Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-23 / 46. szám

S975. február SS. kelet-magyarorszä« Fegyverbarátim ünnepén / ta: Reményi Gyula vezérőrnagy a z intervenciós német hadsereg felett 1918. február 23-án Pszkov—Narvánál aratott győzelem napját nevezik jelké­pesen a szovjet hadsereg születésnapjának. A ha'1=ereg a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom «izében született, edződött és vált a for. radalom kiteljesedésének, győzelmének fontos tényezőiévé. A szovjet hadsereg születése, fej. lődése és harci sikerei elválaszthatatlanul ösz- s'-''nlTtak a Szovjetunió Kommunista Pártjá­val Erejének fő forrása mindig a lenini ihle­tés, a kommunista párt gondoskodása és a nép határtalan szeretete volt. Születése óta fontos történelmi küldetést teli esi t a szovjet hadsereg. Legnagyobb erő­próbába a fasiszta Németország és az imoeria. lista Janán ellen vívott Nagy Honvédő Há­ború volt. A fasiszták kezdeti haditechnikai és számbeli fölénye, a hitszegő módon indított támadás adta előnv nehéz helyzetbe hozta a Szovjetuniót és hadseregét. A szovjet álLmve- zeLisre. a gazdaságra, a hadseregre óriás' nyo­más nehezedett A kommunista párt vezetésé­vel a soknemzetiségű állam, a gazdaság, a szovjet hadsereg azonban kiállta a próbát. A háborús veszteségek ellenére minőségileg fej. lődött. mennyiségileg állandóan nőtt a hadi- technikai termelés. Tömegesen jelentkeztek katonának a szovjet emberek, a párt, a Kom- ezomol legjobb fiai. A szovjet hadsereg sok- nemzetiségű, egy célért harcoló munkások, pa. rasztok és értelmiségiek győzedelmes seregé, vé vált. A szovjet hadtudomány fölénye, a szovjet Katonai vezetés harcászati, hadműveleti és ha­dászati érettsége, a szovjet katonák tömeges hősiessége a frontokon aratott győzelmekben, végső soron a fasiszta hadsereg teljes szétzú­zásában - öltött testet. A nehéz, sok áldozattal járó győzelemben tovább fejlődött a szovjet hadtudomány. A hadsereg és a flotta parancs­nokai olyan harci tapasztalatoké tettek szert, amely kimeríthetetlen forrás a korszerű had­sereg fejlesztéséhez, felkészítéséhez, a harci képesség .növeléséhez és a harckészültségnek a nemzetközi helyzet által megkövetelt szin­ten tartásához. A gigantikus háború győztes befejezésétől papjainkig két tényező volt döntő hatással • a szovjet hadsereg fejlődésére, tevékenységére: Az imperializmus, az USA-val az élen -~ híven természetéhez — nem a béke megőrzé­sének, hanem a háború kirobbantásának útját járta. Monopolhelyzetében zsarolt az atom­fegyverrel; sorra hozta létre a támadó kato­na; blokkokat, köztük a NATO-t,; kiépítette a Szovjetuniót körülvevő támaszponthálózatát; lokális háborúkat robbantott ki; mérhetetlen fegyverkezési hajszába kezdett. Az emberiség történetében erre sa időre esik a tudomány és a technika legnagyobb űtemű fejlődése, amely soha nem látott pusz. tít-' hatású fegyverek, fegyverrendszerek, Irá- n' tástechnikai eszközök létrehozását eredmé­ny azte. Ennek összhatását a hadügy forradal­mának nevezzük. A Szovjetunió Kommunista Pártja lenini bölcsességgel és következetességgel folytatott külpolitikája, gazdaságpoliti­kája mellett érvényesült a szocialista haza vé­delmére irányuló lenini tanítás is. A szovjet hadsereg óriási mértékben. növelte harci ké­pességét, hogy a szovjet haza, a szorialista or­szágok hadseregeivel szövetségben a szocialis­ta közösség megbízható védelmét, a béke meg­őrzését biztosítani tudja minden imperialista agressziós kísérlettel szemben. Nukleáris töl­tetű, óriási hatóerejű és interkontinentális ha­tótávolságú hadászati rakétacsapataival; kü­lönféle hatóerejű és hatótávolságú rakétákkal felszerelt, teljesen motorizált, nagy tűz. és ütőerével, manőverező képességgel rendelkező Szárazföldi csapataival; a világtengereken és beltengereken cirkáló rakétákkal, torpedók­kal és más eszközökkel felszerelt hajóhaddal; a legkorszerűbb felderítő, irányítástechnikai, rakéta- és bombavető eszközökkel felszerelt vadász, vadászbombázó, bombázó, szállító re­pülőcsapatokból álló légierejével és az ország légterének megbízható oltalmazását biztnsí‘0 honi légvédelmi rendszerével a szovjet hadse­reg ma a világ legerősebb hadserege. Ez pél­dázza a legszembetűnőbben, hogy az erőviszo­nyok e tekintetben is a szocializmus javára tolódtak el, és ez ad magyarázatot arra, hogy az imperialisták — bár a fegyverkezést óriási mértékben folytatják — tárgyalóasztalhoz kényszerültek Genfben, Helsinkiben, Bécsben. A fasizmus feletti történelmi jelentőségű győzelem közeledő 30. évfordulója beragyogja a szovjet hadsereg dicsőséges útját, és figyel­meztetés az imperialisták, a béke ellenségei számára, ugyanakkor bizakodással tölti el a békeszerető népeket. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja, a szovjet állam politikájában to­vábbra is következetesen érvényesül a béke­akarat és készenlét minden agresszió vissza­verésére. E politika megvalósításának egyik szilárd bázisa a szovjet hadsereg. Nem zárhatjuk e köszöntést anélkül hogy ne méltatnánk azt a segítséget,' árhélyét 'á' szov­jet hadsereg nyújtott és nyújt ma is a Magyar Néphadsereg létrejötté­hez, illetve fejlődéséhez. A munkásokból, pa­rasztokból lett parancsnoki karunk a szovjet tanácsadóktól tanúba meg a hadseregvezetés alapjait. A Magyar Néphadsereg tisztika-ának nagy része a szovjet akadémiákon sajátította és sáiátítla él a korszerű hadtudományt. Alap­vető harci technikánkat a Szovjetunióból sze­rezzük be. A Varsói Szerződés szervezetének tagjaként módunk van közös gyakorlatokat folytatni a magas fokon kér-e+t szovjet tör. zsekkel és csapatokkal, különösen a hazánk­ban ideiglenesen tartózkodó déli hadseregcso­porttal. Mindez kedvem feltételeket teremt ahhoz, hogy a Magyar Néphadsereg eredmé­nyesen -teljesítse hazánk és a szocialista közös­ség védelméből ráháruló feladatokat, hozy el­mélyítsük a szovjet és a maavar katonák kö­zötti hagyományos fegyverbarátságot H ■ -ránk felszabadulásának 30. évforduló iához közeledvén a hála és tisztelet ér­zése tölti el szívünket felszabadítónk, r szovjet hadsereg iránt. Kegyelettel adózunk a magyar nép felszabadításáért életüket áldozó sok ezer szovjet katona emlékének. Hősiessé gük kitörölhetetlenül ott ragyog a szociálist" Magyarország létében, minden eredményé, ben, a szovjet és magyar nép közötti megbont, hatatlan testvéri barátságban, hadseregeink­nek a Varsói Szerződés szövetségében össze­fogott fegyverbarátságban. Életpályák zöld jelzéssel „Ax Irányító posztok be­töltésénél jobban számítás­ba kell venni az erre alkal­mas nőket és fiatalokat” (A XI. kongresszus irányelvei­ből.) Karrier. Mit takar e foga­lom? A Magyar Értelmező Szótár szerint az életpályán való gyors érvényesülést, előmenetelt jelenti. Hogyan vall erről a munkásból lett, a fővárosból Mátészalkára került „gyáralapító” gyárve­zető, Molnár Mihály? Pestről a .»végedre“ — Négyesztendős múlt januárban a MOM gyáregy­sége Szálkán. Ez egy gyár történelmében szinte egy pil­lanat. És mégis azt mondom, hogy ez idő alatt sok mun- kásgverek csinált karriert. Annak idején tizenkét csa­lád, jórészt optikus jött Pest­ről ide a végekre. Most ez­ren vagyunk. Sokan tanul­tak Pesten, de októberben már 28 saját nevelésű opti­kust avattunk. És akadnak, akik fiatalon kerültek gyor­san vezető posztra. Karriert csinált a gyár is. Gyors előremenetelről tanús­kodik a nemzetközi hírnév, elismerés. KGST-iizem, s a kiváló optikus Molnár azt újságolja, hogy még a Zeisz gyárbeliek is irigykedve szemlélték legutóbb a szál­kái „csodát.” A sok fárado­zás büszkeséggel tölti el, s ha öt nem is faggatom ar­ról, karriernek tekinti-e sa­ját előmenetelét, ott csillog szemében a „gyerekei” érvé­nyesülésén érzett öröm, s a gyár elismerése. Tudom-e, milyen nagy szó, hogy itt plasztiklencséket gyártanak-szállítattak az USA-nak? Partner az NSZK, Olaszország. S tavaly a Szov­jetuniónak már 2 milliói!) szemüveglencsét gyártottak a Zeisz-licensz alapján. Nem enged csodálkozni. És csak látni kellene, amikor hozzáfűzi; — Ezt már a mi gyereke­ink produkálták, ök , voltak kinn tanulni a Zeisz-gyárban is. Ez talán nem karrier? Egyelem ulán Novak József kissé hamis­kásan mosolyog, . amikor szóba hozom a karriert. Ta­lán mondaná is, nézzek rá, ő most 24 éves, s a gyáregy­ség termelésvezetője. Alig fejezte be az egyetemet, ahol a gyáriak ösztöndíjasaként „falta” a tudományt, s egyik vezető itt. — Ez az első munkahe­lyem életemben. Igaz keres­tem a helyemet, persze nem sokáig. Zalaegerszegre ké­szültem, ott nem készült el a gvár, itt lettem szatmári. Okleveles gépészmérnök. Diplomájának kelte: 1974. Egyből a mélyvízbe dobták. Hat hónán után kinevezték. Részt vett vezetőként a Németh Mária oktató magyaráz Novák József szemüveglencse gyártó csar­nok telepítésében. Laikus a kérdésem, nincs-e távol a két szakma egymás­tól. — Nincs. Itt fém helyett üveget munkálunk, ez ké­nyesebb, de elméletileg ro­kon, mondhatni ugyanaz. Nős, egy gyermekük van, felesége is itt dolgozik a gyárban. — Lakást kapott-e? — Igen, tanácsi bérlakás­ba költöztünk, az üzem jó­voltából. Ez nagy előny, von­zott is. — Sikeresnek tartja-e pá­lyái át t> Kiscé elgondolkodik. — Igen. Kevés itt a szak­ember, bőven van munka, ha az ember akarja. És ő akarja, keresi, mit kell tenni. Tele van ambíci­óval. Ha nem lehetne produ­kálni „nem is jöttem volna Ide. Vonzott a gyár és a le- . hét őségéi.” Nem békéi az elmaradott­sággal a' fejekben, gyorsabb előrelépést sürget, s talán kissé türelmetlen is. Ered­ményt szeretne, de már azonnal. Áldoz is érte. Házi­lag, a gyárban szakmásító tanfolyamot szerveztek, őoa- it-anyait beleadnak. Ű L*. Tanít, készül. Örül, mert hetvenen jár­nak áz optikus szakmunkás- képzőre. Kesereg, mert sok a hiány­zó-elmaradó. örül, mert sok a fiat"!« mert szorgalmasak. Bíz'k« hogy ezekből lesz „valaki”. Novák József KISZ- csúcsvezetőségi tag is. — Úgy látom, rend van a KISZ-portáján. A tanfolyam­ra járóknak többsége, fé’rzáz fiatal KISZ-tag. Bennük re­ménykedem. Németh Mária, alig 21 esz­tendős, pátyodi kislány olyan otthonosan mozog a techfi- kai „csodákkal” berendezőt csarnokban, mintha csak ide született volna. Beosztó"»: szórvány oktató. Lényege,. hogy a munkapadok mellel t a dolgozókat ^oktatja. — Ezt -a munkát 1974 szeptembere óta végzem. Sok türelem kell hozzá. Nyugalom sugárzik arcá­ról, nvílt tekintetéből érte­lem, figyelmesség. S ez Ut elengedhetetlen. Naponta tár bs autóbusszal Pátyc'-y'i már egy esztendeje. Előí+e Pesten tanult. A nagyvarsányi szegény embereknek sokszór még a munkából is kevés jutott. Gvakran ötszázan is ott áll­tak kora reggel a falu szélén, hogy a Roklicz-uradalom is­pánja kénye-kedvére válo­gasson belőlük néhányat napszámra/ Köztük ott volt Vincze Géza is. 1912-ben szü­letett. A napszámos-kubikos emberek nehéz munkájával tartotta el családját. Balol­dali magatartását Horthy csendőrei nem nézték jó szemmel. Hánvatottságát a háború kegyetlensége csak fokozta. Élete sorsfordulójá­ról így emlékszik: — 1945 elején sikerült le­vetnem a mundért. Haza­szöktem. Itthon, Nagyvar- sányban azonnal elkezdtem a pártot szervezni. 1945 má­jus 2-án engem választottak meg a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete elnö- * kévé. Első jelentős tevé­kenységünk a földosztás megszervezése volt. Mint A mezítlábas „mérnök’* „mezítlábas” mérnök én Is mértem a földet a hozzám hasonló föld nélküli zsellér­embereknek. A mándóki já­rási pártbizottság tagjának 1946-ban választottak meg. Azóta minden választáson újraválasztották. Most a vásárosnaményi járáshoz tartozunk. Vincze Gézát a megyei és a járási pártvezetés mindig a nehezebb feladatok megoldásával bízza fneg. Járja a községeket — ílk, Lövőpetri, Gemzse, Vitka, Aranyosapáti — és agitál, gyűléseken ismerteti a párt politikáját. Az iskolák álla­mosítása idején kétszáz ember élén vonult Mán- dókra, hogy tüntessenek az államosítás mellett. — Tudtuk, hogy ellen­szervezés is készülődik. De mi az igazunkba vetett hittel fegyelmezetten vonultunk fel. Egyszer csak a tömegből rám lőttek. A tettessel a rendőrségen találkoztam, s a kisgazdapárt mándoki el­nökére ismertem rá benne. Más községben is megfe­nyegettek. Igazamat érez­tem, erős is voltam, nem féltem. Az egykori cselédembe­rekkel, az újonnan földhöz j ugatottakkal 1949-ben ott­hon megalakítják a terme­lőszövetkezetet. Ekkor meg­választják a szövetkezet párttitkárának. Közben 1950-ben megvá­lasztják a községi tanács el­nökének. Ezzel együtt új gondok és feladatok sza­kadnak rá. Fáradtságot nem ismerve szervezi a község életét. Fűrott kutak, beton­járda, bekötő út, villanyhá­lózat bővítése példázzák te­vékenységét. Tizenhét éven át fáradozott mint tanács­elnök a község életének szebbé tételén. — A Roklicz-tagban bi­zony voltak nyolccsaládos pitvarok is. A tíz gyermek nem volt ritkaság. Közülük csak az járt iskolába, ame­lyiknek volt lábbelije. Jöj­jön, nézze meg a községet, ismerje fel ezekben a mo­dern, nagyablakos házakban az egykori zsellérémbert, vagy a fiát, meg az unoká­ját ■ » Mi sem voltunk butábbak a mai generációnál, de ne­künk meg kellett rekedni a három-négy osztálynál. Fia­ink, unokáink előtt nyitva áhnak a főiskolák és az egyetemek kapujai. De aki itthon marad, az is fejlőd­het Vincze Géza 1967-ben nyugdíjba vonult. Ez nem jelentette azt, hogy kapcso­lata megszakadt az élettel. A • hat évtized alatt felhal­mozódott élettapasztalatot ma is kamatoztatja. A köz­ségben továbbra is tagja a tanács végrehajtó bizott­ságának. A járási pártbizott­ságon szintén úgy emlegetik, mint aki fáradhatatlan, ha a közösségért kell tenni. De otthon, szabad idejében sem tétlenkedik. Pedánsan vi­gyáz arra, hogy udvara, kertje rendben legyen. A harmincéves fáradozást államunk és pártunk elis­merte. Megérdemelt tulaj­donosa a Munka Érdem­rend ezüst fokozatának. És ami ettől is több: ma is él­vezi a község, a járás dol­gozóinak szerétét, bizalmát. És ez valóban nagy boldog­ság. Bigét Imre 0«í öndíjjal segítették o — A gyár küldött el, ösz­töndíjasa voltam s 1974-bers kerültem vissza. Hetvennégy, alig valami­vel fiatalabb tanulóval fog­lalkozik. Tizenhat-tizenh t évesek. XI—III. éves opti­kus jelöltek. — Nem könnyű velük bán­ni, mert kevés a korkülön - ség közöttünk. Pedig többs - gük lány, mégis több gór t van velük, mint a fiúkkal \ fiúk nem vitáznak ann” . gyorsabban megcsinálják, ami szükséges. — Karriernek tartja-e ed­digi előléptetését? — Igen, sikeresnek tartom' ügy tudom, én vagyok s gyár legfiatalabb oktatója. — Miben látja munkája lényegét-értelmét ? — Talán abban, hog- ezekből a fiatalokból — ha sikerül — én is nevelek szakembereket. És készül órára, abba a tanterembe, amelyet a fiata­lok alakítottak ki, rendeztek be maguknak. Karriert csináltak-e? — Én annak nevezném —■ mondja Molnár Mihály a gyárvezető. — Említhetnek még sok nevet. A 21 eszten­dős Czuh Jancsit, aki a mű­anyagfröccsöntő üzem cso­portvezetője, s az egész gár­dát maga nevelte, aki m^st vele dolgozik, vagy a Szabó Gyuszit, aki az egyik legko­molyabb oktatónk, s mind­össze 24 éves. Érettség'-étt szakmunkásként kezdte. És miiven jövő áll e fiatalok előtt?! — Zöld jelzés a hírnév felé. Farkas Káímás!

Next

/
Oldalképek
Tartalom