Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-15 / 39. szám
UTS. ttíGmir IS.' *«LCT-MAGyAnonszx<f ■ Romlott áru - teljes áron Panasz nyomén a ramocsaházi vegyesboltban lr..a 8-as számú vegyesboltban épp úgy lehet inni, mint a kocsmában.. ., itt még ittas embert is kiszolgálnak, és aki italt fogyaszt, azt egyéb vásárlásnál is előnyben részesítik. A boltban dohányoz- ni is lehet... ez ellen a helyi vezetőség semmit nem tesz.” A levelet, amelynek ez a rövid lényege, Nyíribronyból írták és a bolt, amelyről szól, a Ramocsaháza és vidéke ÁFÉSZ 8-as számú nyíribro- nyi boltja. A panaszos a szerkesztőség, mi pedig a megyei tanács kereskedelmi felügye. lőségének segítségét kértük. A száz kilóból csak huszonegy kilót vett át a másik bolt, a többi rajtam maradt. Nem tudtam eladni. Miért nem intézkedik a romlott áru miatt a szövetkezet központjában? Miért nem értékeli le a lejárt szavatossági idejű kávét. Camea bőrápoló krémet és miért áll kiló számra a megromlott, megpenészedett citrom a bolt raktárában? Miért már 1971- ben hitelesített mérleggel, miért használ ehhez kiütött súlyokat és miért kínálja eladásra a háromnapos, száraz kenyeret? Mert megpenészedetU A vizsgálatnak arról a részéről, amelyikről a panasz szól, csak annyit, hogy nagyjából igazolódott. Míg ott vol. tunk, ketten is bejöttek égő cigarettával, a frissen habos sörösüveg, a pulthoz rögzített sörbontó pedig arról árulkodott, hogy valóban isznak is. Volt azonban ezeknél sokkal súlyosabb mulasztás is, amiért csak részben terheli felelősség a bolt vezetőjét. A féldecis palackozású pálinkafélék között öt üveg olyan rum is volt, amelyiket nagy valószínűséggel a boltban „palackoztak”, legalábbis erre engedett következtetni sérült. könnyen lejáró fedelük. (Ezt természetesen majd laboratóriumi vizsgálat dönti el véglegesen.) A pult egy másik sarkában egy dobozban szétmorzsolt élesztő várta a vásárlókat. — Én morzsoltam szét — mondta a boltvezető, — mert megpenészedett, így pedig nem látszott rajta. Mutatott még három sértetlen csomagot is. mindhárom épp olyan penészes volt. — Két hét alatt kaptam száz kilót és nem tudtam eladni — védekezett a bolt ve.” zetője. — Az a helyzet — magyarázta tovább —, hogy a három bolt (a három nyír- ibronyi boltról van szó) / együtt kapja az élesztőt és ezután osztjuk el egymás között. Decemberben, amikor az élesztő érkezett, a nagy bolt éppen zárva volt és én vettem át a postán érkező árut. Száraz kenyér A válasz nagyon egyszerűnek hangzik. Szólt már a központban. de semmit nem írnak le a bolt árukészletéből, arra sincs utasításuk és ki sem oktatták őket. mit tegyenek a száraz kenyérrel. Mert, hogy a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat nem viszi vissza tőlük, arról mi magunk is meggyőződtünk. Éppen akkor, az ellenőrzés befejezése táján hozták a már eleve száraz kenyeret, a még szárazabbat pedig nem vitték vissza, mondván: erre ők sem kaptak utasítást a vállalattól. A szövetkezet központjában szerettük volna megnéz, ni azt a szerződést, amelyet az ÁFÉSZ a sütőiparral kötött, de nem sikerült, mert Somogyi József kereskedelmi vezető nem volt otthon. Azt is szerettük volna tudni, mikor volt utoljára átfogó ellenőrzés a 8-as számú boltban, mennyi romlott árut írt le egy év alatt a szövetkezet ebben a boltban és végül: ha nem tudják visszaküldeni a száraz kenyeret, mit csináljon vele a boltvezető? Ebben a boltban ugyanis az a gyakorlat, hogy ha nincs fissebb. elviszik a szárazát is, ha nem enni; hát jó lesz