Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-21 / 17. szám

KELET-MAGYARORSZAC» S Nem magánügy A műveltség kérdőjelei az IMVERSIL nél „Eddig magánügynek tar­tottuk a művelődést. Nem csak mi voltunk így ezzel, a munkások is. A közművelő­dési határozat felnyitotta a szemünket. Cseppet sem ma­gánügy ez, s ha még sok min­den nem is történt a taggyű­lés óta. már az is valami; ez a nézet kezd gyökeret verni." így vélekedett az üzem egyik vezetője az UNIVERSIL-nél, amikor az iránt érdeklőd­tünk, történt-e már egy kis előrehaladás a közművelő­dési párthatározat óta. Tartalmas elemzés került a múlt év októberében a ki- lencvenhárom tagú UNIVER- SIL-pártszervezet taggyűlése elé. A közművelődési pártha­tározat alapján reális képet alkottak a kommunisták a tennivalókról. Kiderült. hogy nagyonis gyakorlati összefüg­gés van az UNIVERSIL elektroakusztikai gyárában is a termelés és a művelődés között. A gyáregység mind magasabb színvonalú termé­kekkel jelentkezik a világ- és a hazai piacon. Nem elég egy szőkébb gárda szakéttel* me, tudása, fogékonysága, va­lamennyi dolgozótól nagyobb képzettséget, általános és szakmai műveltséget kíván a fejlődés. De mit jelez például az iskolai végzettséget tartal­mazó térkép? Nem a bizonyítvány miatt A gyáregység dolgozói kö­zül 2w-nak hiányzns a hat, 53-nak a hét, 22-nek a nyolc általános iskolai végzettség. Ez a körülmény szirne meg­bénítja a bétanított és szak­munkásképzést, amelynek előfeltétele az általános is­kola elvégzése. Vannak jócs­kán a gyáregységnél több éve jól dolgozó betanított munká­sok, akik el tudnák látni a szakmunkási feladatokat is. De nem léphetnek előre, mert nincs meg az általános isko­lai végzettségük. Félreértés ne essék, nem a hiányzó „papír”, az iskolai bizonyítvány aggasztja a szakmai és pártszervek veze­tőségét. Jól tudják, hogy nem elegendő az egyoldalú szak­mai ismeret és gyakorlat. Megfelelő alapműveltségű munkásgárda nélkül ma még ideig óráig el lehet boldogul­ni, de holnap már nem. Ezért a hazai mezőgazdasági kémia megteremtőjé­re és első jelentős művelőjé­re emlékezünk halálának 60. évfordulóján, 1975. január 19-én. Életé és munkássága néhány momentumának fel­villantásával szeretnék a mai nemzedékek emlékezeté­be visszahozni Nyírségnek azt a nagy fiát, aki mind a magyar, mind a nemzetközi szakjrodalomba maradandó­an beírta nevét. Kosutány Tamás az annak idején alig ezer lakost szám­láló kis falucskában. Nyír- lúgoson született 1848. már­cius 7-én. Alap- és középis­kolai tanulmányait Nyíregy­házán végezte, majd a rend­kívül élénk természet iránti szeretetétől is hajtatva, a keszthelyi gazdasági taninté­zetbe iratkozott be. Ennek ki­tűnő eredménnyel történt el­végzése után, Németország­ban, közelebbről a hallei egyetemen folytatott agrár­kémiai gyakorlatokat. Ha­zatérte után, 1871-ben a ma­gyaróvári gazdasági akadé­mián kapott tanársegédi ál­lást, rá nemsokkal később ugyanott tanárrá nevezték ki. Már ebben az időben e kezdett foglalkozni a bor ké­miai tulajdonságainak meg­figyelésével, de jelentősebb figyelmet szentelt a különbö­ze dohányfajták kémiai és növényélettani vizsgálatának E század elején hívták meg • műegyetem mezőgazdasági tartotta egyik fontos tenniva­lójának a pártszervezet veze­tősége, hogy lépéseket tegye­nek egy kihelyezett általános iskolai tagozat ügyében. Ez sikerrel is járt, a gyáregy­ségnél munkaidőben enge­délyezték az iskolai órákon való részvételt, könyvekről, írószerekről és egyéb szüksé­ges kellékekről is gondoskod­tak. Egy lépéssel előbbre ruk­kolnak a szakképzésben is: huszonöt három-négy éves gyakorlattal rendelkező beta­nított munkást készítenek elő rövidesen a szakmunkásvizs­gára. Esztergályos és műsze­rész szakmunkások számára pedig továbbképző tanfolya­mot szerveztek, ahol harmin­cán frissítik fel tudásukat és ismerkednek a legújabb eljá­rásokkal. Egy kicsit pezsdült a gyáregységen belül a mű­velődési élet: legutóbb mun­kásakadémiát szerveztek a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat részvételével. Tanulságos es folytatásra ér­demes a szocialista brigádok vetélkedése; a városi döntőn második helyezést értek el. Klub, könyvtár A pártvezetőség a közmű­velődést tárgyaló taggyűlésen arra is felhívta a figyelmet, „Ki tud többet a Szovjet­unióról” címmel az MSZÖT- tagcsoportok országos terüle­ti középdöntőjét rendezték meg január 18-án Békéscsa­bán. Az öt megye Hajdú-Bi- har, Békés, Csongrád, Bács- Kiskun és Szabolcs-Szatmár csapatai földrajzi ismeretek­ben, irodalomban, politi­kában és országunk felsza­badulását érintő kérdések­ben mérték össze tudásukat. A vetélkedő 1974. októbe­rében kezdődött, s az orszá­gos versenyen több, mint há­romszáz MSZBT-tagcsoport csapata indult. A megyében kémiai technológia előadójául, és vele egyidőben az Országos Kémiai Intézet és a Közpon­ti Vegykísérleti Intézet igaz­gatói teendőit látta el. Munkásságának legjelen­tősebb eredményei ez időtől kezdve születnek meg. A ha­zai búza- és lisztminőség vizsgálata terén úttörő tudo­mányos munkásságot fejtett ki. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik a korabeli mezőgaz­dasági ipar műszaki fejlesz­tése érdekében tett szerte­ágazó és megalapozó fejlesz­tési terve. Jelentősek és ma is minden vonatkozásban helytállóak a szőlészettel, a bor- és szesziparral kapcso­latban végzett vizsgálatai, s ezek alapján levont követ­keztetései. E területeken el­sőnek vezette be a megala­pozott bakteriológiai kutatá­sokat, és dolgozott ki mód­szereket. Tudományos és gyakorlati eredményei mellett, a tudo­mánytörténet legalább olyan súllyal tartja számon szakírói munkásságát és szakmai szerkesztői tevékenységét. Cserháti Sándorral együtt in- iította meg, és közel húsz éven át szerkesztette a Me­zőgazdasági Szemlét, ugyan­akkor több szaklap megje­lentető munkájában aktív hogy a kulturális célokra elő­irányzott összegeket célszerű­en kell felhasználni. A gyár­egység kulturális alapja egy évben 59 ezer forint. Az egy dolgozóra jutó pénz 73 forint 84 fillér. Múlt év októberé­ben azonban mindössze 17 ezer forintot használtak fel, dolgozónként alig jutott több így 21 forintnál. „Ez a kiadás is két terűié­re korlátozódik csupán. — írták a jelentésükben. Kul­turális felhasználás címszó alatt és könyvtár támogatás címén. Kimarad ebből telje­sen az ismeretterjesztés, a felnőttoktatás, az agitációs propaganda és egyéb kultu­rális felhasználások.” A tag­gyűlés óta javult a helyzet, a felnőttoktatás és az ismeret- terjesztés megkapja a kívánt támogatást. De még alig tör­tént valami azért, hogy a he­lyi közműve "dési feladat­tervnek ez á része is megva­lósuljon; „ A pártvezetőség a gazdasági vezetéssel együtt teremtse meg az élő, haté­kony üzemi közművelődés feltételeit. Gondoskodni kell arról, hogy a gyáregység rendelkezzen egy jól felsze­relt klubteremmel, melyet ál­landó jelleggel igénybe ve- hetetnek a dolgozók. Ennek létrehozása ajánlatos a város még az elmúlt évben össze­sen huszonöt csapat részvé­telével városi selejtezőt, vá­rosi és megyei döntőt ren­deztek. A MEZŐGÉP Válla- ' lat csapata minden akadályt győztesen vett és Békéscsa­bán is bizonyították tudásu­kat. Az elérhető maximális 136 pontból 132 pontot gyűj­töttek, s az országos területi középdöntő győztesei lettek. Az országos döntőt, amelyen négy vidéki és két fővárosi csapat vesz majd részt, 1975 júniusában rendezik meg. A nyíregyházi MEZŐGÉP győztes csapatának tagjai szerepet vállalt. Szakiról munkásságának legjelentő­sebb darabjai: a Trágyázás alapelvei, amelyet Cserháti Sándorral közösen írt, és Bu­dapesten jelent meg, 1887- ben. Lázár Pállal közös mű­ve: a Gazdasági szeszgyártás kézikönyve. A Takarmányo­zástan című munkájának társszerzője: Cselkó István. Megírta az Országos Kémiai Intézet és a Központi Vegy­kísérleti Állomás negyedszá­zados működésének történe­tét. A mezőgazdasági kémiai technológia című munkája pedig olyan tan- és kézi­könyv volt a maga korában, amely egyetlen egyetemi hallgató és szakember könyv­tárából sem hiányzott. A búza- és lisztvizsgálati ered­ményeit A magyar' búzáról és d lisztről című művében számolt be. Igen szerteágazó munkás­ságának elismeréseképpen több kitüntetésben részesült, amelyek fölé az 1894-ben el­nyert Magyar Tudományos Akadémia levelező tagsága emelkedik. A MTESZ egyik tagegye- sülete, a Magyar Élelmiszer- ipari Tudományos Egyesület 1956-ban évente kiosztásra kerülő, róla elnevezett em­területén, melyet kiállítások rendezésére, termékbemuta­tásra, delegációk fogadására is fel lehet használni...” Tegyük hozzá, mindezek mellett kár lenne lemondani arról, hogy a gyáregység te­rületén is legyen egy zúg, ahol újságot, folyóiratot lehet olvasni, meghívni egy-egy képzőművészt, írót, kritikust, ahogyan ez a feladattervben is szerepel. De Jogos igény az üzemi könyvtár fejlesztése is, amely jelenleg az ebédlő­ben van, s a könyvek cseré­jén kívül másra nem alkal­mas. A 22 pontot tartalmazó feladatterv arról tanúskodik, nem tekintik időszaki mun­kának a közművelődés szer­vezését, irányítását. Program, több évre Rendszeressé akarják ten­ni az üzemi általános iskolát, a szakmunkásképző tanfolya­mokat, a tanulmányi kirán­dulásokat, a népszerű isme­retterjesztő műsorokat, iro­dalmi délutánokat, filmanké- tokat, képzőművészeti tárla­tot, alapfokú nyelvtanfolya­mot és így tovább. Több év­re szóló program ez. Egyet­len ember, a pártvezetőség agitációs s közművelődési fe­lelőse nem tud megbirkózni a szerteágazó tennivalókkal. Ezért alakítottak a pártszer­vezet vezetősége mellett köz- művelődési bizottságot, mely­nek tagjait a „Kulturális éle­tünk kérdései” című politikai tanfolyamon képeznék rend­szeresen. Nem elég a jószán­dék, a helyes szemlélet, meg kell tanulni a közművelődési munkát, hogy hozzáértően és a helyi sajátosságok szerint használják ki a lehetősége­ket. ­___ Kazár Ilona. Gáspár Jeni és Maczurka István többek kö­zött elmondották, hogy ok­tóbertől heti négy óra „ed­zést” tartanak, több száz könyvet, útleírást és renge­teg gazdasági, gazdaságpoli­tikai témát dolgoztak fel ed­dig. örülnek a győzelemnek, s a döntőre az eddigieknél is szorgalmasabban készülnek. A versenyek során eddig szép jutalmakban részesültek, megyei elsőségüket a vállalat is jutalmazta. Szeretnék el­érni, hogy az országos verse­nyen a helyezettek közöttie­gyenek. lékérmet alapított, és vele a mezőgazdasági kémia terüle­tén legjobb eredményeket el­ért szakembereket tüntetik ki. Kosutány Tamás azokban az évtizedekben formálta a későbbi korok szakemberei­ben a mezőgazdasági kémiát, amikor éppen az alapvető és a jövőbe mutató lépéseket kellett megtenni. Szakadat­lan szellemi készenlétben állt, és mindenkor alkotó frissességre indukálta kör­nyezetét a mezőgazdasági kémia iránt. Elfogulatlan kutató volt, aki nemegyszer fiatal beosztottjai tudomá­nyos dolgozatait küldte el publikációra a magáé he­lyett, hogy ezzel is felkeltse munkatársaiban a szakmai elhivatottságot, az alkotó- készséget segítve, csiszolgat­va. Sokszor félelmetes nyüzs­gést tudott maga körül te­remteni, amelyben munka­társai, diákjai mindig jól érezték magukat, és minden­kor segítő kollégát találtak személyében. Szülőfaluja születésének vagy halálának egy kerek évfordulóján talán emléktáb­lát állíthatna szűkebb pát­riája alkalmas épületén. Út­törő és kiemelkedő munkás­sága igazán megérdemelné. Nem túl korosán, közel 67 évesen halt meg Budapesten, 1915. január 15-én. Dr. Bátyai Jenő MEZŐGÉP-vetélkedő ~ \ m • ©t megye veesesayzői a legjobbak Első agrárvegyészünk flKEPERNY0|MÍ Boldizsár Iván novelláit ajánlotta figyelmünkbe a szerdai „Nyitott könyv”, min­denképpen kedvet ébresztve el-, vagy újraolvasásukra. A most dramatizált, sokban ön­életrajzi jellegű — mondhat­ni „kulcsnovellák’* — közül kettő a közelmúltat idézte. A „Lakoma a Rózsadom­bon” pillanatképe a 30-as évek falukutató mozgalmá­ról, az akkorj „Magyaror­szág felfedezése” szociográ­fiai születésének sajátos kö­rülményeiről szólt. A „Palla­dium” kiadóvállalat minden­ható ura és vezére mindenek­előtt könyörtelen kapitalista volt. A villájában rendezett banketten érzékletesen, kiraj­zolódott: ami a fiatal íróknak hit, lelkesedés, jobbítani aka­rás, a jövőért való harc volt — neki kizárólag üzlet, mert szerinte az a fő, hogy a por­téka (az írás) kelendő legyen. Elképzelhető, hogy az úri világ közegében milyen nehézsé­gekkel lehetett azután a 30- as évek szociográfiai írásait a szerzőknek az ismert tarta­lommal megtölteniök, tiszte­letre méltó bátorsággal foly­tonosan átlépve a kicövekelt politikai határokon... A tévés megjelenítés világos felépíté­sű és a szembeállításban ha­tásosan érzékletes volt, csak a környezetrajzot éreztük né­mileg régiesebbnek a kelle­ténél. „Az élet hercege” lfraian groteszk története az ellen­állásba némileg furcsán — színésznő felesége szeretőjé­nek bújtatásáért — belesod­ródott, azelőtt mindig meg­alkuvó újságíró sorsát eleve­nítette meg, egy kellemesen rezignált monológ szálára fűzve föl e hányatott sors ad­dig kevésbé hízelgő emlékeit. Igazat lehetett adnunk Bol­dizsár Ivánnak, hogy a fasiz­mus elleni harc „váratlan hősiességeket” is produkált. Bálint Andris a történetet elbeszélő szerepében egészen kiváló teljesítményt nyújtott. Tulajdonképpen kisebb igényű történetet, a férjéért saját karrierjét feládezó írő- felesésnek égy döbbent s az anyai hivatástudatban, férje iránti szeretetbén feloldódó pillanatát mutatta be a har­madik dramatizálás, a .,Gye­rek a karosszékben’’. Halász Judit meleg lírájú játéka „kettesben” a magnetofonnal, meghitt, derűs, intimitást su­gárzó interpretálása mégis ezt az elbeszélést emelte a műsor csúcsára, nemcsak sorrendiségében is. Ez a je­lenet már a mába, Boldizsár Iván mai, termékeny alkotói — s egyben talán a legszemé­lyesebb — világába vezetett át. Mihályfi Imre rendezése is ebben a jelenetben tűnt a leginvenciózusabbnak. A műsort követően Faragó Vilmos beszélgetett az íróval a novellákról és az egész munkásságáról, színesen és érdekesen — még akkor is, ha szó sem volt a bevezető­ben hangsúlyozott kritikus— író szembesítésről. Ezek után azt hihettük, hogy vita, talán kemény vita következik. Ter­mészetesen nem volt s nem is volt rá szükség, mert az írót és műveit így is jobban megismerhettük. De az ál­szembesítés bízvást elkerül­hető lett volna. I. Merkovszky Pál A MELLETT A név kötelez. A Magyar Rádió Karinthy-színpadának legtöbb műsorát eddig is az esztétikai igényesség és a társadalmi életben mutatkozó hibák, visszásságok iránti érzékenység jellemezte. Sza­tirikus műsorokról lévén szó, mondjuk meg, hogy ez az érzékenység a társadalmi fej­lődést gátló jelenségekkel, tendenciákkal szembeni el­lenérzést. gyűlöletet jelenti. A Karc... címmel jelentkező összeállítás a rádióújságbeli előzetes ígérete szerint a mai magyar szatírának les^ a fóruma. A sorozat első adá­sában elhangzott írásokból nem hiányzott sem a közéleti tartalom, sem a, mérges-vit- riolos hangnem. Igaz, még kissé egyenetlenné sikeredett ez a műsor, de az olyan írások, mint Eörsi István Bölény cí­mű jelenete, Gyurkovics Ti­bor irodalmi akváriuma és Nyerges András szülőházá­ból szóló szatirikus verse — erőteljesen jelzik a műsor tendenciáját, s az újabb adá­sok meghallgatására bíztat­ják a hallgatót Mind az eredeti hangjáté­kok, mind az irodalmi mű­vek rádióváltozatai oly na­gyon megmozgatják, foglal­koztatják a hallgató képzele­tét, hogy az már a szerzővel való együttalkotásnak minő­sül sok esetben. Ez a legter­mészetesebb módon érvényes Madách Imre drámai költe­ményének, Az ember tragé­diájának rádióváltozatára, melyet Barlay Gusztáv ké­szített és rendezett. Ez a mű olyan világirodalmi érték, amelyben mindig lehet gyö­nyörködni, mert minden al­kalommal lehet találni benne valami olyat, amit addig még nem fedeztünk fel. Barlay Gusztáv kamara hangvételű rendezése ennek a lehető­ségnek a megvalósulását se­gítette a hallgatóban. A szín­padi jellegű szövegmondás­sal ellentétben a meditativ vonásokat erősítette fel, a gondolatokat tette látvánnyá képzeletünkben. Az írott szöveg alatti gon­dolatrétegeket fejti fel Bar­lay Gusztávnak a múlt hé­ten elhangzott másik rende­zése is: Wolfgang Bor chert Az ajtón kívül című hangjá­tékát mutatta be a Rádió­színház. Az egymás iránti ér­zéketlenség kegyetlenség, a gyilkolás ellen szót emelő hangjátékát a negatív pél­dákkal az egymás iránti fi­gyelemre, az emberekben rej­lő jóság és tehetség megbe­csülésére bíztat Barlay da- rabfelfogása, rendezői elkép­zelései ezek felé a gondolat- társítások felé indították el az embert, különösen jói hasznosítva ennek érdekében a hanghatásokat, s a még többet mondó szüneteket V Seregi István » ' Oitkisiolgáló énerem lesz a „Tisza" A nyíregyházi Vöröshadse­reg útja sarkán -levő Tisza étterem helyisége korszerűt­len. A mai igényeket kielé­gíteni ebben a helyiségben már nem lehetséges. A Szál­loda és Vendéglátó Vállalat megszüntette az étterem üze­meltetését és hozzákezdtek az épület átalakításához, kor­szerűsítéséhez. A tervek sze­rint a „Tisza” helyén egy ön kiszo’gáló étterem létesül olyan újszerű ber-ndezések kel, amely majd lehetővé te szí, hogy az étel fogyasztó - gyors legyen. Az átépítési munkálatok során az Anna cukrászda helyiségének egy része U átkerül az önkiszol­gáló étteremhez és ezzel le­hetővé válik, hogy ebben a városrészben harmadosztá­lyú áron kitűnő minőségű, jő ételeket kaphassunk. Ezáltal az üzemi étkeztetés ideje ia megrövidül. Az építkezéssel egyidóben megkezdték a volt Anna cuk­rászda helyiségeinek átalakí­tását is. Itt is hasonló volt a helvzet: korszerűtlen, leve­gőtlen szűk helyiségekben sem a kiszolgálás, sem a szó­rakozási lehetőség nem volt megfelelő. Az Anna cukrász­da helyén I. osztályú bárhe- lyiságet alakítanak ki. V. »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom