Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-16 / 40. szám

ram február 18. KET/ET-MAGYAR0RS7Ä0 3 Törvény a családról NAGY VÁRAKOZÁS ELŐZTE MEG a tavaly júliusban életbelépett az új családjogi törvényt, hiszen rendelkezései valamilyen mó­don mindenkit érintenek. Mindannyian érde­keltek vagyunk abban, hogy milyen törvényes védelmet kap a család, az anya, a gyermek. A tö"ványalkotást megelőző években különösen so'-nt vitázunk a népesedéspolitika problémái­ról Aggódó és bizakodó cikkek jelentek meg a n Spszaporulat csökkenéséről, vagy éppen m i- érzékelhető növekedéséről. Visszhangot két: t:tek olvasói levelek, amelyek a korszerű csa’ád modelljét vázolták. Megszólaltak az egvke pártiak is, a több gyermekes családot például állítok, a csak magukra gondolok, és a nemzetért felelősséget érzők. A viták, a közváleménykutatások végső ki mgése volt, hogy a kívánatos család-mo- tíe' megteremtéséhez a jószándék kevés. Pár­tunk népesedéspolitikai koncepcióját megfo- ga'mazva szorgalmazott is jó néhány, a több- gne-mekes családoknak kedvező intézkedést. Növekedett a családi pótlék, a gyermekgondo­zás' segély, a lakások elosztásakor elsők a há­rom vagy több gyermekes családok. Széles körű társadalmi összefogással felgyorsult az óvodák, bölcsődék építése. Az intézkedések hatása hamarosan érezhetővé vált, de vannak példák arra is, hogy az állami gondoskodás, a? anyagi terhek egy részének átvállalása nem csökkentheti az állampolgárok felelősségét. Mire gondolunk? Mindenekelőtt a köz- go" "olkodás erősítésére, a szemléletváltozás szükségére. Magyarán, bármennyire is nőtt a több gyermekes családok támogatása, a dön­tés joga, felelőssége továbbra is a családokat illeti. Látnunk kell, hogy e döntésben szerepet játszik a közfelfogás és a környezet. Szerepet gátszik a munkahely reagálása, a több gyer­mekes családok társadalmi elismerése, — megbecsülése. Az utóbbi időben ebben is si­került előbbre lépni. Az anyaság, a gyermek- nevelés társadalmi fontosságának tudata erő­södik, megfelelő helyet foglal el a közgondol­kodásban. Nem érheti hátrány munkahelyén a »-érmékét gondozó anyát, kötelezően meg­bánja a béremeléseket, ritkábban éreztetik vele, hogy „megbízhatatlan” munkaerő, mert bármikor otthon maradhat, ha gyermeke megbetegszik, és sorolhatnánk tovább. A kí­vánatos, a mindenütt érvényesülő megértés­től azonban még mindig elég távol vagyunk. E SZERTEÁGAZÓ, SOKFÉLE ÖSSZE­FÜGGÉST rejtő problémakör része a család a gyermek jogi védelme is. Nem mintha 1974- ig nem védték volna törvényein^ a házassá­got. a családot, a gyermeket. Mindössze az történt, hogy a korábbi rendelkezések egy ré­sze elavult,"szükségessé vált egy új, a társa­dalmi haladás követelményeihez igazodó, ßz összefüggésekre érzékenyen reagáló egységes törvény kidolgozása. Hiszen könnyen belát­ható, hogy a házasság, a család, a gyermek — is ezzel összefüggésben a gyámság — egy­máshoz kapcsolódó fogalmiak, egyazon tör­vénybe kívánkozik szabályozásuk. Mit változtat a törvény a házasság intéz­ményén? Mindenekelőtt azt kell látnunk, hogy védi a házasságot. Azzal is, hogy a köny- nyelmű házasságok megelőzésére törekszik, hogy a házastársak egymás iránti felelősségét, családi kötelezettségét erősíti. S tulajdonkép­pen azzal is. hogy a végképp elromlott, a tel­jesen tarthatatlan házasságok felbontását egyszerűbbé teszi. A házasságkötési szándék harminc nappal kotábbi bejelentése, a házas­ságkötés alsó korhatárának felemelése termé­szetesen nem lehet garancia a jó házasságra.. De a tapasztalatok szerint valamelyest ez is csökkentheti a rossz házasságok arányát. A válás bírói gyakorlata korábban is ismerte — a megegyezéses válás formájában — azt. amit fél éve a törvény rangjára emeltek. Megaka­dályozva ezzel a bíróság előtt zajló, sokszor a jó ízlést sértő vitát, amely óhatatlanul tovább rontotta a házastársak viszonyát. Gyakorta a gyermekes házaspárokét, akik így még kevés­bé maradtak gyermekük közös nevelésére al­kalmasak. • JELENTŐS JAVULÁST JELENT a gyer­mektartás új rendezése. Az elmúlt fél eszten­dő tapasztalatai is igazolják, hogy a gyermek- tartási díjak általában növekedtek. A tartási díj — a társadalmi igazságérzetnek megfele­lően — a jövedelem arányában illeti meg a gyermeket nevelő szülőt, akinek a korábbi években sokszor kellett bírósághoz fordulnia, — a gyermek érdekében. A gyermeket — mondja a törvény —, nem érheti hátrány az apa, vagy ritkábban az anya mulasztása mi­att. Az ismeretlen helyen tartózkodó, tartásdí­jat fizetni köteles szülő helyett átmenetileg az állam folvósitia a megítélt összeget. Sorolhatnánk tovább is a törvény új vo­násait»— melyeknek lényege, hogy középpont­jukban a jelen és a jövő családja áll —, de úgy véljük ezek jórészável már a gyakorlat­ban találkoztak olvasóink. És maguk is ta­pasztalhatták, hogy az új rendelkezések mind­egyike humánus, gyermek, anya és családvé­dő. összhangban azzal, amire fentebb már ki­tértünk, az állami támogatások, a szociális in­tézkedések bővítésével. De hiába ad a társa­dalom még oly jelentős anyagi támogatást is családnak-gyermeknek, fáradozása kárba vész, ha egyik vagy másik szülő felelőtlenül él, nem törődik családjával, gyermekével. A hatás, a kedvező hatás ugyanis csak akkor érvénye­sül, ha az állampolgárok sem hanyagolják el kötelességüket, ha felelősségteljesen alapíta­nak családot ‘ CM.) Penyige bét űj létesítménye a mozi és az óvoda. (Gaál Béla felvétele) Art Buchwalds Doktor a házban U ncle Sam-et tolószéken gurították he a rende­lőbe. — Mi a baj? — kérdezte a nővér. — Nem tudom — válaszol­ta az unokaöccse John O. Public — Beteg. Az inflációs rátája kétszerese a szokásos­nak és nem tudja emelni a nemzeti össztermékét. Pa­naszkodik, hogy pang a nem­zetgazdasága. — Telefonálok dr. Poráért — mondta a nővér. Dr. Ford bejött a rendelő­be, és megfogta Uncle Sam pulzusát — Hm — mondta. Aztán sztetoszkóppal meghallgatta a szívét. — Hm — mondta ismét. Belenézett Uncle Sam szájá­ba és azt mondta: — Nem tetszik nekem. — Mi a baj? — kérdezte John O. Public. — Honnan tudjam? — vá­laszolta dr Ford. — Uj va­gyok még mindehhez. Ha műtétre lesz szüksége, segít­hetek rajta. — Kérem, doki — rimán- kodott John O. Public, — csináljon valamit. — Konzultálnom kell más orvosokkal. A jövő hétre csú­csot hívok össze. Otthagyták Uncle Sam-et a rendelőben és egy hét múlva az ország minden részéből érkezett szakértők nyüzsög­tek a páciens körül. Az egyik doktor azt mondta: — Akut recesszióban szen­ved. — Nem értek egyet önnel mondta a másik orvos. — Ez a puffadásos stagfláció tipi­kus esete. Úgy vélem, több pénzt kell beleinjekcióznunk. — Megőrült? — kiáltotta egy harmadik szakértő. — Az inflációs rátája máris két ujjnyi. Csak úgy menthetjük meg, ha levágjuk a lábát. — Marhaság — mondta egy másik specman. — Növel­nünk kell a termelékenysé­gét. Adjunk azonnal injekci­ót a karjába. — Nem, nem, nem! — ki­áltotta közbe egy másik dok­tor. — Ki kell nyújtóztat- nunk és minden testrészébe ellenőrző műszert szúrnunk. — Azt mondom, adagolni kell a vérét. — Kivetni a szívét. — Átültetni a máját — Kivéreztetni a sebeit. — Átvágni a reflexeit. — Kizárni a Betegsegély- zőből. — Csökkenteni a fogyasztá­sát. Uncle Sam hörgőtt kínjá­ban, de oda se bagóztak. John O. Public idegesen jártatta a szemét egyik dók­Dr. Takács üajos átadja az aranygyűrűt Radács Sándornak. A huszonöt évig elnökösködő sonkádi volt szegényparaszt mellett áll felesége. (Gaál Béla felvé­tele) Zárszámadás Kölesén Hármas házassás: után Egy éve, pontosan 1974. január elsejétől kötötte ösz- sze a sorsát három kis falu, Kölese, Sonkád és Fülesd közös gazdasága. Ezzel ki­alakult az aprófalvas erdő­háti világban a fehérgyar­mati járás legnagyobb ter­melőszövetkezete, több mint négyezer hektáron. Most tartották meg a „nagy közös” első zárszám­adó közgyűlését Sajnos, olyan terem nem található egyik faluban sem, ahová a közel ezer tag (a kilencszázhoz az egyesülés után több, mint hetvenet vet­tek fel tagnak) beférne. Ezért úgy határoztak, a három fa­lu külön-külön, részközgyű­léseken tartja meg a zár­számadó közgyűlését. Szer­dán tehát a sonkádi, csütör­tökön a kölesei és pénteken a fülesdi kúltúrházban gyűl­tek össze a tagok. Véleményt mondani az egy évi közös gazdálkodásról és nem utol­sósorban azért is, hogy fel­vegyék a bennhagyott mun­kadíj húsz százalékát. Meg azt a „szerény” fél milliót, amivel a nehéz gazdasági év ellenére is nyereséget értek el, valamint az ugyancsak szerény, néhányszáz forintos jutalmakat a jók között is a legjobban dolgozók. Az elkötött csikó A majd ezer tag féle az „anyafaluban”, Kölesén gyű. lésezett. Természetesen Kot- vász András elnök ugyanazt a beszámolót mondta meg, mint a másik, két faluban. Ilyenkor, közgyűlés idején, szünetben a kultúrház udva­torről a másikra. Végül ir. Ford azt mondta: — Köszönöm, uraim, mind_ annyiaktól igen nagy segít­séget kaptam. Nem is tudom, mit csináltam volna önök nélkül Minden szakértőnek egy pár mandzsettagombot nyo­mott a markába, amikor ki­sorjáztak a rendelőből. Amikor elmentek, John O. Public aggódva megkérdezte dr. Fordot: — Mit akar csinálni vele? — Le kell nyelnie a kese­rű pirulát — válaszolta zor­dan dr. Ford. Megismételte Uncle Sam-nek is és azt mondta: — Csak azt nem tudom, hogyan közöljem ezt önnel? — Oké, doki — nyögte Uncle Sam. — Lenyelhetem. — Nos ennyit tehetek ön­ért — mondta dr. Ford, egy receptet kitöltve. — Ha ebéd­hez ül. egyen-igyon kedvére. De amit megevett, hányja ki. Remélem. néhány hónap múlva jobban lesz. Fordította: Homorúd] József ra néha érdekesebb, mint maga az ülésterem. Az ud­varon találkoztunk a meg­sértődött idős .Fazekas Bá­linttal, aki felszólított rá, nézzünk utána, lehet e Ma­gyarországon még négy fo­rintos órabér. Mert ő ennyit kap, mint éjjeliőr. Meg is vártuk, amíg a borítékjához jut, ezt megígértük. Más pa­nasz is volt. Az egyik állat- tenyésztő arról panaszkodott, hogy levettek a béréből. Mennyiből, mennyit? — kér. deztük. A válasz: ötezer fo­rint havi keresetből ötszázat, mint meg nem érdemelt munkadíjat. Annál érdekesebb a hár­mas házasság egyik érdekes tanulsága: a nagyüzemben fegyelem is szükséges. Nem­csak egyhangúlag elfogadták a meg nem érdemelt munka­díjak visszavételét, hímem az elnöki beszámoló ötvenkét fegyelmi határozatról is be­számolt Mindjárt a közgyű­lés után részletesen megér­deklődtük ennek a félszáz fe. gyélminék a magyarázatát. Kiderült, hogy nem nagy dol­gokról van szó, senkit sem aláztak meg becsületében. Csak amit jogtalanul hasz­nált, ki kellett fizetni, amit elvitt, azt is. Ezek voltak a fegyelmik, Az aranygy űrű A kölesetek, sonkádiak, fü* lesdiek zárszámadó közgyük léseiről nem hiányzott a hu­mor sem. Kotvász András elnök félig komolyan elmond­ta, hogy sok termelőszövet­kezeti tag üzente meg már neki ha elutazik Mátészal­kára, Nyíregyházára, Debre­cenbe, Budapestre, legalább a fényképét hagyja otthon az elnöki irodában, hogy azt lás. sák. Megmondta: a fénykép készül, az egyszerű keret is. Ott lesz. De eljárnia az el­nöknek muszáj. Volt egy megható jelenete a kölesei zárszámadó köz­gyűlésnek. Dr. Takács Lajos, a Szatmár-beregi TESZÖV képviselője meglepetésszerű, en átadta a közgyűlést leve­zető Radács Sándornak, a termelőszövetkezet elnökhe­lyettesének a jubileumi aranygyűrűt és emléklapot abból az alkalomból, hogy Radács Sándor, úgyis mint volt a kis Sonkád téesz-el­nöke. Mivel teljesen előkészí. tetlen volt a megajándékozás. Radács Sándor, ugyanis, mint a közgyűlés elnöke felállt és a következőket mondta: — Elvtársak! Az valóban igaz, hogy huszonhat évvel ezelőtt kezdtünk mi Sonká­don közös gazdálkodást De itt, a kollektíva előtt bátran ki merem mondani, hogy én negyedszázadig a falum élén álltam, azt rendezett családi életemnek, elsősorban a fe­leségemnek köszönhetem, aki itt ül köztünk. Most megha­tottságomban nem jut más az eszembe, mint hogy neki kö. szönjem meg, hogy amikor elfáradtam, mindig azt mond­ta: segítelek, dolgozz továbh. Eszter néninek nem illik nevezni a nagyon fiatal Ra- dácsnét, de elmondja, nogy fiatalasszony korában lett egy huszonnyolc tagú kis téesz elnöke a férje és azóta az éle­tük, a mindennapjaik össze­fonódtak a termelőszövetke­zeti mozgalommal. Csak közös erővel Az egyik szünetben az ud­varon Varga János traktoros beszélgetett Máté Ferenc téesztaggal. Ezt mondta: — Hallottad az elnök be­számolóját? Azt Is mondta, hogy a sáros talajon csak a vetésterv negyedét tudt k eddig teljesíteni. Azt is mondta, hogy majd helyette, sítjük napraforgóval. Jól mondta. Egyetértek. De tu­dod, mit mondok én neked? Ha ez a három falu nem egyesül, mind a három, vagy legalább kettő veszteséggel zárta volna ezt a nehéz évet így meg még jut -°y kis nyereségre is. 1 Külön szépség rom fegyelmeze részközgyűlésne a három r> több tucat bizc jelen, — az nem számítva rom faluból. B az ellenőrző t szigorú részi kölesei állami: De Sütő Bálin ság elnöke, ak öt nő a veze kétszerannyi i di lakos. És aki, mint döni nők szintén m szigorú szót is, polgárként besz Vagyis: a hái falu egyesül éséb valami több, vt lami plusz, ami nehéz kifejezni. 1 illenék rá: nagyü nél több. Mire elbúcsúzti tették annak az en. bériistáját, akivel els lálkoztunk panaszoí^?^*^ Fazekas Bálintnak VíK nine? igaza. Nem i queí az órabére. Ide ír aisizsan sül: 363 munkán? zott, 3246 munkaB u-equoz® kabére egy évre -n zy ga által aláírt pap.s/vjo jjosep 26 866 forint. Fel'raafe^A erős ben ebből 21 492 ,' ^12 hogyan sem négyqoí^pdp — ,3aU9ii§8 ‘SÓZ Gesztelyi I uaq93?sqq<* a aiurap >191 ,Jo} toíiapz^i goi raCtiaqqBi spi§oi J?^9Ő qaqiuqujozs V ga-ou ab) 9 UOS?-1 aq iia>i 5-msaiS V

Next

/
Oldalképek
Tartalom