Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-10 / 288. szám
KFLET-MAGYARORSZAQ I $ IWrt 8ecetn1ier U Athén ■ korona nélkül Görögországban a monarchia elvesztette a játszmát. Konstantin, a száműze- -tésben élő király már érezhette helyzetének reménytelenségét mert néhány nappal korábban egy „demokratikus rohamában” azt nyilatkozta: hajlandó akár egvsze- rű polgárként is visszatérni Görögországba.- Hogy erre sor kerül-e, az sa jövő titka — de politikai fontossága egyébként sincs. -A monarchia és a köztársaság között döntő népszavazás a vártnál jóval nagyobb túlsúlyt eredményezett a köztársaság javára. A Görögországban hagyományos arányú. körülbelül 25 százalékos tartózkodás mellett a voksok jóval több mint kétharmada jutott a köztársaságra. Görögországban nem sokan ejtenek könnyet érte. Idegen, nemet származású uralkodó család volt, amelyet erőszakkal kényszerítettek rá a hajdani nagyhatalmak Görögország népére. Ráadásul: a második világháborút, majd a görög polgárháborút kővető időszakban a monarchia teljes súlyával fedezte az egymást követő, gyakorlatilag télfasisztának tekinthető „tekintélyuralmi kormányok” elnyomó politikáját. Sőt: Konstantin anyjának, a mérhetetlenül becsvágyó Friderika anyakirálynőnek vezetése alatt működő királyi kama- rilla voltaképDen „megágya- zott" az ezredesek fasiszta diktatúrájának. Hiszen 1965-ben, amikor a polgári demokrácia játéksza- baiyait betartó Papandreu- kormany ellen a hadsereg Garuxaliasz akkori hadügyminiszter irányításával puccira készülődött — az udvar a törvényes kormány helyett j egyértelműén ^hadsereget, választotta. 1965. július. 15-én . az úgynevezett „hideg királyi OjicCS” lemondatta Papandreu miniszterelnököt. Ettől kezdve. ajkifályt'Kámaiilr ‘ia által kijéiölt' IttíniszTéreK nökök vezetésével tántorgott Görögország az 1967 áprilisában bekövetkezett katonai puccs felé. November 17-én, a katonai rendszer bukását követő elsői és túlságosan is gyorsan tar-1 tott választáson a monarchia felett az ellenzéki pártok programja egyértelmű ítéle- j tét mondott. Nemcsak az' Egyesült Baloldal hanem a Papandreu fia által vezetett Pánhellén Szocialista Tömörülés és a Mavrosz által irányított, polgári középpártnak tekinthető Centrum Unió is: nyíltan felvette programjába a monarchia visszatérésének j elutasítását. Miután ezek a pártok a választásokon együttesen a szavazatok csaknem 46 százalékát szerezték meg. Konstantin veresége már előrevetette árnyékát. Köztudott volt az is, hogy Karamanlisz, a választásokon győztes konzervatív miniszterelnök sem híve a király visszatérésének nem annyira elvi okokból; sokkalta inkább azért, mert még korábbi miniszterelnökséee ideién éles személvi konfliktusba keveredett a királvi családdal és különösen annak kulisszák mögötti vezéralakjával. Friderikával. Ebben az értelemben a görög politika lényeges kérdései szempontjából a köztársaság melleti döntés pozitív jelentősége csak a jövőben bontakozik majd ki. A monarchia elvetése ugyanis megteremti a szükséges kereteket ahhoz, hogy a republikánus és baloldali ellenzék megerősödjék Görögországban A közvetlen jövő azonban Karamanliszé. Most már módja van dönteni arról hogy melyiket választja a köztársasági rendszer két lehetséges hatalmi formája közül. Az egyik változat a gaullista típusú „elnöki köztársaság”. a másik egv gyenge köztársasági elnök és mellette egv „miniszterelnöki kő-társaság” ... Görögország elhajította a koronát A tényleges hatalom ínost Karamanlisz kezébe került Bizakodó hangulat a Brezsnyev—Giscard- tárgyalások után A franciországi csúcsról szóló hivatalos anyagok és kcm.