a moslékba. ’Természetesen teljes áron. A kereskedelmi vezető — felkérésre — írásban küldte el válaszát a kérdésekre. A válaszokból nagyon furcsa következtetéseket lehet levonni Mert például azt írja, hogy átfogó vizsgálatot 1974. áprilisában tartottak, ám a boltban található ellenőrzési naplóban évekre visszamenően nincs beírva egyetlen ellenőrzés sem, legalábbis olyan, ami ne kizárólag árusításokat tartalmazna. A másik válasz: 1974-ben 148 forint 70 fillér értékű tönkrement árut írtak. le. Ez nyilván igaz, de hihetetlen, hogy egy év alatt egy boltban csak ennyi áru romlik meg. Ez azt jelentheti, hogy vagy nem veszik komolyan a szövetkezet központjában a boltveze. tő jelzéseit, vagy még ennél is rosszabbat, hogy nem is meri jelezni ha romlott áruja van, mert ezt „nem veszik tőle jónéven”. Amikor ott jártunk, akkor legalább ilyen értékű romlott áru volt, pedig ez az évnek csak egy napja. Ezenkívül 1700 forint körüli lejárt szavatossági idejű áru volt, aminek egy részét le kell írni, más részét olcsóbban el lehet adni. Ellenőrzés nélkül ? A kenyér ügyében azt írta a kereskedelmi vezető, hogy a boltvezetőket kioktatták: „az értékesítésből visszamaradt száraz kenyeret nem adhatják el, azt össze kell gyűjteni és mikor az egységben kint jár a kereskedelmi vezető, azt leértékeli, ameny- nyiben takarmányozásra sem alkalmas, úgy tönkrement áruként leírja”. A boltvezető — legalábbis a vizsgálat előtt — nem kapott kioktatást, ami pedig a kereskedelmi vezető „kint jártát” illeti, az bizonv elég ritka dolog. Ezt nemcsak a boltvezető mondta, de az ÁFÉSZ elnöke is elismerte, hogy tizenhét boltjukat, italboltjukat egyetlen ember nem képes rendszeresen ellenőrizni. Az elnök szavaiból az is kiderül, hogy a szövetkezetnek nem könnyű a helyzete: kevesen vannak, sokrétű és szerteágazó .munkájukat- nehéz úgv összehangolni, hogy az a vásárlóknak, az eladóknak és a szövetkezet központjának is jó legyen. Éppen ezért ilyen esetben a kereskedelmi vezetőnek nem az lenne a feladaté, hogy kimagyarázza magát, hanem megszívlelve a megállapításokat. azok kijavításán, meg, szüntetésén dolgozzon. Balogh József A lap meyirta - az illetékes válaszol FELTÖLTIK A Kelet-Magyarország január 29-i számában Timár község Dózsa György utcai lakosok bejelentését közölték. Az utcát 1974. őszén csatornázták, s a kitermelt laza talajt a csatornázok az úttestre terítették. A rendkívüli őszi esőzések idején a járművek az utat járhatatlanná tették. A cikkben közölt észrevétel tehát jogos. Ebben az évben az utat hány atörmelékkel fel fogjuk töltetni ezáltal a gépjárművek számára járhatóvá tesz- szük. E munka elvégzésére megállapodást kötöttünk a Gávavencsellői Községi Tanács költségvetési üzemével. Községi Közös Tanács elnöke Timár PARK 1974. december 4-én „Park és szemét” címmel megjelent újságcikkre közöljük, hogy a Széna téren a zöldfelület kialakítását a Nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vállalattól megrendeltük. A terveket és a költségvetést elkészítették a szerződéskötés is megtörtént a területet munkaterületként a vállalatnak átadtuk. A vállalat a kö- zeliövőben megkezdi a kivitelezési munkát. így felesle gesnek tartiuk a szemétlerakást tiltó tábla elhelyezését. A Rákóczi utcai áriádénak a csapadékvíz-elvezetési problémáit a tér építésével egy- Időben felülvizsgáljuk és a szükséges műszaki munkát is megrendeljük. KERES „Ki tehet róla?” című cikkel kapcsolatosan — melyet a december 24-i Fórum rovatban közöltek —- elmondjuk, hogy a Tanácsköztársaság tér 5. szám előtt a tér parkrendezésével egyidejűleg zöldfelületet alakítottunk ki. Azt — a megépült parkiro- zóhelyek ellenére —■ az ott parkírozó gépkocsik tönkretették. A tavasz folyamán ismét rendbehozatjuk az említett zöldfelületet, de kérjük a lakosság segítségét annak megvédése érdekében. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya ELTARTHATÓ Január 22-i Fórum rovatban „Eltartható” címmel megielent cikkre a következő tájékoztatást adjuk: üzemünkből kikerülő termékeken kivétel nélkül rajta kell lenni az eltarthatósági időnek. Ez nem minden terméknél a fólián van. A cukrozott tejszínhabnál — melyet a levélíró említett — a tégely alján van jól láthatóan. Ez a jelölés a gép konstrukciója miatt kerül az aljára melynek megváltoztatására nincs lehetőség az illetékes hatóságok jóváhagyásával történik. A szavatosság jelölésének helyét a kereskedelmi dolgozók ismerik, erre vonatkozóan tehát tájékoztatást tudtak voln; nyújtani a vásárlónak, hí azt megkérdezi. Nem tartju! kizártnak azt, hogy a vásári szavatossági időn túli termő két kapott, ezért azonbr, nem a vállalatunkat terhe: a felelősség. Szabolcs megyei Tejipari Vállalat nyíregyházi üzem« A szerk. megjegyzése: /: észrevételt — úgy gondoljuk — mégis érdemes volt szóvá teijnünk, mert bizonyára még sokan nem tudták eddig, hogy a cukrozott tepszínha- bon hol lehet megtalálni a szavatossági időt. Lenne viszont egy javaslatunk: a fóliára ragasztott nyomtatványról töröljék a felesleges szöveget, vagy az eltarthatóságra utaló szöveget egészítsék ki a következőképpen: „eltartható: lásd a doboz alján”. Új óvoda Csengerben TJj óvodát építettek két és fél millió forintos beruházásból Csengerben Az ötven óvodás korú gyermek elhelyezésére alkalmas létesítményt rövidesen átad iák rendeltetésének. (Elek Emil félvétele) MAGASBAN A daru lenyűgöz az ériás látványába?. A színhely a nyíregyházi Búza "tea. Belső szögletében már épül az első I * meemeletes ház. Tavaly szeptemberben kezdték itt el a munkát a SZÁÉV dolgozói, A kilenc emeletből öt már készen áll, csak a belső munkákat kell már elvégezni benne. A daru 30 méteres körben dolgozhat. Irányítója 48 méter magasból ad parancsot a masinának. A gén engedelmeskedik. A 28 éves fiatalember neve Peimli András, már tíz éve darukezelő. Az Országos Építőipari Gépesítő Vállalat dolgozója , Rakamazon lakom családommal, két kislányom van. Tíz év alatt bejártam az egész országot. Tavaly szeptember óta építjük a Búza utcát. Amit csinál, úgy Is nevezhetnénk: veszélyes foglalkozás. A „munka magassága” alig ötven méter, ilyen magasságért még veszélyességi pótlék sem jár. Dolgozott már 125 méter magasan is, — Legelőször, amikor felmásztam a vezetői fülkébe, el tudtam volna képzelni magamnak jobb helyet is. De az emberben ilyenkor jelentkezik a dac, a vfeszély nem foghat ki rajtam. Ma már természetes, hogy fenn vagyok. Van amikor az időjárás is közbeszól. A múlt héten olyan köd volt, hogy alig láttam, hova teszem le a maltert. Állandóan figyelni kell, pontosan kiszámítok minden mozdulatot. Itt nem lehet tévedni. Felelős vagyok az emberekért, akik velem együtt dolgoznak; felelős vagyok az építményért, amit nehéz munkával megalkottunk és felelős magamért, családomért. (buzgó) (Gaál Béla felvétele) Diószegi Balázs 60 éves Biztonságosabb közlekedés ..llmniit** negyven kilométeren Az idén tovább folytatódik Szabolcs-Szatmárban az Úthálózat korszerűsítése, a növekvő forgalom feltételeinek megfelelő építése. A nagy