Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-17 / 14. szám
> fín. JsftuSr Vlf 0 KBLST-WXOTÁRORSZAw ^ Üdültetés c* 1 ■ „Osztályok”, árak, hozzájárulás A szabadságot minden évben úgy várják a családok, mint az ünnepeket. Ilyenkor nem a kötelesség parancsol, több hétig ki-ki kedve, lehetősége szerint él. A kikapcso. lódás legjobb formájának sokan a teljes környezetváltozást tartják: benépesülnek az üdülők, a családi nyaralók, tavasztól őszig csúcsforgalmat bonyolítanak le az utazási irodák. , Ám nincs mindenki abban ■ kedvező helyzetben, hogy összhang legyen igényei és lehetőségei között. Az emberek többségének nincs telke, hétvégi háza, nem futja rendszeres külföldi utazásokra. Még a vállalati és a SZOT-üdülőkbe sem kaphat mindenki beutalót, mert kevesebb a hely, mint ahányan igényt tartanak rá. A szükségesnél kevesebbel legfeljebb okosan lehet gazdálkodni, de a keresletet nem lehet kielégíteni. Gyakran azok sem jutnak beutalóhoz, akik legjobban megérdemelnék á társadalom támogatását: a nagy családok, a gyermeküket egyedül nevelők. Kényelemben, ellátással Uj üdülők sokasága épült az elmúlt évtizedekben, a hely mégis kevés maradt. Jogos a kérdés: miért? Elég összehasonlítani a nemrég megnyitott, első osztályú szálA számokból tulajdonképpen az is kiderül, hogy ilyen körülmények között szinte le- hetetlen az üdülési rendszer további fejlesztése. Ha viszont maradnak a régi állapotok, sokan ezután is hiába várnak évről évre a beutalókra. Uj térítési rendszer A SZOT ezért döntött a közelmúltban az üdülési költségek megváltoztatása mellett. Az új térítési rendszer alaptétele helyes és igazságos: aki többet kap, fizessen többet, tehát mindenki, aki másoknál kellemesebb körülmények között akarja tölteni szabadságát. t Az üdülőket ennek az elvnek megfelelően, akár a szállodákat, „osztályba” sorolták. Első-, másod- és harmadosztályú minősítést kaptak, az árak a két első kategóriában emelkedtek, a harmadikban változatlanok maradtak. A besorolás azonban kizárólag az üdülők állapotát, helyét, felszereltségét vette figyelembe, a különböző összegek az épületek által nyújtott adottságokat fejezik ki. Az étkezésért ezután sem kell se többet, se kevesebbet fizetni, mint régen. Bármelyik osztályba sorolták az üdülőt, a szakszervezet mindenütt a megszokott hozzájárulást tize ti. Naivság lenn* azt hinni, hogy a január elsejétől érvényes, magasabb térítések egy- csapásra új üdülők építését, a mostaniak korszerűsítését teszik lehetővé. Még a felemelt költségek is csupán töredékét adják a szükséges fedezetnek. (Az első kategória díja a kéthetes turnusra 504 forintra, a másodiké 336 forintra emelkedett. Az országban az üdülők 30 százaléka tartozik az első, 31 százaléka a második,' a fennmaradó 39 százalék pedig a változatlan áru harmadik kategóriába.) Az üdültetés fejlesztésének, fenntartásának gondja jórészt továbbra is az államháztartásra hárul. Megszűnik az egyenlősdi Mégis az a helyes út, hogy az üdülésben is megszűnjön az egyenlösdi. A realitás elvének az üdülésben is érvényre kell jutnia — a jövő érdekében. A szolgáltatások színvonalát kifejező térítés az adott helyzettel számol. A realitáshoz az is hozzátartozik, hogy a rendelet szigorúan kimondja: adott kereseti határon alul a felemelt költségeket a szakszervezet fizeti. Sőt: kötelessége, hogy megtérítse a különbséget. A megváltozott költségekben is a szociálpolitikai elvek érvényesülnek. A kiskeresetűek, a nagy családot eltartók, a gyermeküket egyedül nevelők továbbra sem fizetnek többet egy-egy beutalóért, mint eddig. A régi és az új ár közötti különbség azokra hárul, akik eddig az üdülésben velük egyenlő módon élvezték a kedvezményeket, holott náluk jóval kedvezőbbek a körülményeik. y. e. lodának is beillő üdülőket a régi, többnyire családi házakból átalakított épületekkel, hogy magunk is válaszolhassunk. Egyszerűen — igényesebbek lettünk. A városiak leszoktak a falusi rokonokról, beutalót kérnek, mint a vidékiek közül is egyre többén, akik szintén üdülőben szeretnék eltölteni a szabadságukat. Kényelemben, teljes ellátással, s nem is akárhol. Vízpartra, korszerű üdülőbe mindenki szívesebben megy, mint kevésbé kényelmes körülmények közé. A SZOT éppen ezért az elmúlt években kénytelen volt több régi üdülőt korszerűtlennek nyilvánítani. Ezek nem feleltek meg a legelemibb követelményeknek sem, nem volt folyóvíz, csatornázás, főzési lehetőség. Az új létesítmények férőhelyeinek egyrésze így csunán a bezárt nyaralókét pótolta. A magasabb színvonal természetesen több pénzbe is került. Egyetlen üdülőférőhely létesítése az elmúlt évben megközelítette a 300 ezer forintot Könnyű felfedezni, mekkora az aránytalanság a kéthetes beutalók 252 forintja, és az építési költségek között. Még az önköltséges beutalók valamivel magasabb összege is csepp a tengerben, ha összehasonlítjuk az üdülők építésére, fenntartására „közpénzből” fordított összeget egy-egy beutaló árával. Ha teljes özem dolgozik, nyolc óránként mintegy 30 000 üveg Sztár üdítőt töltenek meg a Szeszipari Vállalót deme- cseri üzemében. Képünkön: Molnár Istvánné a palackozó gépet kezeli. (Hammel József felvétele) Fiúknak Január 13-tól 19-ig pályaválasztási kiállítást rendeznek a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola kerengő- jében. A diákok itt „élőben” is láthatják a különböző szakmák termékeit, a különböző hivatások jelképeit. A kiállítás anyagában megyénkben most először szerepel a három katonai főiskola bemutatása. Nyilván azzal a céllal, hogy a fiúk bepillantást nyerhessenek a katonai életbe és ha kedvük kerekedik hozzá, tiszti pályát válasszanak maguknak. A katonai kiállítás nemcsak szemléltető, de kézzel fogható, a szó szoros értelmében. Mert a diákok — bizonyára életükben először — láthatják és kezelhetik a működőképes légvédelmi géppuskát, a modern géppisztolyt, a sugárszennyeződést mérő műszereket. A valódi harckocsi nem fért bé, an- - nak a kicsinyített mását hozták el — a fiúk legnagyobb örömére. Hosszú ideig figyeltük a kiállítást és azt tapasztaltuk, hogy a legnagyobb érdeklődést a katonai kiállítás váltotta ki. Jó lenne, ha a jövőben / megrendezésre kerülő pályaválasztási kiállításokról sem Irányoznának a katonák. A nyíregyházi, az orosi és más települések d:ákjai nemcsak a fegyvereket forgatták, hanem a szemüket is. Érdeklődve olvasták, hogy a három főiskolán tanulmányi pótlék is adható. Vitatkoztak, érdeklődtek: „Mit jelent az, hogy a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola üzemmérnöki képesítést ad?” A Zalka Máté Műszaki Főiskolán légvédelmi ra- kétásnak lehet tanúink A Korsu*h Lajos Főiskolán páncélos, vaav határőr tiszt lehet a diákból. Érdeklődtek a fiúk és nem volt, aki válaszoljon nekik. Többnyire ott állt ugyan egy civil fiatalember és a géppisztoly működési elvét magyarázta. de a száz. meg száz kérdésre egvedül nem tudott válaszolni. T->lán nem ártana ideáljftani egy élő katonát és az sem ártana, sőt. egyenesen használna, ha a tanulókkal nemcmk a fizikatanárok jönnének el. hanem azok a tanárok is, ak;k a honvédelmi nevelő szerepét töltik be. Talán a propaganda ' hiányának „köszönhető”, hogy középisknjáro'k alig látogatták a kiállítást. Pedig érettségi titán ők Is megt vas- és fémsTnrkezeti lakatos szakmát, katonatiszte Kkoiéra nedig Érdmpos a ki-iuttésm eltűnniük a középiskolásoknak. W. 1* Büntetése: Javító-nevelő munka A JAVITŐ-NEVELÖ MUNKA intézményét az 1950. évi II. törvény honosította meg büntetőjogunkban. Az azóta eltelt közel negyed- százados időszak igazolta a javító-nevelő munka létjogosultságát. megfelelő helyét a bűncselekményt elkövetők nevelését szolgáló egvéb intézménvek között A Büntető Törvénvkönyv (Etk.) széles terüléten teszi lehetővé alkalmazását. A javító-nevelő munkára ítélt köteles a bíróság által meghatározott természetű munkát végezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható. A javító-nevelő munkát rendszerint -z íté- le+hnramiaknri munkahelyen kell letölteni. A jogszabály naev ielenföcéget tulajdonít a munkahelyi kollektíva nevelő jellemformáló hatásának. Tulajdonképpen ez • javító-nevelő munka lényegé. Végrehajtása állasai szervnél, illetve sxövetkezetnél lehetséges. Kisiparosnál nem hajtható végre. AZ elítélt munkabékéből — a bíróság rendelkezésének megfelelően^ — 5—200/o-ig terjedő részt az állam javára kell levonni. A munkaviszonyban álló dolgozó részére biztosított mindazok a jogok, amelyek a büntetés céljával nincsenek ellentétben, az elítéltet is megilletik. Meg kell jegyezni viszont, hogy a javítónevelő munka nem munkaviszony, hanem büntetőjogviszony. s a munkaviszonytól az az alapvető tény különbözteti meg. hogy a javító-nevelő munka büntetés amelyet a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt alkalmaz E jellegéből következik. hogy az ítélethozatalkor fennállott munkaviszony a Javító-nevelő munka végrehajtása alatt asftnetel. Az elítélt nem részesülhet évi rendes vagy rendkívüli szabadságban, fizetés nélküli szabadságban, a javító-nevelő munka tartama alatt végzett munkája alapján jutalomban. vagy más jutalom jellegű juttatásban nem részesíthető. A legrövidebb tartama 3 hónap, a leghosszabb pedig 1 év és 6 hónap, halmazati és összbüntetés esetén 2 év. Minthogy a munka végzése alapvető követelmény, nem lehet beszámítani azt az idót, amely alatt az elítélt a munkát általában önhibájából nem végzi. Nem tekinthető önhibának az üzemi balesetből, illetve foglalkozásból származó betegség folytán betegállományban töltött idő, ezért az beszámítandó. Nem számítható be viszont az egyéb betegség folytán betegállományban A vállalat Igazgatójának feladata többek között; gondoskodni arróL, hogy az elítélt terhére az ítélettel ösz- sze nem függő hátrányos megkülönböztetés ne érvényesüljön, felhívni az elítélt munkatársait, a vállalati szakszervezeti bizottságot és ifjúsági szervezetet az elítélt munkájának és magatartásának figyelemmel kísérésére, megjavítása érdekében, történő segítésére. Irányítására és ellenőrzésére. A, javító-nevelő munka végrehajtását a büntetésvégrehajtási intézet ellenőrzi. Ha az elítélt munkakötelezettségének alapos ok nélkül nem tesz eleget, vagy a munkafegyelmet súlyosan sértő egyéb magatartást tanúsít, a vállalat igazgatója haladéktalanul köteles «rÍH a büntetés-végrehajtási h»Egy év alatt Mátészalkán Felépül a nsegye második tejporgyára . A Szabolcs megyei Tejipari Vállalat fejlesztésének újabb fontos állomása 1975. A vállalat termelési szerkezetének átalakítására megépül Mátészalkán a vállalat második tejporgyára. Az új gyár napi 200 ezer liter tej feldolgozásáról gondoskodik. Megépítésére 130 millió forint kölcsönt vettek fel. Nem véletlen. Miközben van eldugott szabolcsi falu, amelynek a tejéből inggomb készül, a tejpor — amely eláll és Baranyába is elvihető — tőkés importot helyettesít. A gyár 1976-tól fog termelni, de évente négyszer annyi értékűt, mint amennyibe a tőkés importból behozott gépei kerülnek. A vállalatnak az egyik legfontosabb feladata jelenleg, hogy a több mint 130 milliós új tejporgyár beruházását a tervezéstől a kivitelezésen át az üzembe helyezésig egy év alatt biztosítsa. Ha ez sikerül, rekordteljesítmény lesz, és nem is első a vállalat történetében. Itt az a lényeg^ hogy a vállalat gondoskodik a beruházók, a tervezők, a kivitelezők, a különböző berendezéseket szállítók közötti együttműködésről. Az elmúlt két évben a nyíregyházi tejporgyárat és a tejüzemet 9 hónappal a tervezett határidő előtt adták át, ezzel a jó, korrekt együttműködéssel. Erről már az egész iparág mintát vett. Nem mellékes, hogy a mátészalkai új tejporgyár létesítésénél az eredeti technológiai terveket menet közben már úgy módosították, hogy a tüzelőolaj felhasználásáról a gazdaságosabb fűtőolaj-felhasználásra menjen át s hangsúly. Meg kell jegyezni, hogy a tüzelőolaj ára tonnánként ezer forinttal több, mint a fűtőolajé. Tehát a fűtőolaj felhasználása népgazdasági érdek. Ezt sikerült megértetni a tervezőkkel is. Az új tejporgyár tehát végső soron minden tekintetben hasznos beruházása lesz a népgazdaságnak. Időszerű a Kőtelező gépjármű-felelősségi biztosítás Magyarországon — a gépjármű-felelősségi biztosításon kívül — valamennyi biztosítás önkéntes jellegű. Ez á kivétel fontos közérdeket szolgál: egységes védelmet a közlekedésben részt vevő gyalogosnak, a gépjármű utasainak és a karambolban vétlen gépjármű-tulajdonosnak egyaránt. A gépjármű-felelősségi biztosítás társadalmi jelentősége elismert, mert az ország minden lakosát védi a gépjárművek által okozott károk anyagi következményeitől. Gyakran fordul elő, hogy a kárt okozó gépjárművezető fizetőképességét meghaladják az anyagi kötelezettségek: a vétlen üzembentartó kocsijában keletkezett károkon kívül megsérülhetnek emberek, akiknek gyógyítási költségeket, keresetkiesést, rokkantság esetén életjáradékot kell fizetni. Ezeket a kötelezettségeket vállalja át teljes mértékben a biztosító a balesetért felelős gépkocsivezető helyett a gépjármű-felelősségi biztosítás alapján. A kötelező gépjármű-felelősségi biztosítás 1975. évi díja január elsején esedékes. A magánautó- és motorkerékpár-tulajdonosok e hónapban megkapták a felelősségi biztosítási díj rendezésére szolgáló átutalási postautalványt. A személygépkocsi évi biztosítási díja változatlanul 460 forint, amely két egyenlő részletben: január és július hónapban fizethető; a motor- kerékpárok évi biztosítási aftenL A munkafegyelmet •értő fenti magatartások megállapítása esetén a bíróság a javító-nevelő munka még hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja át A MUNK AFEGYEL MET SÚLYOSAN SÉRTŐ magatartást állapított meg a bíróság azzal az elítélttel szemben, aki a Javítómunka megkezdése után néhány nappal két napot igazolatlanul mulasztott, majd hat napig volt távol önkényesen, s később el kellett távolítani a kijelölt munkahelyről. A javító-nevelő munkára elítélt — egyéb feltételek esetén — az ítélet jogerőre emelkedésének napján a törvény erejénél fogva mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos következmények alól, tehát nem tekintendő büntetett előéletűnek. Br Targa András eov«*vwtf flórén díja 100 forint, amely Januárban egy összegben esedékes, A biztosítási díj kiegyenlítését a postautalvány pdstaj keletbélyegzővel ellátott feladóvevénye igazolja. Azok a gépjármű-tulajdonosok, akik januárban nem kapták meg az értesítést és a postautalványt, az állandó lakhelyük szerint illetékes ÁB igazgatóságnál, vagy fióknál vehetik át, az 1974. évi díj kiegyenlítését igazold feladóvevény bemutatása mellett. A postautalvánnyal együtt a gépjármű-tulajdonosok űrlapot is kapnak, amelyen az esetleges változást (járművét nem üzemelteti, a járművet eladta, elajándékozta, vagy a közlekedésrendészet a forgalomból kivonta) 30 napon belül be kell jelenteni az állandó lakóhely szerint illetékes ÁB igazgató. Ságnál, vagy fióknál. Személyes reklamáció esetén gyorsítja az ügyintézést, ha a gépjármű-tulajdonosok bemutatják a kiküldött átutalási postautalványt, valamint az 1974. évi díj átutalását igazoló postai feladóvevényt. A változások bejelentés® minden gépjármű-tulajdonosnak érdeka Bevezetik a csekket a vállalatok fizetési forgalmában A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelkezése alapú ján április 1-től bevezetik a csekket a vállalatok fizetési forgalmában. A jövőben tehát a vállalatok az eddigi fizetési módokon kívül a csekkel való fizetésben is megállapodhatnak, ami gyorsítja és biztonságosabbá is teszi a kifizetést, illetve a* elszámolást. A fedezetlen csekk kibocsátóját ugyanis a törvény bünteti, így nem fordulhat elő, hogy követelésének behajtására az eladónak várnia kell. Kétféle csekket bocsátanak ki, készpénz, illetve elszámolási csekket. Ezek birtokosainak a bank azonnal kiszolgáltatja a készpénzt, illetve bankszámlájának javára írja a csekk összegét. Csekket egyébként azok a vállalatok vezethetnek be, amelyek a bankszámlájukat vezető pénzintézettel csekkczerződétf kötnek.
