Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-21 / 44. szám
SELET-MAQYARORSZÄGf Í975. febrai? 35. Újdonságok Tudományos kutatások 5 Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Uj könyvek ruiop Gábor—Jován Dániel— Tóth László; A GYEPGAZDALKODAS GÉPÉI Hajdú József—Kiss Andor: A MEZÖGAZDASAGI SZÁLLÍTÁS ES RAKODÁS sepesItese Szabó Dénes« gépesített Attelepiteso ESOZTETO öntözőberendezések Várad! János—Varga Frigyes: TRAKTOROK, AUTÓK í. kiadás Fehér György: AtLATPREPARATUMOK készítésé 3. kiadás Jancsó Gyula— Osváth Judit—Sárdy Ottó; SZABADTÉRI SPORTPÁLYÁK -r JÁTSZÓTEREK tk jatszöke&tek Matolcsi János: A HÄZIALLATO! >K ERED! Bimény Imre: a gepesitesfejlesztes • ÖKONÓMIÁJA A MEZOGAZDASAGBAN Fadgyas Klára: TEJTERMELŐ TEHENÉSZETI TELEPEK OPTIMALIZÁL A SA Halász Péter: A SERTÉSHOSTERMELES MŰSZAKI TECHNOLÓGIAI ELJÁRÁSAINAK GAZDASÁGI HATÉKONYSÁGA Kertbarátok tanácsadója Nagy Sand or-léi« metszés CU A háztáji gazdaságok naposkacsa-ellátását kétharmad részben — a keltető vállalaton keresztül — a székelyi Búzakalász Termelőszövetkezet szállítja. A tervek szerint a törzsállománytól 900 ezer tojást várnak az elkövetkező időben. Képünk: Szőke Bertalanná és Nagy Sándorné szállításhoz készíti a kacsatojásokat. A cukorrépa vegyszeres gyomirtása * Megyénkben a termelőüzemek 1975-ben 8250 ha-on tértednek cukorrépát. Országos érdek fűződik ahhoz, hogy a házai cukorfogyasztáshoz elengedhetetlenül szükséges cukorrépa-alapanyag megtermeléséből megyénk is teljesítse feladatát. A termesztett répafajták és az alkalmazott technológiák $ 606—700 q/ha-os termés eléréséhez biztosítékot adnak. A modern jó biokaoacitású fajták, magas műtrágya adaggal, gyommentes területtel, szükség esetén alkalmazott talajferr tőtlenítéssel, optimálisan beállított tőszámmal és okszerű növényvédelemmel kell kiszolgálni. A megye területén széles skálán biztosítottak a cukorrépa gyomirtó szerek, melyek szükségesek az emelt műtrágya adagok gyomosodást elősegítő következményei miatt, nem beszélve a gépi betakarítás gyommentességgel kapcsolatos követelményeiről. ■ |,5—2%rOS SZERVES ANY AGT ART ALMŰ TALAJOKON I ? 3 *Pyramin Pyramin Pyramin Pyramin 4.4 kg/ha 4.4 kg/ha 4.4 kg/ha 4,3 kg/ha + NaTA + TCA 87 + TCA + Bi 3411 6.1 kg/hq 6.1 kg/ha 5,8 kg/ha 10,0 íit/ha 810 Ft./ha 808 Ft./ha 808 Ft./ha 817 Ft/ha f 2—3% SZERVESANY AGT ART ALMŰ TALAJOKON % Pyramin 4,4 kg/ha + NaTA 7,3 kg/ha 826 Ft./ha 5 Pyramin 4,4 kg/ha -f TCA 87 7,3 kg/ha 822 Ft/ha 3 Pyramin 4,4 kg/ha -j- TCÁ 6,9 kg dia 822 Ft./ha A Pyramin 4,3 kg/ha -j- Bi 3411 15,0 lit/ha 868 Ft./ha ' 3-%OS SZERVESANYAGTARTALMŰ TALAJOKON í Pyramin 4,4 kg/ha -f- NaTA 8,1 kg/ha 836 Ft./ha 2 Pyramin 4,4 kg/ha -f TCA 87 8,1 kg/ha 832 Ft./ha § Pyramin 4,4 kg/ha + TCA 7,7 kg/ha 832 Ft./ha 4. Pyramin 4,3 kg/ha + Bi 3411 20,0 lit/ha 918 Ft/ha A fent leírt alapkezeléseket egyértelműen vetés előtt 1 héttel végezzük, lesimított, aprómorzsás, vetésre előkészített jó kultúrállajbotú talajon. A gyomirtószert kijutattás után 1—2 cm mélységbe szükségszerűen be kell dolgozni (de nem mélyebben). Mély bedolgozás fitotoxikus tüneteket válthat ki. A bedolgozás eszköze: fogas (hossz- és keresztirányba Járatva), vagy kombináter. A bedolgozott vegyszert nem bontja a napfény és bizqnyes értelemben a hatás részben függetlenítődik a esapadék mennyiségétől és idejétől, ami a gyökérherbicidként adott szerek talajba történő bemosásához szükséges. Bármely fenti kombinációt a helyszínen kell Bekeverni. A kimért szerekből törzsoldatot kell készíteni külön-külön; a tartályba NaTA vagy TCA 87, Bi 3411 — Pyramin sorrendbe kell beönteni és a szükséges vízmennyiséggel felhígítani. A kombináeié az egynyári magról kelő egy- és kétszikű Sövények ellen használható eredményesen. A kombinációval kezelt területeken a következő évben uborka, tök, dinnye, paradicsom, paprika, fejes saláta és káposzta nem termeszthető. ENGEDÉLYEZETT ÁLLOMÁNYKEZELÉS 'A cukorrépa 3—6 leveles fejlettségnél Bétánál 6—7 lit/ha '(IO"'»—1169 Ft./ha). Az első Betanalos kezelés 3 héttel később szükség esetén megismételhető. A Betanallal csak az alkonyati órákban szabad permetezni, mivel a vegyszer növénybe történő felszívódásához 3—5 óra szükséges. Ha ez az időpont a legmelegebb déli órákra esik, amikor a kultúrnövény transpirációja, légzése ‘a legintenzivebb a Bétánál által okozott fitotoxikus sokk hatást a kultúrnövény nem éli túl. A készítmény rendkívül jó eredményt ad, de szakszerűtlen felhasználása esetén a kultúrnövény 100%-os pusztulását |s eredményezheti. A KITE-rendszer taggazdaságai várhatóan felhasználhatják a rövidesen engedélvezésre kerülő Ro-Neet, Vensar kombinációit is. és újszerű engedélyezés várható az állománykezelések bővítése terén is. Ez utóbbiak fokozottabban igénylik • pontos technológiák maradéktalan betartását, ' Jeney Lajos növ. véd. szakmérnök megyei növényvédő állomás Előnyösebb feltételekkel Vemhes kocasüldő-akciő Az Állatforgalmai ég Húsipari Tröszt módosította az elmúlt év novemberében meghirdetett vemhes koca- süldő-értékesítési akció feltételeit; növelte a kocákat adó mezőgazdasági nagyüzemek anyagi érdekeltségét, és a kosten vésztőket az eddiginél jobban ösztönzi az állatok fogadására. Ily módon előnyör sebb feltételeket biztosítottak az akció sikeréhez. A rendelkezés összefüggésben van azzal, hogy --r mint ismeretes — az ország kocaállománya és ezen belül a háztáji, egyéni és egyéb kisegítő gazdaságok kocaállománya 1973 végére, majd pedig 1974 közepére minden korábbit meghaladó nagyságot ért el. Ennek megfelelően az állatpiacokon sokáig a malac. és süldőkereslet dominált, ami a piaci törvényeknek megfelelően igen magas értékesítési árakban jutott kifejezésre. Az elmúlt év második felében azonban már a kínálati jelleg került előtérbe, s ez az árak lemorzsolódásához vezetett. Ilyen körülmények között a malacok és a süldők értékesítése, sőt az állami vállaltokkal le nem szerződött hízósertések e’a^á- sa is, nehézségekbe ütközött a háztáij és egvéni állattartók, tenyésztők számára. Az állomány ilyen alakulása felemás helyzetet terem tett; egyfelől rendkívül erős vágásért ^-'üvásárlást f"é1975 első félévére; másfelől —■ a csökkent kocaállomány következtében — átmeneti csökkentést jelenthet az év második, de különösen 1976 első felében. Ennek a tendenciának megváltoztatására, a kocaállomány számának nöl veiéséi:6 hirdették meg most az újabb kedvezményes akciót, amely a korábbihoz képest lényeges módosításokat tartalmaz. Kibővítették a vemhes kocasüldőt „előállító” mezőgaz. dasági nagyüzemek körét; miután a tervezettnél is több állatot igyekeznek kihelyezni a háztáji portákra, fokozottabban bevonják az akcióba a jól felszerelt állami gazdaságokat, amelyek az értékesítésre szánt állatok egyharma- dát adják majd. (A további mennyiséget a tsz-ek biztosítják.) A mezőgazdasági nagyüzemek anyagi érdekeltségének megteremtésére, és azért, hogy az akcióhoz szükséges vemhes kocasüldőket legkésőbb június 30-ig átadhassák az állattartóknak, a korábban meghirdetett vételárat állatonként 500 forinttal emelték- A kistenyásztők fogadási készségének ösztönzésére a hitelben átadott állatok árat nem módosították, tehát a kocákat a gazdák a mezőgazdasági nagyüzemeknek ténylegesen kifizetett árnál 500 forinttal alacsonyabb áron vehetik meg, s az érvényes szerződéssel rendelkező eaz- dák a legközelebbi takarmányelárusító helyen kocánként 5Ó0 kilogramm k^catén ra, az ellást követően pedig kocánként 190 kilogramm ma- lactápra. valamint 29Q kilogramm süldötánra garantált vételi lehetőséget kapnak. A Nagy Sándor.féle metszés módszere elsősorban a termőfák állandó jellegű metszésére vonatkozik és néni fiatal fákra. A metszési módot a hagyományos ágcsoportos koronájú fán alkalmazzák. A fiatal fa korona-kialakításában nincs eltérés. Lényeges viszont az, hogy az ág- csoportokat jól el kell választani egymástól1 (az első 80 centiméter). Az oldalvezérek 45 fokos szögben álljanak. E metszési móddal egyszerre alakítunk, ritkítunk és termőre metszünk. Alakító metszést végzünk, mert a fő. és oldalvezérek hosszanti növekedését biztosító végálló vesszőket kiválasztjuk és erősségüknek megfelelően felére, vagy kétharmadára metszük. Közelükből az ellenlábas vesszőket eltávolítjuk. Á gallyon meghagyott felső vesszőket a visszametszett sudár hosszúságának felére kurtítjuk. A végálló rügyeket mindig a kívánt növekedés irányában hagyjuk meg. Ezzel a metszéssel a vezéreket kiemeljük. A kiemelés eredményeképpen mind a sudár, mind az oldalvezérek helyes irányba növekedését éri ük el. Ritkító metszést végzünk a jonatánfákon, illetve meg- akadplypzjuk a gallyal elsűr rűsödését akkor, amikor a Nagy Sándor.féle metszéssel kialakított termőgallyak vesz- szőit kiritkítjuk. Ez abból áll, hogy a termőgallyak végén az előző évi visszamertszés Sut: fására fejlődő vesszők számát egyre csökkentjük. A két-há- rom vesszőből azt kei! meghagyni, amelyik közelebb áll a vízszinteshez. Ez a vessző a termőgally továbbnövekedését vízszintes irányban fejleszti. A vízszintes állású vesszők könnyebben alakítanak " ki termő képleteket. A termő. gallyak vesszőinek csökkentése a termőfa koronájának elsűrűsödését akadályozza meg. Ettől függetlenül előfordulhat metszés közben olyan feladat is, hogy egész gallyat vagy oldalágat kell eltávolítani. Ezeket természetesen ág. alapra kell metszeni. Nem hagyhatjuk a koronában a beteg, elszáradt v^gy lehasadt ágakat sem. A ritkítást minden esetben a beteg részek eltávolításával kezdjük. it Metszési bemutatót tart a kertbarátok klubja Ilona-ta- nyán 1975. február 22-én, szombaton 13,30 órakor. A bemutató tárgya: a sövény gyümölcsfák karbantartó metszése és a karcsú-orsó korona kialakítása. Minden olvasót szívesen vár a klub vezetősége. Indulás a városi művelődési központ által biztosított autóbusszal, pontosan 13 érakor (Szabadság tér 9. szán* elől) A bemutató helye megközelíthető a Nyírpazony felé menő rendes járatú buszokkal és magánautóval. Inántsy Ferea® Védekezés a veszettség ellen Á veszettség elsősorban a húsevő állatok — ebek, macskák, vádonélő húsevők — fertőző betegsége, de megbetegedhet az ember is. Korábban a kutya, ritkábban a macska terjesztette a betegséget. Az utóbbi időben a rókák játsszák ezt a főszerepet. Az ember és a gazdasági háziállatok — ló, sertés, szarvasmarha, juh — többnyire a fertőzött húsevők marása nyomán betegednek meg. A veszettséget virus idézi elő. A fertőzést a veszett állatok marása közvetíti azáltal, hogy marás közben vírustartalmú nyál jut a sebbe. Kivételesen úgy is létre jöhet a fertőzés, hogy a már meglévő sebbe kerül be a veszett állat nyála. A szájon át történő fertőzésből is kialakulhat a betegség, de ez a ritkább eset. A veszettségben beteg állatok viselkedése megváltozik. Általiban kedvetlenek:- nek látszanak, máskor nyugtalanok, ingerlékenyek. Á szokott eleséget megvetik, fadarabot, követ, szalmát gyakran felfalják. Egyik — másik eb a marás helyét nyalja, vagy harap- dálja. A betegség végén az állatok nem tudnak nyelni, állkapcsuk megbénul, nyáluk csurog. A beteg róka és nyúl feltűnően barátságos, a lakott Új mezőgazdasági filmek érkeztek A mezőgazdasági könyvhónappal párhuzamosan „mezőgazdasági filmhetek” is zajlanak megyénkben. Sorban érkeznek a megyei tanács számára az új tájékoztató, oktató filmek és ahogyan elhelyezik őket a megyei művelődési központ filmtárában, már jelentkezzenek }s érte a falusi kölcsönzők. Az elmúlt évi érdeklődés grafikonja szerint elsősorban az állatenyésztés- sel és növényvédelemmel kapcsolatos filmeket keresik, ezért az új filmekből is ezeket kérte először a szakpropaganda. Egy kis összeállítás az új filmekről. (Zárójelben a vetítési időtartam percekben-) A házinyúl (3). A házisertés (5), A szarvas- marha (5), Szarvasmarha-tenyésztés (20), Kisállattenyésztés (16), Tehenészeti telepek (19), Védekezés a tőgygyulladás ellen (19). Érdekesek a növényvédelmi filmek: A házikertek növényvédelme (14), Védekezzünk a kártevők ellen (35), Nagyüzemi növényvédelem (60). A kiskert-tulajdonosok számára is akad film: Fűszerpaprika-termesztés (18), ipari paradicsom termesztése (15), Tqmegtakarmányok termesztése (14), Zöldségtermesztés a kiskertekben (14), Gépek a gyümölcs-betakarításban (14), A hígtrágya kezelése (15), Tejtermékek a táplálkozásban (18). A kimondottan nagyüzemi képzésre szánt filmek kö?ül kettő érdemes az új- jon érkezettekből a kiemelésre: Felelőtlenség, baleset (17) és a Gépészüzem- mérnök-képzés (14). területre nappal is bsmesóeav kedik. Az embert könnyes* megmarja, ha meg akarja: fogni. Különösen veszélyes * veszett róka a gyermekekre* mert a szelídnek látszó állattal játszhatnak. A beteg eb és macska gyakran elkóborol, megtámadja az útjába kerülő embert és állatot. Különösen feltűnő a macska támadó magatartása. A gazdasági háziállatok, ha veszettek, az esetek egv részében barátságosak; máskor viszont dühön genek. Milyen védekezési lehetőségek vannak? Akit eb, macska vagy téka megharap. megkarmol, azonnal lóriiul)on a körzeti orvoshoz. Ha bárki ves-eltségre gyamifi állatot lát, akinek állatán e veszettségre utald tünetek Jelentkeznek, vagv állatát veszettségre gyanús állat mart azonnal jelentse a községi tanácsnak és a körzeti állatorvosnak. Az elhullott, lelőtt rókát, veszettség rai"tt klf-tott beteg, be- teggyanús, fertőzésre gyanús állatokat nem szabad megn-)lznl, felbon-olnl. Azok hőrét, gerez- náiát tilos é% veszélyes fe!ha-z- nálni, felvásárolni. Voszgftség időszakában a róka gcrezn***t, bőrét csak akkor tanácsos feldolgozni és felhasználni ha a laboratóriumi vizsgálat kedvezd eredménvre vezetett. A vizsgalatra az állatorvos útján lehet az anyagot elküldeni. A veszettséggel fertőzött tc-ü- leten ebzárlatot rendel el a hatóság. A zárlat ideje alatt minden ebet megkötve. mindéit macskát clzá-va kell tartani. ,A zárl-t lelete alatt minden kő- eb és rna'’=ü5:a veszettségre gyanúsnak tckintc-dS, lelövé- sükrő! aanaoskedni kdl. A k'"tc!"zffcn fT'er’■T",t veszettség elleni oltás alkalmával a három hómoos és annál idősebb ebeket be kel! oltani s az oltatlanul maradt ebeket leó.’é» végett át kell adni a bn*ós‘*ir-v'R, A ves-en-é-gel fe-tő-ött területen ajánlatos a ma--ks*{ beoltása is. Az eboltások befejezése után a felnövő ebeket tanácsos beoltani. A vadásztz-sasa-ok a teriVo'fl- kön a rókák, kóbor ebek és macskák kilövésével, mérgrg'sével. a kotorékok e’gázosRáe'yal esökk-utkctlk a veszettség elterjedését. Felkérjük a lakosságot, hogv nyújtson hathatós segítséget a hatóságnak a veszettség elleni küzdelo-oheh és tartsa he a szükséges óvó- rendszabályokat. 1 Megyei ?nate-észsőgügy| I állomás '* 4
