Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-10 / 288. szám

octiíWflSÁf fttü^jürp-WAC'ir aroäszäci Befejeződött a „Szabolcsi Ifjúság44 szellemi vetélkedő Győztes: a nyíregyházi „Sipkay-ldub“ A zsűri helyesbít Nemrég „Ismét a dobo­gón” címmel megírtuk, hogy a mezőgazdasági fil­mek szabolcsi propagandis­tái, akik tavaly a megyék között meghirdetett ver­senyben megnyerték az el­ső díjat, az idén a harma­dik díjat szerezték meg. Ez csak részben igaz. A mezőgazdasági filmek for­galmazásáért és terjeszté­séért felelős Bárdi Margit, a megyei művelődési köz­pont munkatársa, valóban a harmadik díjat vette át. Hogy mégis helyesbíteni kell, az nem az ő hibája, sem a miénk. Az történt ugyanis, hogy a megyei mezőgazdasági filmtár vezetőjét arról ér­tesítették, nem a harmadik .díjat nyerte, mint ahogyan eddig hitte, hanem ismét az elsőt. Most már másod­szor, a 19 megye hasonló megbízással ellátott dolgo­zói közül. A mezőgazdasági filmtár fiatal gazdája szerényke­dik: nem az ő szorgalma teszi elsősorban, hogy Sza­bolcsban Ilyen nagy érdek­lődés van a mezőgazdasági oktató-nevelő filmek iránt. A mi megyénk olyan világ, ahol a kiskerttulajdonosok­tól kezdve, a termelőszö­vetkezeti vezetőkig min­denki érti már. hogy a me­zőgazdasági munkafolya­matok filmen való bemu­tatása a leghasznosabb ok­tatásformák egyike. így történt, hogy a több, mint háromszáz> filmből kétezer­szer kölcsönöztek. Gesztelyi N. Zoltán Ez ifjúságé; t Hazánkban kormányhatá­rozat foglalkozik az ifjúság számára nyújtandó pályavá­lasztási tanácsadással. A pá­lyaválasztási tanácsadó inté­zetek 1971 óta kialakult há­lózata jól kiegészül az iskolai pályaválasztási felelősök, va­lamint az üzemekben tevé­kenykedő pályaválasztási megbízottak munkájával. Ilyenformán sok száz szak­embert közvelenill, e pálya- választókat pedig közvetve érintő négvnaoos tanácskozás kezdődött hétfőn az Országos Pálvaválasztási Tanácsadó Intézetben. Nagy Imre munkaügyi mi­niszterhelyettes megnyitó szavai vezették be a pálya- választási tanácsadók Buda­pesten rendezett első nem­zetközi konferenciáját, ame­lyen részt vett Bulgária. Csehszlovákia, Kuba, Len­gyelország, az NDK, Romá­nia és a Szovjetunió delegá­ciója. A magyar delegációt Nagy László, az OPTI igaz­gatója vezeti. Homérosz szerint a bor el­űzi a bajokat és gondokat, megörvendezteti az ember lelkét, egészségessé, viruló- vá teszi a testet. De az óko­ri ember alkoholizmusa jó­formán összehasonlíthatat­lan napjaink alkohol iránti szenvedélyével. A régi ró­maiak ugyanis csak bort, esetleg sört fogyasztottak. — Az alkohol valójában ak­kor kezdett igazán veszé­lyessé válni az emberiség számára, amikor az arabok feltalálták a bórdesztillálást. A középkor óta ugyancsak megsokszorozódott az alko­holos italok választéka. Ma akármelyik falusi, városi élelmiszerboltban, presszó­ban vagy vendéglőben több tucat alkoholtartalmú italt talál a vásárló a tíz-egyné- hányféle soron kívül... KÉTES LELEMÉNYESSÉG Kínában fél évezreddel ez- Üőtt kiirtották a szőlőültet­A „Szabolcsi Ifjúság” szel­lemi vetélkedő döntőjére de­cember 8-án került sor. A selejtezők és az elődöntők során legjobb teljesítményt nyújtó nyolc csapat mérte össze tudását. A vetélkedő rendezői okul­tak a selejtezők és az elődön­tők tapasztalataiból, a szer­vezés, a kérdések összeállí­tása, valamint a játék leve­zetése elismerést és dicsére­tet érdemel. A javaslatok alapján igyekeztek játékot, és nem „tétre menő” szellemi párbajra emlékeztető ver­senyt összeállítani. * Néhány bemelegítő kér­dés után a verseny vizuális része következett. A 10 főből álló csapatoknak a levetített diafilmek alapján kellett fel­ismerni egy-egy híres írónak, történelmi személynek a szü­lőházát, illetve Nyíregyháza új épületeit, városrészeket stb. Kizárta a súgás és egyéb meg nem engedett segédesz­közök használatának a lehe­tőségét, hogy a csapatok egy­szerre dolgoztak, a válaszai­kat írásban kellett adni. Később szellemi totó bizto­sította a vidám, felszabadult légkört. A kérdések alapján a zsűri meggyőződött az if­júsági klubok tárgyi felké­Négy hónappal ezelőtt, ez év júliusában kötött szocialis­ta együttműködési szerződést Hajdú-Bihar, Szolnok és Sza- bolcs-Szatmár megye hat víz­mű vállalata, s az eddig vég­zett munkát értékelték a na­pokban. A Debreceni Nagyerdő Fürdő Vállalat a Víz, levegő, élet című kiállítás szervezé­sében végzett jelentős mun­kát. 100 szocialistabrlgád-ve- zetőt hívtak tanácskozásra egy héttel ezelőtt, hogy érté­keljék jubileumi felajánlásai­kat és döntsenek arról, mi­ben lehetnének a megyék egymás segítségére. A Debreceni Víz- és Csatorna­műveknél elkészült a vállala­ti újítási terv, a Hajdú-Bihar vényeket, hogy visszaszorít­sák az alkoholizmus terjedé­sét. A leleményes kínaiak fölfedezték: rizsből is lehet pálinkát főzni! A rizsfölde­ket viszont már nem lehe­tett pusztasággá tenni... — Az Amerikai Egyesült Álla­mokban 1919-ben bevezették a prohibiciót, a szeszes ita­lok előállításának és for­galomba hozatalának álla­mi tilalmát. Erre föllen­dült a szeszcsempészés, há­romszorosára növekedett a szeszforgalom, ugrásszerűen terjedt a banditizmus, geng­szterek ezreinek lett « biztos jövedelemforrása a rablott, lopott, külföldről titokban behozott szesz, úton-útfélen „bögrecsárdákban” mérték az alkoholos italokat. Ti­zennégy évvel később Roosevelt elnök megszüntette a prohibiciót. Egyébként se­hol a világon nem vezetett eredményre a szesztilalom. szültségéről, s a versenyzők általános tudásának mértéké­ről. A totó-kérdések sokré­tűek voltak: politika, kultú­ra, irodalom és gazdasági is­meretek szerepeltek benne. A vetélkedő szervezői az isme­retanyagot elgondolkodtató kérdések alapján igyekeztek felmérni, így a tárgyi tudá­son kívül a klubtagok fantá­ziájára is nagy szükség volt. Az utóbbinak különösen a verseny utolsó részében vet­ték nagy hasznát a fiatalok, a feladat ugyanis a következő volt: „Állítsanak össze egy ötletbörzét, amely elősegíti, hogy klubjuk programja ér­dekes, színes legyen és he­lyesen irányítsa a tagság ér­deklődését”. Nagyon sok hasznos és — ami szintén lé­nyeges — megvalósítható ötlet született, ígv nem 'vé­letlen. hogy a zsűri ennek a kérdésnek az értékelésére fordította a legtöbb időt. Ekkor a verseny már hat csapat számára véget ért, az el­ső helyen 2 csapat állt holtver­senyben, számukra még ne­héz percek vártak. Tetőfokán volt az izgalom. Az első he­lyért a két Sipkay Barna ne­vet viselő klub küzdött, a tuzséri és a nyíregyházi. Vil­lámkérdések következtek, majd a zsűri eredményhirde­megyeí vízműnél pedig fel­mérték, milyen területeken lehetne nagyobb ügyvitel-gé­pesítést végezni. A felmérést természetesen továbbadták a másik Öt vállalatnak Is. Java­solták, hogy a hat vállalat együtt vegyen részt az „Al­kotó Ifjúság” pályázatban. Javaslatot tettek a terve­zett közös üdülő helyére, a Tisza II. vízlépcső környékén. Végül pedig a Szabolcs-Szat- már megyei Víz- és Csator­namű Vállalat számolt be ed­dig végzett munkájáról. Itt tartották a tervezési részlegek vezetőinek tanácskozását is, ahol kölcsönösen ismertették az új vállalati terveket Meg­tekintették a vendégekkel a baktalórántházi szennyvíz­tisztító-telepet, a mátészalkai Az Egészségügyi ABC sze­rint : „alkoholtartalmú ita­lok mértéktelen fogyasztá­sa következtében kialakuló állapot, amely súlyos hely­zetbe hozza az egyént és környezetét. Az alkohol már aránylag kismértékben fo­gyasztva — az egészséges ember lelki életében, ma­gatartásában is változást okoz. Az idült alkoholista egészségi állapota pedig súlyosan romlik .. Az alko­holista családjával, kör­nyezetével szemben gátlás­talanná válik. Elhanyagolja kötelességét, munkáját. Csa­ládi élete szétzilálódik, munkateljesítménye meg­romlik, és az ivászat közben szerzett rossz társaság a bűnözés, az erkölcsi fertő vagy az elmegyógyintézet fe­lé sodorja az akarat nélküli embert...” CSAK EGY HÚSZAST— Rendőri kísérlettel érke­zett a gy-i kárhál «tose» tése: első helyezett a nyíregy­házi Sipkay Barna ifjúsági klub! A csapatok jutalmazására 18 ezer forint állt a zsűri ren­delkezésére. A verseny pá­lyázatában az első helyért 8, a másodikért 6, a harmadik helyezésért pedig 4 ezer fo­rint volt kitűzve. Ezt az elbí­rálást a zsűri helyesen — a következőképpen módosítot­ta. — Mivel egy megyei szintű verseny döntőjéről van szó, s így minden csapat felkészült­sége értékes, figyelemre mél­tó és feltétlenül értékelendő, úgy döntöttünk, hogy az első helyezésért 5 ezer, a másodi­kért 4, a harmadikért 3, a ne­gyedikért 2 ezer forint, va­lamint a többi négy csapat4 nak egy-egy ezer forint jutái-- mat adunk át. Egy-egy ok­levelet is kap minden egyes versenyző csapat, hiszen a döntőig való eljutás személy szerint is rendkívüli felké­szültséget igényel egy ilyen magas színvonalú, mintegy 200 csapattal induló verseny dötőjéig. . Gratulálunk nekik, és első­sorban a nyíregyházi Sipkay Barna ifjúsági klub győztes csapatának! A második he­lyezett tuzséri és a harmadik helyen végzett nyírmeggyesi klubnak. Kirják József és a nyíregyházi Castflloni medencéi Hat vállalat számolt itt be eddigi tapasztalatairól, a kö­zös vállalás teljesített pont­jairól. A SZAVICSAV ugyan csak egyedül képviseli Sza- bolcsot ebben a szerződésben, de már előre is elképzelhető, hogy más vállalatok által vég. zett kutatások, munkák is nagy segítségére lehetnek a vállalatnak. A szocialista együttműködési szerződés le­hetővé teszi, hogy ne kelljen minden kísérletet külön la el­végezni, hanem az ő tapasz­talataikért hasznos tanácso­kat kapnak, amelyek remél­hetőleg közvetlenül segítik a jobb eredmény elérését. — Jávor — tdly&ra egy fiatalember. Fe­kete, kerekképű fiú, amint jobb kezével a cigarettát a szájához emeli, ujjai tö­vén tetoválás létszik: Pl AT! — Mikor kezdtél inni? — Nyolcadikos voltam... — Miért iszol? — Apám bortermelő volt, bőven termett a szőlő. Az öregapám és az apám min­dig mondta: a bor egészsé­ges, attól tisztul az ember vére. — Miért kísér a rendőr? — Újévkor a haverommal kizsebeltünk egy srácot. In­ni akartunk. Erre kellett a gyerek pén­ze? Azt mondtad, van otthon bor elég. — Nem akartunk a ha­verral kigyalogolni hozzánk. Nagy hó, hideg volt és messze. — Tudod, hogy ez közön­séges rablás ? Meghökken: —Csak egy húszast vet­tünk el tőle... A fiatalembert a bíróság kötelező alkoholelvonásra, néhány hónap börtönbün­tetésre ítélte. (Kulcsár) (Folytatjuk) Életek mcgrontója: az alkohol (1.) ,,Bögrecsárda“ és rablás MI AZ ALKOHOLIZMUS? Együtt működéssel Közös üdülő a vízlépcsőnél Alig egy éve mutatta be a debreceni Csokonai Színház Szabó Magda „Kiálts város!” c. drámáját, melyet az elmúlt kedden már a televízióban is láthattunk. Mindenképpen jólesik a műsorszerkesztésnek ez a dicséretesen előzékeny gesztusa, hogy a jelentős új magyar drámát ilyen — né­mileg szokatlanul — gyorsan mutatták be a képernyőn. A darab a „debreceniség”-ről a történelmi válsághelyzetek­ben a város megóvásának mindenáron elsőbbséget adó hajdanvolt sajátos debreceni patriotizmusról szólt, ponto­sabban ennek a mentalitás­nak az emberi drámáiról egy adott történelmi pillanat­ban, 1604 októberében, a Bocskai-szabadságharc ide­jén. A színjátékban jól jel­lemzett ez a debreceniség: karakterét legélesebben a gazdag parasztpolgár város­tudata és nem egyszer a vak­buzgóságba hajló, türelmet­len kálvinista puritánsága adta meg, sokban tiszteletet parancsoló erényeivel és be­csületes méltóságával együtt, — egyszersmind azonban kor. iátozottságával is. Szabó Magda darabjában elsősorban Gál Nagy István, Debrecen főbírája, a dráma központi hőse és id. Portörő szenátor képviselte legjobban, legér­zékletesebben ezt a jellem- és magatartástípust, a külső és a színpadi események követ­keztében némileg kényszerűen humanizáltabban, mint pl. a főbíró sziklamerev édesany­ja. A „Kiálts város” elsősorban a főbíró lelkiismereti drá­mája, azért mert minden ál­dozatvállalása ellenére sem tudta megmenteni az ifj. Portörő szenátor, a leánya vőlegénye — de az 0 momfri ben mindenekelőtt rábízott debreceni polgár életét Gál Nagy István drámája mellett a leánya, Eszter drámája ke­vésbé volt meggyőző. Egész­séges, fiatal lázongása szerel­me kapcsán némileg túlfoko- zottnak, s történelmetlennek hatott. Szerelmének történet« és az ifjú Portörő elvesztése azonban szervesen illeszke­dett a dráma fő sodrába. Szabó Magda darabja h®» tásosan érvényesült a kép­ernyőn. A többnyire intériöz- jelenetek (a főbíró lakásán), kevés szereplő egyszerre je­lenléte a színpadon jó közel- képi bemutatásokat kínált, így követhető volt a szerep­lők minden arcvonásbeli rez­dülése, szövegük — szép, mértékletesen archaizált szö­veg — minden árnyalata, hangjuk minden finom tónú- sa. (Ami viszont a színjáték­ból hiányzott: a szélesebb tár­sadalmi háttér érzékeltetése a színpadon — arról nem a te­levízió tehet. Viszont ennek köszönhető a tévés közvetítés kamara játékszerű intimitása.) A szereplők közül kiemel­kedett Sárosdy Rezső főbírá­ja, Lontay Margit szigorúan hagyományőrző, élesen for­mált édesanyja és Gerbár Ti­bor görög kereskedője. Far­kas Zsuzsa kissé egysíkú sze­repét kevésbé tudta egyénire hangolni. Langmár Andráa díszletei, Greguss Ildikó jel­mezei hitelesen idézték a kort é# szolgálták a drámát Lendvay Ferenc egyszerűség­re törekvő rendezése teljea összhangban volt a fölemlí­tett puritanizmussal, persze jó értelemben: a színpadi ha­tások erőltetett keresése he­lyett a művet hagyta érvé­nyesülni. Merkovszky Pál As emlékezés törvényei. Sok ember életét keserítik meg az afféle vezetők, mint Poljakov igazgató Nyikolaj Jevdokimov regényében. Kor­társ írónk — mint a művéből vett epizódok is mutatták — nagyon egyértelműen arra a következtetésre jut, hogy a kritikát meg nem hallgató, a bírálókon bosszút álló, a ve­zetői tekintélyt rosszul értel­mező és — éppen ezért — rosszul is védelmező, zsarno­ki tulajdonságú, korlátolt gondolkodású vezetők alkal­matlanok arra, hogy a szocia­lista társadalomban emberek sorsát irányítsák. Az ilyenek végső soron gyávák, dogma­tikus, merev szemléleti és magatartásbeli sablonok vé­delme alatt követik el anti­szociális tetteiket mind be­osztottjaik, mind a saját csa­ládjuk ellen. öze Lajos — az író és a rendező, Balázs János felfo­gását érvényesítve — úgy ál­lította képzeletünk elé Polja- kovot, hogy semmi szánalmat nem éreztünk sorsának rossz­ra forduláson. Az író jobban árnyalta az igazgató egyéni­ségét, mint ahogyan az epi­zódokból kitűnhetett, azt nagyszerűen érzékeltette öze Lajos, hogy a Poljakovban időnként felvillanó emberi gesztusok végül is mindig meg­törnek jellemének hitványsá­gain. összeomlása elkerülhe­tetlen, mert erkölcse, maga­tartása nemcsak társadalom- ellenes. hanem önpusztító Is. Nők parasztudvaron. Sokfelé indulat, érzelem csa­tázik e két nőben magában is, de méginkább kettőjük kö­zött. A tanyai magányos öregasszony életének, múlt­jának kínját-keservét és ha­misságait befedték az önámí­tó hazugságok és az idő. E ■túli aáratt nyitogatja a ta­nyáról városra került, múlt­jához most vigaszért mene­külő fiatal nő, Katalin. Ket­tőjük között dramaturgiai kapcsolatot azzal teremtett a díjnyertes hangjáték szerző­je, Lázár Ervin, hogy élet­módjukat, szemléletüket ál­lítja szembe egymással: a kényszerű, szerelem nélküli házasságban a vagyongyara­pítás körül forgó, érzelmeket hazudó-hamisító életet az ér­telmes, a szabad, igaz_ életre való törekvéssel. Horváth Te­ri az öregasszony alakjában, jellemében és sorsában a gaz­dag író és rendezői megoldá­sokat, eszközöket felhasznál­va a tragikumot is igen kifejezően éreztette, azt hogy az öreg nő sorsát és jellemé­nek torzulását a környezet, az életmód, a társadalom okozta. A múltba kapaszkodó öregasszony szavaira a gyű­lölet és szeretet vegyülékével reagáló Katica érzelmi inga­dozásait , Bencze Ilona sok színnel tette valódivá. Möllere. A jelentős szín­művek rádtóváltozatát érde­mes elkészíteni, mert sokkal többet kap ilv módon a hall­gató a darabból és a színészi játékból, mintha színházi köz­vetítésben találkozna a művel. Több dráma rádióvál­tozata igazolta már ezt. Mi­hail Bulgakovnak a világiro­dalom halhatatlan drámaíró­járól — Moliere-ről — szóló színművét érdemes volt rá- diósítani, mert a szerepek és a cselekményvezetés alkal­masé tették rá. a mű monda­nivalója oedig ma is aktuális. A népes szerenlőgárdáhól Latinovits Zoltánt (Moliere), Suka Sándort (Bouton) és Ge­ro Zoltánt (Charron, Páris ér­seke) kell feltétlenül említe­ni Sered István ■ —+> ír HKÉPERNYORTlfil ft liMTW MELLETT

Next

/
Oldalképek
Tartalom