Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-07 / 5. szám

Í«M!T-MAeTAROTlSíA<f ^?7Í?. Janulfif'S. # —# Bozsclpó, s:y«s:jzsrmle. CJraSaa in-kenyér — OlFennjo’c termék a megyei sütőipari vállalatnál Tavaly nyerte el először a kiváló vállalat címet a me­gyei sütőipari vállalat —mű­ködéséneit huszonötödik évé­ben. Ezzel egyidejűleg az ország sütőipari vállalatainak versenyében is a legjobbnak bizonyult. Mit érzett ebből Szabolcs-Szatmár lakossága — amely a vállalat munká­jának legszigorúbb és legil­letékesebb kritikusa? Beszéljenek először a szá­mok: 50 millió péksütemény került a boltok polcaira, 30 millió kilogramm kenyeret sütöttek a vállalat tizenhat üzemében. Ezek a legfonto­sabb termékek és a legna­gyobb számok, összesen öt­vennyolcféle terméke van a sütőipari vállalatnak. 1974- ben több újdonságot is gyár­tottak — főleg különféle dié­tás készítményeket. A sósze­gény kenyér, a gyógyzsemle, a soroksári rozscipó, vagy a G-aham-kenyér kis mennyi­ségben készül —, ám annál nagyobb örömére szolgál a diétára szoruló betegeknek. A diétás zsemle legfontosabb alkotóelemét, a vitális glu- tint néldául r-ak külön en­gedéllyel tudták beszerezni — ám a termék sikere iga­zolta az utánjárást. A vállalat nem dicsekszik könnyű és látványos siker­rel" — tudják, hogy a nö­vekvő igények kielégítése nem csupán mennyiségi kér­dés. A termékek minősége is lényeges. „Zsemlében va­gyunk a leggyengébbek” — mondta az igazgató. S ennek leginkább a technológiai gon­dok az okai. 1974-ben Zá­honyban és Tiszavasváriban új üzemet kezdtek építeni, a balkányit pedig teljesen fel­újítják. Ezek 1975-ben már megkezdik a termelést. A kenyér, péksütemény időbeni kiszállítása is sok gondot okozott és okoz — ezeken enyhített a tavaly vá­sárolt öt új gépkocsi. S ha a túrajáratok összehangolásá­ban volt is fennakadás, jó néhány olyan problémát megoldottak, amelyek veszé­„Idézd föl, nyájas olvasó, mit tudott csinálni egy vá­ros folyójával — Róma a Tiberisszel, Firenze az Arno- val, Szolnok a Tiszával — s előtted a kép, mi fűzi ezeket még lelkileg is a földhöz, amelyen állnak. A néphez, amelynek létük köszönhe­tik.” Illyés Gyula szép so­raira nagyon büszkék a 900 éves város lakói, még akkor is, ha tudják, hogy Szolnok nem állítható, és soha nem is lesz állítható az olyan világvárosok sorába, mint Firenze, vagy Róma. A köl­tői képnek mégis igaz a magva. A nép, amely ősidők óta lakja e várost, ugyan­úgy szereti, s mint a címe­rében található pelikán a fiókáit, saját vérével táp­lálta évszázadokon át a ma­ga városát. Úgy, mint aho­gyan lakói szerethetik a vi­lág' legszebb, leggazdagabb metropolisait. Szolnok egyike az ország legrégibb településeinek. Az emberi élet nyomai két-há- rom évezred ‘ messziségébe vezetnek. Létezésének első írott nyoma I. Géza király egy 1075-ben kiadott okle­velében található. Ez az írás szolgál alapul ahhoz, hogy a város az idén fennállásának 900. évfordulóját ünnepelje. A XII. századtól kezdve a Tiszán meginduló sószállí­tás Szolnokot fontos keres­kedelmi központtá tette. Ki­alakult a ma is meglévő vá­rosmag a Zagyva és a Tisza által bezárt területen. Egy ideig jelentős szerepe volt megerősített várának a tö­rök elleni harcokban, de 1552-ben elesett. Hosszú ideig török uralom alatt lyeztethették volna az ellá­tást. A záhonyi üzem leállá­sakor a kisvárdai kenyérgyár vette át a termelést — on­nan szállítják a kenyeret, sü­teményt Záhonyba és kör­nyékére is. A tornyospálcai ÁFÉSZ-sütödét megszüntet­ték korszerűtlensége miatt — a sütőipari vállalatra há­rul annak a területnek az ellátása is. A már említett beruházá­sok mellett több korszerűsí­tést is végrehajtottak. A megye két legnagyobb ke­nyérgyára a nyíregyházi és a kisvárdai — naponta 20—20 tonna a kanacitásuk. Itt ű klímaberendezéseket szerel­tek fel — ezek jelentősen ja­vítottak a munkakörülmé­nyeken. enyhítették a sok­szor elviselhetetlen párát, forróságot. Nyíregyházán új hűtőalagutat készítettek amely éppen a „leggyengébb pont”, a zsemle minőségén hivatott jávítani. A sütőipari vállalat 1975-re 4 milliós árbevételi növeke­dést tervez. Idén új terméke­ket nem szándékoznak kibo­csátani. Azt szeretnék elérni, A Balatonfejlesztési Tárca­közi Bizottság hétfőn Szilágyi Lajos építésügyi és városfej­lesztési miniszterhelyettes el­nökletével ülést tartott A bizottság előtt 'elhang­zott: a balatoni üdülőterület idei fejlesztési tervét a ko­rábbinál nagyobb anyagi hoz­zájárulással támogatja az Or­szágos Idegenforgalmi Tanács. Ez teszi lehetővé, hogy a köz­ponti fejlesztési alapból az eddiginél nagyobb összeget, összesen 145 millió forintot fordítanak idén a fejlesztésre. volt, s ez az időszak nem kedvezett fejlődésének. De azért említésre méltó, hogy ekkor épült a Tiszán az első cölöphíd, amely később ál­landó jellegűvé vált, s nagy szerepe volt az ország közlekedésében. Ez utóbbi mondat minden későbbi korban elmondható a városról — a mai hapig, amikor már hetedik éve tart az a több milliárdos re­konstrukció, amelynek nyo­mán Szolnokon, az európai kelet—nyugati forgalom e hagyományos csomópontján lesz az ország egyik legna­gyobb és legmodernebb sze­mély- és teherpályaudvara. A XVIII. században, a már jelentős városias rang­gal rendelkező településen megkezdik az ugyancsak a Tiszán érkező fa feldolgozá­sát. Az 1835-ben meginduló tiszai gőzhajózás, majd az 1847-ben Kossuth által meg­nyitott pest—szolnoki vas­útvonal jelentős lökést adott az iparosodásnak. Az 1876- ban ismét megyeszékhely, lyé lett város a századfor­dulóval rohamosan kezdett fejlődni. A hét gőzfűrész­telep, a MÁV-műhely, a mal­mok mellett kialakult a me­zőgazdasági termékek fel­dolgozó ipara. Ez határozta meg a város jellegét egé­szen a közelmúltig. Az utol­só két évtized azonban gyö­keres fordulatot hozott Szolnok fejlődésében. A struktúraváltozásra jellem­ző, hogy ma lakóinak több mint hatvan százaléka munkás, 34 százaléka szel­lemi dolgozó és csak 3 szá­zaléka — a hozzá tartozó községekben élók — • saezó­hogy a minőség javuljon — ennek érdekében széles körű technológiai vizsgálatot tar­tanak. Felmérik, hol lehetne legjobban és leggazdaságo­sabban javítani a termékek' minőségén. E célhoz tartozik a vállalaton belül szervezett nagy létszámú oktatás is. A hétszáz dolgozó közül 400-nál többen vesznek részt valami­lyen tanfolyamon, tovább­képzésen. Nagyvenkét kö­zépvezető részére indult például vezetői továbbkép­zés, hat üzemben a szakmun­kások tanulnak rendszere­sen... Valamikor a legdivatosabb témák egyike volt szidni a kenyeret, a kiflit-zsemlét. Ma — bár távolról sem mindig tökéletes — egyre kevesebb a panasz a sütödék munkájá­ra. A legjobb példa erre: az elmúlt hetekben, a nagy ün­nepi csúcsforgalom idején a szerkesztőségi postában nem találtunk ilyen témájú pana­szos levelet... Pedig ez volt a hajrá időszaka a sütőipar munkájában. Bíztató jel az új év elején... (tarnavölgyi) A központi fejlesztési alap­ból közvetlenül megvalósí­tandó beruházásokon túl gon­dosan összehangolják a bala­toni üdülőterületeken azokat a fejlesztési munkálatokat, amelyeket a különböző tár­cák, ágazatok, tanácsok és vállalatok finanszíroznak. E beruházások értéke várható­an mintegy 800 millió forint, s így végeredményben az idén a balatoni üdülőterüle­tet csaknem egymilliárd fo­rint értékű fejlesztéssel' gaz­dagítják. gazdasági dolgozó. A város a magyar szervetlen vegy­ipar egyik bázisa, az alföldi kőolaj- és földgázkutatás és kitermelés központja, pa­pírgyára, bútorgyára, gép­ipara, s még sorolni is sok lenne, mennyi új ipari léte­sítmény jelzi dinamikus fej­lődését. A magyar nép történeté­nek progresszív szakaszai­ban Szolnok mindig jelen­tős szerepet játszott. Az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat során a Damjanich vezette honvéd seregek itt mértek súlyos ' csapást az osztrák csapatokra. 1918 de­cemberében, nem sokkal a főváros után, Szolnokon is megalakult a Kommunis­ták Magyarországi Pártja. A Magyar Tanácsköztársa­ság fennállása idején front­város volt. A Tisza vonalá­nak védelmében a város munkásai hősiesen helyt­álltak. S amire a még ma is élő idős harcosok oly büsz­kék: a proletárhatalom a tanácskormány leverése után Szolnokon még egy nappal tovább élt. Történelmi hagyományai­hoz és forradalmi múltjához méltóan ünnepli jubileumát a város. Az évforduló tartal­mára így utal a városi párt- bizottság erről szóló határo­zata: „Célunkat úgy érjük el, ha a jubileumi ünnepsé­gek időszakában a múlt és a jelen összekapcsolásával, eredményeink és feladataink pontos számbavételével igé­nyesebbé válunk saját ma­gunkkal szemben, s ez az igényesség olyan aktivitás­sal párosul, melynek nyo­mán a pártunk X. kongresz- szusán megfogalmazott cé­lok, a szocializmus építésé­nek sikereiről adhatunk ksámofc" A xéum juhft—I Versenyben A nyíregyházi Szabolcs Cipőgyár 700 dolgozója 18 brigádban — közöttük 11. szocialista brigád — vesz résíft a közelgő pártkong­resszus tiszteletére kiírt munkaversenyben. A vállalásokban szereplő adat volt az, hogy 490 ezer pár cipő helyett kereken fél­millió párat gyártanak. A korábbiaknál jobb minőség­ben és egy év alatt egymil­lió 309 ezer forint értékű anyagiakarckosság mellett. Képünkön bemutatjuk Zlota Istvánné tűzőnőt, a Jókai Mór szocialista brigád tagját. Tíz éve tanulóként kezdett a gyárban dolgozni. Altkor még Mokánszki Ma­riénak hívták. A munkáját szorgalom, pontosság és jó - minőség jellemzi. Tevékenysége, mint csepp a tengerben az egész kollektíva jó eredményeit tükrözi. (Hammel József) nepségsorozata egybeesirf ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulójával. E