Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-18 / 15. szám

&n. Január it. ITELET-MAGYARORSZAÖ 9 lenni — másokért OLYAN közhangulat »ALAKÍTÁSA SZÜKSÉ­GES a munkahelyeken^ amely­en becsület és tisztesség vezi az áldozatvállalást Vs­on így van-e ez mindig? Fi- yeltem egy vitázó társaságot, melyben az egyik résztvevő zzal érvelt, nem érdemes rőlködni, pluszt vállalni, iert nincs értelme. Jól esett, mikor kioktatták. Valahogy gy: ,,Meglehet, hogy nekünk alán személy szerint nincs asznunk abbéi, hogy több ikást adtak át 1974-ben, több yerek került bölcsődébe, vodába, de jó érzés, hogy a rigádunk részt vett e társa- almi akcióban.” Valójában ott kezdődik « írsadalomért érzett felelős- ég, a gondok megoldásának :özös vállalása, amikor az mberek saját egyéni érde­miken túllátnak, felelősséget reznek embertársuk életé­irt, sorfáért, életszínvonalá- iak alakulásáért. Persze ez tem egyszerre alakul ki az mberben. De már alakul, és án eredménye. Érdemes volt erőfeszítése­it vállalni a múlt esztendő­ién a gondok enyhítéséért? Így hiszem, igen. Szabolcs- izatmárban a jelentős beru- sázások mellett szép eredmé- tyek születtek a kommuná­ié, a lakosságot közvetlenül írintő beruházások telj esité- ében is. Néhány számot en~ >ek bizonyítására, ás főleg izoknak a kétkedőknek, akik ekicsinylik eredményeinket, vagy fítymálkodva' beszélne^ róla. Gondoljunk csak J arra, tóit is jelent 45ÖÖ" lakás elké­szülése? Mert 1974-ben ennyi család, kevés é$ sok gyerek­kel, munkások, bérből és fi­zetésből élő dolgozók kerül­tek új otthonokba. Sokat kel­lett ezért dolgozni?’ Nem ke­veset. Említsük meg érvként a csaknem 2400 (!) óvodai és bölcsődei helyet is, amellyel bővültek e — talán soha ki nem elégíthető — intézmé­nyeink. örömünkre,, mert a párt népesedéspolitikája, a kormány intézkedései nemze­tünk jövőjéért érzett fele­lősségünk így is kifejezésre jutott. Vajon elkészült volna ennyi kisember részére any- nyi otthon, ha nem tettek volna erőfeszítéseket a mun­kások, szocialistái brigádjaink, ha nem vállaltak volna kom­munista műszakokat, ha nem lett volna-olyan széles körű társadalmi megmozdulás? Az együttérzés,, a, kollektivizmus így jutott, kifejezésre, s ez akárhogy nézzük is, a szocia­lista emberre jellemző tulaj­donság. TAVALY 98 ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLAI osztály­terem épült, 672-vel bővültek a diákotthonokban a helyek, ennyivel többet tudnak fo­gadni ezek az otthonok, s 20 szakmunkásképző iskolai te­remmel lett több. Ezek mel­lett 264-gyel bővültek a mű­helytermek. Sok ez vagy ke­vés? Nem sok, de enyhítet­ték e terület gondjait Sokszor szóltunk arról is, hogy Szabolcs települései, a megyeszékhely ivóvízgonclok- kM is küzd. Ennek a megol­dása is előbbre haladt ta­valy. A vízellátási kapacitás 6500 köbméterrel bővült, a vízhálózat hossza .53 kilomé­terrel, a csatorhahálózat pe­dig 18 .kilométerrel több. Az ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma tavaly több, mint 5600-zál emelkedett. Ezek egyebek mellett azért is valósulhattak meg, mert azok az emberek, akiken mú­lott,’ fegyelmezetten dolgoz­tak, a XL kongresszus és ha­zánk felszabadulás inak 30. évfordulója tiszteletére pluszt is vállaltak. Ezzel kívánják ünnepelni e. kettős nagy ese­ményt S, míg a latolgatok, akik azon 'meditálnak érde­mes-e tenni a közösségért vagy sem, ezek az elkötele­zett emberek tettek érte. És a kispolgáriaskodás helyett munkájukkal járultak hozzá, hogy több gyerek kerülhessen óvodába, bölcsődébe, iskolá­ba, hogy több ipari tanuló jusson munkapadhoz, hogy több, faluról bekerült gyerek leijén otthonra a diákottho­nokban, hogy. több meleg, fé­szek legyen a munkáscsalá­doknak. ezért közmegbecsü­lésben LEGYEN RÉSZE mindazoknak, akik kötelessé­geiken túl valami kis pluszt adtak. Fark&s Kálmán ■pgy kicsit mintha „nő- É- uralom” lenne a raka- saazi tantestületben — je­gyeztük meg vendéglátóink- lak a taggyűlés előtti be­szélgetésen. Nő az igazgató, íz igazgatóhelyettes, (aki egy­sen párttitkár). A háromta­gú pártvezetőség nőkből áll. itt nincs is szükség külön nő­politikára? — De van — mondták si- stve a tantestületben. Sőt, sppen ezért van nagy szük­ség a nőpolitikára, hisz a 36 ágú tantestületben, mindössze ellene férfi van. Betegség, szülés, gyermekgondozási szabadság, tanulás és az ezek következtében folyton igazí­tásra szoruló órarend, tan­tárgyfelosztás csak a legna­gyobb alapossággal oldható meg. Mármint úgy, hogy a nevelőknek is jó legyen és az iskolai oktatás- se kerüljön hátrányba. Ebben a szak­mai vezetés mellett nem kis szerep jut a tizennégy tagú pártszervezetnek.- Délután 4-re hirdették. a taggyűlés kezdetét. Hekmann Ferencné, a pedagógus párt- szervezet titkára némi izga­lommal nézegette óráját és a taggyűlés , színhelyének kije­lölt tantermet. Talán volt is alapja a szorongásnak, -hi­szem — amint megtudtuk — s decemberi beszámoló tag­gyűlést kétszer kellett össze­hívni, az első nem volt ha­tározatképes. Betegség, kül­földi út, s talán némi laza­ság. is okozta az első sikerte­lenséget... Jó negyedórás késéssel ez­úttal megkezdődhetett a ve­zetőségválasztó taggyűlés. Sajnos ketten így Is elkéstek. Á tanteremben helyet, fogla­ló párttagok figyelmét gyak­ran vonta el a folyosói záj. ‘Többször is benyitottak esti Iskolába járó fiátalok és fel­nőttek. A tanteremben szinte elveszett a tízegynéhány párt­tá*. Mennyivel közvetlenebb* családiasabb lett volna egy kisebb szoba, vagy ha ilyen az iskolában nincs, a művelő­dési ház kis klubterme! Az ünnepélyességet az úttörők köszöntése lett volna hivatott megadni, de úgy éreztük, ez elmaradhatott volna. Köny- nyen megkophat így e kö­szöntés fénye, s mi marad a nagyobb, jelentősebb ünnepi alkalmakra? A tággyűlés lényegét In­kább a tartalom adja, ezért is vártuk nagy érdeklődéssel a pedagógus ' pártszervezet tagságának véleményét, ál­lásfoglalását az irányelvek­ről és s szervezeti szabály­zat tervezetéről. A pártveze­tőség beszámolója azonban — a jó szándék és igyekezet el­lenére — kicsit célt: tévesz­tett. A ’ pártszervezet tagjai által alkotott ás . gondosan összegyűjtött vélemények, ja­vaslatok, kérdések helyett a két fontos dokumentum ki­vonatos ismertetését nyújtot­ta. Szerencsére a hozzászólá­sok életszerűségről, a helyi és az országos dolog kapcso­latáról, a tennivalókról szól­tak. — Nekünk pedagógusoknak különösen sókat adott a X. kongresszus »határozata — fo­galmazott Várad! András. Ennek szellemében kezdődött el . az oktató-nevelő munka korszerűsítése, született meg az oktatáspolitikai határozat. Valósággá vált a tantervmó­dosítás, a tananyagcsökkenés, a nevelők túlterheltségének csökkentése, a gyermekes anyák szabad szombatja és még sorolhatnánk tovább. Rakamazón is mérhető a fej­lődés, az .utóbbi két évbén összefogással óvoda épült; — A mi községünket sokan irigyelték és irigylík. . Talán jo'ggal. A Győzelem Tsz ma­gas színvonalon: üzemszerű­en termel, van egv .világplá- cón is helytálló cipész ktsz- . ünk, • gazdaságilag sokat­södött Rakamaz. De az isko­láink zsúfoltak, sok a szük­ség-, a vályogfalas terem, Szeretnénk a jövőben felzár­kózni, ebben is a többi köz­séghez. Mi foglalkoztatja még a rakamazi nevelőket? Hogy kevesebb legyen az alsó tagozatokban a. bukás. Többen végezzék el az álta­lános iskola nyolc osztályát Előre haladást érjenek el a cigánycsaládoknál. (Kövesd! József.) Egyetlen pedagógus se érezze magát kívülállónak, ne legyen befelőfordulás tan­testületen, a községen belül. (Nagy Imre.) Minden tanítási órán politizáljanak a neve­lők a saját tárgyuk lehetősé­gei szerint. Ne legyen egyet­len kommunista- pedagógus, aki nem mutat példát a mun­kában, a magatartásában, mert a község közvéleményé­nek reflektorfényében . mo­zognak ' a nevelők az iskolá­ban éppúgy, mint azon kí­vül™ (Várad! András). . A kilenc, .általános iskolai tanítóból, tanárból és Öt technikai dolgozóból álló pártszervezet ismét három pedagógusnőt választott a pártvezetőségbe, s két férfi- küldöttet a felsőbb. pártszer­vek értekezletére; Az iskola igazgatónője, Radnaí István­ná pártónkívülí.; Nem titkol­ja, hogv azért várta még a taggyűlés végét,- mert érdekli a' választás eredménye. A tagság ismét ’ Hekmann Fe­rencnél választotta meg a pártszervezet titkárának. Bi­zonyára könnyebb így szót érteni, hogy az igazgató és a párttítkár nő? — Lehet, hogy túlzás, de néha egymás gondolatát. is kitaláljuk — mondja az igaz­gatónő. — Talán azért, mind­ketten, és persze a tantestület ; nagy többsége is, abból indul ki, hogyan tehetnénk még 1 jobbá a munkánkat * ■ 9Í G» A * ^ 1 ^ * ■ja tűrnie v köteles 1975-ben a IV.' ötéves terv utolsó évébe léptünk. A leg­több vállalatnál már elké­szítették a ‘tervidőszak befe­jező évére szóló gazdálkodá­si terveket. Tudták-e ’ .telje­síteni. a IV ötéves terV elő­irányzatait? ; Termelésük mennyire gazdagította a me­gyét, a népgazdaságot? Mi­re kell jobban vigyázniuk az ötödik évben?. Többek között ezekre a kérdésekre kérettünk választ a nyír­egyházi gumigyárban. Gazdaságos*^ A ma már több, mint két­ezer. szabolcsi munkást fog­lalkoztató gyár a .megyei ipartelepítés fontos bázisa. Az 1968-as elképzelések sze­rint könnyű gumiipari ter­melés gyártására tervezték a nyíregyházi Taurust, de a^ iy. ötéves terv során átprófilozták nehéz műsza­ki gumigyártásra. Az átala­kítást vállalati, a • gumiipar távlati céljainak megvalósí­tása tette szükségessé. A megfelelő termékszerkezet kialakítása érdekében két új' Üzemet.— a kerékpárköpenyt és a pneutömlőt — „hozták le” Budapestről a nyíregy­házi' gyárba, . s megszüntet­ték az elavult technológiá­val dolgozó labdaüzemet és laticelüzemet; s nem gyárt­ják már az orvosegészség- ügvi cikkeket, sem. Az utóbbi négy évben lét­rejött a gumigyárban egy olyan termékösszetétel, amely lehetővé tette, hogy a termelés 80 százalékát öt üzemben — a oneutömlő- ben, a kerékpárköpenyben, a kerékpártömlőben, a sző- nvegüzemben és a camping- üzejgbpnyfjp/ ypjfipit^c njeg. 1972,-ben; y+bráxiyban létre­hozták a konfekcionáló üze­met, kihasználva a hglvi munkaerő-felesleget és épí­tési beruházás nélkül ide telepítették a múlt évben a PVC-, az idén oedig a fonal­burkoló üzemet. Nagyobb rá­fordítás nélkül szervezték meg a most 180 embert fog­lalkoztató ibrányi telep munkáját, s ezzel lehetővé tették, hogy ineázás helyett az üzemet vitték az ibrá- nyiak helyébe. Gyáron belül viszont — a régi üzemek helyén — kialakították a gumisiló üzemszerű gyártá­sát, s ez az új termék je­lentős exportbevételhez jut­tathatja majd,a gyáriakat. Megtorpanás 1972-ben A célszerű termékszerke­zet megteremtésének’ volt köszönhető elsősorban, hogy a gyár termelési eredménye négy év alatt dinamikusan és nagyléptékűé« • emelke­dett. A bázisévben — 1970— .ben — 379,8 milliós terme­lést valósítottak meg, 1974- ben pedig majdnem s dup­láját.' 710 millióst. Egyetlen megtorpanást az 1972^-es év hozott.- Ekkor a tervezetthez képest. 43 milliós elmaradás­sal zárták az évet. Az okok az előző évi árleszállításra 'és két termékük nagyará­nyú termelöskietetere vezet­hetők vissza. A következő évben behozták, a hátrányt, s termelési tervüket 587 mil­lióra emelték az 1972-es 550- nel szemben és ezt 32,5 mil­lióval túlteljesítették. Az idén 24 százalékos termelés- felfutást értek el és tervü­ket 116 százalékra teljesí­tették. A gyár az egyre nagyobb volumenű termelést a ter­melékenység növelésével ér­te el elsősorban. A külön­böző intézkedések bevezeté­sénél fi evetembe vették a dolgozók begyakorlottságát, az alapvető termelést meg­valósító kutesg ériek maximá­lis kihasználására töreked­nek. .< csökken tették a ; nehéz fizikai munkát — mechanj- zálíák azokat a munkafo­lyamatokat, amelyeket ed­dig kézzel végeztek. Ahol csak lehetett célgépekkel is könnyítették a , munkát, ami egyben a termelékenység növelését eredményezte. Az utolsó tervév első negyedé­ben új szalagot állítanak be az ötszáz nőt foglalkoztató camplngüzemben, s ezzel megszüntetik a harmadik műszakot. Az éjszakai mű­szakot sókan nem tudták vállalni, s inkább úgy dön­töttek a szakemberek, hogy még egy matracfeléoítő sza­lagot helyeznek üzembe. A több, mint hatvan szocialis­ta brigád versenye, felaján­lásaik, s a gyárnál nagyon népszerű Ötletnapok rende­zése mind a magasabb ter­melést, a termelékenység növelését szolgálja. Az „ajánlat Az állandóan emelkedő termelési érték, bármilyen meglepően hangzik is, de nincs megfelelő összhangban a gyári- eredménnyel. 1973- ban például 619,5 nrrilió fo­rint termelés mellett 70,1 milliós nyereséget terveztek, de. 25,1 millió forint való­sult meg belőle. Ezekből a számokból úgy tűnik, hogy a tervezési elképzelések túl­haladnak a valós tényeken. Mi lehet a probléma? Miért nem realizálhatók az elkép­zelések? A gyári tervezés a buda­pesti központból indul. A ke­reskedelmi központ és a marketing főosztály a ki­emelt termékekre vonatko­zóan ajánlatot tesz a gyár­nak. Ezt követően a evár a rendelkezésére álló kapaci­tás szemszögéből vizsgálja a tervet, majd megteszi a vál­lalását és az egveztetosek után összeáll a gyári, éves terv. * í ■ Az ajSftláter(azonban nem. elée csak a kapacitás olda­láról vizsgálni. Leealább ennyire fontos, hogy felmér­jék a munkaerő-helyzetüket évenként. Ez az oldal talán nem olyan elsőrendű egy nagy múlttal rendelkező iparválte latnál, ott, ahol már gyakorlott szakmunkás- gárdával, törzcgárdávál dol­goznak legalább 20—25 éve, de nagyon lényeges egy al’g 7 éve letelepült iparvál­lalatnál. Ott. ahol a szak­munkásgárda még most van kialakulóban, ahol sok az olyan munkás, aki a mező­gazdaságot cserélte fel az iparral, ahol sokan ingáznak 20—30 kilométeres körzetből nap mint nap a munkahe­lyükre. Akik betanítása, ipa­ri munkássá nevelése hosszú éveket vesz igénybe és je­lentős anyagi terheket ró a gyárra. A törz'gárda évente 250 dolgozóval nő, több, mint hétszázan öt éve. háromszáz- huszonhéten tíz éve. és hu- szonkeíten húsz éve dolgoz­Dinamikus fejlődés a Taurus­ban nak a gyárban. A fluktuáció azonban jelentős. Tavaly 836-an mentek a gumigyár­ba, de 667-en kiléptek. Az idén az első félévben 466 az új dolgozók száma, a kilé­pettekké 369. Ezért keil a szakembereknek nagv fi­gyelmet fordítaniuk a terve­zésnél az úgynevezett helvi adottságokra, körülmények­re. Ezenkívül nehézséget okoa még a letelepített új üzemelő „ráállítása” a termelésre. A kerékpárköpeny- és a pneu* tömlőüzemek már Budapes­ten . is veszteségesen termel­tek! (Bár népgazdasági szinten az export biztosan hasznos.) Nem lesz könnyű olyan módszereket bevezet­ni, amelyekkel meg tudnák változtatni a helyzetet. Szár molniuk kell továbbá a vi­lágpiaci hatásokkal — anvag- árváltozásokkal — és elem­zőbb piackutatást kell végez­tetniük a íermelésfelfutásérfc1 A munkások szava Azok a hiányosságoké amelyeket az előbb említet­tünk, ismeretesek a szakem­berek előtt, s a következő éves tervét már ezek figye­lembevételével állították össze. A gyár a négy év alatt. a megye fontos ipart » ttallg^ta jól gazdálko­;,$o, .egységgé .fejlődött. Ezt a rangot elsősorban a dina­mikusan emelkedő termelé­se alapján vívta ki, d® az sem lényegtelen, hogy « dol­gozókkal közösen termelnek! Az idén is legalább 1600-an, vitatták meg az 1975-ös terv, feladatait, helyeselték a^t» hogy bár kisebb mértékű lesz a termelésfelfutás a ko­rábbiakhoz képest, de jobbi minőségű munkát végezhet“, nek. Céljuk a 854,3 milliós termelési terv megvalósítá­sa, az exportforgalom, az eredmény növelése. Felemelték szavukat a dőlj gőzök a szociális körülmé­nyek jobbá tételéért, az in*i gázók közlekedésének meg­oldásáért, a nehéz fizikai munkát csökkentő eljárások bevezetéséért. A IV. ötéves terv utolsó évének sikeréért ezen kívül még az is szük­séges, hogy a gazdasági ve­zetők, a brigádok egvember ként álljanak a célok meg-i valósítása mellé. Balogh Júliái II Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának illése Teljesítik a IV. ötéves terv feladatait, jól fejlődnek a fogyasztási szövetkezetek, erősödik a demokratikus ön- kormányzat, s mindez a tár- . sadalom, a szövetkezeti tag­ság és a lakoság érdekeinek megfelelően segíti elő a X. kongresszus határozataiban foglalt gazdaságpolitikai cé­lok megvalósulását — állapí­tották meg a Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Taná­csának pénteken délelőtt kez­dődött ülésén. Az alapvető cikkekből javult az ÁFÉS2- ek áruellátása, a múlt évben mintegy 67 milliárd forint­nyi árbevételt értek eh 10 százalékkal többet az 1973. évinél. Jól fejlődtek a ' ta­karékszövetkezetek is, betét- állományuk meghaladja’ a 7 milliárd forintot. A lakás­fenntartó szövetkezetek a-je­len tervidőszakban évente 8—1 10 ezer lakással gyarapodtak, ami ’ kétszerese a korábbi évek növekedésének. Jelen­leg több, mint 96 ezer lakás fenntartásáról gondoskodnak, Fejlődés tapasztalható az üdülő- és garáasszövetkeze- tek terén is. Jelentős — a múlt évben megközelítően 3,7 milliárd devizaforint volt — a szövetkezeti vállalatok külkereskedelmi forgalma. Az ülésen 1975 legfontoJ sabb feladatai közé sorolták az áruellátás további javítá­sát, a kis településeken az üzlethálózat napi cikk-kíná­latának növelését, a szövet­kezeti szaküzletek és áruhá­zak gazdaságosabb működé­sét, a választék bővítését! Nagy hangsúlyt kapott a be­ruházások és a. kistermelő gazdaságok tevékenységének fejlesztése i& Epizódok egy taggyűlésről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom