Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-12 / 290. szám

* ICBLET-MAGYARORRTÄO * Berlin ja/asatai Kongresszusra készül az OKP TE LEX Látszólag „belnémet” ügy­nek tűnik az NDK és az NSZK közötti szwing-hitel- egvezmény, valamint az NDK kormányának néhány javaslata a bonni kabinet. Illetve a nyugat-berlini sze­nátus számára. Jelentőségé ben azonban mindez túlnő a két német állam határain, s fontos hozzájárulás az euró­pai béke. a földrész országa­inak együttműködése immár jó ideje taoasztalt egészséges folyamat boz. Hosszú út vezetett idáig tegyük hozzá: rögös, kitérők­kel tarkított út, amelynek kezdetén legfeljebb jámbor óhairiak tűnt mindaz, amit kedden e'te Berlinben, az NDK fővárosában nyilvános­ságra hoztak. Ha az olvasó figyelemmel kísérte, milyen javaslatokat tett az NDK minisztertaná­csa. könnyűszerrel megálla­píthatja: egytől egyig a min­dennapos élet megkönnyíté­sét célzó elképzelésekre, a két német állam polgárainak könnyebb, gyorsabb utazásá­ra, Nyugat-Berlin energia­gondjainak enyhítésére vo­natkoznak javaslatai. A bé­ke stratégiájának fontos ré­sze ez a lépés, híven tükrözi azt az igazságot, hogy az NDK kormányát kezdettől fogva a jószándék, a megér­tés vezérelte, amikor az NSZK-hoz fűződő kapcsola­tok megjavítása céljából a tárgyalóasztalhoz ültek kép­viselői. Mint a Neues Deuts­chland szerdai kommentár­ja .pegállapította: mindez a különböző társadalmi beren­dezkedésű államok békés együttélésének elve alapján történik. Sajnálatos, hogy a két né­met állam kapcsolatában már eddig- ;s nem követke­zett be a mostani javaslathoz hasonló számottevő előrelé­pés. Mindez annak a kor­szaknak a vitathatatlan kö­vetkezménye, amelyben Bonnból másként ítélték meg Berlint. Az NDK kormánya — számtalan javaslat b»'zo- nvítia — készen állt a kü­lönféle Vitás kérdések együt­tes áttekintésére, de ez elől bizonyos bonni körök egy­kor mereven elzárkóztak. őszinte örömmel és meg- előc»eá<%^ei fogadta az euró­pai közvélemény a berlini javallatokat. Abban a re­ményben. hogv az európai biztonság és egvüttműködés mostani foivama+áhan meg­értésre találnak Bonnban, s menvalős’dás’ikkal nemcsak a kőt német állam kapcsola­tainak megiavításához iá- niionk bog-rá hartem segítik a .földrész kedvező politikai légkörének tartóssá tÄtelÄt. Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága 1975. március 18—23-ra tűzte ki a párt soron következő. 14. országos kongresszusát Rómába. A KB ülésén, amely a kongresszus előkészületei­nek megkezdését jelentette, Enrico Berlinguer főtitkár háromórás beszámolójában részletesen és mélyen ele­mezte a jelenlegi nemzetközi helvzetet. ezzel összefüggés­ben Olaszország gazdasági, társadalmi és politikai vál­ságát problémáit. Felvázolta az OKP irányvonalát, a vál­ság megoldására szánt Javas­latait. „Naojainkban a tőkés or­szágok mélyülő és újfajta válsággal néznek szembe — mutatott rá az OKC vezető­je. — Nem időről időre visz- szatérő gazdasági válságról van szó, ez a válság kiterjed A Genfben ülésező euró­pai biztonsági értekezlet a hivatalos program szerint szerdán hét albizottságot fog­lalkoztatott. A diplomáciai terepet ezúttal a „harmadik kosár” uralta. Az úgynevezett humnitárius együttműködés témakörében délelőtt a kul­turális kérdésekkel foglalko­zó. délután az emberi kon­taktusok nemzetközi vonat­kozásait tárgyaló és a táié- koztatástlgvl albizottság ülé­sezett hivatalos és részben nem hivatalos szinten. A Vietnami ^Néphadsereg megalakulásának 30. év­fordulója alkalmából szerdán sajtótájékoztatót tartottak a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagy- követségén. Nguyen Duy Sanh ezredes, katonai attasé az évforduló jelentőségéről szólva vázolta a vietnami népnek a gyarma­tosítás az imperializmus el­leni küzdelmét. Szólt arról, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelme Vietnamban is előre vitte a forradalom ügyét. Elmondotta, hogy 1945. szeptember 2-án a forrada­lom fegvveres erői a VDK államának hadseregévé, a mai Vietnami Néphadse­reggé alakultak át. Az atta­sé szólt a francia imperia­listák elleni háborúról, meg­a gazdaságra, politikára, kultúrára, jelentkezik az egyes országodban és a nem­zetközi kapcsolatokban egy­aránt — hangoztatta Berlin­guer. — Legszembetűnőbb megnyilvánulási formája a növekvő és szédületes inflá­ció, amelynek megfékezése belső és külső akadályokba ütközik. Belső akadály az egyes országokban a munkás­osztály erősödő ellenállása a gazdasági visszaesés politi­kája. a defláció ellen, külső akadály a gazdaságok köl­csönös függése, amely lehe­tetlenné teszi, hogv minden ország egyidejűleg fékezze a behozatalt és fejlessze az exportot. Ez az egyidejű tö­rekvés élezi a konkurrencia- harcot az ellentéteket, fő­ként az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei kö­zött. Kedd óta és a hét végéig minden nap dolgozik a l. számú albizottság, amely aZ európai biztonság és együtt­működés politikai elveit szö- Vcgezi. A hadgyakorlatokra vonatkozó kölcsönös közlések és a megfigyelők meghívása szerepel a 2. számú albizott­ság naoirendién, amelynek alapján szerda délután is tárgyszerű megbeszélések fotvtak. Ebben a témakörben némi várakozás előzi meg a brüsszeli NATO-tanácskozás zárókövetkeztetéseit. emlékezett a Dien Bien Phu-i történelmi jelentőségű győ­zelemről, majd a vietnami népnek az amerikai agreíz- szorok elleni harcáról be­szélt, hangsúlyózván, hogy szívósan, elszántan 18 évig küzdött, hogy megvédje ha­záját. Harcának eredménye­képpen 115 éve e' • alka­lommal nincs országukban egyetlen megszálló külföldi katona sem. Hangsúlyozta, hogy az agresszorok elleni harcukban sok segítséget kapták a szocialista orszá­goktól. a gyarmati elnyomás ellen harcoló népektől, s küzdelmüket támogatták a vi­lág haladó erői. Végül köszönetét mondott hazánknak azért az interna­cionalista támogatásért, se­gítségért. amelvet a vietnami nép hősi harcához nyújtott. NAIROBI Az AFP francia huügynök- ség értesülése szerint Lau- renco Marques-ből, Mozam- bik fővárosából szerdán ki­utasítottak két portugál ál­lampolgárt, mert nyiltan szervezkedtek a gyarmatosí­tás felszámolásának megaka­dályozására. Az erről szóló hivatalos közleményt Vitor Crespo, Portugália mozambi­ki főbiztosának aláírásával Laurenco Marques-ben hoz­ták nyilvánosságra. SZÓFIA „Az ember és a Fekete­tenger” címmel az év elején meghirdetett nemzetközi foA tópályázat mintegy 2500 be­érkezett pályaművét nem­zetközi zsűri bírálta el Szó­fiában. Az öt nagvdíj közül az egyiket Lajos György, az MTI külföldi képszerkesztő­ségének fotóriportere nyerte el. Kiváló színes képkollek­cióját aranyéremmel és 5000 levával jutalmazták. A töb­bi aranyérmet, illetve nagy­díjat szovjet, olasz és két bolgár pályaműnek ítélték oda. A magyarok közül a színes képek kategóriájában Vencselley István ezüstérmet, Hamila Endre bronzérmet nyert. BRÜSSZEL Henry Kissinger amerikai külügyminiszter Brüsszelben megkezdte tárgyalásait a cip­rusi kérdésről. Az amerikai külügyminiszter előbb török kollégájával, Esenbellel foly­tatott tanácskozást, majd a görög külügyminisztert, Bici- oszt fogadta. Amerikai forrá­sok szerint az első megbe­szélések „tájékozódó jellegű­ek*’ voltak és Kissinger „nem tartja »reménvtelennek” a közvetítési kísérletet. BELGRAD ...Jugoszlávia és .az NSZK kormányának képviselői Belgrádban egvezm áfiyd; íhtak alá,' amelynek értelmében NvugátiNámetország 700 mil­lió márka hitelt nyújt Jugo­szláviának. ISZLÁMÁBÁD A pakisztáni kormány jó­váhagyta Azmat All Khan- nak. az északnyugati határ­vidéki tartomány erdőgazdál­kodási miniszterének letar­tóztatását. A minisztert az 1972. évi földreform törvény tudatos megsértése miatt vették őrizetbe. Muhammed Rasid földművelés- és élel­mezésügyi, a fejlődésben el­maradt területek ügyeinek minisztere az üggyel kapcso­latban kijelentette: a jövő­ben mindenkit bíróság elé állítanak, aki megpróbálja szabotálni a földreform meg­valósítását. Hí! albizottságban tárgyal az európai biztonsági értekezlet ——t ■"■■■■ 1 ' 30 éves a Vietnami Néphadsereg Varga Domokos: Kötyokkóstdqaló 2. Kéthónapos korában oda­került a madzagra az a harmónikaszerüen ki­húzható és összenyomható sárga műanyag oroszlán is, amit Dombi fiamtól kapott. Farkánál fogva akasztottuk fel. így épp szembe nézett a kicsivel. Mondhatnám: oro'sz. lánszemet néztek. Anyja tar­tott is tőle, hogy a lánya megijedhet, de azon semmi jele nem látszott a félelem­nek Sőt hamarosan elkezdett Lee felé nyulkálni, és nagy örömünkre sikerült is a ba- ju«*/*4 m^efoern5!. Ez a bajusz két műanyag- szálakból készült, amelynek az orrába fúrt lyukakon voltak átfűzve, úgy, hogy jobbra bal­ra ugyanakkora darab álljon ki belőlük Eredetileg három- szál volt. de látjuk egy nap, hogy már csak kettő van, meg egy üres lyuk. Ijedten ke­ressük,. hova lett a harmadik, nem ette-e meg a kicsi, de nem, ott kéklik a pólyája mellett a lepedőn. Addig rán­gatta, míg ki nem húzódott az oroszlán orrából, pedig elég szorosan járt. Anyja persze sietve kihúzta erre a másik kettőt is és a szemétbe dobta, "hiába tiltakoztam. — Nem kell kidobni, majd én beragasztom! — És ha nem jól ragasz­tod be. és mégis kihúzza? — Csak szeretné! — Akkor sé engedem! Gye­rekkel nem kísérletezünk! Leszerelte a farkát is, mi­vel hasonló két szálból ké­szült. Szegény Leó egészen kiment a formájából. Juci nem is igen nyulkált már utána, hisz ha megfogta is, az a nagy buta feje kisiklott a keze közül. El voltam keseredve. Mivel fog most szórakozni szegén? ? Próbáltam egyéb ráncigálni valókat akasztani a kezeügyé- be. Hiába, nem kellett neki semmi. Nem nyúlt se a kis­babáért, se a kiskanálért, se a műanyagkarikáért. Ráztam a madzagjukat, lengettem őket, akkor se. így akarta tán tudtunkra adni: őt továbbra is csak a kék bajusz érdekli. Csakhogy a kék bajuszt már rég elvitte a szemetes, sőt magát az oroszlánt Is. Addig húzogatták a nagyobb gyerekek, addig harmonikáz- tak vele, míg le nem vált a törzséről a feje. Mit csináljak? Fogtam egy csörgőt, s ahelyett, hogy fel­akasztottam volna, egyenest a Juci kezébe nyomtam. Hurokszerűen hajlított szá­ra volt, könnyen megmarkol­ta. Rázintott rajta egyet kettőt, de nemigen jöhetett még rá a maga kéthónapos kis eszével, hogy mennél job­ban rázza, annál jobban csö­rög. El is unta, le is ejtette. Megint odaadtam neki. Megfogta, a szeme fölé emel­te, és nézte egy darabig. Két­színű volt, fehér és kék, de mlntátlan. Nem talált rajta, úgy látszik, semmi érdekeset, mert ismét kieresztette a ke­zéből. Üjra odaadtam. Felemelte, mintha toeább akarná nézni. S ekkor ^R^etkezett be a nagy pillanat. Megmozdította a másik kezét is, a balt, s oda­nyúlt, kissé tétován, de félre­érthetetlen szándékkal. Nem sokáig kellett kísérleteznie, máris két kézzel fogta a csörgő szárát. Majd eleresz­tette a jobb kezével, de a ballal tovább markolta: si­került átvennie egyik kezéből (a másikba. — Képzeljétek mit tud Juci! — fogadtam aznap este az is­kolából hazatérő bátt.yait nén­iéit. S akkor még magam sem gondoltam, hogy ez a rövid mondat milyen gyakran fel­csendülő csatakiáltás lesz a családban. Nem csak az én szájamról, az övékről is. Mikor ők nőttek-növeked- tek, épp ilyen örömmel lestük őket. mégse ennyi figyelem­mel Hajszoltabban éltünk, a saját létünk gondjaival job­ban eltelve. Most viszont úgy voltunk vele: Itt az utolsó al­kalom. Több gyerekünk nem­igen lesz, ezt kell még kiél­veznünk, amenyire csak le­het ffTi. ÄeeendSer ft Helsinki és a KGST J anuár l-től Finnország 60 százalékkal mér­sékli a legtöbb szocia­lista állam így hazánk ipari termékeire kirótt vámokat, rövidesen pedig gyakorlatilag vámmentesen kerülhetnek a finn piacra Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Csehszlovákia és az NDK árucikkei. A Szovjetunióval már jóval korábban, 1961-ben megvalósult a szabadkereske­delem. „Finnország Kelétre nyit” — írta a közelmúltban a tekintélyes svájci Neue Zürcher Zeitung. Idézi a finn központi bank októberi jelentését, amely többek kö­zött rámutat: „Finnország egyenlő kereskedelmi felté­teleket kíván nyűt jani a ke­leti és a nyugati Országok­nak”. Ebben a szellemben kötötte Helsinki az egyezmé­nyeket a szocialista álla­mokkal a kereskedelmi aka­dályok leépítéséről, cs ugyan­csak ez a gondolat núzódott meg a finn elhatározás mö­gött, hogy egyidejűleg lép közvetlen kapcsolatba a KGST-vel és a Közös Piac­cal. A KGST-vel kötött egyezmény tavaly júliusban lépett hatályba. Helsinki vé­leménye szerint a világgaz­daság közelmúltban lezaj­lott fejleményei, ha lehet, még fontosabbá tették azt az egyezményt A nyugati országodban mu­tatkozó gazdasági visszaesés rontotta Finnország export­lehetőségeit a kapitalista piacokon, kereskedelmi mér­lege az Idén a londoni Finan­cial Times szerint 800 mil­lió dolláros hiánnyal zárul. A szocialista országok stabil és- egyre bővülő "piacot jelen­tenek: a finn termékeknek — mutat rá a lap. Az energia­szűke különösen értékessé teszi a szovjet kőolaj szállítá­sokat, amelyek mértéké már meghaladja az évi 6 millió tonnát, az évente több, mint 1 milliárd köbméter szovjet Október végén tartotta má­sodik ülésszakát Helsinkiben a KGST és Finnország ve­gyesbizottsága, amely megtet­te első ajánlásait, hol méVít- sék el a kapcsolatokat. Mint Laine, finn külkereskedelmi miniszter az ülésszak után adott nyilatkozatában elmon­dotta, a legnagyobb előrelé­pés a vegyiparban történhet A vegyesbizottság ajánlotta a KGST-országoknak: kössenek hosszúlejáratú együttműkö­dési megállapodásokat Hel­sinkivel, A vegyiszálak, a mű­trágya, a festékek és a gyógy­szerek termelésének szakosí­tásáról. Ajánlás született a cellulózipari együttműködés elmélyítéséről is. Lehetősé­gek kínálkoznak úgyszintén a elsősorban az emelők, és útépítő gépek gyártásában jöhet létre megállapodás. A vámok leépítése és az elmélyülő munkamegosztás minden bizonnyal lökést ad Finnország és a KGST-orszá- gok kereskedelmének. Boronkay Tamás Budapestre érkezett Roy Hatfersley angol külügyi államminiszter Marjai»József, külügymi- nisztériumi államtitkár meg­hívására Budapestre érkezett Roy Hattersley, angol kül­ügyi allamminiszter. Az angol külügyi államminisztert a Ferihegyi repülőtéren Mar­jai József államtitkár, vala-­mint a külügyminisztérium több vezető munkatársa fo­gadta. Jelen volt John Wil­son, Nagy-Britannia é* Észak-Irország Egyesült Ki­rályságának budapesti nagy­követe Is. Nagy gyerekeinknek még újság volt ez az egész Juci- játék. Ők elég gyorsan jöt­tek egymásután, Andris, a legidősebb is kisiskolás volt még, amikor a hatodik meg­született. Sok gyönyörűséget nem leltek egymásban, az újabb és újabb bőgőmasinák­ban. Fel kellett serdülniük hozzá, hogy ők is rákapjanak a kölyökkóstolgatásra, Juci huguk jóízére, s így vegyenek leckét idejekorán az apaság­anyaság örömeiből. Nem egyformán kaptak rá. Ez alkat vagy hajlam dolga is, úgy látszik. Harmadik fi­am, az akkor tizenhétéves Dombi vált például a leglel­kesebb pótapává, őneki si­került az első mosolyt is fel­csillantania a kicsinek a szá­ja csücskében. Hisz mindnvájan moso­lyogtunk rá. Még vigyorog­tunk is, mikor a szelíd mo­soly nem látszott elegendő­nek. hogy kicsaljuk belőle a viszonzást. Már az egész csa­lád azt leste, mikor nevet végre, mikor nevet ö, nem volt az még igazi nevetés! De válasz volt, fél­reérthetetlen felelet Dombi arcának a komikus fintorai­ra. / Kicsik és nagyok ödagyfll- '' tek a kiságyhoz. Ott álltam magam is, kissé hátrébb tusz- koltatva, a mohón kiváncsi fiatalság által. Dombi bemu­tatta a produkciót. — Ide süs­setek! — mondta a sikere* férfi fölényével. Majd Juci­hoz fordult: Légy szíves, mo­solyogj ! Föléhajolt, majd fejét kis­sé följebb kapva, kivillantot­ta a fogsorát: szélesen elvi- gyorodott. A kicsi rábámult, s elhúzta ő Is a száját. — Láttátok? Hogyne láttuk volna. Már derültünk mi is. Sót a kama- szodófélben lévő Kismagdüs hangosan hahotázta bele a világba: / — Tud nevetni a Juci! Ha. haha! Ez áílati muris! Haha- hahaha! Élete második félévében kopott 1# legkisebb lányom­ról a Juci név, s ragadt rá • Bubu, immár levakar hatat­lanul Tolytatjukl földgázt, a Lengyelország ál­tal szállított szenet! (Épp • múlt héten született megálla­podás Lengyelországgal a szénexport bővítésé­ről: a jelenleg évi 3,5 millió tonna szénkivitelt 1990-ig 6—8 millió tonnára növelik.) A szocialista országok is szá­mítanak a fejlett finn faipar termékeire, s különféle fo­gyasztási cikkekre. (A közel­múltban tett piackutató lá­togatást Finnországban egy magyar küldöttség, Szurdi István belkereskedelmi mi­niszter vezetésével.) A kapcsolatokban még nagyok a kiaknázat­lan lehetőségek: bár a Szovjetunió IJinno’-szág legnagyobb külkereskedelmi partnere; a KGST-országok részesedése a finn exportban 15 az importban pedig 23 százalék körül alakul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom