Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-26 / 22. szám
s»n». JÄfttläft SÍ, NBLBT-MAGYARŐftSSAG - VASÁRNAK MELLÉKt,®? Nem vetélytárs a férfi A VOR-ban Nők gyára Nagyhalászban A munkásnőket dicséri Nem „átjáróba/’' Mint a legtöbb textilipari gyár, a nagyhalászi zsákgyár is a nők gyára. „Még kevesebb férfi dolgozna itt, ha a rostüzem nem lett volna. Megszüntetése után sokan itt maradtak, s most az anyagmozgatás, az előkészítés területein dolgoznak” — mondta az üzemcsarnokban járva az egyik osztályvezető. A szakirányú munkát a nők végzik — a 823-as vállalati létszámból a termelésben, az előkészítőben, a fonodában, a szövődében, a varrodában, a csomagolóban 432 nő dolgozik. A munka oroszlánrészét ők végzik, s ez meglátszik a bérezésben is. A nőknél a legalacsonyabb alapóradíj 10 forint 50 fillér, míg a nehezebb fizikai munkát végző anyag- mozgató férfiaké — 9—9 forint 50 fillér. A szakmunkásnőknél a fonók alapórabére átlagosan 11,50 forint, a szövőké 11,80 (négy gép esetén) és 12,80—13 forint (nyolc—tíz gép esetén). A vasas szakmunkások alapórabére 11—11,30 forint. A felsorolásból látható, itt inkább a férfiaknak van panaszkadni valójuk. Talán úgy könnyebb lesz ^ A panaszra azonban nincs okuk. Erről győz meg Trencsényi Albert, a kártoló szocialista brogádjának vezetője, a csarnok egyik emeleti irodájában, ahová a nagy zaj elől menekültünk. — Nem mondhatjuk, hogy a férfiak többet érdemelnének, hiszen az asszonyok velünk egyformán, jól dolgoznak. Az egyenlő munkánál természetes, hogy egyenlő bért kapunk. Itt nincs igazi női és férfi munka, mint a régi gyárban, ahol én is húsz évet dolgoztam. Néha még tőlünk is többet teljesítenek *z asszonyaink. Büszkék az eredményeikre, s mi is azok vagyunk. Nálunk még bérprobléma miatt vitatkozás nem volt. A munkabért előre mindenki ki tudja számolni, de a juta. lomról is tudják, hogy különbségeket kell tenni a minőségi munka, az egyenletesebb teljesítések javára, és hogy mindenki egyformán nem kaphat, de nem is érdemel. — A tizenkét tagú brigádban ketten vagyunk férfiak. Mondtam az asszonyoknak, maguk közül válasszanak brigádvezetőt, úgy talán könnyebb lesz, de hallani sem akartak róla. Megbíznak bennem és hallgatnak rám. Trencsényi Alberttel egy brigádban dolgozik Fábián Istvánná. Az ő bérüket hasonlítottuk össze éves munkájuk alapián. Fábián Istvánná naponta 81 forint 20 fillért. Trencsényi Albert 80 forint 56 fillért keresett átlagosan. a jutalmakat nem számítva. — A teliesítések havonta változnak — mondja Fábián Istvánná — hiszen közrejáts^ hat betegség, gépjavítás és egvéb okok is. Kz viszont igaz, hogy itt nincs különbségza nők és a férfiak bérezése között. A bérek csák-a teljesítésektől függnek, a jutalmaknál számítják be az eltöltött munkaidőt, a szakmunkásoknál az 5 százalékos pótlékot. Minden brigádtársam nevében mondhatom, hogy elégedettek vagyunk a bérekkel és a munkával is. Megkeressük azt, amit a férfiak, nem vagyunk vetélytársak, esetleg versenytársak. De nem csak ezért mondom magam elégedettnek. A rostüzemben és Is dolgoztam három évig, de csak szerződéses munkaviszonyban. Előfordult. hogv 6—7 napom hiányzott az évből, mégis elküldték és csak a következő évben hívtak vissza. így elestem a nyereségrészesedéstől. kiestem a munkából, de még sok hátránnyal iárt a szerződéses munkaviszony. A mostani biztos kereset és biztos megélhetés a családomnak. A bérfejlesztés A múlt évben egy zsákgyári munkás havi keresete átlagosan 1900 forint körül mozgott. Az idén 24 504 forintos bérfejlesztést terveztek, amely 8,1 százalékkal magasabb a tava. lyinál, s ami 2000 forinton felül emeli a havi átlagkereseteket. A 8,1 százalékból 5,5-öt „beépítenek az alapbérbe”. A bérfejlesztés fele Ma már még csak véletlenül sem mondják Nagyhalászban zsákgyár helyett a rostüzem elnevezést. Rövid két év alatt az új gyár létrejött, termelési eredményei fokozatosan javulnak. Az új nyomtalanul eltüntette a régit, azt amely még a nevében sem él tovább. Két évvel ezelőtt még a munkások „kinézték” maguk közül azt, aki kiugróan termelt, mert nem bíztak magukban, abban, hogy meg adják tanulni a szakmát é° teljesíteni tud- ák a normát. Ma már nem ez a jellemző. Az .átjáróházból”. ahogvan Trencsényi Albert emlegette a régi üzemet, stabil gyár lett — ezért elégedettek az emberek, ezért nő, erősödik a törzsgárda. termelékenységnövekedésből származik, s ezért remélik, hogy a tervezettnél nagyobb százalékot tudnak fejlesztésre fordítani. — Ezek a százalékok szép eredményt takarnak, de azt is hozzá kell tennem, hogy a bázisszámaink igen alacsonyak voltak — mondja Kovács László, igazgató. Dolgozóink személyenként 825 forint jutalmat kaptak a múlt évben, az idén 750 ezer forint mozgóbérrel gazdálkodunk, ami átlagosan 900 forint jutalomnak felel meg személyenként. A célprémiumokat, a jutalmakat az üzemi „négyszög” keretekre bontja, amelyeket a üzemben névre szólóan osztanak el az osztályvezetők, az alapszervezeti párt- és KISZ-titkárok, valamint az üzemi szakszervezeti bizalmik. Kozmo Valéria, a VOR egyik legkorszerűbb automata gépén dolgozik, munkó- jót Csordás András művezető figyeli. A szabolcsi lányok, asszonyok jó munkáját dicséri az is, hogy a VOR öt gyáregysége által előállított termékek 30 százaléka Nyíregyházán készül. Elek Emil A nadrágok külső és belső felvasalását Szabó Zsuzsa végzi. A kisbabát váró mamák fizetése akkor sem változik, ha más, könnyebb munkakörbe helyezik át őket, s a négy hónap után átlagbért kapnak. Nyolcvan százalékos bért fizetnek az állásidőre akkor: a dolgozók hibáján kívül leáll a gép. Nincs probléma a zsákgyárban az éjszakai mászakkal sem. Sokan mondják inkább mindig éjszakások lennének. Jól jön az éjszakai műszak, hiszen a hat napot meghaladó harmadik műszakosok már 40 százalékos pótlékot kapnak. Egyelőre a szövődében vezették be a három műszakot, ahol a 90 gépen 35—40 nő dolgozik. És a képzés? Gondot okoz viszont a szakmunkások képzése. Hivatalos „papírja”, szakmunkásbizonyítványa mindössze tizenöt fonó- és szövőnőnek van. — Már az 1974-es bérfejlesztéseknél a tizenötnél jóval többen kaptak a fonodában és a szövődében szakmunkáspótlékkal emelt bért. Ennek egy textilipari „hagyomány” az oka. A fonó- és a szövőnők hároméves szakmai gyakorlati után automatikusan szakmunkások lesznek. Ezt a rendszert azért vezették be az iparágon belül, mert kevés az országban a képzési lehetőség, arra pedig mi még nem vállalkozhatunk, hogy a gyárban szervezzünk szakmunkásiskolát. A kezdet kezdetén néhány csoport a budapesti gyárban tanult, itthon ők tanították be a többieket. A kezdők 6 forintos órabért kapnak a betanulási idő alatt, a „tanítók” 5 százalékos pótlékot. A nagyhalászi gyár a technológiát illetően fokozatosan szakadt el a pesti gyártól. Két. másfél évvel ezelőtt a bérek tekintetében még lehetett párhuzamot vonni a két gyár között. Bár már akkor is a mérleg egyik oldala nagyon a szabolcsi gyár oldalára hajlott. Érthető is. mert ott, ahol a munkások gyakorlottabbak, hosszú évek óta azonos gépeken dolgoznak, többet tudnak felmutatni. Ilyen összehasonlításról ma már nem beszélhetünk éppen a megváltozott technológia miatt. Egyetlen terület mégis van — a műszálas termékek gyártásánál. — A gépet 1974 negyedik negyedévében kaptuk. Néhány hónapja termel már. A mi gyárunkban azonban a betanulás miatt alacsonyabb az alapórabér a pestinél, s ennek megfelelően a normakövetelmények csak 80 százaléka a fővárosi gyárénak. Az összehasonlítás így semmiképpen sem vezetne eredményre. A dolgozók gyakorlottsága negyedévenként szemmel láthatóan emelkedik, reméljük hamarosan megközelítjük a pesti szintet. Bálint Jánosné az ű} szalagon egy speciális gépen zsebtasak szegését végzi. Szabolcs megye egyik legnagyobb nőket foglalkoztató könnyűipari üzemében a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyárában olyan magas fokon szervezték meg a termelést, hogy ez év második felétől, már húsz másodperc alatt készül el egy radrá-'. Hogy hogyan lehet ezt megvalósítani létszámemelés és túlóranövelés nélkül, az más vállalatok előtt sem titok. A nyírségi üzemben ez év elejétől bevezették a MTM-rendszert, vagyis a munka tudományos művelését. A hagyományos eljárással a szalagokon termelés közben jelentkezett veszteséges időt kiszűrik, ezt az új módszer bevezetésével úgy érik el, hogy olyan segédeszközöket alkalmaznak, amely a munkaműveleteken belül a mozgások számát és hosszát csökkenti. A nadrággyártó szalagokat ennek a technológiának megfelelően kellett, átalakítani, valamint korszerű célgépekkel kielégíteni. Erre a feladatra többek között 15 vasalógépet, 17 speciális varrógépet, 23 gőzvasalót állítottak munkába, mintegy 8 millió forint értékben. __A varrógépek mellett meet már a csipeszeit szállítószalagon jut a termék az egyes részműveleteket végző dolgozókhoz, akiknek csak annyi mozgást kel] végezni, hogy a gép alá tegyék a nadrágot, s elvégezzék a munka- műveletet A levegővel működtető szál vágógépek alkalmazása a gyors műveletek elvégzését segítik. A magas fokú szervezettséggel elérik, hogy 15—20 százalékkal nő a termelékenység a korábbi évek termeléséhez viszonyítva. A szalagon dolgozó 320 munkást a magasabb követelmények ellátására felkészítették. Tanfolyamokat és tapasztalatcseréket szerveztek részükre. A gyáregység vezetői az év első hat hónapját a munkafolyamatok gyakorlására szentelik, a termés teljes felfutását az év közepére érik el, amikor két szalagról percenként három nadrág kerül le. A több termelés, a nagyobb követelmények a dolgozók munkabérében is jelentkezik. A szalagokon dolgozók keresete átlagban 10 százalékkal nő. A nyíregyházi ruhagyár idei terve 650 ■zer nadrág gyártása mellett 250 ezer zakó gyártása is szerepel, összesen mintegy 200 millió forint értékben. Termékük nagyrésze szovjet exportra készül. Péter Mihály: ÖREGASSZONY, (Tusrajz) Balogh Júiia A nyíregyházi kutatóban vizsgálják a nö vényvédőszerek használatát m