munkák közül az idén befejeződik a negyven kilométeres „almaút” építése, amely Vásárosnaménytól Záhonyig tart. Jelenleg az útépítők Záhony térségében járnak, ahol Eperjeske és Tiszaszentmárton között egy földút helyett építenek aszfaltburkolatú utat. Az első fél évben Rakamaznál át-' adják a forgalomnak az új, nagyobb teherbíró képességű ártéri hidakat, ennek kapcsán a községben is új nyomon vezetik a? utat, kikerülik a sok kanyarral tarkított belterületet. A csengeri Szamos-híd építése és a hozzá tartozó útépítés várhatóan az V. ötéves terv első évében fejeződik be. Megkezdik az árvízi védőgáton a Csengersima és Ti- szabecs közötti út egy szakaszának építését, amelyre ebben az évben 32 millió forintot költenek. Folytatódik a bekötőútépítési-program, amelynek során minden 200 lakosnál nagyobb település szilárd burkolatú utat kap. Az idén 40 millió forintot fordítanak erre. A meglévő utak aszfaltszőnyegének megerősítésére az utak gazdája, a megyei közúti igazgatóság mintegy 150'—200 millió forintot fordít, s ezzel mintegy 80—100 kilométer hosszon kerül sor az aszfaltszőnyeg erősítésére. Az utak fenntartására, javításra hetven millió forintot költenek. Mivel a megyei kétezer kilométeres állami úthálózat nagyobbik fele még a szekérforgalomnak készült, ezért fontos a keskeny, három méter széles utak szélesítése. Ez a program hat évet vesz igénybe. A kátyus utak javítását a jobb idő beálltával kezdi meg az igazgatóság. A régi technológiát ebben az évben alkalmazzák utoljára, most egy újabb technológián dolgoznak, a kigödrö- södött úttestet rögtön egy vékony aszfaltréteggel vonják be. A burkolat megóvása érdekében egyes helyeken a drágább aszfaltszőnyeg helyett egy vékonyabb, úgynevezett záróréteggel vonják be az utat, így három-négy évig meg tudják akadályozni az utak további romlását. Ebben az évben 190 kilométernyi utat javítanak meg ezzel a módszerrel. Az útépítések, korszerűsítések eredményeképpen az év végére a megyében minden főútvonal — a 471- 1 es Debrecen és Mátészalka közötti kivételével — aszfaltburkolatot kap. A keskeny utak szélesítését olyan ütemben végzik, hogy az V. ötéves terv végére Szabolcs-Szatmárban nem lesz hat méternél keskenyebb út A felszabadulásunk 30. évfordulójának kulturális tényezőihez tartozik, hogy 1343 kora őszén három lelkes művész: Berky Nándor, ősz Dénes és Diószegi Balázs Nyíregyházán a Vöröshadsereg útja 2. sz. emeleti helyiségében létrehozták az első Képző- művészeti Szabad Iskolát az ugyancsak lelkes munkás-pa. raszt fiatalokból, akik már az év decemberében mestereikkel karöltve nagyszabású kiállítást rendeztek (186 db kép, 43 db plasztika), a mai Gorkij mozi helyiségében. Az iskola alapító tagjai voltak: Váci Mihály, Váci András, ra- licz József, Tóth László, Val- kó Zoltán, Soltész Albert, Dániel Reinhold, Babják Ágoston, Huszár István, Füssy Margit, Kovács Ilona festők; Váradi Sándor, Izsó József, Szabó Julia, Lázár János, Kővári János, Berde Béla szobrászok. A társulás egyik vezetője a ma már Kiskunhalason elő Diószegi Balázs volt, akit néhány héttel ezelőtt kitüntet„ tek a megtisztelő megyei művészeti díjjal. 1975. február 4-én Kecskeméten a Katona József Múzeumban nagyszámú érdeklődő jelenlétében került sor a művész gyűjteményes kiállításának megnyitására, melyen 66 olajfestményt és 31 grafikát mutattak be. A 60 éves alkotó bebizonyította — s ezt teszi folyamatosan napjainkban is —, hogy munkájával. tehetségével és művészi elhivatottságával rászolgált a díjra<S. A.)