-ner.tárok a vasárnap reggeli moszkvai lapok mindegyikében csaknem két teljes oldalt foglaltak el. A legnagyobb figyelmet a szovjet hír- magyarázók körében természetesen a közös közlemény keltette, amely — a legfontosabb nemzetközi problémákat illetően — pontos választ ad a két legnagyobb európai ország „hovatartozásával” kapcsolatos kérdésekre. Oleg Oresztov, a Pravda szokásos heti nemzetközi szemléjében első helyen emeli ki az európai biztonsági konferenciával kapcsolatban egyeztetett szovjet—francia álláspontot, ameiy szerint megállapítást nvert: létrejöttek az előfeltételek az értekezlet legrövidebb időn belli1, való befejezéséhez, valamint ahhoz, hogy a tanácskozás harmadik szakasza és záró- dokumentumok aláírása legfelső szinten történjék. Nagy jelentőséget tulajdonít a Pravda kommentátora a franciaországi látogatás idején aláírt az 1975—79-es, ötéves gazdasági együttműködési egyezménynek. A Szovjetszkaja Rosszija tudósítása szerint, a Ram- bouijlet-i találkozót a feleknek az a világosan kifejezett óhaja jellemezte, hogy folytassák az eddigi előnyösnek és gyümölcsözőnek bizonyult együttműködést miij- ‘den területen, elsősorban politikai síkon. A tudósító hangsúlyozza: megértették ezt. végül azok a külföldi sajtómegfigyelők is, akik a találkozó első napjaiban sok erőt fecséreltek arra, hogy nézeteltéréseket kutassanak a tárgyalások fő témáiban. Ev vége az üzemekben (Folytatás az 1. oldalról) nem teljes egészsében lekötött a következő évre. Készülnek az 1975-ös terv ösz- szeállítására, amelyben a termelési érték a negyedik ötéves terv utolsó évére tervezett összegnek megközelít tőleg 45 millió forintnak — felel meg. * A_.iüiöipari vállalat egymillió forinttal teljesíti túl éves — 110 millió 800 ezer forintos tervét. A jó eredmény elsősorban a kongresszusi munkaverseny- mozgalom, a teljesítések következménye. A vállalat dolgozói — ’köztük 42 szociális- iá brigád — havonta 13—14 millió forint értéket termel, s ezek alapján még túl is teljesíthető az a hétmilliós érték, ami még hátravan, az idén. Ebben az évben elsősorban süteményfélékből nőtt meg a termelés, a lakossági igények miatt. 1974-ben 12 millió 300 ezer forintos beruházást kezdett meg a sütőipari vállalat. Két új üzemet építenek Tiszavasváriban és Záhonyban, amelyek 1975- ben készülnek el, s az idén még befejezik a baikánvi üzem rekonstrukcióját. Az,.új létesítmények a pontosabb és zavartalanabb ellátást szolgálják. valamint a jobb minőséget és a bővebb választékot. Legjobban az exoorttervé- nek teljesítésével áll a nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet. Termékeik 95 százalékát már elszállították az NDK-ba és Csehszlovákiába, az utolsó szállítmányt december 28-án indítják útjára. Számolnak azzal is hogy exoorttervüket 5—6 szérai^kal túlteljesítik. Belföldi feladata;kat viszont csak akkor tudiák ma- radélrialarml ellátni, ha harminc tonna finomlemezt rrrig kapnak Dunaújvárosból, vagy Csepelről. Termelésűket az év során alapanyag-és' alkatrészellátást gondok nehezítették. A legnehezebben a finomlemezhez és a hengerelt árukhoz jutottak, ezekért az anvagogkért az ország legkülönbözőbb részeit bejárták. A szövetkezet termelési értéke az idén 104 millió forint. Ez összegnek majdnem a felét a transzformátor-állomások gyártása adja, a többi radiátor, transzformá- tor-olajedény és egyéb vases fémipari termékek. Kövek és városok Lengyelországi emlékek (II.) A királyi palota, a nyáron még qliványerdőben. 7 ^achwatowicz professzor beszélgetésünk végefelé bevallotta: a munka kezdetén maga sem hitte volna, hogy az Óvárosból élő város lesz. Nem is akarta az ott felajánlott lakást elfogadni, s inkább Varsó egyik újopnan épített városrészébe húzódott, antik bútorokkal berendezett lakásába. Ma is az a véleménye, hogy az óvárosi rekonstrukció elsősorban nemzeti szükségszerűség volt. Azonban ma már szívesebben töltené napjait „művében”, ezzel is bizonyítván, hogy mint annyian, ő is szervesen a városhoz tartozónak, az ogvko- ri,>ep>tókkgp.§kOfik. megfelelő, és.. &.. .. j^len -városképébe j .Illeszkedő együttesnek tarfia a Stare Miasto-t, az új Óvárost. Ahogy a tíz éve még üres térségen már felhúzott egykori királyi palota mása is szervesen illeszkedik kelet felől az óvárosi együttesbe. A lengvel függetlenségnek, az önálló lengvel államiságnak ezt a szimbólumát a hitleristák tízezer, falba telepített dinamitrúd „segítségén vei” robbantották fel, és tették a föld színével egyenlővé. A berendezés számottevő részét, a terveket és a termeket ábrázoló fotókat azonban sikerült megmenten!. Sőt! Amikor a pusztítás réme fenyegetni kezdte az épületet, őrei — művészettörténészek, múzeológusok Lo- rentz professzor vezetésével — a kárpitokból, a falfestésből, a padlókból, és minden lehetséges helyről mintákat vették és jól elrejtve azokat készültek a háború és a megszállás utáni időkre: a palota újjáépítésére. így, amikor az évtizedes huzavona után megkezdődtek a munkálatok, tulaidonképpen minden egvütt volt. Kivéve... Nos, a huzavona nem volt véletlen. A népi hatalom lerombolt, elszegényedett országot örökölt, sok volt a ■tennivaló. Enni keltett „adni a lakos s f.gn n k.? s; ésh: --lak ásókat éníteni, Mágist;40_53-í-a- a telj- jes Óvatost 1 rekonstruálták és a következő években befejezték a varsái 700 m'emlék újiáépíését. Óriási áldozat volt ez! A legnagyobb, a 701. műemlék — az e^vkori királyi ■ palota újjáépítésére — ezért kerülhetett csak mostanában sor. M ieczyslaw Samborskié, a varsói királyi palota építkezésének főmérnökéé a szó:, — Az építkezés teljes költsége 700 millió zloty. Amikor elhatároztuk az újjáépítést. a a v * * I , t , tulajdonképpen csak az elhatározás volt meg; az anyagi fedezet kevésbé. Nemzeti gyűjtést indítottunk, és nagyon kellemes, ámbár várt meglepetésben volt részünk; < az itthon és külföldön élő lengyelek százezrei adakoztak a célra. Mostanig összesen 450 millió zloty és 440 000 dollár gyűlt egybe. Ez a péns már fedezi az eddigi munkálatokat. Az igazat megvallva, kicsit tartottunk a gyűjtéstől, ugyanis a háború óta egész generáció nőtt fel, amelynek emlékeiből hiányzott a palota kecses tömbjének és tornyáriak sziluettjev és amelynek szeme az Óváros melletti Palota tér nagy, szabad térségéhez szokott Nagy volt a meglepetésünk és az elégedettségünk, amikor azt tapasztaltuk, hogy pont ennek a nemzedéknek^ . (a 20-tól 40 évesek) adományai tették lehetővé elsősorban az építkezést. Samborski sietős léptekkel vitt körbe az építési területen, emeletről emeletre, • közben ömlött belőle a szó. Az öt fő részből álló palotát a XV. században kezdték / Nyolcvanévesen kezdte újra az életet, immár ki tudja hányadszor Táncsics Mihály. Egyszersmind folytatta töretlenül. Miként a Duna menti falvakban, úgy most a városban árulta lepedőbatyuba kötött könyveit. Járta az Üllői út hosz- szát és kiabálta: „Könyvet vegyenek!” Az eredmény siralmas. Mindössze az jelent számára némi örömet, hogy újsághirdetésre ■ megrendelnek tőle tíz darab könyvet a székesfehérváriak, tizet a gönciek, tizenkettőt pedig a nagybecskerekiek. Változatlanul az írói segélyegylet havi húsz forintja a biztos pénzforrás. Amikor aztán értesülnek nyomoráról a szervezett munkások, rendezvényeket tartanak tiszteletére és a befolyó össze- gecskékkel segélyezik a két öreget. Az egyik ilyen munkásrendezvényen például 42 forint hatvannyolc krajcár gyűlt össze, de a rendőrség elvett belőle tiw hat forintot engedélyilleték címén... Az orosházi olvasókör előbb harminc, majd tizenöt forintot küld. A kaposvári asztalos ifik három forintot .. És még ebben a szánandó helyzetében is akadnak gazfickók, akik nyerészkedésre használják nevét. A Budai Sörcsarnokban valami vigalmi bizottság mulatságot hirdet azzal az ürüggyel, hogy a rászoruló írót akarja segíteni. Ügyesek lévén, szép summát zsebelnek be, Táncsicsnak pedig nagylelkűen elküldenek öt forintot. Valamelyest élénkebb. nyugodtabb lett az élete, amikor a fiatalok is Pestre költöztek Komáromból. Csorba Géza, a vő jeles szerepet vitt a korabeli munkásmozgalomban, vezető személyisége volt a szocialista szervezkedésnek. Rengeteg cikket írt a Népszavába, amelyet egy ideig irányított. Az ő révény került szoros kapcsolatba Táncsics a főváros ipari munkásságával ffmrggjmMn «Ufa* gyűléseikre, előadásokat tartott, állandó szerzője lett a Népszavának. Természetesen, igen csekély tiszteletdíjért, vagy éppen semmiért, mert abban az időben a szervezett munkásság még jelentéktelen anyagi eszközökkel rendelkezett, örültek, hogy egyáltalán megjelenhetett a Népszava. A bizakodás hónapjai voltak ezek Táncsics számára. Látta az új erőt, amely majdan kézbe fogja venni győzelmes harca árán a társadalom, az ország ügyét. Hittel hirdette a dolgozó tömegek történelmi elhivatottságát. És hitte, hogy szegényen bár, de boldogságban élheti le hátralévő napjait. Eszter lánya gyermeket várt. Vég- re-valahára, ha nyolcvankétévesen is, de nagyapa lesz. Megszületett az unoka, a kis Ida, de milyen áron! Édesanyja belehalt a szülésbe 1881 nyarán. Ezt a gyászt már nem lehetett kiheverni. Ötödik gyermekét temette el a két boldogtalan ing, I*»”*» | vő, maga is belerokkanva lelkileg a tragédiába, gyengéd szeretettel óvta az öregeket, amíg az élet rendje szerint újra nem nősült. Az unokát pedig a hetvenéves Teréz istápolta, miközben szegényes háztartásuk ellátása mellett másokra főzött, mosott, takarított, némi ellenszolgáltatásért. Csorba Gézát vidékre szólította új állása és házassága. Mégsem szakadt meg családias kapcsolata az öregekkel, akik szinte lányuknak tekintették vejük második feleségét. Anyagilag rendbe jöttek, egyre több segítséget kaptak a szervezett munkásságtól, de Táncsics Mihály immár végképp búcsúzni készült. Hosszas betegeskedés után csendesen vált meg az élettől 1884 június 28-án. Ott kapott örök nyughelyét, ahol az árverezéssel földönfutóvá tették: a Józsefvárosban, a Kerepesi úti temetőben. Rokonlelkű barátja, az ugyancsak mélyről felvergődött nagy tudós, Hermann Ottó búcsúztatta a forradalmár írót — s miként a Népszava nevezte — a munkásság halottját. Szülőfalujától kapta az első szobrot. 1886-ban avatták fel ott, ahonnan elindult a halhatatlanságba. • VÉCZK. GERENCSÉR MIKLÓS: Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregény® 48. építeni, nagyjából a XVIIL század végére, az utolsó lengyel király Poniatowski Sza- niszló idejére nyerte el végleges alakját. A rekonstrukció a két emeletes épület' földszintjét és első emeletéi eredeti formájában állítja helyre. A második emelel modern belsőt kap és a termeket múzeumnak rendezik be. A L falakról még hiányzik a burkolat, a lábunk alatt építési törmelék csikorog, de a; termekben elhelyezett hatalmas fényképek már mutat-, ják a helyiségek, szobák múltbeli és jövendő arculat- tát. A megmentett és más főúri kastélyokból összegyű}-; tött berendezési tárgyak a belső munkálatok befejezése után, 1978-ra véglegesen helyükre kerülnek és megnyílik az „új”-régi királyi palota. A Palota téren üvegvitrinben ott áll a falaiban immár felépült palota makettje. Mellette hatalmas, országlátta persely. Kandi résein gyűrött bankók tömege kukucskál. S még bőven hullik közéjük az új iá. (Folytatjuk) Dérer Müdfe i r
