Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-01 / 281. szám

lfTf. SeSíM5ef * ffÉT Jff-M AÖYMtSSSíSRf i Évmilliárd, forint befektetésével Tovább épül Jósa vár és Újabb egymilliárd forintos költséggel tovább folytató­dik Jósaváros építése — ha­tározta el e héten tartott ülésén a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga. Jósaváros — ahol a negye­dik ötéves terv célcsoportos lakásépítkezéseinek nagy ré­sze zajlik — háromezer-hat- száz házgyári lakás elhe­lyezésére alkalmas. Az első ütemben körülbelül 1000 la­kást épített a tanács, hatszá­zat pedig az OTP. (Ezek csak a házgyári lakásokat jelentik a Korányi Frigyes üt. Eperjes, Ószölő és Gari1- baldi utcák által határolt te­rületen.) A következő ütemben az Őszőlő utcai oldalon is meg­kezdődik az építkezés. Négy­emeletes épületekben több, mint 900 lakás kap helyet, a tízemeletes épületekben pe­dig csaknem 1100 lakást he­lyeznek eL 1 A lakások mellett egy sor kapcsolódó beruházás is el­készül. Az ideköltöző csalá­dok gyermekei huszonnégy általános iskolai tantermet igényelnek majd, s körül­belül újabb háromszáz óvo­dai helyre is szükség lesz. A bölcsődeépítésnél 160 helyet terveznek. Kereskedelmi létesítmé­nyek: különböző boltok, szaküzletek 2300 négyzetmé­teren készülnek, a szolgál­tatás céljaira 240 négyzetmé­ternyi területet jelölnek ki. A felsorolásból néhány lé­tesítmény hiányzik, így az orvosi rendelők, gyógyszer- tárak is. Ez azért van, mert az első ütemben az egész la­kótelepet ellátó felnőtt, és gyermekszakrendelés, ter­hestanácsadó és a gyógyszer- tár létesítményei elkészül­nek. A másik figyelemre­méltó tény: az általános is­kolai tantermek, óvodai és bölcsödéi helvek száma a szokásos beruházási normák felett van. Szorító gondokat oldanak meg ezzel, amelyhez hozzájárul a társadalmi ösz- szefogás. a v^ros lakói által szervezett kommunista szom. batok, műszakok bevétele, amelyeket a gyermekintéz­mények bővítése érdekében ajánlottak fel. Érdemes néhány pillantást vetni a költségek egyes téte­leire: a lakások és a kapcso­lódó beruházások mellett négymillió forintot költenek a vízellátásra, csaknem ki­lencmilliót a szennyvízcsa­tornázásra, 23,8 milliót a csapadékvíz-elvezetés megol­dására. négy és fél milliót a gázellátás kiépítésére. több mint huszonnyolcmilliőt a távfűtés különböző építésé­re, fejlesztésére, vezetékcse­réjére, kilencmilliót a villa- mosenergia-hálózat kiépíté­sére, s jelentős összeget szán­nak út- és járdaépítésre, te­reprendezésre, parkosításra. Az egymilliárd forint fel- használásával a város egyik legszebb negyede épül ki, több, mint tizenötezer ember lakik majd itt néhány éven belül. A tárgyalóteremből Flört helyeit gyilkosság — Legalább huszonnégy órája halott — állapította meg a rendőrorvos, amikor megvizsgálta a lakásában holtan fekvő 51 éves, rok­kantsági nyugdíjas Rónaszé­ki József holttestét. A hely­színi szemlét végző rend­őröknek nem okozott külö­nösebb gondot megállapíta­ni, hogy bűncselekmény • történt: a hullaimellet't két szódásüveg volt. A hatósági tanúk pedig tudták, hogy Rónaszékinek több tízezer forintja van, amit nemrég elhunyt anyjától örökölt. A nyomozáshoz jelentős' segítséget adott egy közeli italbolt vezetője, aki elmond­ta, hogy előző délután járt ott Rónaszéki és kát fiatal lány ült az asztalához. A személy leírásból megállapít- tották, hogy az egyik nő Veréb Ágnes 22 éves, Nyír­egyháza, Sólyom utcai lakos, akit kétszer is elítéltek már markecolásért, a másik pe­dig a 17 éves nagykállói Zá­honyi Valéria, aki február­ban töltötte le szintén ittas ember kifosztása miatt ka­pott büntetését és azóta is csövezett. .A nyomozók április 10-én hajnalban — a helyszíni szemlé megkezdése után alig pár órával — Veréb Ágnes lakásán voltak, s ott talál­ták Záhonyi Valériát is. A két nő először felháboro­dott „a zaklatás miatt”, ngajd Záhonyi Valéria be­jelentette: én ütöttem fejbe Mókucit a szódás­üveggel, mert erőszakosko­dott velem. A rendőrségi vallomásokból nem lehetett kiszűrni, ki volt az igazi tet­tes, mert Záhonyi később visszavonta vallomását és azt mondta, csak azért vállalta magára, mert ő nem húzott kesztyűt mielőtt a szódás­üveggel ütütt volna, más­részt még fiatalkorú, így kevesebb büntetéssel meg­ússza a dolgot. Az viszont kiderült, hogy a bűncselek­ményt nem ketten, hanem hármasban' követték el Ádám Mihály 26 éves több- szörös'en büntetett előéletű nyíregyházi lakossal. Az ügyészségen, majd a bíróságon sikerült megnyugr tató módon tisztázni a bűm cselekmény körülményeit, mert Veréb Ágnes őszinte beismerő vallomást tett. 1974. április 8-án délután Veréb Ágnes és Záhonyi Va­léria a Halászcsárda pincé­jében találkoztak. Veréb már ittas volt, és később odament hozzájuk része­gen Rónaszéki József. Ve­réb Ágnes Záhonyit mint húgát mutatta be, majd fel­mentek az „étterembe és ami­kor Rónaszéki fizetett, meglátták, "Trogy van a zsebében. .' ;eíV*’. váltak megegyeztek, hogy a két nő elmegy Rónaszéki la­kására. Veréb Ágnes lakásá­ra menet megegyeztek ab­ban, hogy a pénzt megszer­zik tőle. Rövid idő múlva megérkezett Adám Mihály is, Veréb Ágnes pedig el­mondta neki, hogy mi a ter­vük: ha szépen nem sikerül a pénzt megszerezni, akkor leütik. Megegyeztek abban is, hogy Ádám Mihály utánuk megy. A két vendég alig ült le Rónaszéki lakásán, megér­kezett Ádám Mihály, akit Veréb mint fivérét mutatta be Rónaszékinek. Mikor már jól leitatták a házigazdát, megegyeztek, hogy Záhonyi Valéria feküdjön le Róna­székivel és vegye el a pén­zét. A részleteket nem tud­ták megbeszélni, mert Róna­széki visszament a szobá­ba és leült Záhonyi Valé­ria mellé. Vetkőzni kez­dett, s eközben Záhonyi fel­vette az egyik szódásüveget és ütött. Veréb Ágnes is többször megütötte Róna­székit végül Ádám puszta kézzel leütötte. Ezután még Veréb Ágnes a szódásüveg­gel többször lesújtott. Záhonyi Valéria a már eszméletlenül fekvő Róna­széki nadrágjából körülbe­lül ötezer forint összegű pénzt vett ki és elvette Ró­naszéki óráját is. Ezután bezárták az ajtót és a kul­csot magukkal vitték. Mind­hárman Veréb Ágnes laká­sára mentek, a véres ruhá­kat kitisztították és .. az elrabolt pénzt még ezen az éjszakán elmulatták. A megyei bróság dr. Rajka Sándor tanácsa mi qdhármuktft ^ vágybol" elkövetett :;-buü- tettben mopcfíg -kri;'b&JS,í nek. Veréb Ágnest Í3 évi fegyházban letöltendő, Zá­honyi Valériát nyolc év, Adám Mihályt ló év fegy­házban letöltendő szabad­ságvesztésre ítélte. Záhonyi Valériának a fiatalkorúak börtönében kell letöltenie büntetését. Mellékbüntetés­ként Veréb Ágnest tíz, Zá­honyi Valériát öt, Ádám Mihályt hat évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. A bíróság enyhítő körülmény­ként értékelte Veréb Ágnes, esetében őszinte, feltáró jel­legű vallomását, Záhonyi Valéria esetében, hogy társai befolyására követte el a bűncselekményt és testi sé­rülést nem okozott, Adárr Mihály pedig azért kapta : kiszabható büntetés als határát, mert a gyilkosságé .tulajdonképpen nem ő kö vette el, az ő cselekedete ab ban ált, hogy lefogta Róna székit és, hogy puszta kéz zel megütötte. Az ügyés- mindhárom ítéletet tudomá­sul vette. A vádlottak közül Veréb Ágnes tudomásul vet­te az ítéletet, de védője, két másik társa és azok védői tényállás téves megállapítá­sa miatt, eltérő minősítés miatt, illetve enyhítésért fel­lebbeztek. Másodfokon a Legfelsőbb Bíróság dönt (balogh) Minden a gyermekkorban kezdődik i Hogy9 evett az Árpád-kori előd? — Kopjonvagy ne kopjon? — Utazás a tejfogak körül Újkori Hérosztratosz Oklagoma City egyik kerü­lete felett késő éjszaka fel- vöröslött az ég. Lángba bo­rult egy kerékpárgumikat gyártó üzem. A kár egvéb- ként nem volt nagy: a tűz­oltók idejében érkeztek és á lángok nem terjedtek át & környékbeli házakra. Keresni kezdték a tűz oko­zóját, s hamarosan meg is találták. A gyújtogató töre­delmes beismerő vallomást tett. Amint kiderült, a gyár éjjeliőre maga idézte elő a tüzet. — Sokat gondolkoztam és elhatároztam, hogy csinálok valamit — magyarázta., — Féltem, hogy ha soha semmi sem történik nálunk, akkor az igazgatóság úgy határoz, hogy az éjjeliőr felesleges és felmondanak nekem A kis népvándorlás korabe. li srác vidáman ropogtatta az almát, aztán egy jót harapott az éciesgyökérbe. És ezt csi­nálta, nap mint nap. De az avarkbri gyerek sem volt kü. lönb. Ű még azt is megkoc­káztatta, hogy kis korban rágcsálta a harcos papa bőr­szíját. Az Árpád-korban a kis magyarlták cibálták a húst, azt a bizonyos nyereg alatt puhítottat, és bármeny­nyire is igyekezett anyuka, a kukoriealepény is megkemé­nyedett pár nap múltán. És ha azt hiszi valaki, hogy a magyar középkorban keve­sebbet kellett rágni, az té­ved. Mert főztek akkor, még­pedig amúgy isten igazában. Egy fogász és antropológus, dr. Huszár György 284 olyan gyermekkoponyát vizsgált meg, amelyet az embertani tárban helyeztek el. Három és hatéves kor közötti marad­ványok ezek, és még hosszú idő távlatából is sokat me­sélnek a szakembernek. Az első és legfontosabb, amit megtudni: a tejfogak és az utánuk növök annak rendje és módja szerint koptak. Ne gondolja senki, hogy ez hiba. Sőt. A kisgyermekkorban kopó fogak a későbbi fogazat szempontjából igen fontosak. Csak egy, amit a szakember tételesen ki mer jelenteni: a nem, vagy alig kopott tej­fogazat zavarja az állandó fo­gazat fejlődését, akadályoz­za az első maradó őrlők he­lyes, kívánatos záródásba kerülését. Mindez végtelenül egysze­rűre fordítva annyit is je­lent, hogy sok szülő egy pilla­nat alatt megértheti, miért is állnak néha ritkán vagy éppen kuszán, növekvő gyer­mekeinek fogai, se: A .hajdani - koponyák Vizs- •feSlójá áZöríban' nem állt meg a múlt firtatásánál, hanem 565 óvodás korú gyermeket is alaposan megvizsgált. Meg­állapította, hogy elég volt né­hány száz év, és az úgyneve­zett fogkopási gyakoriság és mérték az egykori 84,5-ről — ez egy viszonyszám —, 61,8- ra csökkent. Mindez jelzi, hogy a mai gyermekek közel sem rágnak annyit, mint ré­gen, és ez bizony baj. Sokan nem is veszik észre, vagy ha igen csodálkoznak azon a fogászati plakáton, amely arra buzdít: rágjál so­kat! A fogorvos, a gyermek jövendő fogaiért aggódó szak­ember ezt úgy képzeli, hogy a kisgyermek részére legyen állandóan valami, amit ro­pogtathat. Nem rágógumi, nem cukorka. Répa, alma, sőt mi több, mogyoró, kalarábé, rágja a csontról a húst, dolgozzék a fogneska. így az­tán erősödik az izomzat, módszeresen kopik a fog, és a fog is koptatja társait, még­pedig a kellő színvonalon. A fogorvosok általános véle­ménye, számos tudományos megfigyelés alapján, hogy az így szoktatott gyerekeknél lé­nyegesen kevesebb a fogszu­vasodás, és nem kell már 3— 6 éves korban ismerkednie a leánykának, vagy a fiúnak azzal a szörnyű érzéssel, amit a fogfájás jelent A fogorvosok országszerte számos megfigyelést végez­tek, és arra a megállapításra jutottak, hogy a szuvasodás mértéke állandóan nő. Eb­ben szerepet játszik az előbb említett jelenség is, de ez­zel egy időben a táplálkozás mikéntje. Sajnos nemcsak az ételek sűrűségével van prob­léma, hanem a minőséggel is. Megyénkben a fogszuvaso­dás az óvodások 50, az isko­lások 85,. a felnőttek 95 szá­zalékát érinti. Vggvis szinte áz egész lakossal» áltTozáta sa. ját fogának. Felmerül a kér­dés: vajon egy-egy fogászati hónap segít-e valamit Leg­fel jöbb annyit, hogy felhívja a figyelmet A fogápolás, a helyes és okos étrend kiala­kítása, a kisgyermekkorban kezdődd enni tanítás olydn folyamat, amely csak rend­szerességével képes sikert el­érni. Döbbenetes adat, hogy hazánkban egy év alatt csu­pán 4 és fél millió fogkefét használnak, holott 16 millió lenne szükséges ahhoz, hogy az általános fogápolás mini­mális célját teljesíteni lehes­sen. Sok szó esik ma a táplálko­zásról, s gy gondoljuk, hogy ezen belül a szakemeberek- nek lényegesen több segítsé­get kellene nyújtani a köz- étkeztetést bonyolító vállala­toknak. Mint köztudott, a gyermekek és felnőttek leg­nagyobb része iskolai napkö­zikben, üzemi konyhákon eszik reggel és délben. A helyes étrend összeállítása nem merülhet ki abból, hogy bizonyos normák alapján vi­szonylag változatos menüket állítanak össze. Mindent a gyermekkorban kell kezdeni. A rendszeres iskolafogászat kívánalma mellett időszerű lenne, ha olyan falragasz, hasznos kis füzet is kerülne szülőkhöz, nevelőkhöz, mely érthető és népszerű nyelven magyaráz­za az étrend, a rágás, a fog­ápolás módszerét A fogak betegsége cJvillza- tiv ártalom. Igaz, senki nem irigyli a népvándorlás kora­beli vagy a honfoglalás kor küszködve Iparkodó pulyák sorsát de néha jó arra gondolni, foguk jobb volt mint a mi­énk. Ez pedig már Igazán irigylésre méltó dolog. Bärget £a|Ä Ünnepi árukészlet a lóitokban Választékbővítés a kishatármenti forgalomból Karácsonyi jelmezt öltenek sorra az üzletek kirakatai. Jelzik az ünnep közeledtét, s azt, hogy az év végi vásárié si csúcsforgalomra a keres­kedelem is készül. A Kelet Szövetkezeti Ke­reskedelmi Vállalat, me­gyénk negyvennégy fogyasz­tási szövetkezetének egyik legnagyobb árubeszerzője a napokban értékesítéssel egy­bekötött árubemutatót ren­dezett Nyíregyházán az ÁFÉSZ-ek számára. Raduczi- ner Lászlóné, a vállalat rek­lám- és propaganda csoport­jának vezetője elmondta, hogy ezt a bemutatót a vá­laszték további bővítése ér­dekében rendezték. Hiszen nagyobb mennyiségű külön­féle fogyasztási cikkeket már korábban elszállítottak tőlük is a fogyasztási szövetkeze­tek. összesen 20—25 millió forint értékű árut szereztek be az év végi ünnepekre, és kínálnak a szövetkezeti kis­kereskedelemnek. Az ünnepi árukészlet fele hazai termék, kishatármenti árucserével 10—15 millió fo­rint értékű szovjet iparcik­kekkel bővítették a készletet. Gyermekkerékpárokat, játé­kokat, többféle típusú aszta­li-, táska- és zsebrádiót, tölt­hető kisakkut, zsebtelepeket és italárut hoztak be a Szov­jetunióból. Ezen kívül Bul­gáriából műszőrmebundákat, Lengyelországból farmernad­rágot kaptak. A bemutatón is ott voltak a gyártó állandó partperek termékei. A me­gyei ipari szövetkezetek kö­zül például a rakamazi, a nyíregyházi, a nagykállói cipőipari, a Gávavencsellői Vegyesipari Szövetkezet bőr­díszműárui és divatclpői, s nyírbátori asztalosipari szö­vetkezet kisbútorai, közöttük gyönyörű intarziás dohányzó asztalok. A nyíregyházi kár­pitos szövetkezet, új vonalú könnyű és könnyen kezelhe­tő garnitúrája és fekvőbúto­rai. sok kötöttáru Hódmező­vásárhelyről, Gyuláról és Bu­dapestről a különböző házi­ipari szövetkezetektől és a Ramónától. Nagyon szép jer­sey ruhák- ugyancsak a Gá­vavencsellői Vegyesipari Szö­vetkezettől. Keresett mező- gazdasági kisgépek: a ME­ZŐGÉP, a megyei szövetke­zeti, valamint a szovjet ipar termékei. A Tiszaszalka és Vidéke . ÁFÉSZ kereskedelmi vezető­jét, Lapos Istvánt elsősorban a gyermek- és bakfis kötött­áruk, a kisbútorok, és a szép bőrdíszműáruk érdekelték. Számolt és rendelt: hozzáve­tőleg 150 ezer forint értékű árut vitt el a bemutatóról. A Tiszaszalkai AfESZ boltjai­nak készletét félmillió forint értékű iparcikkel bővítették az ünnepekre. Vásároltak a helyi nagykereskedelmi vál­lalatoktól cipőt, divatárut, textíliákat, az Amforától üveg- és porcelánárukat. Budapestről bűtort, ruházati cikkeket hoztak, az Öra-Ék- szer Vállalattól karórákat, divatékszereket, bizsukat. Já­tékot harmincöt-negyvenezer forint értékben szereztek be. Gondoskodtak már a fenyő­fáról is. Viszont gondjaik vannak a karácsonyi édessé­gek beszerzésével. Tartanak attól, hogy a szerencsi gyár rekonstrukciója miatt első­sorban a drágább, jobb mi­nőségű édességek választéka nem lesg megfelelő. Ágyne­mű, szőnyeg, alsó- és felső- ruházati cikkek szerepeltek még a beszerzendők listáján. December 10-ig szeretnének minden, a karácsonyi vásárra szánt árut eljuttatni boltjaik­ba. Nyírbátor áruházai, szak- üzletei is az ünnepi készülő­dés finisébe jutottak. Bütös Andrásné áruforgalmi előadó tájékoztatása szerint a fo­gyasztási szövetkezet, amely a Városon kívül tizenhárom kő*aéfc összesen negyvenezer ember ellátásáról gondosko­dik, az őszi szezonra hétmil­lió 200 ezer forintos árukész­lettel gazdálkodik. Ennek több mint fele kifejezetten karácsonyi jellegű. Bár az ünnepekre megrendelt áruk nagyobb része már megérke­zett, mégis „mindenki házon- kívül van” — azaz, játékért, üveg-porcelán, divat- és édes­ségáruért utazott, mert ezek­ből még több kell, ezek a karácsonyi vásár slágerei. Nyírbátorban is keveslik az édeségek és a játékok ipari kínálatát, a választékot. A napokban várják a TRIÁL játékszállítmányát, még nein tudják mit kapnak. A ruházati nagyáruház közismert a gazdag áruvá­lasztékáról. Vislóczki Miklóe áruházvezető ezúttal is nyu­godtan várja az ünnepek előtti rohamot Hét-nyolc­millió forint értékű karácso­nyi árukészletük 90 százalé­ka az áruházban, vagy a rak­tárban van. Már csak újabb divatcsizma, ágynemű és szőnyegszállítmányt várnak. A fél országot bejárták, hogy megfelelően felkészülve vár­hassák az ajándékokat vá­sárlókat Közvetlen kapcsola­tuk van egy sor kis- és nagy­vállalattal: Miskolc, Buda­pest, Eger, Szeged, Békéscsa­ba ipari üzemeinek, szövet­kezeteinek termékei is meg­találhatók a megyeiek mel­lett. Ez meglátszik a válasz­tékon, különösen a cipők, a konfekció, a kötöttáruk és a most nagyon divatos bőr fel­sőruházati cikkek választé­kán. A nyírbátori áruház is tartalékol az ünnepre sláger­cikkeket : műszőrmével dí­szített művelur női és bakii* kabátokat, műszőrme nagy­kamasz bundákat, valamint a Május 1. Ruhagyár exportra, bemutatókra készült egyedi női és bakfisruháit, amelyek­ből rendszeresen szállít as áruháznak, mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom