű díszlettel jelezzük. Pl. az erdőt jelké­pezheti rajzlapra rajzolt két stilizált fa is. Ugyanígy a rajzi anra rajzolhatunk há­zat. Ha a díszletet maguk a kicsik tervezik és alkotják meg a meséhez, annál jobb. A bábok sokféle anvagból készülhetnek. Pénzt költeni rá szinte alig szükséges Minden háztartásban talál­ható gyufásdoboz, tejfeles­doboz. műanvag tormás tá- oyérka, mustáros pohár. Jl- ’són beszerezhető a ping- oonglabda is. A fejnek ki­választott tárgyon egy lyu­kat vágunk, ahová egy vagy két ujjunk befér, attól füg­gően, hogy három ujjal, vagy öt ujjal akarunk-e ját­szani. A három ujjal való játék a gyermek számára azért, fontos, mert éppen azok az ujjak ügyesednek, melyek később a? írás el­sajátításához a legfontosab­bak. A bábozás tehát az íráskészség fejlesztésére is jó gyakorlat. A bábfejekre színes posz­tóból jelzésszerű szemeket, szájat, orrot ragasztunk. Ér­demes kipróbálni, mennyi­re más karaktert nyerünk, ha a szemeket jelképző két kis posztódarabot az orr irányában közelítjük, vagy távolitjuk azokat mindkét irányban az orrtól. A két közeli állású szem gonosszá változtatja a figurát, a két távol álló szem kedvessé. A karaktert a fej formájának változtatásával a szélsősé­ges stilizációig fokozhatjuk Két, szinte egymáshoz érő szem egy hosszú, vékony, zöld színű fejen nagyon gonosz karaktert teremt. A bábu testét henger, vagy kúp formájúra szabjuk. Az ujjak számára lyukat vá­gunk. Nem döntő fontossá­gú, hogy a fej és a test ösz- szevarrott legyen. A kezén egységbe áll össze. A többi a játékon múlik. Vannak olyan bábok is, amelyek nem kézre húzha­tók. Ilyen technikájú pél­dául a botosbáb. A cica minden gyerek kedvence. Csináljunk egy cicát. Tor­más (vagy egyéb műanyag hulladék! tányérka a fej, színes műanvag szigetelésű spirálra hajtogatott drót a teste, hurkapálca a két lába Elég ennek a cicának két láb is. Egy elől, egy hátul, melyek meghosszabbítása maga a mozgató pálca. A játékhoz ez a cica tökélete­sen megfelel. Ez a cica min­dén igazi cicánál többet tud majd, a mesében. Számos módon készíthe­tünk. és készíttethetünk a gyerekekkel is bábot. A hul­ladékok kínálják a lehetősé­geket. csak egy kis lelemé­nyesség kell hozzá, és nincs olyan drága pénzen vett játék, amely vetélkedhetne bármely gyerek szemében az életre keltett bábuval hozátéve azt is, hogy az édesanyával és édesapával való együttes játszásné’ nagyobb boldogság nincs. Uttöző­posta Úttörőcsapatunk minden évben megrendezi a kulturá­lis szemlét. Egész csapatunk láthatja, hallhatja a legjobb szavalókat, dalosokat, bábo­sokat, hangszereseket. Mégis legnagyobb dolog az, hogy az egész „seregszemle” az 'őrsben kezdődik, amikor a szűkebb körben rendeznek kisdobosaink Ki mit tud ve­télkedőt. Ilyenkor a legbá­tortalanabbak Is nótádnak, verset mondanak, jelenetet adnak elő. Játék, szórakozás ez, ami nagyon vidám. A sokféle művészeti ág kö­zött minden kisdobos kivá­laszthatja a kedve szerint ■ valót. Nagv szeretettel őriz­zük a? előző években szerzett ezüst, arany oklevelet, és reméljük ebben az évben is gazdagítjuk majd kisdobosa­ink oklevéltárát. Külön örülünk annak, hogy a Kulturális Szemlén nem- , csak az előadóművészet, ka- i nem a képzőművészet egves ágaiban is versenyezhetünk, hiszen nagyon szeretünk hímezni, faragni, rajzolni, Vltkai Elemérné 661. sz. Petőfi Sándor úttörőcsapat * A nyíregyházi Szamuely Tibor Uttörőházban február 17-én rendezték meg a me­gye úttörőzenekarainak fesz­tiválját. A versenybe hat gsonort —- az úttőrőházi, a mátészalkai, a Nyíregyházi 6-os számú Általános Iskola, a kömörői, a turjstvándi és * tunyogmatolcsi — nevezett. Első helyezést ért el a má­tészalkai zeneiskola fuvósze- nekara, második lett az út­törőház fuvószenekara. Har­madik helyen végzett a 6~ os számú általános iskola vegyes zenekara. Az első he* lyezett részt vesz nyákon a Vácott megrendezésre kerülő országos úttörőzenekari fesz­tiválon. A többi csaoat érté­kes könyvjutalomban része­sült * A pedagógiai hetek kereté­ben Horváth Judit, az orszá­gos elnökség munkatársa tartott előadást február Iá­én a megyei, úttörőelnökség tagjainak a szakkörök idő­szerű kérdéseiről. * Elnökségi ülést tartottaÜE Nyíregyházán február 21-én. Az első napirendi pont sze­rint megtárgyalták a megyei úttörőparlament tapasztala­tait majd Kisvárda és Nyír­bátor városi elnöksége szá­molt be a „Nem térkép e táj” expedíció eddigi ered­ményeiről és a további tan­ai valókróL * Február 22-én tartják Nyfr^ egyházán a megyei pártérte­kezletet. A megye úttörőcsa­patai azzal az albummal kedveskednek a küldöttérte­kezletnek, amely tartalmaz­za Szaboícs-Szatmár közsé­geinek, városainak 36 éves feilődését. Az album anya­gát az úttörőesapatok tagjai gyűjtötték. „Levelezni szeretnék” Szinte minden Ifjúság! lap fenntart egy állandó, vagy időnként jelentkező rovatot a levelező partnereket kere­ső kisebb vagy nagyobb diá­koknak, fiataloknak. A kis­dobosoknak és az úttörőknek szóló rádiós gyermekműso­rokban is gyakrah hallani a kívánságot: levelezni sze­retnék. A diáklevelezés haszna nyilvánvaló, ebben megegye­zik a szülők és a pedagógu­sok véleménye is, csiszolja a stílust, olykor a személyiség fejlődését is kedvezően befo­lyásolja, külföldi levelezőtárs esetében pedig a nyelvtanu­lásnak szinte észrevétlen eszköze. Néha egy kirándu­lás, üdülés, hazai vagy kül­földi táborozás ad alkalmat olyan diákbarátság megszü­letésére, amelyet hosszú, éve­kig tartó levelezés, sőt életre szóló barátság követ. Máskor az újságok, vagy rádiómű­sorok közvetítik ezeket a ba­rátságokat, hiszen a levelezőt társat keresőkről már ekkor lehet tudni, milyen érdeklő­désűek, miről szeretnének levelezni, mit gvfljtenek. Az első ismerkedő leveleket kö­vetően általában a esera- berélés is megkezdődik. A nyíregyházi úttöríhást ban havonta kétszer találkoz­nak a levelező klub tagjai. Itt számolnak be egymásnak a hazai vagy külföldi, sze­mélyesen ismert, vagy „I*- meretlen” barát életéről, ■ ez a fóruma az éppen érkar zett tárgyak bemutatásának Bélyeg, gyufáéi mke, zseb­kendő, hímzett és szőttes te­rítő, kisdobos és úttörő nyak­kendő, népművészeti baba és még lehetne sorolni, mi min­den cserél gazdát a csoma­gokban. Az úttörőházi klub példáját érdemes lenne az általános iskolákban hasonló fórumok, s időként kiállítá­sok rendezésével követni. Pingvinek A pingvinek különös madarak, , nem esznek máz egyebet, csak halat A reggeli, az ebéd s vacsora jeges tenger sikamlós kis hala. Pingvin Panni és Pingvin Kelemen utaznak is néha egy jéghegyen, Gyönyőrüszép felséges utazás, csupa öröm a szivük és csupa láz. nlit visznek az útra e madarak? Hátizsákban kirántott halakat. Fazekas Lajos: A kökény­bokor Bokros ágon tüske védte <• sok kék bogyó — kökény- bogyó, Kökény bokor, kökény ága hegyi széllel viaskodó. j Nincs a fának levele. Kökénybogyó fázik-e? Dér megcsípte, hamvas máit Kökénytüske megszúrtál. Kökénybokor rázzon a szél, minden kökény alád hulljon; Vérzik ujjam, s törjön ága<Jj Hogy tüskéje mást ne szúrjon# Ca. Szabó István ölbey Irén

Next

/
Oldalképek
Tartalom