jelentős eseményekre való felkészü­lés pedig a párt XI. kong­resszusára való felkészülés­sel. Mindez jól érzékelhető a szolnokiak társadalmi, poli­tikai aktivitásán. A mind szélesebben kialakuló szoci­alista munkaverseny, az if­júság jubileumi mozgal­mai mindenekelőtt a terme­lő munkában gyümölcsöz­nek. Emellett ilyen számok is jelzik a célok megvaló­sulását: 1971-ben 10 mii-1 lió, 1972-ben 19 millió, 1973- ban 23 millió, 1974-ben vár­hatóan 30 milliónál is na­gyobb értékű társadalmi munkát végzett a város la­kossága. Többek között két új óvoda épült ebből — s ezzel most már valamennyi jogos óvodai igény kielé­gíthető a városban —, isko­lákat hoztak rendbe, játszó­terek, parkok épültek, szép emlékmű készül, sportpályák épültek, autóbuszváró csar­nok és még hosszan sorol­ható mindaz, ami maradan­dóan emlékezetessé teszi majd a város fennállásának 900. évfordulóját. 1975-ben egy nagy múltú város ünnepel, s kér figyel­met az ország lakosságától. Jól tudván, hogy e figye­lemre nem annyira a rég­múlt, hanem a jelen jogosít fel. Az a szorgalmas és pél­dás építőmunka, amely ün­nepeken és hétköznapokon, régi városainkban és új tele­püléseinken egyaránt, az egész ország népére jellem­ző. A 900 éves Szolnok tör­ténelmének utolsó három évtizedével bizonyítja, hogy a magyar nép jó úton, a soha nem tapasztalt fejlődés, a virágzó jólét útján indult el felszabadulása pillanatában. Y. J. HAZAI TÁJAKON Szolnok 900 éves Közel egvmill’árd a Balaton környékének fejlesztésére A szerkesztőségek nemcsak szilveszterkor és január el­sején tettek ki magukért: az óév utolsó és első napjaiban is szinte egymás sarkára lép­tek a jó műsorok. Igazán nem volt könnyű választani közülük. Az éves mérlegkészítést a hét elején a mindig érdekes, színvonalas külpolitikai ösz- szeállítás kezdte, ez alka­lommal az öt kontinens egy éve cím alatt foglalta össze » az igen mozgalmas 365 nap eseményeit, a legfontosabba­kat. A félórás műsorba ezek­ből is csak villanások fér­tek, s ezért nagyon kellett figyelni, hogy követni lehes­sen az elhangzottakat. Jó lett volna, ha kissé lazábbra, hosszabbra szerkesztik ezt a műsort, mert délután öt és hat óra között a legtöbben még nem ülve hallgatják a rá­diót, és bár ismert események elevenednek fel, a szélesebb összefüggések újbóli meg­mutatására, a hallgató által való befogadásra több idő és viszonylagos nyugalom szük­séges. ‘A sok számadás közül há­rom díjazott hangjátékra, pontosabban: két hang- és egy dokumentumjátékra is­mét érdemes volt időt és fi­gyelmet fordítani. Bemutatá­suk idején írtunk már róluk ezeken a hasábokon, most csak azért említem őket, mart mindhárom a Kritiku­sok 1974. évi díját kapta meg: Vészi Endre földszint és emelet című hangjátéka (a szerző és Horváth Teri színművésznő). Kubinyi Fe­renc dokumentumjátéka: A királyok temetője (a szerző) és Török Tamás a Krúdy- fqntázia c. hangjáték rende­zéséért. Fs érdeme^ még va­lamit őszinte elismeréssel említeni e díjak okán: azt a következetesen kén viselt és me<nralósított elvet, amellvel a7 rádió egyrészt a klasszikus magvar irodalom megismer­tetését segíti, másrészt pe­dig új magyar hangjátékok, dokumentumjátékok és más műsorok létrejöttét inspirál­ja. Eredményesen. A szilveszteresti műsor is újabb igazolása, bizonyítéka ennek. Annak ellenére, hogy mind a humorfesztivál ama­tőrjeinek döntőjén, mind a Hivatásosok gálaestjén több eléggé lapos, erőltetett tréfa, csattanó is elhangzott. Na­gyon hasznosnak bizonyult az az elképzelés, hogy a döntőt a szilveszteri műsor­ba tegyék, mert így jóval ha­marabb megkezdődhetett a hagyományos magyar szer­tartás: tréfák tűzijátékának fényénél elbúcsúzni az óév­től. Ebben nemcsak az ama­tőr és hivatásos humoristák működtek közre, hanem a népi humor ismeretlen szer­zői is, a Trufa című öszeállf- tásban. Szívderítő, kedves, borsos-csípos tréfacsináló hajlam — az életkedv bizo­nyítéka — nyilatkozott meg ebben a „melléklet”-ben. A nyíregyházi stúdió ér­dekes, időszerű témával, fi­gyelemreméltó riporttal je­lentkezett az év első munka-, napján n Petőfi adón, a vi­déki rádiók déli műsorában. A munkás-paraszt szövetség szép példájáról, az ipar em­bert és tájat egyaránt for­máló, kisugárzó hatásáról készített színes, tanulságos riportot Bökönybem és Tég­láson Barkóczy János és Szi­lágyi Szabolcs. (A szerkesztő: Samu András.) Az ipari üzem (a Hajdúsági IparmíPvek) és a környező községek egy­másrautaltságát épp úgy megmutatta ez a riport, m!nt azt, hogy a munkások mi­lyen sokat segítenek a pa­rasztságnak, a falvak lakói­nak Bökönyben, és biztosan egyebütt is. Mindenütt, ahol a közös érdek — az ipar mun­kaerő-kereslete, a mezőgaz­dasági 'munkacsúcs, a közös regionális vízmű terve, meg­valósítása és még sok más egyéb — ezt m^ckíván-ia. Példamutató kapcsolat, érde­mes volt elhírelnL Seregi Istváa TéiCkcztaté a nsmze'kSH utasforga­lomra maikozó egyes intézkedésekről A Pénzügyminisztérium és ft Magyar Nemzeti Bank — az utasforgalomban érvényben levő alapvető pénzügyi rendelkezések megváltoztatása nélkül — intéz­kedéseket hozott. A forint értéke és egyes valu­ták forintárfolyama közötti aránytalanság mérséklése érde­kében szükségessé vált a forint felértékelése, azaz a konvertibi­lis elszámolású valuták pótlékolt forin'árfolyamának csökkentése. Az 1075. januér i-i hatállyal be­vezetett, a lapokban köz­zétett új pótlékolt árfolyamok valutánként változó mértékben, átlagosan 6 százalékkal alacso­nyabbak az eddigieknél. Ez az intézkedés azt jelenti, ho.erv mindazok — magyarok és kül­földiek egyaránt — akik e valu­tákból beváltanak, az eddigiek­nél kevesebb forintot kapnak, akik pedig e valutákból vásárol­nak, kevesebb forintösszeget fi­zetnek. A konvertibilis valutaelszámo­lású országokba (ideértve Ju­goszláviát is) turistaútlevéllel külföldre utazó magyar állam­polgárok továbbra is személyen­ként és utazásonként 3300 forin­tért vásárolhatnak valutát, de ezért a forintösszegért az árfo­lyamcsökkentésekkel arányosan nagyobb valutaösszeget kapnak, mind eddig (pl. az eddigi U1 dollár helyett 151 dollárt.) Jugoszláviai turistautazáshoz ez ideig előzetes valutaigénylénre nem volt szükség. Miután Ju­goszláviával két év óta ugyan­csak konvertibilis valutaelszá­molásunk van, a népgazdaság devizális érdekeinek érvényesí­tése céliából 1975. január I-+ői a Jugoszláviába szóló turistaútle- vél-kérelem benyújtásához a ké­relmezőnek rendelkeznie kell a Magyar Nemzeti Bank előzetes valutakiutalási engedélyével. Ilyen engedély a jövőben két­évenként igényelhető. Jugoszlá­viába irányuló turistautazó: fi (egyéni vagy csoportos) között legalább egy naptári évnek kell eltelnie, amelyben az utazni kí­vánó magyar állampolgár ma­gáncéllal (egyéni vagy csoportos) turistaként, illetve látogató-útle­véllel (konvertibilis valutaelszá­molású országba) nem utazott. 1975-ben nem igényelhet jugo­szláviai turistautazáshoz valutát, aki 1973-ban és 1974-ben, tehát mindkét évben turistaként járt Jugoszláviában, vagy az egyik évben tőkésországban, a másik évben pedig Jugoszláviában, va­lamint az aki 1974-ben tőkésor­szágban volt turistaúton. Azok a magyar állampolgá­rok, akik 1974. december SÍ. •lőtt kiadott, jugoszláviai ttrtt* tautazásra Jogosító kiutazás! en­gcdéllyel rendelkeznek, a valu­tát úgy vásárolhatják meg, hogy az IBUSZ és az OTP erre felha­talmazott fiókjainál 1975. január 31-ig előzetes va’.utakiutalási en­gedélyt kérnek. Ezeket az enge­délyeket a Magyar Nemzeti Bank külön eljárás nélkül adja ki az érdekelteknek. A jugoszláviai turistautazásrő napi 250 forintért, összesen leg­feljebb 3300 forintért lehet valu­tát igényelni. Változatlanul fo­rintért vásárolhatók meg a tu­ristaútlevél birtokában a különb böző menetjegyek, a személy- gépkocsival utazó turisták pedig üzemanyag-vásárlás céljára kü­lön valutaellátásban részesü'nek. Egyéb konvertibilis valutael­számolású országokba irányuló turistautazáshoz az eddigi rend­szernek megfelelően, az útlevél­kérelem benyújtása előtt valutát kell igényelni a Magyar Nemzeti Banktól. Ezekhez az utazásokhoz változatlanul akkor lehet valutát igényelni, ha a kérelmező két egymást követő naotári évbea nem járt magáncéllal ilyen or­szágban. Jugoszláviai magánuta­zás után azonban egv nantárí év elteltével lehet valutaigénylé«se| a Magyar Nemzeti Bankhoz for­dulni. A konvertibilis valutae’számo- lású országokba (ideértve Jugo­szláviát is) látogatóként kiuta­zók valutaellátásának javítás» érdekében utalásonként az ed­digi 300 forint helyett 500 forint értékű valuta vásárolható (így pl. az eddigi kereken 13 doPár helyett, figyelembe véve a pót­lékolt árfolyam változásit is, kereken 23 dollár). Akik látogató-útlevéllel utaz­nak Jugoszláviába, 1975. január 1-től forintért csak Volán-autó?* buszjáratra vagy MALEV-repü- lőgépjáratra vehetnek menetje­gyet. Vasúti menetjegy forintért csak 9 magyar határig vásárol­ható. Módosulnak 1975. január 1-tőS egyes útlevélilletékek is. A tu- tistaútlevél illetéke konvertibi­lis valutaellátás esetén — ideért­ve a Jugoszláviába érvényes út­levél illetékét is —, egységeden 600 forint. A tőkésországokba ér­vényes látogató-útlevél, illetőleg kiutazás! engedély illetéke min­den alkalommal 400 forint. A Jugoszláviába szóló látogató kH utazási engedélv illetéke alkal­manként 100 forint. A rubelelszámolású országokbft utazó magyar államnolgárok va­lutaellátásainak rend5e és mér­téke nem változik. Az évi valu­takeret ezekbe az országosa továbbra is 8000 forintnak meg­felelő összeg. (MTI) a ETfflW MELLETT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom