Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-04 / 3. szám

S975. Január '4. '««Í^T-»S]ÍG¥A^öRg2XÍP Tájékozottság ' IHATATLANBAN ÍTÉLKEZNI FELELŐTLENSÉG — s igaz ■ a szólás, mert miként lehetne véleményem arról, amit nem ismerek? Az üzemi, munkahelyi demokrácia egyik nagy gyengéje ma még, hogy sok esetben olyasmiről kellene nyi­latkozni, amiről nincsenek összefüggő információk, csupán töredékes értesülések, vagy azok sem, hanem puszta szóbe­széd témájaként „tudunk” róla. Ilyenkor formálisan véle­ményt kértek, valójában senki nem tudja miről tárgyaltak, s mi volt vele a cél. Kellő tájékozottság nélkül nincs érdemi mi volt vele cél. Kellő tájékozottság nélkül nincs érdemi vélemény, érdemi vélemény nélkül üres jelszóvá silányul a munkahelyi demokrácia. Furcsa termelési értekezleten vettem részt a közelmúlt­ban. Az üzem dolgozóinak megbeszélésére eljött a gyár fő- technológusa s egy anyagelőkészítő, keverő berendezés mellé állva tartotta meg „beszámolóját”. Ebben az egységben ugyanis régóta baj van a feldolgozásra kerülő anyag minősé­gével; a félkészáru-termelés tetemes része emiatt selejt A munkások, a művezetők azt ismételgették: rossz a technoló­giai előírás, s már több értekezleten elmondták ezt. A fő- technológus a demokratikus módon gyakorolt bírálatokra frappánsan válaszolt. Odaállt a berendezéshez, s háromne­gyed óra alatt bebizonyította, az apró figyelmetlenségek, la­zaságok miként vezetnek a bajhoz. Az általa készített anyag kifogástalan volt Szó sincs arról, mintha hasonló gyakorlati érvpárbajra minden ügyben mód nyílna és feltétlenül szükség lenne. Ar­ról azonban igen, hogy a felmerülő kérdésekre alapos, meg­győző választ kell adni. A tájékoztatásnak ugyanis nem a for­mája, hanem a tartalma a döntő. Itt rejlik a buktatók egyi­ke. A vezetők tekintélyes csoportjának esze ágában sincs el­hallgatni a dolgozók előtt mi sikerült, mi nem, melyek az eredmények, illetve a feladatok. Sőt! Olyan bőségben nyújt­ják mindezt, hogy a dolgozók számára áttekinthetetlenné vá­lik a térkép; nem igazodnak el a teendők sűrűjében. Holott Informálták őket! Igenám, csak éppen az hiányzott, hogy az információk tömegéből kiválasszák számukra azokat amelyek saját tevékenységükhöz kapcsolódnak, ezáltal világosak és közérthetőek. FÉLREÉRTIK A TAJÉKOZTATAS SZEREPÉT, fon­tosságát azok, akik azt hangoztatják: az embereket legköz­vetlenebb környezetük dolgai érdeklik csupán. Az egészsé­ges arányok meglelése, ahogy másban, úgy a tájékoztatás­ban szintén alapvető követelmény. Igenis, nagy szükség van a gvár, a vállalat egész helyzetét megvilágító, tömör, célokat ás feladatokat összevető információkra. S ebbe beleágyazva bonthatók ki a részletek, az adott munkahelyen elért ered­mények forrásai, a gondok felszámolásának lehetőségei. A számzuhaíag. mely hol tonnákban, forintokban, hol százalékokban sorolja a termelési, kiszállítás; terv teljesíté­sét. az értékesítés alakulását, nem információ. Ebben a for­mában legalábbis nem az. Pedig a termelési értekezleteken elhangzó beszámolók többsége — sajnos őzzel van telegyö­möszölve. Talán azért, mert a termelési értekezleteket előké­szítő műszaki konferenciák sem sokkal különbek. Folytatva az előbbi gondolatmenetet: nemcsak arról szük­séges információt adni, amiben az érintettek dönthetnek. Az információ igénye ennél jóval tágabb. Más az információk köre és áramlása egy nagyvállalat gyáregységeiben, amelyek ráírt ísul az ország különböző részein találhatók s ettől egé­szen különböző a néhány száz főt foglalkoztató, egy telephe­lyű gyárnál. A tájékoztatásnak vannak sémái modelljei — például az úgynevezett visszacsatolásra, azaz ■ az információk gyakorolta hatás tapasztalatainak összegyűjtésére—, de ezek csak iránytűül szolgálhatnak A tényleges, az élő formákat helyben lehet kialakítani. TAGADHATATLANUL A TÁJÉKOZTATÁSBAN a leg­elmaradottabb ma még az üzemi, munkahelyi demokrácia szervezete. Lökésszerű s nem folyamatos az információk kör­forgása hol megáll, hol nekilendül. Van, ahol szándékosan gyűjtögetik a tényeket, hogy „mondjunk valamit” a-soron le­vő tanácskozáson Akadnak, akik- úgy hiszik bevégezték dol­gukat az információk elhadarásával, s nem kiváncsiak azok hullámverésére. A félreértések és félremagyarázások seregét szükséges eloszlatni ahhoz, hogy az információk áramlása előtt tisztultabb legyen a terep. M. O. Munkában a jelölő bizottság A párt alapszervezetek a januári taggyűlésekre ké­szülnék, ahol a kongresszusi irányelvek megvitatása után mégválasztják az új vezető­ségeket. így -van ez a TI- TÁSZ nyíregyházi üzemigaz­gatóságán is, ahol a csúcs­jelölőbizottság elnökével és több alapszervezét jelölő bi­zottságának a tagjával be­szélgettünk az előttünk álló feladatokról. A társadalom szolgálata Egyöntetűen vallják hogy csakis olyan emberek képe­sek az álapsziervezetak veze­tésére, akiket ném egyéni célok, a népszerűség hajhá- szása, vagy egyéb hasonló szempontok vezetnek ha­nem mindenekelőtt a társa­dalmi ügy önzetlen szolgála­ta, a készség a párt politiká­jának a megvalósításáért való harcra. A TITÁSZ nyíregyházi üzemigazgatóságán hétszáz- hatvanan dolgoznak A me­gyét az igazgatóság és ' hét kirendeltsége fogja át. A párttagok száma százhuszon­nyolc.; Ebből ; nyolcvanegyen tartóznak az öt nyíregyházi alapszervezéthez. Az; itt megalakított jelölő' bizottsá­gok eddig végzett, munkájá­val ismerkedtünk Az már a beszélgetések elején kide­rült, hogy a jelölő bizottsá­gok tagjait a taggyűlés jól válogatta; ki. Olyan, kommu­nisták kerültek a jelölő bi­zottságokba, akik régen ott A MÉM szakoktatás! fő­osztálya tájékoztatót adott ki a minisztérium felügye­lete alá tartozó egyeteme­ken 1975-ben' induló, két­éves, levelező tagozatú mérnök- és szakállatorvos- képzésrőL -A Debreceni Ag­rártudományi Egyetem nje- zőgazdaságtudományi karán mezőgazdasági üzemgazda- sági-vállalatszervező, ön­tözés-mezőgazdasági víz- gazdálkodás, és növényvér delmi (nappali tagozatúi oktatás kezdődik A gödöllői egyetemen mezőgazdasági üzemgazdasági - vállalatszer­vező, mezőgazdasági pénz­ügyi-számviteli, szarvas­marha-tenyésztési, ba­romfitenyésztési-baromfi- ipari, és takarmánygazdál­kodási tagozat indult a mező- gazdaságtudományi karon. Az egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki , . karán ag- rárgépész-gazdasági, mező- gazdasági munkavédelmi, mezőgazdasági vízgépész, dolgoznak az igazgatóságon. Az együtt töltött évek alatt így megismerhették a tagsá­got. Emberi tulajdonságaik pedig olyanok amelyek ké­pessé teszik őket a fontos megbízatás ellátására. A bi­zottság tagjainak a kiválasz­tásánál a TITÁSZ kommu­nistái arra is figyelemmel voltak, hogy a megválasz­tott jelölő bizottsági tagok képviseljenek minden mun­kahelyet. Műszakok szerint Az öt nyíregyházi alap­szervezet három-három tagú jelölő bizottságot választott. Az erőműben példáúl Jenei Kálmán kazánkőműves a je­lölő bizottság egyik tagja, aki nemcsak kitűnő szakem­ber, de ismeri a körülötte dolgozó kommunistákat, munkásokat is. Tőle tudtuk meg, hogy az erőmű sajátos helyzete a bi­zottság feladatát is megha­tározta. Műszakok szerint osztották fel egymás között a tagságot. Sikerült beszél­getniük az alapszervezet mind a tizennégy tagjával és ismerik a tagság vélemé­nyét. A hátralévő időben lesz módjuk tájékozódni a gazdasági vezetés, a, szak- szervezeti tagok és a KISZ- esek véleményérőL Frissítésre is gondolnak A szakszolgálati alapszer­vezetnél Puluczki Péter, a és kutatási szakmérnök­képzés kezdődik. A Keszthe­lyi Agrártudományi Egye­tem mezőgazdaságtudomá­nyi karán növényvédelmi (nappali tagozaton) és me­zőgazdasági szabványosítá­si; az egyetem mosonmagya­róvári mezőgazáaságtudo- mányi karán növényter­mesztési (termesztési rend­szerek) szakmérnökök kép­zését kezdik meg. A kerté­szeti egyetem budapesti ter­mesztési karán növényvé­delmi (nappali tagozatú), tartósító ipari karán pedig tartósító ipari mikrobiológia oktatás kezdődik. A Soproni Erdészeti és Faipari Egye­temen az erdészeti kör­nyezetvédelem tárgyköré­ben, az állatorvostudományi egyetemen pedig állategész­ségügyi igazgatási és szerve­zésig szarvasmarha-egészség­ügyi és sertés-egészségügyi képzés kezdődik az idén. jelölő bizottság egyik tagja. Úgy határoztak, hogy a je­lölő bizottság tágjai külön- külön beszélgetnek minden egyes párttaggal. Tapasztala­taik szerint már látják, hogy a tagság sokrétűen elemzi a vezetőség munkáját Frissí­tésre is gondolnak. Mintha az egyik fizikai munkásnőt szívesen látnák az új veze­tésben. Figyelmük , közép­pontjában a gazdasági tevé­kenység segítését jobban irányító pártmunka álL így tudják eredményesebben ser gíteni a XI. kongresszus irányelveinek, majd határo­zatainak a megvalósítását. Közvetlen feladatként, a kongresszusi munkaverseny második szakaszának a be­indítását látják. Az 5-ös számú alapszer­vezet jelölő bizottságának az elnöke Balogh Antal biz­tonságtechnikai . csoportve­zető. Az öt alapszervezet tag­sága őt választotta, az ötta­gú csúcs-jelölőbizottság el­nökévé. A jelölő bizottság egyöntetűen vallja, ho-^- az új alapszervezeti, vezetősé­gek megválasztása a helyi kádermunka legfontosabb ré­sze. Ezért, lényeges, hogy a jelölő bizottság nagy figyel­met szenteljen minden párt­tag véleményének és mérle­gelje az általuk elmondotta­kat Figyelem a jelö­lendő k kérelmére Az eddig megkérdezettek többsége . egyetért a szóba került párttagok jelölésével. Közülük jó néhányan eddig is tagjai voltak a, vezetőség­nek. Hangsúlyozzák sok éves tapasztalatukat, lelkiismere­tes munkájukat, példamutató magatartásukat. Van akinek a jelölése ellen kifogást emelnek. Némelyeknél a sok­irányú leterheltség megosz­tását kérik? Figyelembe ve­ssük a, jelölendők egyéni gondjait, kéréseit. A TITÁSZ alapszerveze- teínél a jelölő bizottságok túl vannak a munkátok na­gyobbik részén. Látják azt a feladatot is, amelyet az el­következő öt évben meg kell valósítani. Alapos mun­kájuk nyomán arra is meg­vannak a biztosítékok, hogy olyan kommunistákat jelöl­jenek az alapszervezeti ve­zetőcégek újraválasztásához, a városi pártértekezletre, akik ha megkapják a tag­ságtól a bizalmat, az öt év­re szóló mandátumot, akkor erejüket nem kímélve fog­nak fáradozni a XI: kong­resszus határozatainak vég-' rehajtásán. Sígér Imre llezfigazdasági szakméruákképzés J ó napot kívánok. Ve­zérigazgató úr! Rend­kívül hálás vagyok önnek, hogy nem utasította vissza az interjút. — Tíz percem van rá. Az Idő pénz, de úgy látom, ma­gának több az ideje, mint a pénze. Mire kíváncsi? Rövi­den kérdezzen, a mikrofont tegye ide az asztalra. Kezdje! — Vezérigazgató úr! Mint ismeretes, ön az egyik leg­nagyobb filmgyár igazgatója és egyben tulajdonosa. Teg­nap annak is tanúja lehetett az egész ország, hogy ön a társadalom javát szolgáló önzetlen ember. Azé a tár­sadalomé, amelynek egyik célja a munkanélküliség fel­számolása. — Bizonyára a tegnap esti tádíó'nteriúra gondol, ami­ben új filmünk premierjé- v ről beszéltem. — Igen. Vezérigazgató úr. Az a nyilatkozat annyira felkeltette érdeklődésemet, hogy szeretném. ha néhány ké-démmre választ kaphat­nék — Halljuk! ‘ — A bűnügyi filmeken kí­vül forgatnak-e a gyárban más icllegű filmeket? — Nem. Talán nem tud­ja. hogv manapság a terme­lés minden területét a sza- Stosodás jellemzi? Az én INTERJÚ filmgyáram a detektív mű­fajra specializálódott, még­hozzá igen nagy sikerrel. Rendkívül nagy a kereslet. Alig győzzük kielégíteni a nozik és tévétársa'ágok ren­deléseit. Bűnözés és pénz — ez jellemzi korunkat. Mire kíváncsi még? — Néhány neves szocioló­gus úgy tartja, hogy azok a filmek, amelyek idealizálják az erőszakot, és a bűnöző­ket hősöknek tüntetik i&L csak növelik a bűncselek­mények számát, különösen a fiatalok körében, ön szerint helyes ez az erkölcsi nevelés szempontjából? — Persze, hogy helves! A detektívfilmek a bűnözési módszerek tanulmányozásá­nak nélkülözhetetlen kellé­kei. A tökéletes bűntényt be­mutató filmből mindig tanul az -mber. Pontos és részle­tes utasításokat kan egv-egv bűncselekmény lebonyolítá­sára. s a szunnyadó termé­szetes hailamot alkotói te­vékenységre ösztönzi. — Szerintem ez borzasztó és erkölcstelen. ; Ugyan,' ISaíalember,’ maga igen konzervatív. Mit sem tud az emberek magán- vállalkozói törekvéseiről, aminek segítségével millió­kat lehet keresni. A soroza­tos bűncselekmények szár­nyalásra késztetik a fantá­ziát A kezdő fiataloknak az én filmjeim kiváló iskolát jelentenek — önálló cselek­vésre tanítják őket Ami pe­dig a maffiákat illeti, sem­mi kifogásom ellenük, de fontos, hogy jól szervezettek legyenek. Itt van Például ez a híres maffia — hossrtí évek óta tevékenykedik. És mi­lyen kiválóan! Az alvilág klasszikusai. Dilinger és Al Capone csak addig tartották magukat amíg „szabadke- reskedélmiiket” egyszemé­lyi vezetéssel gyakorolták- Mihelyt részvénytársaságot alakítottak, csődbe mentek, mível megfosztották őket te­vékenységük további gyakor­lási jogától. Éppen ezért a ml oktató'ümieink a nézőt az önálló kivitelezésre buz­dítják. Mire kíváncsi még? — Szeretnék választ kapni árra, hogyan segítik aló az Sn detektívfllmjel a munka­nélküliség felszámolását? — Mi sem egyszerűbb en­nél. A bűnözés fellendülése maga után vonja az úgyne­vezett „rendfenntartó appa­rátus” bővítését. Gondolok itt a rendőrökre, nyomozók­ra, éjjeliőrökre, stb. A ban­kok és áruházak ablakait erős vasrácsokkal kell bizto­sítani, amelyek gyártásához az érintett gyárak munkás- létszámának növelése szük­séges. A vállalatok, intézmé­nyek, sőt a lakások zárait is hetente cserélik majd, kü­lönleges zárakat gyártanak, aminek logikus következmé­nye. hogy egyre több lakatos szakmunkásra lesz szükség. Személyes biztonságunk ér­dekében egyre modernebb lőfegyvereket vásárolnak. Ilyen módon a hadiiparban is biztosítottak a teljes ka­pacitású üzemelés, előfelté­telei. A gépkocsitolvajok el­len viszont nem érdemes felvenni a harcot, hiszen teljesen természetes, hogy akinek nincs kocsija, az megpróbál szerezni magá­nak. Filmjeinkből az érde­keltek olyan különleges fo­gásokat is elsajátíthatnak, amelyek segítségével növel­hető a lopott autóval törté­nő karambolok szárna, Így azután biztosítható az autó­ipar fellendülése. A kábító­szerek iránti kereslet növe­lése is fontos. Minél ko­rábban lesz ugyanis valaki az élvezet rabja, annál ke­vésbé lesz szükség az öre­gek gondozására, sőt, az is előfordulhat, hogy a nyugdí­jat, mint olyat egyszerűen el is lehet törölni. Mindez csu­pán egy kis töredéke azok- i nak a nemes céloknak, ame­lyeket vállalatunk a detek- tívfilmek futószalagos gyár­tásával igyekszik elérni. Van még kérdése? — Csupán egy. Foglalko­zik-e az Önök cége pornog­ráf filmek gyártásával ? — Nem kérem. Mint már említettem, mi kizárólag de-, tektívíilmekre szakosodtunk. Egyébként is, feleségemnek saját filmgyára van, amely a pornográfia és a szadíz- mus műfajára specializáló­dott — Köszönöm az interjút, ön olyannyira megingatta az erkölcsről vallott „kon­zervatív” nézeteimet hogy úgy érzem, sürgősen fel kell keresnem egy elmegyógyászt. Ha nincs ellene kifogása, egyúttal önt is bejelentem... Mártii Larni finn író iFordíioas,: £ádas Anni) Á nők nemzetközi éve 1975 — a jubileumok aorá- ban — a nők nemzetközi éve is — áz: ENSZ-közgyú- lés határozott így. Számadást készít az öt világrész a lá­nyok, asszonyok társadalmi szerepéről, a nők élet- és munkakörülményeiről, szak­mai képzésűből, a munka és a családi kötelezettségek összeegyeztetéséről, a család és az emberi kapcsolatok je­lentőségéről a mai világ vál­tozó viszonyai között Számadás az új esztendő a magyar nők életében is, ötéves a párt nőpolitikái ha­tározata. Változtak-e a nők élet- és munkakörülményért Nagyobb lett-e & gondosko­dás? Azt hiszem, a legnagyobb dolog az, hogy a határozat nemzeti programmá vált mert nem egyszerűén cpak nőpolitikáról, hanem társa­dalmi politikáról van szó. Nem is lehet másképp, hi­szen a tudomány és a tech­nika fejlődése mindenütt m, női munka arányának növe­kedéséhez. á lányok, asszo­nyok társadalmi szerepének fokozódásához vezet. Sza- boics-Szatmárban minden harmadik dolgozó nő. Több mint hatvanezren találjak munkát a mezőgazdaságban, az iparban, a kereskedelem­ben, a termelés különböző területein. A r Vállalatok, in­tézmények számítanak jó munkájukra, ugyanakkor a nők is számítanak munkaiéi- tételeik, életkörülményeik ja­vítására. Egy sor jó kezde­ményezés történt az évek so­rán, de nem- ritka még az a szemlélet ' sem, hogy azért nem gazdaságos a nők mun­kavállalása, mert akkor hi- gienikusabb. munkahely kell, több szociális létesítmény, bölcsőde, óvoda. A megoldás mégsem az,. hogy a nők Ott­hon-maradjanak, mert ' igé­nyük a munkára napról nap­ra nő, hisz megyénkben j* közel annyian várnak mun­kalehetőségre, - amennyien dolgoznak már. A munkáról beszélve rendszerint szóba kerül : ® bérezés. Sajnos még sok üzemben nem felel meg . a munka díjazása az egyenlő munkáért — egyenlő' bért sokat hangoztatott elvének.' Különösen gondot jelent ez, a vezető beosztásban dolgozó, nőknél Arról nem is beszél­ve, hogy még mindig kevés a női vezető. Nem vállalják — úgy mondják, de arról keveset beszélnek, hogy hány nőt kérdeznek meg? Viszont azok a példák, ;is visszariasztják az embert, amikor csupán a statisztika javítása érdekében kerülnek vezető pozíciókba nők. Per­sze sokszor az is gondot je­lent, hogy nincs kiből vá­lasztant És ez évről évre újratermeli a gondot A dol­gozó nők többsége betaní­tott munkás. Tanulási igény, de nem utolsósorban olyan tanulási lehetőségek is szük­ségesek képzésükhöz, ami egy dolgozó, családot nevelő asszonynak elfogadható, reá­lis lehetőség. Meghatározó a munkakö­rülmény és a bér, a legna­gyobb. gond mégis s család ellátása. Évről évre növek­szik a szolgáltatások szerepe, egyre több a szociális intéz­mény, mégis állandóan na­pirenden levő kérdések, mert van még bőven tenni­való. A számadás készítésekor adatok, tények bizonyítják mit tettek a társadalmi élet területein a nőkért, a harmo­nikusabb családi életért De vannak számokkal ki nem fejezhető dolgok is. A gon­doskodás, a figyelmesség,: az embert segítség. Statisztikát nem lehet készíteni róla, de minden más konkrét segítség —. szegényebb nélküle. A nők esztendeje nem ün­neplést jelent Jelenti . az eredmények, a gondok ös­szegzését, komoly összefogást az őr világrész, és szűkebb hazánk Szabolcs- Szármáz* lányaiért, asszonyaiért. (s&aasm ¥

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom