Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-22 / 18. szám

BCTS Január 2& RFLET-MAGYARORSZAO 9 A pártértekezletek elé A napokban tanácskoznak az üzemi, köz­ségi, hivatali, intézményi pártértekezletek, az adott gazdasági egység, terület legmagasabb pártfórumaL o A pártértekezletek a pártbizottság szóbeli beszámolója alapján megvitatják a testület megválasztása óta végzett munkát. A beszá­molók egyrészt a határozatok végrehajtásában elért eredményeket tartalmazzák, másrészt elemzik az üzemben, községben, hivatalban, intézményben elért politikai, társadalmi, gaz­dasági, ideológiai és kulturális fejlődést. Jó alapot szolgáltat a pártbizottságok be­számolójához a lezajlott alapszervezeti- és összevont taggyűlések összegezett tapasztalata. Felelősségteljes munka vár a pártértekez­letekre. Reális mérleget kell vonniuk, érték­ítéletet alkotniuk a végzett munkáról. Szük­séges, hogy az eredmények elismerése mellett a gondok megfogalmazása is kellő alaposság­gal történjen, hogy megszűntetésükre megfele­lő határozatok szülessenek o Fontos feladata a pártértekezleteknek a kongresszusi dokumentumok megvitatása. E dokumentumok nyilvánosságra hozatalának. szusnak figyelembe venni, és melyek azok, amelyeket helyileg kell megoldani. Természtesen a viták során, vagy a tag­gyűlési állásfoglalásokban olyan vélemények, javaslatok is szerepelhetnek, amelyekkel a pártértekezletek különböző indokok alapján nem azonosíthatják magukat. Viszont a töb­biekkel együtt ezeket is továbbítani kell az irányító pártszervhez. Ugyanis amikor a Köz­ponti Bizottság összegezi a dokumentumokról alkotott véleményeket, módosító javaslatokat, és kialakítja a kongresszus elé kerülő határo­zat-tervezetet, birtokában kell lennie minden elhangzott véleménynek, köztük azoknak is. amelyek jelenleg nem vehetők figyelembe, de esetleg a későbbi munka során hasznosítha­tók. o Az üzemi, községi, hivatali, intézményi pártértekezletek harmadik feladata a pártbi­zottság tagjainak, és a felsőbb szintű pártér­tekezlet küldötteinek megválasztása. A jelölő pártbizottságoknak javaslataik megtételénél azt kell alapul venniök, hogy a pártbizottságokba olyan kommunisták kerül­jenek, akik elméletileg, politikailag felkészül­tek, ismerik, értik a párt politikáját és a köz­életben végzett eddigi munkájuk során bebi­zonyították, hogy képesek és készek e politika végrehajtásán dolgozni. Példamutatóak a Képűnkön: a Barátság II. kőolajvezeték fényeslitke! fogadóállomására a közelmúltban megérkezett Szovjetunióból a tízmilliomodik tonna kőolaj. A tervek szerint ebben az él* ben újabb hatmillió tonna kőolaj érkezik a Szovjetunióból. (Elek Emil felvétele) o o Üzemzavar nélkül vitára bocsátásának célja a kommunisták és pártonkívüliek beleszólásának biztosítása az elkövetkezendő időszak politikai irányvonalá­nak kialakításában. A Magyar Szocialista Munkáspártban ez régen bevált gyakorlat, nem csak kongresszusok előtt, hanem más fontos politikai kérdések eldöntése esetén is. Ezért volt természetes, hogy a kommunisták és a széles közvélemény is várta, igényelte a dokumentumok megjelenését, i A szocialista társadalom felépítéséért ér­tett felelősség, cselekvő tenniakarás érződik az irányelvekben elhangzó javaslatokban. A párt eszmei, politikai, ideológiai, cselekvési egységének további erősítésére való törekvést fogalmazzák meg a Szervezeti Szabályzat né­hány pontjának módosítására vonatkozó ja­vasaitokban. Helyeslik a párttagokkal szem­beni követelmények növelését, mert abban lát­ják a párt vezető szerepe további erősödésé­nek feltételét, ha minden kommunista a párt erkölcsi normái szerint él, dolgozik, védi a párt politikáját, végrehajtja a párt határozá­sait. A Jártértekezleteknek tulajdonképpen kettős feladata van a kongresszusi dokumen­tumokkal kapcsolatban. Egyrészt összegezik, és minősitik az alapszervezeti és összevont taggyűlések állásfoglalásait, másrészt a kül­döttek egyénileg is véleményt nyilvánítanak a dokumentumokról. Állást foglal a pártértekez­let abban, hogy melyeket ajánlja a kongresz­munkában és a magánéletben egyaránt. Nagyon fontos alapelv, hogy a párttestü­letek összetétele tükrözze az adott terület párttagságának összetételét. Megkülönbözte­tett figyelmet kell fordítani arra, hogy ará­nyuknak megfelelően kerüljenek a válasz­tott testületekbe fizikai dolgozók, nők és fia­talok. A pártértekezlet nem mindennapi ese­mény a kommunisták életében. Természetes bizonyos emelkedettség, ünnepi hangulat a pártértekezlet résztvevőiben; ezeknek alapja a X. kongresszus óta eltelt időszak eredmé­nyeiben van. Azokban az eredményekben, amelyek a munkások, parasztok és értelmisé­giek, kommunisták és pártonkívüliek áldoza­tos — sokszor erőfeszítésekkel teli — munká­ja nypmán születtek.'S amijtOT az értéket lét­rehozó embert, kollektívát dicsérjük, ezáltal elismerjük tevékenységüket, ösztönzést adunk, lelkesítünk a jövő feladatainak teljesítésére is. A pártértekezletek munkajellege viszont éppen abban jut kifejezésre, hogy ugyanakkor nem hallgatjuk ' el fogyatékosságainkat, ne­hézségeinket, hibáinkat sem, de ezeket felada- tosítjuk és reális helyzetértékelésből, a kollek­tív bölcsesség alapján kidolgozzuk a további fejlődést szolgáló teendőinket is. i Kralnyák Tibor m MSZMP KB munkatársa Tízmillió tonna olaj Fényeslitkén, a Barátság II. kőolajvezeték szivattyúállo­másán a folyamatosan veze­tett üzemnaplóban a 833. ol­dalon egy rövid bejegyzés ta­núsítja: 1975. január 4-én 12 óra 30 perckor a műszerek az üzemelés óta tízmillió tonna olaj érkezését mérték. A szivattyúállomás jó ötven dolgozójának ez a nap Is olyan volt, mint a többi. Az üzemelés zavartalanul folyt, a téli időjárás sem zavarta meg őket • — Pedig ez az első ilyen tí­pusú szivattyúállomás Ma­gyarországon és a hideggel kapcsolatban nem volt tapasz­talatunk — mondja a műszer­szobában Hóra Béla elektri- kus. — Akadtak olyan hiá­nyosságok, amelyek nem vol­tak betervezve. Változtattak az automati- kán, olyan műszereket épí­tettek be, amelyek még bizto­sabbá teszik az üzemelést. — És az üzem alatt, még­pedig üzemzavar nélkül — teszi hozzá Szűcs Gábor, & Változtattak az automatikai! Országos érdek A vezeték neve C sak a gyerekek, & diák­jai szólítják bácsi­nak, vagy tanár bá­csinak. Balogh Tibor valójá­ban magas, kisportolt fiatal­ember. A vásárosnaményi ál­talános iskolában testnevelést tanít Mindig ipiros az arca, mint azoknak a versenyzőknek, akiket 'va­lamilyen izgalom fogott el. A piros szín, a ruganyos járás az egészség jelképe is lehet­ne. Talán ennek a jelképnek is köszönhető, hogy Balogh elvtársat, tanár bácsit, Tibit majd mindenki ismeri a kör­nyéken. És van még egy is­mertető jele: a sebhely a homlokán. Erre nem szívesen emlékszik vissza, és mégis szívesen. A felszabadulás ide­jén gyermekként játszott nyírbogdányi házuk kertjé­ben, amikor baleset érte. Egy szovjet szanitész több napig ápolta, kötözte a sebet, talán ennek is köszönheti, hogy életben maradt. A nyomot hagyó eset har­minc éve történt. Hogyan, mi­vel telt el ez a három évti­zed? Erre emlékszik most a munkásőrség vásárosnaményi Darancsnokságán, miközben beszélgetünk. Paraszt csa­ládból származik, szülei pe­dagógusnak szánták, maga is erre a pályára vágyott. Még gimnazista korában megsze­rette a fegyvereket, a sport- lövészetet, az MHSZ lövész­klubjának gyakori „vendége” volt. Érettségi után Egerbe ment, ahol szaktanítói dip­Katedra és szolgálat lom át szerzett. Az egri torna­teremben önvédelmi fogáso­kat gyakoroltak a munkás­őrök. Néha be-be kukkantott hozzájuk, kíváncsiskodott. Egyszer behívták és megtaní­tották néhány fogásra, sót, vele is gyakorolták a dzsudó néhány mozdulatát. Megta­nulta, hogyan lehet talpon maradni a rossz szándékú em­berek támadása után is. Nem csak a férfias sportot, a mun­kásőröket is megszerette. Né­ha testellkedett, hogy tanul­mányai miatt nem hívták be katonának. Gondolta, a kató- nai tudományokba csak úgy kóstolhat bele, ha munkásőr lesz. De közben tanulni is akart, nem elégedett meg a tanítói diplomával. Akkor Egerben még háromszakos képzés létezett. Magyar—orosz —testnevelés szakos tanárnak készült. A vizsgák után mind­három szakjában tanított, vé­gül a testnevelés tanítása mel­lett maradt, mert az iskola és a diákok érdeke ezt kívánta. A háromszakos tanári dip­lomáját levelező úton szerez­te meg Még be sem fejezte tanulmányait, jelentkezett munkásőrnek. 1963-ban tette le az esküt A kezdeti időben a vásárosnaményi egységnek ő tanította, illetve oktatta az önvédelmi fogásokat. Diákjai büszkén mondták egymásnak, ha meglátták egyenruhában: „Balogh tanár bácsi munkás­őr lett”. Közben a sportélet a testnevelés fellendült a nagyközség iskoláiban. Két évvel ez előtt fedett tornater­met kapott az iskola, így té­len is, rossz időben is erősít­hetnek a gyerekek. Tavaly meg társadalmi munkát szer­vezett, csatasorba állított min­den jelentkezőt az emeletes iskola és a könyvtár között így nőtt ki a földből egy hosz- szú sportpálya. Munkájáért többször kapott jutalmat, két­szer pedig rendkívüli előlép­tetésben részesítették. A járási parancsnok helyet­tese egy kék kartont vesz elő és olvasni kezdi: „Balogh Ti­bor 1967-ben járási parancs­noki dicséretet kapott, 68- ban Kiváló munkásőr lett, 70-ben árvízvédelmi éremmel tüntették ki, 71-ben a járási parancsnoktól dicséretet és pénzjutalmat kapott, 72-ben másodszor is Kiváló munkás­őr lett, 73-ban a Haza Szol­gálatáért Érdemérem ezüst fokozatával tüntették ki és 74-ben emlékérmet kapott a tízéves szolgálatáért. A felsorolásra szerényen bólogat és egy kicsit ismét visszakanyarodik a kezdethez. Elmondja, hogy a testületben lövészként kezdte, aztán a géppuskás alegységbe került Onnan ment a híradósokhoz. s most ő a híradós alegység szolgálatvezetője. Az alegység­ben (az egységben is) több­nyire mezőgazdasági munká­sok vannak és persze fpari munkások is szép számmal ta­lálhatók. Sikerült velük köz­vetlen kapcsolatot teremteni. Egyenruhában nincs tanár és mezőőr, vagy orvos és laka­tos: csak munkásőr van. Nem ritkán fehér asztalnál is ta­lálkoznak. A jó kapcsolatnak is köszönhető, hogy a mun­kásőrök 1974. évi megyei ver­senyében a vásárosnaményi egység ezüst érmes lett, a má­sodik helyre került. A fel- szabadulási emlékverseny második fordulóját éppen az ő alegysége nyerte meg, ez az alegység képviseli a járást a márciusban sorra kerülő megyei versenyen. Előbb lett munkásőr, aztán párttag. 1967-ben határozta el, hogy belép a pártba. Gondol­ta: úgy is pártmunkát végez, legyen hivatalosan is a párt­tagok sorában. A felvételnél egyik ajánlója az akkori já­rási parancsnok, másik pedig az iskola igazgatónője volt. Pártmegbizatása van bőven. Nem csak munkásőr, ő az is­kola honvédelmi felelőse, s a községi lövészklub titkári te­endőit is ellátja. karbantartó gépészeti csoport- vezető, egyben a KlSZ-alap- szervezet titkára. — Ha máshol is ilyen tevő­leges munka menne, akkor volnának a szocialista brigá­dok eredményei igen szépek vélekedik egy másik dolgozó, Méhész Ferenc. Ugyanis a jó üzemelés mel­lett a társadalmi munkából is bőven kiveszik a részüket a szivattyúállomás dolgozói. Olyan a tartályok, szivattyúk környéke, olyan rendezett az egész telep, hogy nyugodt szívvel állapíthatja meg Szakonyi Géza, a Gáz- és Olajszállító Vállalat igazgató­ja, aki ismeri a Barátság ve­zetékrendszer külföldi szi­vattyúállomásait is: — Ez a legszebb mindegyik közül. Vigyázni kell rá, hogy ilyen is maradjon. Persze a társadalmi mun­kából máshova is kijut. A múlt nyáron a tuzséri Tisza- partra telepített „mini üdülő­jüket”, két használt lakóko­csit festettek, reperáltak. A fiatalok a közelmúltban fe­jezték be a fényeslitkei kézi­labdapálya villamosítását, aa- tán a kongresszusi verseny­ben Fényeslitke és Tuzsér hangosítását vállalták. A legfontosabb mégis <& zavartalan üzemelés. — A felelősséget elsősor­ban azért érezzük — mondja Bethlendi György telepvezető. Nem véletlenül, hiszen & magyar ipar által évente fel­használt 8 millió tonna kőolaj nagyobbik része ezen a veze­téken érkezik, tehát az itteniek az ország energia-ellátásának felelősségét is érezhetik. As ősszel például, amikor Cseh­szlovákiában a Barátság I. vezeték megsérült egy dara­big ezen a vezetéken keresz­tül juttattak oda is olajat, Százhalombattán keresztül visszafelé használva a vezeté­ket — Az áramfogyasztás! csúcsban is üzemeltünk, úgy tudtuk csak a kért mennyisé­get adni — emlékezik Szűcs Gábor. — Egyébként nem na­gyon érintett bennünket. — Ebben az iparban ja­nuár 1-től december 31-ig tart az év — magyarázza Banai Tibor, a vállalati párttitkár, aki a tízmilliomodik tonna olajat megünneplő kis össze­jövetelre látogatott el a sió­foki vállalati központból az igazgatóval együtt egy kis is­merkedésre, a szovjet olaját- adó szakemberekké! egy ki* beszélgetésre. Közös reménnyel szóltak: a következő években, évtizedek­ben is hasonlóan biztos le­gyen az olajszállítás, a veze­ték neve jelentse továbbra I* a barátságot, Lányi Botoré Főiskola és 25 termelő­üzem együttműködése Nábridi Laje® u ÉvrSi évre bővül a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Fő­iskola és a szabolcsi termelő üzemek együttműködése. Ed­dig mintegy huszonöt üzem­mel és intézménnyel kötöttek szocialista együttműködési szerződést. A napokban írták alá a legújabb szerződést a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vál­lalattal. A kapcsolat több éves múltra tekint vissza, a főiskola rendszeresen bevonta az oktató-nevelő munkába a vállalatnál dolgozó szakem­bereket, az üzem rendelke­zésére bocsátott® as főiskola kutatási eredményeit, segítei. te a gép és műszerpark fej­lesztését. A jövőben tovább szélesí­tik az együttműködést: 10— 15 hallgató részére oldja meg a vállalat a termelési gyakor­laton való részvételt. Több szakdolgozati témát is kidol­goznak a főiskola oktatói, mellyel segíthetik a vállalat termelőmunkáját. A mező- gazdasági főiskola részt vál­lal a szakemberek képzésé­ben, a gyártmány- és gyáj?j tásfejlesztésbea,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom