Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-15 / 12. szám

W Ü975. JanuSr tH *SLCT-MAGYARöRSZÄ<f s Az ügyintézés: politika Jegyzetek a Nyíregyházi Városi Tanács pártszervezet!nek taggyűléséről • AZ ÜGYINTÉZÉS A TANÁCSON egy­ben politika is, mert a köztisztviselő magatar­tása, az ügyfélhez való viszonya nagymérték­ben befolyásolja az állampolgár véleményéi, az államhatalomról kialakuló álláspontját. A személyes felelősséggel végzett jó "ügyintézés egyúttal a leghatásosabb harc a bürokrácia ellen. Többek között ilyen gondolatokat ösz- : szegezett taggyűlési vitaindítójában Fodor Gé­za, a. Nyíregyházi Városi. Tanács pártszerve­zetének titkára, amikor a vezetőségválasztó taggyűlésen a pártdokumentumok, köztük a Központi Bizottság irányelvei kerültek , napi­rendre. Pontosan jelzi ez, hogy a tanácson dolgo­zó kommunisták maguk is az olyan jelensé­gek ellen emelnek szót, amelyeket az állam­polgárok gyakorta rajtuk kérnek számon. Az irányelvekben a párt Központi Bizottsága így fogalmaz: „A tanácsok népképviseleti, önkor­mányzati és államigazgatási szerepének kibon­takoztatása, munkájuk továbbfejlesztése folya­matos feladat.” Ennek szellemében kapott he­lyet a vitaindítóban is több olyan kérdés, amely alapvető témákat kezdett boncolni a „hogyan ?”-ra. Ezek a témák nemcsak abbán a körben lényegesek, ahol elhangzottak, ha­nem egyben közérdekűek is, . hiszen minden olyan ember igényével találkoznak, aki külön­böző ügyekben fordul a tanácshoz. Egyszerű, egyértelmű, közérthető tanácsi határozatok kellenek, célszerű volna csökkenteni az ügy­intézés áttételeit, a gyakorta hosszú ügyintézé­si folyamatok útvesztőit. A különböző jogsza­bályok azonban újratermelik ezeket, az. állam­igazgatási munka bürokratikus vonásai alig csökkennek. NEMCSAK A GONDOLATRÓL, hanem az sred ményékről és a lehetőségekről is sok szó esett a taggyűlésen. Vass Miklós például töb­bek között arról beszélt felszólalásában, hogy az államigazgatásban dolgozó szakemberek többféleképpen nyúlhatnak egy ügyirathoz. X.ehet csak az aktái nézni, & vezetni az ügyei a határidők és a jogszabályok paragrafusainak cseppet sem rövid útján. De lehet úgy is, hogy nemcsak a munkát adó ügyet, hanem annak politikai tartalmát is nézzük. Kettős haszna lehet ennek: a monoton, gépies ügyintézésnél sokkal könnyebb, kellemesebb és hálásabb az, ha a bizalommal hozzánk forduló embereknek segítünk. Ugyanekkor az emberek tanácsokba vetett bizalma is nagyobb lesz — és ezen a 'közéleti fórumon ez különösen fontos. Az irányelvekben. pontosan megfogalmaz­ta a Központi Bizottság.: „Szükséges, hogy a dolgozó tömegek a politikai közélet, valamint az 'államélet minden területén és szintjén na­gyobb arányban, hatékonyabban kapcsolód­hassanak be az ügyek intézésébe.“3 Nagyon fontos tennivalók vannak e területen Nyír­egyházán — mondta egy másik felszólaló —, mert például több tanácstagi választókerület­ben tapasztalták, hogy kiest az érdeklődés a tanácstagi beszámolók iráni: négy-öt körzet területéről érkezik annyi érdeklődő, amennyi egy helyről volna indokolt Ezek a fórumok többet érdemelnének, nagyobb érdeklődéssel gazdagabb lenne a véleménycsere, erősödne a lakosság és a tanács kapcsolata. A gond csak bizonyos területeken szorít: éppen az új vá­rosrészekben, az Északiban, a Jósavárosban, ,j,az összkomfortos városnegyedekben“ nem érdeklődnek eléggé a közűgyek iráni. Éppen ezért javasolta a felszólaló: a lakossággal tar­tott kapcsolatok egyes módszereit felül kellene vizsgálni, újabbak, hatékonyabbak 'bevezetésé­be ren szükség, f ÜK LEHETŐSÉGEKBŐL, de gazdaságpo­litikai témákról beszélt egy másik felszólaló, Vámos Tibor. Az irányelvekben szerepel, hogs' a tanácsoknak erősíteni ken a hatáskörűkbe tartozó- gazdasági és más intézmények felett gyakorolt- irányító, ellenőrző tevékenységüket. A tanács termelés- és eliátásfelügyeleti osztá­lyán dolgozó kommunistáknak nemcsak lehe­tőségük — hangsúlyozta a felszólaló —•, ha­nem' kötelességük az üzem- és munkaszerve­zési -intézkedések, 'a helyi tartalékok feltárá­sának segítése, a mezőgazdaságban az ipar­szerű termelési eljárások népszerűsítése. Még számos feltáratlan lehetőség van az üzemek kooperációinak szélesítésére. Az államigazga­tásban dolgozó párttagok ezeken a területeken kommunistákhoz méltó igényes munkát vé­gezhetnék. ­Természetesen ilyesmi el sem képzelhető olyan tanácsi dolgozóknál, akik mereven ra­gaszkodnak a szorosan vett szakterületükhöz és csak azt ismerik. A taggyűlésen felhívták a figyelmei: a pártszervezet jó ügyet szolgálna, ha kezdeményezné: bizonyos lényeges és.álta­lános tanácsi feladatokat, azoknak összefüg­géseit ismertessék meg az egész tanácsi appa­rátussal. Ezzel is hozzá lehetne járulni, hogy egy-egy illetékes ügyintéző ne csak az egyet­len, éppen asztalon lévő ügyei lássa, hanem legyen szélesebb látókörű, tudja érzékelni munkájának más terüeltekkel való kapcsola­tát, politikai hatását is.' Érdemes itt idézni Görög Kálmánná felszólalásának- egy ' részle­téi: gyakorta lehet tapasztalni, hogy a szak­apparátusban dolgozók körében sokan hajla­mosak a csak szakmai ismeretekre szorítkozó továbbképzésekre, és a politikai továbbkép­zési nem kezdeményezik. Az ilyen fontos mun­katerületen dolgozóknak meg kell magyarázni, hogy az egyre magasabb követelményeknek csak a politikailag és szakmailag egyaránt jó! felkészültek tehetnek eleget tartósan. AZ ÄLLAMIGAZGATAS SOK TERÜLE­TÉT érintették még a felszólalók, a taggyűlé­sek szüneteiben is jó néhány véleményt hal­lottunk erről a témáról. Olyan javaslatokat is, amelyek a jogszabályok dzsungelében való rendteremtési célozzák. A szaknyelven keret- jogszabályoknak nevezett témákról van szó: ilyen a lakásrendelet is, amelynek vázát a központi rendelkezések adták meg, de a vég­rehajtásban , a helyi tanácsrendeleté a -fő- sze­rep. Ez egyszerűsíti az ügyintézést, felelőssé­get, önálló kezdeményezőkészséget biztosít a tanácsnak, a tanácstagoknak. .Az első nyíregy­házi tapasztalatok ebben jók, a példák 'körét időszerű volna szélesíteni A_ városi tanács kommunistái felelősséggel szóltak, a Központi Bizottság irányelveinek más fejezeteiről is, kifejezték egyetértésüket. Természetes azonban, hogy a korábbi beszá­mold taggyűlésen, és a választásokat ■ megelő­ző pártcsoporí-értekezeteken saját munkaterü­letük témáiról hangzott el a legtöbb vélemény és javaslat. Reagálás ez arra is, hogy érdemes szólni. Mindazok az elmúlt négy évben történt intézkedések, amelyek a X. kongresszus állás­foglalása alapján, annak szellemében követ­keztek be a tanácsoknál (köztük, mint kiemel­kedő, a tanácstörvény), fokozta az érdeklő­dést, a tanácson dolgozó kommunisták kezde­ményezőkészségét. Éreztette hatását ez a jelölő bizottság mun­kájában is. Egyetlen esetben ugyan, de na­gyon lényeges hangsúlyt kapott: a pártveze­tőség egyik fiatal tagját többek között azért is jelölték a testületbe, mert nemcsak politikai­lag és szakmailag tájékozott, megbecsült em­ber, hanem azért is, mert a hozzá forduló ügy­felekkel mindig nagy körültekintéssel, gondo­san foglalkozik, kivívta az ő megbecsülésüket is. az Államigazgatásban dolgozd KOMMUNISTA számára ez lehet az egyik legnagyobb elismerés. Marik Sándor fi imánál úrékn&l végei ért ^ a karácsonyesti családi vacsora. A vendégek mogyo­rói ropogtattak. Lukás úr. Simánál sógora Mikysekkel máriásozoti ötfilléres alapon Simandlová asszony arról panaszkodott az unokanővé­rének, hogy mostanában min­denféle kétes egzisztenciák járkálnak seregestül a há­zakban Szégyen-gyalázat, tegnap valaki ellopta a le­nyúzott nyulát, amely az elő­szobában lógott. A gyerekek nagyapjuknak dicsekedtek . az ajándékaik­kal. Jozsko a prágai nagyné­nikéjétől. fűszerüzletei kapott ' — Szép üzlet — gyönyör­ködött benne a nagypapa, miközben kihuzigálta a mini­atűr fiókokat —, istenuccse, mini az igazi. Még a feliratok is itt vannak: feketebors, szegfiibors, köménymag... Ni­ni itt meg a mérleg a sú­lyokkal. És micsoda kassza!— Én is mindig ilyenről álmo­doztam, amikor kicsi voltam, örülsz ugye, kisfiam? Aztán odahívta Simandlová asszony apját: — Jakub, gye­re csakl Nézd meg ezt a bol­tot. A szádat is ellátodl ^ iakub oda&pegei és tágra Koréi Poiáeeks IDILL nyílt szemmel rácsodálkozott a játékra. — Tudod, mit, Jó­zef — indítványozta a nászá­nak —, te 'leszel a boltos, én meg eljövök hozzád vásárol­ná. — Jó feleize Jozef nagy­apó. —• Csíngiling — berregett a szájával Jakub apó és be­lépeti a bolzba. Jozef apó fürgén előjött és meghajolt: — Mit tetszik pa­rancsolni? — Kérek tíz deka kávét, egy kiló cukrot és egy csomag kávépótlót. Jozef nagyapa úgy tett, mintha az árui mérné, és közben dőlt belőle a szó: — Mi újság? Hogy szolgál a becses egészsége? Hát a ked­ves feleségéé? A gyerrnekécs- kék is jól vannak? Még mivel szolgálhatok, kérem szépen? Szappan, mosogatópor, Sep­rű, petróleum, . szegfűbors, gyömbér, feketebors, szóda, sütőpor?- Épp as tm&U kap­nám áraz. Semmit sem óhajt? Gondolkozzék csak, 'kedves uram, nehogy a felesége ösz- szeszidja otthon. — Azt hiszem, minden 'megvan — mondta némi töp­rengés után Jakub. — Tes­sék számolni. — Harminc korona ölvén, fillér — vágta rá. egyből Jo- zef. — Mennyi?1. — hördüli fel Jakub. — Maga címeres csir­kefogó! Nem fogok magánál vásárolni. — Micsoda, csirkefogó?! — csaziant fel Jozef. — Már megbocsásson, uram... Becsü­letes kereskedő vagyok, és nem zűröm, hogy égy jött- ment becsméreljen. - Mi tisz­tességes emberek vagyunk, de. maga... Figyelmeztettem is a fiamat; hogy ne vegye el a maguk A.nezskáját... de ki hallgat manapság az öregek­re? !, Gyöngy öiű családba nő­sült, mondhatom! — 'Ne merd ócsárolni a családunkat1 — kiabálta pulykavörösen Jakub. — A lányom.; hozományt is, kelen­gyéi is vitt . magával, min­dent. ahogy ülendő. Nem volt erőszak a disznótor. Ilyen vőlegényt, ajjaj, mennyik to- 'láttusúc volsaJLi Kávé éj félkor A nők általában nehezeb­ben viselik az éjszakai mun- . kát, mint a férfiak. Ha azon­ban jól végzik az ilyen mun­kát, megérdemelnek minden elismerést Sokan azt mond­ják, hogy ezek a lányok és asszonyok minden-harmadik héten négy műszakban, dol­goznak. A fokozott megter­helést, a helytállást hogyan ismert el társadalmunk és igyekeznek könnyíteni a nők éjszakai munkáján? Erre keresünk választ a megyéi kórházban, a Nyíregyházi Konzervgyárban és a nyíregy. házi vasútállomásom Kórház t magasabb pótlék A kórház igazgatója, dr. Urai György gondterheltnek látszik, amikor statisztikai adatokat sorol. A kórház dol­gozóinak több mint hetven százaléka nő, s közülük na­ponta kettőszázötven van tá­vol különböző okok miatt. Az elmúlt évben hatvan ápolónő vett búcsút a kórháztól, főleg az éjszakázás miatt, jelenleg huszonkét betöltetlen ápoló­női állás van, s éjszakai mun­kára csak szakképzett ápo­lónőt szabad beosztani. A társadalom fokozódó elisme­résének örül•az igazgató fő­orvos: szeptembertől 30 szá­zalékra emelték ez ápolónők éjszaka; pótdíját. Azokon az osztályokon, ahol fokozott az igénybevétel, az ápolónők a napi fizetésük 50 százalékát kapják éjszakai pótdíj címén. A sebészeten Csikai Berta­lanná ez osztály vezető főnő­vére. Ahogy sétálunk vele, gyereksírás töri meg a folyo­só csendjét. Magyarázza, hogy a betegnek nincs éjszaka, a sírás, a segélykérés ilyenkor is gyakran elhangzik. Itt csak az marad meg sokáig, aki igazán «hivatásának tekinti a betegek ápolását. Az „igazi” nővérek megértőek, segítő­készek egymás közt is. Jó példának hozza fel azt az esetet, amikor az egyik nővér a nappali munka után önként vállalta az éjszakai munkát a beteg társa helyett Egy má­sik nővért „osztályon belül” délelőttös munkára osztottak be, amíg a férje tanfolyamra járt A betegek ugyanis nem vehetik észre sem a létszám­hiányt, sem a nővérkék ott­honi gondjait Mire a társaság észbeka­pott, a nagypapák :'már egy­másnak estek, óriási csete­paté keletkezett, amit a kis Jozsinko bömbölése tett még színesebbé. — Adják vissza a boltomat! — üvöltötte tor- kaszakadiábőL — Adjátok vissza a játé­kát! — szólt energikus han­gon Simandová. — Szégyell- jéiek -magatokat, vénségiekre annyi eszetek sincs, mint egy zaknyos kőlyÖknek. A két öreget csak egyesüli erővel sikerült szétválasztani. A szoba kéz átellenes sarkába Ültették őket, hogy minél messzebb legyenek egymás­tól. — Tolvaj banda — mozgott Jakub . apó —, a bőrt is le­nyúznák az emberről! — Fütyülök az ilyen oe- vSJaré! — dohogott Jozef nagyapó. — Az embernek folyton csak kiadásai vannak, nyom az adó, ezekben meg egy szemernyi becsület sincs! Ha a konkurrendáknál akar vásárolni, tessék, csak men­jen.! Megélek maga nélkül is... A karácsonyfán ’barátságo­san hunyorogtak a gyertyák Csehbői fordította: ?/, > -ctVv/ \r AgyVé I Vígh Júlia már őt éve áll a betegek szolgálatában. Min­den harmadik héten késő es­te fehérbe öltözik, fejére tesz! a magas fityulát Másodma­gával hetven-nyolcvan em­ber kényelmére, egészségére, s nem túlzás: életére vigyáz reggelig. Ez a hivatás teljes embert kíván, ébernek kell lennj a váltásig S nem az a két kávé, hanem a felelősség­érzet tartja ébren a figyel­mét- Néha nemcsak egész­ségügyi, de emberi tanácsot is adnia kell A betegek egy része ugyanis ingerlékeny. Néhány nappal ezelőtt kap­ta meg visszamenőleg szep­tembertől a felemelt éjszakai pótdíjat. Nem tudja mennyi volt, nem tartja lényegesnek túlságosan, mert őt. nem az anyagiak kötik az osztályhoz. Azt mondja, némi előnye is van az éjszakai szolgálatnak: néha reggel hazamegy a Ti- szalökön élő szüleihez és se­gít nekik. legtöbbször azon­ban reggel hat után a nővér- szállásra megy pihenni Né­ha fáradtan is töpreng elalvás előtt: „Jaj, ennek a bácsinak nem ráztam fel a párnáját” Konzervgyár« üzem« szervezés Csabai Lászlóméval, a Nyír­egyházi Konzervgyár szak­szervezeti titkárával beszél­getünk, mielőtt lemennénk a csarnokba. Megnyugtató hí­reket hallunk tőle. Azt mond­ja, van itt 3, 2 és I műszakos beosztás, plusz van a kisma­maüzem, ahol nyolc órától 16 óráig dolgoznak. Hogy kit melyik műszakba osztanak be? Minden esetben egyezte­tik a vállalati érdeket a családi érdekkeL Egyműsza- kos beosztást kap az, aki egyedül neveli gyermekét vagy férjes ugyan, de három kiskorú gyermeket nevel. Jó néhányan önként vállalják az éjszakai műszakot, mert ra­gaszkodnak egy kollektívá­hoz, vagy a három műszakos beosztáshoz jobban igazodik a menetrendjük. Csabainé azt mondja, két felsőbb határo­zat látszólag ellentmond egy­másnak. Az egyik szerint a nagy értékű gépeken meg kell szervezni a három mű­szakos termelést a másik határozat értelmében a nő­ket lehetőleg fel kell menteni az éjszakai munka alól A gyár hatalmas csarnokát különböző áruval rakott üve­gek teszik változatossá. Az egyik ajtó közelében a mo­sásra váró üvegek szinte dombbá magasodnak. Itt ál! pettyes kendőben és fehér gumiköpenyben a többi, asz- szony között Pfflpp Mihályné. Nyíregyházán lakik, kétszo­bás, kertes házban. Minden harmadik héten kilenc óra­kor fel leéli állnia a tv elől, nem nézheti végig az izgal­mas krimit nem várhatja meg a jó film happy end-jét Mert a nagy értékű gépek mellett három műszakban kell termelni, itt a termelés alapanyaga romlandó, a be­főttet és a savanyúságot min­dennap elvárjuk asztalunk­ra. Szívesen jön késő este is, a szórakozásról könnyen le­mond. Három évvel ezelőtt csak az idénymunkára jelente kezeit ide. Aztán — mint ne­vetve mondja — itt maradt. Nem itt ragadt — az egészen mást jelent Termoszban hoz magával kávét és éjfélitor megissza. Ébren tartja őt a gépek zúgása is, meg a futó­szalag. Ha elbóbiskolna, . az üjjsSCSl "WBéwfc rfl-. £ Nők, akik éjszakai műszakban dolgoznak • vább és az felborítaná as egész brigád munkarendjét. A nagy lánya már férjhez ment, de még. .két gyerek várja otthon. Van úgy, hogy műszak után még rendet csi­nál a lakásban és csak aztán fekszik le. Délben aztán is­mét felkel. Nevet, amikor ezi hallja: 3 óra munka, £ őrs szórakozás, S óra alvás. Sze­rinte aki kevesebbet .aisriv, az többet él Ya«űte '. . női brigádok A vasútnál Január Í-P3Ú vezették be a 44 órás mun­kahetet Buczkó Ferenc, a nyíregyházi csomópont főnö­ke magyarázza: ez azt jelen­ti, hogy a kalauznők az ed­digi 2Iö helyett januártól csak 191 órát dolgoznak ha­vonta. A vasút nyíregyházi) vezetői már az új menetrend­ben. májusban elérték, hogy a kalauzhők este tízig haza­érnek Nyíregyházára, ~a kör­nyékbeliek pedig a nyíregy­házi laktanyában aludhatnak tíz után. Egy munkaszervezés most van folyamatban, amelynek eredményeként ja­nuár 15-tól új női brigádokat alakítanak a vonatkísérők között. S ezek a brigádok csak azokon a vonatokon tel­jesítenek szolgálatot, amelyek nappal közlekednek. H& a hasznos újítási javaslat SzS!~ '/ősi Jánosné jegyvizsgálótál származik. Az most érte üzen. Szőüősiné Óráson ’>w busszal jár szolgálatba. Sze­reti a szakmáját, talán azért is, mert többet keres az ápo­lónőktől és a konzervgyári asszonyoktól Fizetése átla­gosa n 32Ö6 forint Az utóbbi! időben a vasútnál is emelték az éjszakai pótdíjat Hegy mennyivel, most hirtelen nem jut eszébe- A régi éjszakai utazások viszont eszébe jut­nak és kissé keserű . szájízzel beszél Egy régi szolgálati be­osztás szerint este tízkor kel­lett jelentkeznie, de ehhez a jelentkezéshez fél kilenckor indult Orosról a busz. Éjsza­ka szolgálatban volt, másnap két órára ért haza. A -májusi ■ menetrend előtt aludt két- három órát a pesti, a máté­szalkai, vagy a vásárosnamé- nyi laktanyában. Hajnalban ismét ébresztették, 'indult a vonat vissza. Ebben az. idő­ben azonban három gyerme­ke névelésében- segített a vasút Is: Az egyik gyerekét elhelyezték a kaposvári MAV- nevelőotthonban.' ’ Elsejétől több időt tölthet gyermekei között és tizenötödikétől még többet Mert a vasútnál — akárcsak a konzervgyárban — könnyíteni akarnak a csa­ládanyák helyzetén. A kór­házban ugyanez a' cél-De ezeket a célokat nehéz elérni a betegek, a fogyasztók és az utasok hátránya nélkül Ne­héz, de nem lehetetlen. Hasonló célokat más p-wh is tűzhöz maga elé. _. .... vmüss«»«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom